Reflux

A reflux a modern világ egyik népbetegsége, ami a gyomrot, egészen pontosan a tápcsatorna felső szakaszát érinti. Egy rendkívül összetett működési zavarról van szó, aminek a hátterében számos kiváltó tényező állhat.

A betegség lényege, hogy a gyomortartalom – a káros gyomorsavval és emésztőnedvekkel együtt – akadálytalanul vissza tud jutni a nyelőcsőbe. Ez rengeteg kellemetlen tünetet, gyakori nyálkahártya-gyulladást, kezeletlenül akár szervi elváltozásokat is okozhat.

Tüneteit alapvetően meghatározzák a kiváltó okok. A szervi elváltozások mellett ugyanis a reflux hátterében állhatnak pszichés problémák, miközben a gyomorégés, a fulladás, a gombócérzés, a torokkaparás vagy a szegycsont mögötti fájdalom egyaránt gyakoriak.

Átmeneti betegség is lehet a reflux

Sok esetben az átmeneti savtúltengést is határozott reflux-szerű tünetek kísérik, ami nem jelenti azt, hogy a páciens ettől a betegségtől szenved vagy kezelésre szorul.

Gyakran egészséges embereknél is előfordulhatnak hasonló problémák, például egy kiadósabb étkezést, rossz testtartást, erőteljesebb hasűri nyomást vagy szorosabb ruházat viselését követően.

Kifejezetten sokszor tapasztalják például elhízottak vagy várandós édesanyák. A legtöbbször azonban ilyen esetekben ez átmeneti állapot.

Konkrétan kóros reflux betegségről akkor beszélünk, ha a kapcsolódó panaszok gyakorivá, ismétlődővé, esetleg állandóvá válnak.

Minden második ember tapasztal reflux-szerű tüneteket

A betegség, de még inkább a kapcsolódó tünetek világszerte kifejezetten gyakoriak a népesség körében. Csak Magyarországon minden második ember panaszkodik rendszeresen visszatérő gyomorégésre. Legalább a lakosság 20-40 százaléka azonban más reflux-szerű tünetet is produkál. Ennek ellenére csak becsült adatok vannak arról, hogy pontosan milyen sokan szenvednek kóros refluxtól, de az biztos, hogy a betegek száma folyamatosan és dinamikusan emelkedik.

Ennek az oka részben a modern életmód, a túl sok cukorfogyasztás, a túlsúly, a dohányzás, a mozgásszegény mindennapok, nem utolsó sorban pedig a rengeteg stressz, melyek együttesen a probléma előidézői lehetnek.

Érdekesség, hogy a nem vagy az életkor sem tekinthetők befolyásoló tényezőknek a kialakulás kapcsán, a férfiaknál és a nőknél ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, de a szövődményekre inkább előbbiek hajlamosak.

Mitől alakul ki a reflux?

A reflux kialakulásának megértéséhez fontos némi anatómiai ismeret a gyomor működéséről és felépítéséről. A betegség esetében ugyanis a gyomor és a nyelőcső találkozásánál elhelyezkedő záróizom okozza a problémát. Ez a szerv alapvetően egyfajta zárszelepként funkcionál, ami normál esetben csak addig nyit ki ösztönösen, amíg az étel áthalad rajta a szánk felől a gyomor irányába.

Amikor ez az izomgyűrű valamilyen okból kifolyólag nem funkcionál, azaz folyamatosan nyitott vagy ernyedt állapotban van, az folyamatosan visszaengedi a gyomor savas tartalmát a nyelőcsőbe. Ezt hívjuk refluxbetegségnek.

A záróizom elégtelen záródása 

A záróizom problémája két okra vezethető vissza:

1. általános izomgyengeség;
2. megnövekedett és folyamatos hasűri nyomás.

Konkrétan a záróizom gyengeségét előidézhetik élettani hatások, de valakinél örökletes módon is előfordulhat. Kifejezetten gyakori továbbá az is, hogy rekeszizom-sérv váltja ki a betegséget. Az esetek többségében azonban inkább a hasűri nyomás fokozása áll a háttérben. A tartós túlevés, a jelentős túlsúly, a rossz tartás vagy az ülőmunka például mind a hajlamosító tényezők közé sorolhatók. 

A várandósság, bizonyos fizikai munkák, sportok – például a súlyemelés – vagy a túl szűk derékrésszel ellátott ruhák szintén fokozhatják a hasűri nyomást.

