Asztma

Asztma

Az asztmáról röviden

Asztmáról akkor beszélünk, amikor a légutak beszűkülését a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása eredményezi. A kilégzés nehezítettsége miatt ilyenkor nehézlégzés és fulladás lép fel, a beteg nem képes friss, oxigénban gazdag levegő beszívására.

Az asztma előfordulása

Hazánkban a megbetegedések száma közelíti az össznépesség 5 százalékát, az esetszám növekedést mutat. Ez összefügg az allergiások növekvő számával, valamint azzal, hogy a kezeletlen légúti allergiásoknak egy jelentős részénél egy idő után asztma alakul ki.

Az asztma okai

Az okok között az egyik legfontosabb, hogy az asztmás beteg légutai az átlagosnál érzékenyebbek a hétköznapi ingerekre, amelyekre asztmás gyulladással reagál a beteg szervezete. További rizikófaktor az is, ha már volt asztmás korábban a családban. Magának az asztmás rohamnak a közvetlen kiváltó oka lehet megterhelő fizikai munka, stressz, virágpor, házi por, állatszőr, stb.

A nyálkahártya gyulladása duzzanattal, valamint nyák kiválasztásával jár. A gyulladt állapotú légutakban jelenlévő aktív fehérvérsejtek a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra késztetik. Az így létrejött szűkületen kívül további probléma, hogy a mellkasi nyomás nagyobb a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál, így nem lehet megfelelően kilélegezni az elhasznált levegőt.

Az asztma tünetei

A tünetek meglehetősen jellegzetesek. Szorító érzés a mellkasban, fulladás, rohamokban jelentkező nehézlégzés, amelyhez megnyúlt, sípoló kilégzés társul. Az asztma korai tünete gyermekeknél a viszkető érzés a mellkas és a nyak tájékán.

Nem mindig jelentkezik, de előfordul a görcsös, rohamokban fellépő köhögés, jellemzően fizikai aktivitás, sportolást követően. Az asztmás köhögést az különbözteti meg más köhögésekről, hogy ilyenkor mindig a kilégzés nehezített.

A gyulladás mint tünet jellegzetessége az asztmánál, hogy hátterében nem mutatható ki kórokozóként vírus vagy baktérium, valamint nem gyógyul.

A legtöbb beteg a kezdeti, enyhe tüneteket produkáló stádiumba tartozik, azonban magasra tehető ebből a csoportból azok száma, akik a későbbiekben érintetté válnak súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétekben, rohamokban. Sokszor a tünetek enyhesége miatt fel sem merül az asztmás személyben, hogy beteg lenne, csak az elhúzódó köhögés, illetve a fizikai aktivitás idején fellépő légzésnehézségek késztetik arra, hogy végül szakorvoshoz forduljon. Ez azért is problémás, mivel a légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokat okozó gyulladás már az asztma kezdeti szakaszában megjelenik. Fontos tehát felhívni a figyelmet arra, hogy asztmagyanús tünetek észlelésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni.

Az asztma diagnózisa

A dianózis felállításánál nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a betegség eredetére alapos kivizsgálás során derüljön fény. Ennek során pontosan meg kell határozni az allergiát kiváltó anyagot.

A diagnosztizáláshoz, valamint a betegség stádiumának megállapításához értékelni kell a fennálló tüneteket, továbbá részletes légzésfunkciós vizsgálatokra is szükség van. Ennek egyik eszköze a fizikai megterhelés utáni vitálkapacitás mérése.

Az asztma kezelése

A kezelés tüneti jellegű, melynek során a hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetésére kell törekedni.

Az asztma alapja a gyulladás, ezért a kezelésnek leginkább a gyulladáscsökkentésre, megelőzésre kell irányulnia. Erre ma már modern inhalációs szteroidok állnak rendelkezésre, amelyek belégzéssel közvetlenül a légutakba juttathatók. Ezek használata azért is előnyös, mivel így a bevitt gyógyszerek mennyisége is csökkenthető. A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. Az adagolást a szakorvos a tünetek gyakorisága, illetve a légzésfunkciós értékek alapján dönti el. Súlyosabb esetekben ezt ki lehet egészíteni hörgőtágító hatású készítményekkel, melyet a szteroidokkal kombinálva, akár egyszerre is lehet alkalmazni.

A megelőzésről

Azokban a családokban, ahol genetikai hajlam is megfigyelhető és valamilyen allergén okozza az asztmát, már gyermekkorban nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Amennyire lehet, kerülni kell a kontaktust a szóba jöhető allergén anyagokkal, a már fellépő allergiás tünetek kezelését pedig időben el kell kezdeni. Ha a betegség már kialakult, akkor a tüneteket kiváltó okok elkerülésére kell odafigyelni. Ennek egyik tipikus példája, amikor a nehézlégzéses rohamokat fizikai terhelés váltja ki, ilyenkor előzetes gyógyszerbevétellel tudjuk azt megelőzni. A mozgás abbahagyása semmiképpen sem javasolt, mivel az elhízáshoz és egyéb betegségek kialakulásához vezethet. Bármilyen mozgásformáról is legyen szó, igyekezzünk azt a szabadban, tiszta, friss levegőn végezni.

A beteg állapotának szintén nem kedvez a dohányfüst jelenléte, ezért az ilyen környezetben való tartózkodást ugyancsak kerülni szükséges.

Ha már kialakult a betegség, fel kell készülni arra, hogy a nehézlégzéses rohamok során higgadtak maradjunk, valamint – a gyógyszerek használatán túl – megfelelő légzéstechnikával reagáljunk a tünetekre. Különösen a kisebb gyermekek esetén szükséges a szülői jelenlét és megnyugtatás. Le kell győzni ilyenkor az idegességet, nyugodtnak kell maradni. Meg kell tanulni, hogy a levegő után való ideges kapkodás ront a helyzeten, mivel ilyenkor a kilégzés a nehezített. Ennek megfelelően a beteget a levegő lassú és egyenletes kifújására kell biztatni.

Ha van lehetőség, hanyatt kell feküdni vagy félig ülő testhelyzetet kell felvenni, a felsőtestet pedig valamilyen kényelmet biztosító tárggyal megtámasztani.

Hívás