A köhögésről röviden
A köhögés egy tünet, amit számos tényező, köztük sokféle betegség válthat ki. Többféle típusa van, melyek jellemzői alapján már a fennálló betegségre is következtetni lehet. Természetesen a dohányosoknál gyakori jelenség, de krónikus, azaz legalább 8 hétig tartó formáka nemdohányzóknál is nagy számban jelentkezhet különböző okok miatt.
Egészségügyi szempontból a krónikus köhögésről, annak kiváltó okairól szükséges részletesen említést tenni. A következőkben tárgyalt okoknál köhögés alatt krónikus köhögést kell érteni.
Légúti fertőző betegségek
A köhögés leggyakoribb előidézője valamilyen fertőző betegség. Ezek között a legtöbb embert érinti például a megfázás vagy az influenza. Az influenzának az egyik legtipikusabb tünete a – láz, a fejfájás, a légúti szervek nyálkahártyájának duzzanata, valamint az orrfolyás mellett – köhögés. Ez a tünet a betegséget terjesztő vírus átadásában is nagy szerepet játszik.
Meg kell említeni a tüdőgyulladást is, ami már egy jóval súlyosabb betegség. Leggyakrabban valamilyen kórokozó váltja ki, amely lehet vírusos vagy bakteriális eredetű, de ritkán allergiát okozó por vagy gomba is állhat a hátterében. Időben történő felismerése sokszor nehézséget okoz, mivel gyakran a megfázáshoz és az influenzához hasonló tünetekkel jár.
Allergiás megbetegedések, asztma
A köhögés gyakori tünet asztmás állapot, illetve egyéb légúti allergiatípusok esetén is.
Asztmásoknál a köhögés általában rohamokban jelentkezik és valamilyen tényező váltja ki, például dohányfüst, stressz. Ilyenkor a hörgők nyálkahártyájában keletkező speciális gyulladás által kiváltott duzzanat, valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása a légutak beszűkülésével jár. Ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezet, mivel a kilégzés nehezítetté válik.
A légúti allergiákat az erre fogékonyaknál a környezetünkben lévő allergén anyagok váltják ki. Ilyenek tipikusan az állati szőrök vagy virágporok, amelyek belélegzésére – többek között – köhögéssel reagálunk.
Krónikus obstruktív légúti betegség
Krónikus obstruktív légúti betegségnek (angol rövidítése: COPD) a tüdő légutainak tartós beszűkülésével járó, folyamatosan romló, visszafordíthatatlan betegségeket nevezik. A két jellemző tünetcsoport az idült hörgőgyulladás, valamint a tüdőtágulás. Előbbi a légutak hörgőinek beszűkülésével, váladékképződéssel járó gyulladásos folyamat, míg a tüdőtágulásnál a tüdőhólyagocskák fokozatos pusztulása és összeolvadása tapasztalható. A folyamat egyre fokozódó és eltérő mértékben súlyosbodó köhögéssel, nehézlégzéssel és köpetürítéssel jár.
Hörgőgyulladás
A köhögésen kívül torokfájással, lázzal, mellkasi fájdalommal járó hörghurut a tüdő hörgőinek belső felszínét borító nyálkahártyának a gyulladásos folyamata. A heveny formája – amelynél sokszor a légcső is érintett – általában nem igényel szakorvosi beavatkozást, az idült változata azonban igen.
Magasvérnyomás-betegségben szenvedők
Azokat érintheti a köhögés a magas vérnyomásban szenvedők közül, akik a betegség kezelésére úgynevezett ACE-gátlókat használnak. Az ACE rövidítés az angiotenzinkonvertáló enzim elnevezésből származik. Ennek az enzimnek a hatására olyan anyag képződik, amely hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez. Az enzimképződést gátló készítmények szedésekor az érintettek nagyjából húsz százalékánál, főleg nőknél száraz köhögés is jelentkezik.
Szamárköhögés
A szamárköhögés egy olyan tünetegyüttes, amelyet különböző kórokozók terjesztenek. A betegség jellegzetes tünete a hetekig tartó, szamárhangra hasonlító köhögés, a zavartság és a hosszú kórlefolyás. Igazán veszélyes csak a kisgyermekekre, csecsemőkre szokott lenni, másoknál spontán gyógyul. Védőoltással megelőzhető, hogy de előfordul, hogy ennek hatása hosszú évek után gyengül és a betegség mégis megjelenik.
Reflux
A reflux nevű betegségnél a gyomorszáj nem záródik megfelelően, ebből adódóan a gyomor savas beltartalma visszakerül a nyelőcsőbe. Legjellemzőbb tünete a szívtájékon jelentkező, égő érzés, de a betegeket a visszaáramló gyomorsav sokszor köhögésre is ingerli. Ha tartósan fennáll, akkor ez az emésztőrendszer felső szakaszának egy összetett működési zavara, amit mindenképp kezelni kell, mivel többek között nyálkahártya-gyulladáshoz és egyéb kellemetlen szervi elváltozásokhoz vezethet.
