Tudástár
  1. Tudástár
  2. Torokgyulladás és mandulagyulladás
Menü
Tudástár
  1. Tudástár
  2. Torokgyulladás és mandulagyulladás

Torokgyulladás és mandulagyulladás

Torokgyulladás és mandulagyulladás

A torokgyulladásról és mandulagyulladásról röviden

Torokgyulladásról a garat nyálkahártyájának különböző okok által kiváltott fájdalmas gyulladásakor beszélünk. A torokgyulladást sokszor mandulagyulladás követi; ekkor a gyulladásos folyamatok a torokmandulán, illetve az orrgarat- és a nyelvgyöki mandulán is megjelennek.

Előfordulása

Közismert, hogy a betegség meglehetősen gyakori, az alapellátást számos beteg keresi fel a tünetek megjelenését követően. A világszerte magas betegszám egyik eredője az, hogy a tömegesen, sokszor a betegség pontos okának tisztázatlansága esetén is szedett antibiotikumok egy idő után fokozzák a kórokozók ellenálló képességét.

A mandulagyulladás is gyakori megbetegedési forma, súlyossága és szövődményei azonban a korszerű gyógyszeres és sebészeti beavatkozásoknak köszönhetően csökkenést mutat.

Mindkét gyulladástípus a legnagyobb számban a fiatal gyermekeknél, kamaszoknál fordul elő, ami természetesen nem zárja ki, hogy a felnőtteknél is jelen van mindkét betegség. Különösen kedveznek a fertőzés terjedésének a közösségi terek, így a családban, óvodákban, iskolákban, munkahelyeken tömegesen jelentkezhetnek panaszos esetek, amelyek jellemzően az év hidegebb hónapjaiban fordulnak elő nagyobb számban.

Okai

Mindkét betegség terjedése cseppfertőzéssel, leginkább fertőzött tárgyakkal való érintkezéssel történik. A megbetegedés esélyét növeli a köhögés, a szennyező részecskék belélegzése, az aktív és passzív dohányzás, valamint a szezonális allergia is.

A torok akut gyulladásának több, mint a felét valamilyen vírus, illetve ahhoz társuló baktérium idézi elő. A vírusok kórokozók között a leggyakoribbak az adeno- és rhinovírusok, a baktériumoknál pedig legnagyobb százalékban a Streptococcus a felelős. Hosszabb ideig tartó antibiotikumos kezelést követően a torokgyulladás gombás eredetű is lehet.

A kiváltó okok között értelemszerűen a legritkább, de jelen van a hő vagy vegyi anyag okozta gyulladás is.

A mandulagyulladást is leginkább vírus vagy A csoportú Streptococcus baktárium okoz.

Tünetei

Torokgyulladásnál kaparó, égő érzés jelentkezik elsőként, melyet rövidesen gyakori köhögés, nyelési fájdalom, gombócérzés követ. Láz leginkább gyermekeknél fordul elő. A torok környezetében lévő nyirokcsomók gyakori, fájdalommal járó megnagyobbodása is megfigyelhető.

Az akut mandulagyulladást kezdetben hidegrázás és magas láz jellemzi. A garat tájékán erős, sokszor fülbe sugárzó fájdalom érezhető. A torokgyulladáshoz hasonlóan a környező nyirokcsomók ebben az esetben is fájdalmasan megduzzadnak. Mindezek mellett cserepes ajkak, fájdalmas, nehezített nyelés, bűzös lehelet, valamint lepedékes nyelv is kíséri még a betegséget. Kamaszoknál és fiatal felnőtteknél fejfájás, illetve hasi fájdalom is felléphet.

A nehéz levegővétel az orrgaratmandula gyulladására utal, ami rendszerint a torokmandula gyulladásával együtt jelentkezik. Csecsemőknél és kisgyermekeknél az önállóan jelentkező orrgaratmandula gyulladására fokozott figyelmet kell fordítani, mert súlyos állapotot idézhet elő.

Szintén megjelenhet a nyelvgyöki mandula gyulladása is a garatmandula gyulladásával párhuzamosan, a nyelés ilyenkor még nagyobb fájdalommal jár, továbbá a beszéd is nehézkes a nyelv mozgatásakor fellépő fájdalom miatt.

A diagnózis felállítása

A diagnosztizálás elsősorban a beteg kikérdezésén és fizikális vizsgálatán alapul. Mindkét gyulladás esetén meg kell tekinteni a garatot, a mandulákat és meg kell tapintani a nyirokcsomókat.