A refluxra hajlamosító tényezők

Nagy általánosságban elmondható, hogy a refluxtól szenvedő betegeknél mindig gyengébb a nyelőcső izommozgása, vagy más néven perisztaltikája. A záróizom problémájával együtt ez csak jobban elősegíti a kialakulást.

Ezen felül a refluxra hajlamosító tényezők közé sorolhatjuk még:

• az ülő és mozgásszegény életmódot;
• a savas és cukros ételek eltúlzott fogyasztását;
• a rendszertelen táplálkozást;
• a dohányzást;
• az alkoholfogyasztást;
• a túl sok kávé- és teafogyasztást;
• bizonyos gyomor-nyálkahártyát irritáló gyógyszerek szedését;
• a rendszeres túlevést;
• az étkezést követő azonnali vízszintes testhelyzetet;
• a lefekvés előtti étkezést vagy nassolást.

A reflux gyakran lelki eredetű probléma is lehet

A fentiekben kiemelt hajlamosító tényezők mellett fontos kiemelni a sorból a reflux betegség kapcsán a lelki eredetű tényezőket. Egyre több kutatás világít ugyanis rá arra, hogy összefüggés van a reflux és bizonyos mentális problémák kialakulása között.

Kifejezetten gyakori például a refluxbetegség a stresszes életmódot folytató embereknél, de a szorongás és a depresszió szintén elősegíthetik a probléma kialakulását, illetve fordítva.

Sőt, egyfajta dominó hatás érvényesülhet, hiszen az állandó fullasztó érzés vagy nyomás, a torokban tapasztalt gombócérzés alvásproblémákat, állandó stresszt, depressziót eredményezhet.

Mindeközben maga a stressz egyik kísérőbetegsége vagy szövődménye is lehet a reflux. Ez nem meglepő annak fényében, hogy sokan gyomorbántalmakkal reagálnak arra, ha valamilyen feszült helyzetbe kerülnek, esetleg izgulnak valamiért.

Ha a reflux hátterében lelki eredetű probléma áll, az életmódváltás mellett pszichológus bevonására is gyakran szükség lehet a kezeléshez.

Az életkor is befolyásolja a reflux kialakulásának gyakoriságát

Fontos kiemelni a reflux kapcsán, hogy a betegség az életkor előrehaladásával egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg. Ennek az oka leginkább az anatómiával magyarázható. Az idősebb szervezetben az izmok ugyanis elernyednek, megnyúlnak, és ez a gyomor záróizmát is érinti. Emiatt a 60 év feletti korosztálynál a betegség már 50-60 százalékos előfordulási arányban jelentkezhet.

Szerencsére ilyen esetekben is rengeteget tehetnek a páciensek életminőségük javításáért, a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás például sokat segíthet a panaszok enyhítésében, sőt a megelőzésben is.

A reflux tünetei

Az egyik legjellemzőbb és leggyakoribb tünet a reflux kapcsán a sok esetben állandósuló gyomorégés, amihez a legtöbbször szegycsont mögött érzékelhető égő érzés, fájdalom társul.

A fájdalom és a többi kellemetlen érzés a mellkastól egészen a torokig terjedhet, de kisugározhat a hátba, a nyakba, a lapockákba, sőt még a karok irányába is.

Jellemző, hogy a fájdalmas tünet egy egyszerű savlekötő bevételével, akácvirágot tartalmazó gyógyteával vagy Salvus víz fogyasztásával azonnal enyhül, ennek az állapotnak a tartósságát azonban a beteg állapota és a probléma előrehaladottsága is befolyásolja. Egy másik nagyon gyakori tünet a reflux kapcsán a sokszor állandó savas, kellemetlen ízű felböfögés, amikor a gyomortartalom gyakorlatilag visszaáramlik a nyelőcsőbe és a szájba.

Kellemetlen íz és maró érzet társul hozzá, gyakori köhögés és nyelési nehézség társaságában. A visszaáramlás már rövidtávon is kellemetlen, tartós szövődményeket eredményezhet.

Általános kísérőtünetek lehetnek a reflux esetén:

• nyelési nehézségek;
• gyakori torokkaparás;
• köhögési inger;
• rekedtség;
• kellemetlen szájszag;
• károsodó fogak;
• haspuffadás;
• hányinger;
• folyamatos csuklás;
• fogyás;
• véres hányás;
• véres vagy fekete széklet;

A reflux szövődménytünetei

Önmagában a reflux tünetei nem túl különlegesek, sokkal inkább általánosak, nem úgy a folyamatos savas visszafolyásból fakadó szövődménytünetek. Ezek már sokkal kellemetlenebbek és súlyosabbak is lehetnek. Az egyik leggyakoribb az állandósuló nyelési fájdalom, ami a gyomorsav által kimart nyelőcső miatt alakul ki.