Légszennyezettség, vegyi anyagok jelenléte vagy penész jelenléte
A krónikus köhögést a levegő szennyezettsége, bizonyos festékek vagy a penész jelenléte is okozhatja, mivel ezek az anyagok és körülmények irritációt válthatnak ki a légúti szervekben. Különösen ki vannak téve ennek a nagyvárosokban élő emberek, leginkább a téli időszakban, amikor a szmog sokszor tartósan megjelenik.
Az okokat anatómiai szempontok szerint is fel szokták osztani. Az alábbi fő csoportok mutatják meg, hogy a szervezet melyik szervéből, szervrendszeréből ered a probléma, és a csoportokon belül milyen konkrét betegségek vannak, amelyekhez a köhögés kapcsolódik.
Felső légúti eredetű
- torok- és mandulagyulladás
- nyelvcsap-ödéma vagy uvula-ödéma
- gégegyulladás és egyéb, gégét érintő megbetegedések
- légcsőgyulladás
- orrnyálkahártya-gyulladás, orr-melléküreggyulladás, orrgaratgyulladás
- idegentestek, daganatok.
Alsó légúti eredetű
Légcső-hörgő eredetű
- asztma
- idegentestek, daganatok
- hörghurut
- szamárköhögés
- száraz köhögés
Tüdő eredetű
- daganatok, tályogok, ciszták
- légmell
- száraz köhögés
- tüdőtágulás
- tüdőgyulladás
- tbc
Gátor eredetű
A gátor a mellhártya két, belső fali lemeze közötti tér.
- struma
- érfalrepedés
- daganatok
Keringési eredetű
- tüdőödéma
- szívelégtelenség
Idegek és izmok kapcsolatához visszavezethető
- reflux
- hangszalagbénulás
A köhögés diagnózisa
A köhögés tényének megállapítása egyáltalán nem elegendő, mivel csak egy tünetről van szó. Ezért fontos megvizsgálni a köhögés jellemzőit (pl. milyen hanggal jár, milyen hangra emlékeztet) is, hiszen ebből következtetni lehet annak eredetére. A pontos diagnózishoz természetesen körültekintőbb vizsgálatok elvégzése szükséges.
A beteg kikérdezése és a fizikális vizsgálat mellett különböző képalkotó eljárásokat rendelhet el az orvos. Röntgen, ultrahang, CT vagy MRI is szóba jöhet a lehetséges eljárások közül. A hörgőt, légcsövet érintő betegségeknél a légcső endoszkópos vizsgálatát végezhetik el. Allergiás, asztmatikus megbetegedés esetén úgynevezett provokációs vizsgálatokra lehet szükség. A labordiagnosztika a váladékot, illetve a vérképet vizsgálja. A légzésfunkciós vizsgálatok a be- illetve kilélegzett levegő mennyiségére irányulnak.
A köhögés kezelése
A köhögés – tüneti jellegéből adódóan – akkor szűnik meg, ha az azt kiváltó betegséget kezeljük. Vannak azonban olyan általános jellegű szabályok, támpontok, illetve tanácsok, amelyeket a kezelőorvosnak és a betegnek segítenek, legyen szó bármilyen jellegű köhögésről, melyek a következők:
- mindig a kiváltó okot kell megtalálni és azt kell kezelni,
- sürgősségi ellátás lehet szükséges leginkább gyermekeknél, akik fulladnak, ugató köhögési rohammal fellépő nehézlégzést produkálnak, vagy akiknél valamilyen idegentest került a légutakba,
- el kell kerülni azokat az anyagokat, amelyekről tudjuk, hogy köhögést váltanak vagy válthatnak ki, erre az egyik legjobb példa a dohányfüst,
- a köptetők használata – különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél – komolyabb körültekintést igényel, azoknál pedig, akik a megnövekedett mennyiségű váladékot nem tudják eltávolítani
- a garat kiváltotta száraz köhögés már folyadék kortyolásával is mérsékelhető,
- az improduktív köhögést mindenképpen, a túlságosan is erőteljes produktív köhögést pedig célszerű csillapítani.
A köhögés megelőzése
Ahogy a kezelésnél, úgy a megelőzésnél is inkább csak általános érvényű tanácsokat lehet adni. A megfázásos, gyulladásos eredetű légúti betegségeket az immunrendszer megfelelő karbantartásával védhetjük ki, előzhetjük meg. Nagyvárosokban, főleg szmogriadó idején használjunk erre a célra készített maszkokat, a már korábban is köhögésre ingerlő anyagokat pedig igyekezzünk elkerülni.
