Az influenzáról röviden
Az influenza egy leginkább lázzal, orrfolyással, köhögéssel, fejfájással, rossz közérzettel, továbbá az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanatával járó vírusos megbetegedés. A vírus kórokozói cseppfertőzéssel terjednek.
A náthával vagy az egyszerű megfázással sokan összekeverik, azonban amíg az influenza tünetei hirtelen jelentkeznek, a náthás beteg állapota csak lassan romlik. A tünetekben is különbség mutatkozik. Influenzakor magas láz, erős fejfájás és végtagfájdalom figyelhető meg, általában hurutos tünetek, tüsszögés nélkül. A nátha vezető tünete ezzel szemben a tüsszögés, viszont a láz alacsonyabb és jellemzően nincs izomfájdalom vagy fejfájás sem.
Az influenzát tehát az alábbi tünetek jellemzik elsősorban:
- levertség
- izom- és végtagfájdalom
- erős fejfájás
- torokfájás
- magas láz
- hidegrázás
- száraz köhögés
- hörghurut
- orrfolyás
- hátfájás
- könnyezés
- kötőhártya-gyulladás.
Az influenza előfordulása
A betegség az egész világon jelen van. Magyarországon is több százezer embert érint évről évre, késő ősztől egészen tavaszig.
Az influenza okai
Az egész világon az influenzavírusok A és B típusai okozzák a legtöbbeket érintő megbetegedést, míg a C típusa inkább csak gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva. A fertőzések által kiváltott immunreakciók hatásaként a vírusok állandó genetikai változáson esnek át. Ezek a változások eredményezik azt, hogy egy védőoltással kialakult immunitás a következő évben már nem véd meg a fertőzésektől. A különböző altípusok megjelenése az A típusnál okoz nagyobb problémát, mivel ez a típus az emberen kívül más emlősök és madarak körében is elterjedt.
Az influenzavírus tüsszentés, köhögés vagy szimplán beszéd közben keletkező váladékcseppekkel, azaz cseppfertőzés révén terjed. A terjedés mértéke meglehetősen gyors, napok alatt képes megbetegedni egy egész közösség is akár például óvodákban, munkahelyeken. Országos járványok kialakulása Magyarországon a januári, februári hónapokra tehető, amelyek 8-10 hétig is eltarthatnak.
Az influenza tünetei, lefolyása, szövődményei
A fertőzést követően már 1-2 napon belül, hirtelen megjelennek a tünetek. A kezdeti panaszok között találjuk a borzongást vagy a hidegrázást. Megfigyelhető még magas, 39 fok körüli vagy akár azt meghaladó láz is. Az egész testre kiterjedő, főleg a háttájékon és a lábakban sajgó izomfájdalmak lépnek fel, de a fejfájás is jelentős mértékű lehet, amely erős fényhatás esetén tovább romolhat.
A légúti tünetek a fentiekhez képest enyhébb módon jelentkeznek orrfolyás, száraz köhögés, torokfájás, torokkaparás formájában. Súlyosabb tünetek a köhögésnél fordulhatnak elő, amelyhez köpetürítés társulhat. Szemkönnyezés, enyhe kötőhártya-gyulladás, a száj és garat kivörösödése sem kizárt. Leginkább gyerekeknél lehet hányinger, hányás. A tünetek 3-5 napot követően tűnnek el, a hörghurut és a köhögés viszont akár 10 napot követően is megmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig másfél, két hónapot is igénybe vehet. A betegség megviseli a szervezetet, ezért a levertség, gyengeség is néha hetekig jellemző marad.
A légutak sejtjeiben elszaporodó vírusok a véráramba juttatott toxikus anyagaik által súlyosbíthatják a szervezet már fennálló, krónikus betegségeit. Különösen igaz lehet ez a krónikus tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségekre. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve a 60 évnél idősebb emberek az influenzával szemben, hiszen immunrendszerük reakciókészsége ebben a korban jellemzően már gyengült állapotban van.
Jelentőségét tekintve a tüdőgyulladást kell első helyen említeni a lehetséges szövődmények között. Primer tüdőgyulladás esetén maga a vírus váltja ki ezt ki, szekunder tüdőgyulladás esetén pedig a fertőzés után baktériumok idézik elő a gyulladásos folyamatot. Míg az előző esetet magas halálozási arányok jellemzik, addig a másodiknál az időben elkezdett, megfelelően alkalmazott baktériumellenes kezelés jó eséllyel gyógyulást eredményez.
A tüdőgyulladáshoz képest csekélyebb jelentőséggel, de a szövődmények közé sorolják még az idegrendszeri- és izomgyulladásokat, szívbetegeknél az EKG eltéréseket, míg gyermekeknél a gége belsejében duzzanatot kiváltó croup-szindrómát is.
Az influenza kezelése, megelőzése
Mivel az influenza egy vírusfertőzés következménye, a kezelés elsősorban tüneti jellegű. Fontos a megfelelő láz- és fájdalomcsillapítás, a sok folyadék fogyasztása és a pihenés, az ágynyugalom. Azoknál a betegeknél, akiknél a tünetek súlyosak, de a betegség szövődménymentes, aszpirin, paracetamol, ibuprofen vagy naproxen szedése ajánlott. Gyermekeknél nem alkalmazhatók szalicilátok (pl. aszpirin), mert ez a Reye-szindrómát (súlyos agy- és májkárosodás) okozhat. Mivel az influenzát vírus okozza, ezért az antibiotikumos kezelés nem eredményes, csak a baktériumok okozta szövődmények esetében van értelme.
A megelőzés egyetlen hatékony módja a védőoltás.
A védőoltás fokozottan ajánlott olyan személyeknek, akiknél egy már meglévő betegség az influenzavírus lefolyását súlyossá tenné. Ilyenek különösen a valamilyen anyagcsere- betegségben (pl. cukorbeteg), valamint immunhiányos állapotban szenvedő betegek, a krónikus máj- és vesebetegek vagy az asztmások.
Szintén szükséges lehet a védőoltás a várandós nőknél, a 65 éven felülieknél. Indokolt igénybe venni azoknak is, akik nagyobb közösségekben fordulnak meg rendszeresen (pl. tanulók, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, stb.), és nem engedhetik meg maguknak, hogy onnan tartósan távol maradjanak.
A hazai forgalmazásban használt vakcinák inaktív kórokozókat tartalmaznak, azoktól a betegséget nem lehet elkapni. Ritkán ugyan fellépnek kisebb helyi tünetek az oltás helyén, például bőrpír, esetleg duzzanat, de ezek rövid időn belül elmúlnak.