Hatására a beteg nehezen nyel, úgy érzi, hogy a jól összerágott falatok is el akarnak akadni, súlyosabb esetben pedig már a folyadékfogyasztás is kellemetlenségeket okoz.

Ennek az állapotnak kezeletlenül nagyon súlyos, olykor visszafordíthatatlan szövődményei is lehetnek, így a háttérben a nyelőcső szűkülete vagy az úgynevezett Barett nyelőcső is állhat. Az ilyen esetek mindig kivizsgálást és kezelést igényelnek.

Ezen felül tipikus szövődménytünet még a szájüregben tapasztalható égő érzés vagy kellemetlen szájíz és szájszag tapasztalása, de a fokozott nyáltermelődés, a fogak drasztikus romlása – eróziója – szintén annak a következménye, hogy a sav visszaáramlik a nyelőcsőbe.

Szövődménytünetek, amelyek azonnali kivizsgálást igényelnek

Itt fontos kiemelni a sorból azokat a szövődménytüneteket, amelyek minden esetben azonnali, haladéktalan kivizsgálást igényelnek. Ide sorolható például a folyamatosan fájdalmas, nehezített nyelés, amikor állandósulnak az elakadó falatok, a torokban folyamatos a gombócérzés, esetleg hányás, gyakori félrenyelés kíséri a problémát.

Ezek a tünetek együttesen ugyanis gyakran rosszindulatú daganatos elváltozást is jelezhetnek a háttérben. 

Mindemellett fontos odafigyelni az olyan tünetekre is, mint a hirtelen fogyás, a váratlanul kialakult vérszegénység vagy a tápcsatornából származó vérzés. Ezek lehetnek a reflux kísérői, de akár súlyosabb problémára is utalhatnak.

A reflux tünetei gyerekkorban

Sajnálatos módon a refluxbetegség nagyon gyakran egészen korán, már kisbabáknál kialakulhat. Sok esetben vissza is marad, és meghatározza a gyermek-, majd később a felnőttkort.

A kisbabáknál előforduló refluxról tudni kell, hogy nem izomgyengeség az oka, mint inkább a túl kicsi gyomor, ami nehezen tolerálja a teltséget. Esetükben tehát a gyomor tartalma könnyebben visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami jellegzetes tünetekkel társul.

A baba- és gyerekkori reflux általános tünetei a következők:

• evés vagy etetés után jelentkező rosszkedv, nyűgösség;
• fulladozásra, félrenyelésre való hajlam;
• nagyon gyakori és nagy mennyiségű bukás;
• gyakori és heves öklendezés az etetés során;
• lassabb súlygyarapodás;
• rossz evés, az étel gyakori visszautasítása;
• hányás;
• légzési nehézségek.

Fontos kiemelni, hogy a kisgyermekek esetében a reflux mielőbbi feltárása nagyon fontos. Bár többségük a természetes fejlődés során kinövi ezt a problémát, céltudatossággal azonban alaposan csökkenthető a későbbi ismételt kialakulás, a szövődmények megjelenésének esélye.

A reflux szövődményei

Miközben a reflux önmagában nem okoz élhetetlen tüneteket, megfelelő kezelés, módosított életmód és rendszeres ellenőrzés nélkül nagyon súlyos szövődményeket okozhat. Különösen problémás ezen a téren a nyelőcső, hiszen a kérdéses testrész van kitéve a leginkább a reflux hatásainak. 

Szövődmények a nyelőcsőben

Nyelőcsőgyulladás

A leggyakoribb és legáltalánosabb nyelőcső-szövődmény a reflux kapcsán a gyulladás. Miután a gyomortartalom folyamatosan visszaáramlik, a nyelőcső hámrétege folyamatos maró hatásnak van kitéve.

Ez hosszabb távon gyulladásos állapottal társul, aminek a feltárásához mindig endoszkópos vizsgálatra van szükség.

Enyhébb betegségnél a nyelőcső hámsérülése még nem látható, súlyosabb esetekben azonban rögtön észrevehető, sőt azonnali beavatkozást – gyógyszereket, életmódváltást – igényel, hogy a páciens állapota ne romoljon tovább.

Heges nyelőcsőszűkület

Amennyiben a nyelőcsőgyulladás kezeletlen marad, a beteg nem fordul vele orvoshoz, az állandó erózió hatására hegesedés és szűkület következik be.