Torokgyulladásnál megvastagodott, vérbő, emiatt vörös színű nyálkahártya figyelhető meg. Felszíne a betegség elején száraz, amin a későbbiekben sárgás váladék, illetve vörös, apró szemölcs jellegű kiemelkedések jelennek meg. Szükséges felmérni a láz állapotát is, hiszen a láz mindig valamilyen kórokozó általi fertőzés jelenlétére utal. A fizikális vizsgálat további részét képezi még a már fentebb említett nyirokcsomó-duzzanatok feltérképezése, a máj és a lép megnagyobbodásának megállapítása, valamint kiütések keresése is. A garat váladékának laborvizsgálata is felhasználható a diagnóziskészítés során.

Mandulagyulladásnál a garatmandulák, illetve a garat hátsó fala van megduzzadva, a vérbőség miatt pedig vörös színűvé válik. A későbbiekben a mandulák felszínén kisebb-nagyobb méretű, úgynevezett tüszők, sárgás foltok jelenhetnek meg, amelyek akár egybefüggő lepedékké is alakulhatnak. Az általános tünetek a tüszők megjelenésével együtt eredményezik a tüszős mandulagyulladást. A vérképből ilyenkor kiolvasható magas számú fehérvérsejt is bakteriális eredetű fertőzésre utal.

A Streptococcus gyanúja a beteg terület váladékának bakteriológiai vizsgálatával, valamint egy negyed órás gyorsteszttel, a Streptococcus antigénteszttel is kimutatható. Amennyiben a gyorsteszt negatív eredményt hoz, de a korábbi vizsgálatok Streptococcus jelenlétét valószínűsítik, akkor célszerű tenyésztéssel megállapítani a kórokozó jelenléte.

A torokgyulladás kezdeti tünete volt korábban olyan betegségeknek (pl. kanyaró, skarlát, rubeola), amelyek ma rendkívül csekély számban vannak jelen a védőoltásoknak köszönhetően.

Kezelése

Torokgyulladásnál a tüneti kezelésre kell leginkább a hangsúlyt fektetni. A betegség kialakulásakor is kerülni kell a nagyobb közösségi tereket. Fontos az ágynyugalom, a láz- és fájdalomcsillapítás, gyakori toroköblögetés, hideg vizes torokborogatás, bő folyadékfogyasztás. Antibiotikum szedése vírusfertőzés esetén nem, csak baktérium okozta megbetegedéskor jöhet szóba, elsősorban a szövődmények megelőzése érdekében.

A mandulagyulladásból való gyógyulást a legalább 10 napig tartó penicillinkúra segíti elő, melynek elsődleges célja még a szövődmények kialakulásának megfékezése is. Amennyiben a páciensnél penicillinérzékenység van jelen, makrolid típusú antibiotikum vagy clindamycin alkalmazásával kezelhető a betegség. A fájdalom és a gyulladás enyhítéséhez használhatunk hideg vizes borogatást a nyaki részen. Nagy fájdalommal járó nyelés esetén segít, ha az elfogyasztani kívánt ételt pépesítjük.

Mikor szükséges a mandulák műtéti eltávolítása?

Ha a mandulagyulladás gyakorivá válik, évente akár 4-5 alkalommal is jelentkezik, a betegség krónikussá válhat, és szükséges lehet azok eltávolítása, mivel ebben az esetben a mandulák hiánya kevesebb problémával jár, mintha a helyükön maradnának. Szintén műtéti beavatkozás válhat indokolttá, ha a mandulagyulladás során tályog keletkezik a garatban, vagy a vesét, esetleg a szívet érintő másodlagos betegségek jelennek meg szövődményként.

A műtét ma már többféle módszerrel elvégezhető, megterhelést alig jelent és minimális kockázattal kell csak számolni. Az eljárás altatásban vagy igény szerint helyi érzéstelenítéssel zajlik, a gyógyulás pedig 7-10 napot vesz igénybe. A szakorvos részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző vizsgálatokról, valamint a beavatkozás előtti és utáni teendőkről egyaránt.

Gyógyulási esélyek

Az időben és megfelelő mértékben kezelt torok- és mandulagyulladás néhány hét alatt szövődménymentesen elmúlik. Ki kell emelni, hogy az A csoportú béta-hemolitikus Streptococcus okozta fertőzés eredménytelen kezelésének súlyosabb szövődményei is lehetnek. Ezek egyike a garatmandulák melletti tályog kialakulása, amely jelentős torok- és nyelési fájdalmakkal jár. Ennél is súlyosabb szövődmény lehet a ma már meglehetősen ritkán előforduló, a fertőzést 6-21 nap után követő reumás láz. Az elsősorban gyermekeknél, fiatal kamaszoknál jelentkező betegség megelőzése nagyon fontos, hiszen megjelenése a későbbiekben akár súlyos szívproblémákat is okozhat.

Hívás