Ez annak a következménye, hogy a gyulladás rengeteg esetben hegesedés formájában gyógyul. Ilyenkor fekély, vérzés, súlyos esetekben pedig a nyelőcső perforációja, azaz lyukadása is előfordulhat. A vérzés sok esetben nem túl jelentős, de székletmintából könnyedén kimutatható, azonban vannak olyan esetek is, amikor jelentős mennyiségű vért tapasztal a beteg.

Ha perforáció alakul ki, mielőbbi orvosi beavatkozásra van szükség, ellenkező esetben életveszélyes állapot léphet fel.

Barett-nyelőcső

A Barett-nyelőcső a refluxbetegek legalább 10 százalékánál előforduló szövődmény. Jellemzően hosszabb ideje, legalább 10-15 éve fennálló reflux mellett jelentkezik, kialakulását pedig a savas és epés visszafolyás együttesen idézi elő. Az egyik legveszélyesebb szövődmény, ugyanis nagy eséllyel rosszindulatú mirigyhámsejtes nyelőcső-daganat alakulhat ki belőle. Ezért fontos Barett-nyelőcső esetén legalább évenként egyszer szövettani szűrővizsgálatra járni.

Fontos mindemellett ilyenkor legalább kétévente egy alapos endoszkópos vizsgálat elvégzése is. Rendkívül veszélyes tumortípusról van szó, hiszen nincsenek jellegzetes tünetei, de ha időben észreveszik, műtéti úton kimagaslóan jó esélyekkel gyógyítható.

Néma szövődmények

A reflux kapcsán nagyon fontos beszélnünk a néma refluxról is, aminek a szövődményei jellemzően a nyelőcsövön kívül figyelhetők meg.

Légúti megbetegedések

Mivel a gyomorsav folyamatos visszaáramlása káros hatással van a hámrétegekre, ezért a refluxhoz nagyon változatos, megfázásszerű légúti tünetek, megbetegedések is tartozhatnak.

Gyakori például a köhögés, a rekedtség, a gombócérzés a torokban, amelyek lehetnek ideiglenesek, folyamatosan visszatérők, de akár hetekre állandósulók is. Amennyiben ezek a tünetek tartósan fennállnak, legalább egy hónapja nem szűnnek ideiglenesen sem, érdemes felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost, esetleg egy tüdőgyógyászt, hiszen a háttérben akár súlyos rendellenességek is állhatnak.

A néma reflux gyakran előidézhet felsőlégúti panaszokat, orrdugulást, akár arcüreggyulladást is. Különösen a megmagyarázhatatlan esetekben gyakori, hogy a háttérben a savas visszafolyás áll.

Gyakran okoz a reflux mindemellett garat- és gégegyulladást is. Jellegzetességük ilyenkor az idült forma, valamint az, hogy kezelés hatására a tünetek egyáltalán nem javulnak, vagy csak időszakosan.

Ritkán, de előfordul súlyosabb néma reflux mellett a gégegörcs, amit a savas visszafolyásból fakadó köhögés okoz. Általában éjszaka jelentkezik és rohamszerű formában tör rá a betegre, esetenként pedig akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

Szintén a ritka tünetek közé sorolható a tüdőgyulladás vagy a tüdőhegesedés, de az asztma kialakulását egyaránt elősegítheti ez a betegség.

Szívproblémák

A légutak mellett a szívre is gyakorolhat negatív hatást a reflux. A szövődmények miatt előfordulhat kisebb vagy nagyobb mértékű szívritmuszavar, hozzá kapcsolódóan gyakori mellkasi- vagy hátfájdalom, amit minden esetben fontos kivizsgáltatni.

Kiemelendő még a szívproblémák közül a reflexes úton jelentkező szívkoszorúér-görcs. Ez a néma reflux egyik legsúlyosabb szövődménye, ami akár infarktust is előidézhet.

Hogyan lehet diagnosztizálni a refluxot?

A reflux diagnózisa a legtöbb esetben már a tünetek alapján egyértelműen felállítható. A rendszeres gyomorégés, illetve a folyamatos savas felböfögés vagy visszafolyás ugyanis határozottan erre engednek következtetni.

Endoszkópia

Természetesen így is szükség van vizsgálatokra, azonban nem is annyira a reflux tényének bizonyítására, mint inkább más betegségek kizárása miatt. Különösen bizonyos kísérőtüneteknél elengedhetetlen legalább az endoszkópia, avagy a nyelőcsőtükrözés.

Ebben az esetben a beteg nyelőcsövébe egy speciális, kellően hajlékony, kamerával és világítással ellátott csövet vezetnek be, amivel feltérképezhetővé válnak a legkisebb lokális elváltozások is.

Röntgen

Gyakran van szükség a reflux kísérőtüneteinek kizárásakor nyelőcsőröntgenre, amivel olyan problémákra derülhet fény, mint a rekeszizomsérv, de a nyelésvizsgálat is ezzel a képalkotó módszerrel történik. 

Ilyen esetben valamilyen kontrasztanyagot – rendszerint báriumot – itatnak a pácienssel, ami láthatóvá teszi a nyelőcső állapotát, feltárja a fekélyeket, a szűkületeket, egyszóval minden lehetséges problémát.

Protonpumpa-gátló teszt

Bár ijesztően hangzik a neve, valójában az egyik legkíméletesebb alternatíva abban az esetben, ha a reflux tényét bizonyítani kell.

Részeként a betegnek néhány hétig speciális gyomorsav-termelődést gátló készítményt kell kapnia – ez a protonpumpa-gátló anyag –, ami mellett a tünetek enyhülése várható. 

Ha így történik, a reflux diagnózisa felállítható, ellenkező esetben további vizsgálatokra van szükség.

pH-monitorozás

A pH-monitorozás egy kellemetlen, de rendkívül hatásos diagnosztikai módszer a reflux feltárására. Részeként a páciens orrjáratain keresztül egy speciális szondát vezetnek a nyelőcsőbe, hogy ezen keresztül mérjék a kémhatás változását.

A beteg közben élheti hétköznapi életét, miközben az eszköz folyamatosan méri a nyelőcsőbe kerülő gyomortartalom pH-értékét. Ezekkel az adatokkal már könnyű megállapítani a reflux tényét.

Nyelőcsőimpedancia-mérés

Az egyik legújabb reflux-diagnosztizáló teszt az úgynevezett nyelőcsőimpedancia-mérés. Egy 24 órás vizsgálati módszerről van szó, ami a pH-méréshez hasonló módon történik, de annál sokkal alaposabb.

Itt ugyanis nemcsak a nyelőcső legalsó szakaszának a mérése történhet, hanem más egyéb tulajdonságokra is fény derülhet, például a savas folyadék légnemű voltának hatásaira, ami szintén komoly problémafaktor.

Különösen nagy jelentősége van a mérésnek abban az esetben, ha a reflux a savgátló gyógyszerek szedése mellett is panaszokat okoz, esetleg a kezelőorvosnak alapvető adatokra van szüksége egy esetleges műtéti beavatkozáshoz.

Bernstein-teszt

Hasznos segítség lehet a reflux kimutatására a Bernstein-teszt is. Ennek részeként egy szondán át savas tulajdonságú folyadékot és sóoldatot juttatnak a nyelőcső legalsó szakaszára. Mindezt véletlenszerű formában.

Ha a beteg refluxtól szenved, akkor a sóoldatot kellemetlen hatásúnak érzi majd. Nagyon hatásos a vizsgálat olyan esetekben, ha a betegnél vagy egyáltalán nem okoz tüneteket a reflux, vagy csak nagyon enyhe mértékben.

UBT-teszt

UBT-tesztre ritkán kerül sor reflux betegeknél. Akkor azonban elhanyagolhatatlan, ha szükség van a Helicobacter pylori baktérium kimutatására, ami egészen más kezelést igényel.

A reflux kezelése

Amilyen egyszerű betegségről van szó, olyan nagy kihívást jelent az orvosoknak a reflux megfelelő kezelése. Fontos az alapos vizsgálatok mellett a beteg hozzáállása is, hiszen az esetek többségében jelentős életmódváltásra van szükség.

Életmódváltás

Hogy mit jelent a refluxkezelés kapcsán az életmódváltás? Alapvetően két dolgot:

1. rendszeres testmozgás;
2. helyes étkezés.

Rendszeres testmozgás

Nem törvényszerű, de nagyon sok esetben a reflux kialakulása az elhízáshoz, a tetemes túlsúlyhoz köthető. Emiatt nagyon lényeges, hogy a páciens megpróbáljon rendszeresen mozogni, ha pedig szükséges, akkor veszíteni is a súlyából.

Nemcsak általános egészségi állapota miatt lényeges mindez, hanem azért is, mert megfelelő mozgásformákkal drasztikusan csökkenthető a hasűri nyomás, ami a reflux kapcsán az egyik legnagyobb probléma.

Ezért lényeges, hogy olyan mozgásformát válasszunk, ami nem terheli meg feleslegesen a hasizmokat, a has tájékát. 

Helyes étkezés

A rendszeres testmozgás azonban önmagában nem elegendő, nagyon fontos lesz az étrend átalakítása, ami a magyar konyha sajátosságai mellett rendkívül nehéz.

A tipikus reflux-étrend ugyanis homlokegyenest szembe megy a hazai főzési szokásokkal, hiszen kerülni kell a zsíros, fűszeres, csípős, paprikás, nehezen emészthető ételeket. Ezek ugyanis mind megterhelik a gyomrot, savtúltengést okoznak, ami refluxbetegek esetében különösen veszélyes. Helyettük inkább könnyen emészthető ételeket enni, valamint többször és kevesebbet étkezni.

Fontos alapszabály továbbá, hogy kerülendő minden olyan étel, ami negatívan befolyásolja a nyelőcső alsó részén található záróizom működését. Ide sorolható a kávé, a tea, valamennyi alkoholos ital és szénsavas üdítő, de sajnos a csokoládé jelentős mennyiségű fogyasztása is.

Érdekesség, hogy nagyon sok, elsőre ártalmatlannak tűnő étel is negatív hatást gyakorolhat a nyálkahártyára. Ide sorolható például a méz, ami rengeteg hangyasavat tartalmaz, ezáltal károsíthatja a nyelőcsövet és segíthet a baktériumok megtelepedésében.

Ezen felül kerülendő minden savas kémhatású vagy puffasztó zöldség és gyümölcs, mint például a paprika, a káposzta, a hüvelyesek vagy éppen a citrusfélék. 

Egy refluxbeteg megfelelő étrendjének összeállításához mindig kérjük dietetikus segítségét!

Gyógyszerek

Noha az életmódváltás mindig alapvető fontosságú a reflux kezelésében, néha azonban elengedhetetlen – legalább kezdetben – a megfelelő gyógyszerek alkalmazása.

Enyhe tünetek esetén a vény nélküli készítmények is megfelelőek

Amennyiben valaki enyhe refluxos tünetektől szenved, sok esetben a vény nélkül kapható savközömbösítő szerek is eredményesen alkalmazhatók. 

Sőt, az olyan házi praktikákkal egyaránt érdemes próbálkozni, mint a konyhai szódabikarbóna vagy az olyan magnéziumot, esetleg alumíniumsókat tartalmazó készítmények, amelyek recept nélkül vásárolhatók bármelyik gyógyszertárban.

Ezek a készítmények nagyon hatásosan és gyorsan tudják enyhíteni a reflux legtöbb tünetét, azonban fontos tudni, hogy csak rövid ideig, mondhatni átmenetileg alkalmasak a probléma kezelésére. Ha nincs életmódváltás, ha nem szűnik meg a savtúltengés kiváltó oka, akkor ezek az egyszerűbb készítmények súlyos problémákat idézhetnek elő. Példának okáért megemelhetik a vérnyomást, de felboríthatják a szervezeten belüli só- és vízháztartást is.

Már enyhébb tünetekre is van receptre kapható gyógyszer

Mivel a refluxot hosszabb távon nem szabad félvállról venni, ezért érdemes már enyhébb esetekben is receptre kapható gyógyszert kérni a kezelőorvostól. A betegség súlyosságának megállapítása minden esetben az orvos feladata, és kivétel nélkül alapos kivizsgálás előzi meg.

Ha enyhe refluxról van szó, a H2-RA tartalmú készítmények – cimetidin, famotidin, nizatidin, és ranitidin tartalommal – nagyon hatékonyan alkalmazhatók, hiszen képesek csökkenteni a gyomorban a nyálkahártya savtermelésének mértékét.

A protonpumpa-gátlók a legkorszerűbb gyógyszerek

A gyógyszeripar jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben a reflux-kezelés kapcsán. Ennek eredményeként manapság a legkorszerűbb készítmények az úgynevezett protonpumpa-gátlók.

Ezek annyira speciális szerek, hogy a bennük található hatóanyagok a gyomor nyálkahártyájának egy bizonyos sejtjeiben – a parietális sejtekben – fejtik ki a hatásukat.

Magas hatásfokkal rendelkeznek, ezáltal teljesen meg tudják gátolni a protonpumpát, ami a gyomor sósavtermelésében kulcsfontosságú, hiszen alapvető szerepe van a hidrogén ionok termelésében. Az ilyen típusú gyógyszerekben omeprazol, lanzoprazol, pantoprazol, rabeprezol és esomeprazol található, segítségükkel pedig nagyon hatékonyan enyhíthető a reflux valamennyi tünete, és a nyelőcsőhöz kapcsolódó problémák. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezeket a készítményeket gyakran 2-3 hónapig is kell alkalmazni ahhoz, hogy kifejthessék hatásukat, és a tünetek megszűnjenek. 

A gyógyszer szedésére csökkentett adagban ugyan, de ezt követően is szükség lehet.

Egyéb gyógyszerek

Előfordulhat olyan súlyos tünetegyüttes egy reflux-betegnél, amikor a protonpumpa-gátlók nem elegendőek, nem tudják megszüntetni az összes problémát. Ilyenkor egyéb készítményekkel egészül ki a terápia.

Szükség lehet például olyan gyógyszerekre, melyek segítik a tápcsatorna mozgását és megtámogatják a nyelőcső szorosabb záródását. Ezt a prokinteikumokat tartalmazó készítményekkel lehet elérni a legkönnyebben. Ezen felül szükség lehet a sérült nyálkahártyák regenerációját támogató gyógyszerekre is. Ehhez a sucralfatot tartalmazó szerek bizonyultak a leghatékonyabbnak, melyek képesek vékony védőréteget vonni a nyálkahártya köré, ezzel megtámogatni a regenerációt. Különösen súlyosabb esetekben, tartós nyelőcsőgyulladás mellett utóbbi készítmények alkalmazása lehet elengedhetetlen.

Gyógyszeres kezeléssel jelentős javulás érhető el

Az alapos kivizsgálást és a megfelelő gyógyszeres kezelést követően – különösen életmódváltás mellett – nagyon jó eredményekkel gyógyítható a reflux. A helyesen kezelt betegeknek a 80-90 százaléka teljesen tünetmentessé válhat, noha többségüknél későbbi fenntartó kezelésekre, helyes életmódra van szükség ahhoz, hogy ez a helyzet fennmaradjon.

Speciális beavatkozásokra csak ritkán, jellemzően bizonyos szövődmények kialakulásakor kerülhet sor. 

Nyelőcsőszűkület esetén például tágításokra, ballonos vagy szondás kezelésre lehet szükség, azonban van, amikor komolyabb beavatkozást igényel a beteg állapotának normalizálása.

Műtéti beavatkozások

Operációra refluxbetegség esetén jellemzően csak a legvégső esetben, nagyon súlyos szövődmények és elváltozások mellett kerül sor.

Egy műtét előtt mindig rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, aminek részeként pontosan fel kell mérni a nyelőcső állapotát, hiszen könnyen előfordulhat, hogy emiatt nem műthető.

A reflux esetén manapság a leggyakoribb műtéti beavatkozás a laparoszkópos technikával végzett Nissen-fundoplikáció. Ennek részeként a gyomor felső részét a nyelőcső alsó feléhez rögzítik, amivel alaposan megerősíthető az elgyengült záróizom. A műtéti beavatkozás nagyon eredményes, a betegek 90 százalékánál teljesen megszűnteti a problémát, és megfelelő életmód, elővigyázatos táplálkozás esetén még később is teljes tünetmentességet kínál.

Nagyon fontos kiemelni azonban, hogy mint minden műtétnek, úgy ennek a beavatkozásnak is lehetnek kellemetlen mellékhatásai, amelyek hosszabb távon is megmaradhatnak. Ilyenek például a rendszeres haspuffadás, a gyakori hasmenés, az emésztési zavarok, de étkezéskor a falatok elakadásának problémája egyaránt ide sorolható.

Ezek azonban enyhe kellemetlenségek azokhoz a szövődményekhez viszonyítva, amelyeket a műtét megakadályozott. Az operáció célja ugyanis a legtöbb esetben az, hogy elébe menjenek a súlyosabb elváltozásoknak.

Hasznos tanácsok refluxbetegek számára

Ahogyan az fentebb már többször is elhangzott, a reflux ellen az életmódváltás az egyik legjobb megoldás a gyógyszeres kezelés mellett. Amennyiben ilyen betegséggel diagnosztizáltak minket, az alábbi tanácsok betartásával sokkal élhetőbbé tudjuk tenni a refluxot.

Együnk többször, de kevesebbet

A betegség hátterében jellemzően a fokozott hasűri nyomás áll, amit a túlevés tovább ronthat. Ha tehát betartottuk korábban a napi háromszori étkezést, de akkor mindig tele ettük magunkat, akkor érdemes változtatni ezen. Hogy a gyomrunk könnyebben fel tudja dolgozni az ételt, érdemesebb a napi három étkezést hatra növelni, az egyszerre bevitt ételmennyiséget pedig csökkenteni. Ezzel a hasűri nyomást teljesen kiiktathatjuk az életünkből.

Különösen abban az esetben, ha még az ételeink összetételét is helyesen választjuk meg, ezáltal csökkentjük a zsír- és cukorbevitelt, illetve növeljük a természetes rostok, illetve a fehérjék számát. 

Felejtsük el az édességet és a cukros italokat

A cukor és az édes ételek vagy italok a savtermelés melegágyát képviselik, így reflux esetén kifejezetten tiltólistás élelmiszerek, akárcsak a fűszeres vagy csípős fogások. A legtöbben az édességről, a süteményekről és a csokoládéról mondanak le, pedig nagyon fontos azért, hogy a betegség tünetei enyhüljenek. Pontosan ez a helyzet a cukros italokkal is. Az ilyen üdítők – pláne abban az esetben, ha még szénsavasok is – a legrosszabbak, amit egy refluxbeteg csak fogyaszthat. Érdemes helyettük inkább minél több tiszta, szénsavmentes vizet inni, amivel a szervezet savbázis egyensúlya javítható.

Szokjunk le a káros szenvedélyekről

A reflux sokak életében azért válik súlyos problémává, mert nem hajlandóak lemondani a káros szenvedélyeikről. Márpedig ami ebbe a kategóriába sorolható, az sajnos mind elősegíti a betegség és a szövődmények kialakulását. Fontos leszokni például a dohányzásról, a kávéról, az energiaitalokról és természetesen a rendszeres alkoholfogyasztásról, különösen a szénsavat tartalmazó típusokról és a töményebb fajtákról. Ezek ugyanis fokozzák a savtermelést és kíméletlenül bánnak a gyomor, illetve a nyelőcső nyálkahártyájával, tehát rossz hatással vannak a betegre.

Fontos lehet a fogyás

Bár tévedés azt állítani, hogy a reflux csak az elhízottak betegsége, de a túlsúlyos emberek körében határozottan nagyobb valószínűséggel figyelhető meg. Mivel a hasi zsírréteg fokozza a hasüregi nyomást, ezért érdemes lehet az érintett személynek leadnia néhány kilogrammot, ami az életmódváltásnak egyébként is természetes velejárója lesz.

Ezzel nemcsak megelőzhető a reflux kialakulása, hanem már meglévő betegség esetén is csökkenthető a tünetek intenzitása, sőt a páciens már ettől sokkal jobban érezheti magát.

Kerüljük a hastájékon szoros ruhákat

Lényeges odafigyelni a refluxbetegeknek az öltözködésükre is. A hastájékon túl feszes és szoros ruhák ugyanis erős nyomást helyeznek a gyomorra, ami növeli a hasűri nyomást.

Igyekezzünk derékban lezser ruhákat hordani, esetleg a csípőnkön hordani nadrágunkat vagy övünket, hiszen ezzel rengeteg kellemetlenségtől megszabadíthatjuk magunkat.

Törekedjünk a stresszmentes életre

Egyre gyakrabban nevezik a refluxot civilizációs betegségnek. Nem véletlenül, hiszen a sok stressz, az állandó rohanás, a kevés alvás és pihenés rendszerint elősegítik a betegség kialakulását.

Próbáljunk meg minden nap arra törekedni, hogy elkerüljük a stresszes helyzeteket, hogy könnyebben vegyük az életünket, ne idegeskedjünk, hiszen a sok feszültség rossz hatással van a gyomorra, túlzott savtermelést idézhet elő, ami egy refluxbeteg számára nem szerencsés.

Az alvás mikéntjére is figyeljünk oda

Alapszabály minden refluxtól szenvedő beteg számára, hogy odafigyeljen az alvás mikéntjére, vagyis arra, hogy soha ne aludjon vagy pihenjen teljesen vízszintes állapotban, hanem úgy, hogy a fej és a mellkas meg legyen döntve egy kicsit felfelé.

Erre azért van szükség, mert ezzel megakadályozható, hogy alvás közben a gyomorsav visszajusson a nyelőcsőbe, vagyis a nyálkahártyának van ideje regenerálódni, amivel mérsékelhetők a tünetek.

Ma már kaphatók speciális gyógypárnák, amelyek elősegítik, hogy ennek az alváspóznak ne a gerincünk lássa a kárát.