Allergia

Allergia

Az allergiáról röviden

Az allergiáról sokan úgy beszélnek, mint a jelen kor betegségéről, holott már az ókorban élőket is megbetegítette. Az allergia túlérzékenységet jelent a legkülönbözőbb dolgokkal kapcsolatban. A szervezet túlzott, olykor szélsőséges immunreakcióval válaszol olyan anyagokkal való érintkezésre, amelyeknek normál esetben, egészséges embernél semmilyen reakciót nem kellene kiváltaniuk. Ezeket az anyagokat nevezzük összefoglaló néven allergéneknek. A lista a szó legszorosabb értelmében szinte a végtelenségig folytatható az állati szőröktől kezdve a virágporon át egészen a nehézfémekig.

Az allergia előfordulása, okai

A betegség előfordulása – máig tisztázatlan okok miatt – elsősorban az ipari országokban nő. Hazánkban az érintettek száma a lakosság harmadát is meghaladja. Nemre, életkorra tekintet nélkül bármikor megjelenhet, bár fiatalabb korban nagyobb eséllyel lép fel. Rendszerint a kor előrehaladtával a tünetek mérséklődnek.

Az okokat illetően számos tényező jöhet szóba.

Elsők között érdemes említeni az örökletes hajlamot. Ha a családban korábban már volt allergiás megbetegedés, az egyértelműen növeli annak újbóli megjelenését az utódoknál. A tünetek gyermekeknél történő megjelenésére körülbelül egyharmadnyi esély van abban az esetben, ha csak az egyik szülő volt allergiás. Ha az apa és az anya is szenvedett a betegségben, akkor az öröklődés esélye már a 80%-ot is eléri.

Az örökletes hajlam mellett döntően befolyásolhatják a kialakulást a környezeti tényezők. Minél hamarabb érintkezik egy csecsemő jó eséllyel allergiás reakciót kiváltó anyagokkal, annál nagyobb az esélye a tünetek megjelenésének, tekintettel arra, hogy az immunrendszer ilyenkor még meglehetősen éretlen. A táplálkozásra is igaz, hogy körültekintően kell eljárni. Az első hat hónap során kizárólag az anyatejes táplálás javasolt, ez segíti elő ugyanis leginkább az immunrendszer megerősödését. A hatodik hónap leteltével az ételek megfelelő időben történő bevezetésére is nagy hangsúlyt kell fektetni.

A fentieken túl ki kell emelni a túlságosan higiénikus környezetet. A területtel foglalkozó kutatások megállapították, hogy azoknál a családoknál, ahol csak átlagos higiéniai szabályok uralkodnak, kevesebb az allergiások száma, mint azoknál, ahol túlzásokba esnek ezen a téren.

Az allergia tünetei, diagnosztizálása

A tünetek meglehetősen szerteágazóak lehetnek. A legfőbb jellemzőjük között említhető, hogy – a célszervtől függően – rendszerint mindig ugyanazt a szervet érintik. Ami a konkrétumokat illeti, számos formában jelentkezhetnek a panaszok, allergiatípustól függően. Ezek lehetnek orrfolyás, orrdugulás, szem viszketése, könnyezés, köhögés, tüsszögés, asztma, hasi fájdalom, hasmenés, bőrön megjelenő duzzanat, bőrpír, viszketés, ekcéma. Szélsőséges, súlyos esetben úgynevezett anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami orvosi beavatkozás nélkül halált is okozhat.

A két legtipikusabb reakciótípus az azonnali és a késői reakció. Előbbinél a szervezet az allergénnel való kapcsolatba kerülést követően azonnal reagál (például pollenallergia, rovarcsípés, atkaallergia esetén), míg utóbbinál az allergiás reakció az érintkezést követő 24- 72 óra elteltével lép fel (különösen vegyszer- vagy fémallergia során).

A tünetek taglalásánál kell megemlíteni a keresztallergia fogalmát. Ez azt jelenti, amikor egyes allergén anyagok több területen is allergiás reakciókat váltanak ki. Ennek az az egyszerű oka, hogy ugyanaz az anyag egyszerre több helyen is fellelhető. Ennek egyik jellemző példája a pollen-étel keresztallergia. Az ilyen jelenléte megnehezíti az allergén anyag pontos azonosítását.

A diagnosztizálás célja a tüneteket kiváltó allergén megtalálása.

A diagnózis felállításában az egyik fontos szerepet a tünetek kialakulási és előfordulási körülményeinek vizsgálata és megfigyelése játssza.

A szezonalitás ugyan nem mindent eldöntő tényező, de a szezononként megjelenő tünetek utalhatnak allergiás megbetegedésre is. A meghatározott időszakokban való tünetmegjelenés (például tavasz eleje, nyár vége) leginkább pollenallergiára enged következtetni.

Az egész évben fennálló panaszok jó eséllyel allergiára utalhatnak, ilyenkor közvetlen környezetünkben, leginkább a lakásunkban vagy a munkahelyünkön érdemes keresni a kiváltó okot. A betegségre utaló jel ezekkel összefüggésben, ha a tünetek hosszabb utazások, elköltözés vagy munkahelyváltás révén enyhülnek vagy megszűnnek.

Szintén allergiára is lehet gyanakodni, ha a tünetek összessége náthára utal, de a náthás megbetegedés során alkalmazott gyógymódok nem hoznak javulást.

Újabb árulkodó jelként értelmezhetjük azt is, ha a korábban panaszok nélkül fogyasztott ételek hirtelen hányingert, hányást, hasmenést, az egész testet érintő kiütéseket, olykor fulladást váltanak ki, és a panaszok később ugyanígy megjelennek ugyanennél az ételnél.

A diagnózis felállításához segítséget nyújthat még számos vizsgálat, a legtipikusabbak ezek közül az azonnali túlérzékenységen alapuló bőrtesztek, valamint a vérvizsgálat.

Az alkaros bőrvizsgálat, az úgynevezett Prick-teszt mellőzése indokolt, ha a gyanúsnak vélt allergének korábban nagyon heves immunreakciót váltottak ki. A legkényelmesebb, legolcsóbb szúrásos teszt lényege, hogy számos feltételezett allergén híg oldatából egy-egy cseppet juttatnak a beteg alkarjára, majd egy speciális, rendkívül vékony tű segítségével átszúrják a bőrfelületet az érintkezés érdekében. A vizsgálat az így létrejött reakciók megfigyelését és értékelését jelenti. A teszt értékelése körülbelül negyed órát követően kezdődhet meg. Pozitív eredménynek a jelentős bőrtünetek kialakulása nevezhető.

A Prick-teszt értékelhetősége érdekében mindig felvitelre kerül – szaknyelven fogalmazva – egy negatív és pozitív kontrollt szolgáló oldat is. A negatív kontrollt jelentő oldat tiszta fiziológiás sóoldat, míg a pozitív kontrollt jelentő oldat hisztamint tartalmaz. A normál helyzetet az jelenti, amikor a negatív oldatra semmilyen, a pozitív oldatra pedig allergiás reakció érkezik. Ebben az esetben lesz értékelhető a Prick-teszt is.

Vérvizsgálat több esetben is indokolt lehet, melyek a következők:

  • az anafilaxiás sokk veszélye miatt a bőrteszt kockázatos,
  • 2 év alatti gyermekeknél, várandós anyáknál,
  • kiterjedt ekcéma miatt nehezen kivitelezhető a bőrteszt,
  • súlyos tünetek esetén, amikor nem hagyható abba az antihisztaminok szedése,
  • szokatlan allergén gyanúja esetén,
  • bizonyos ételallergiák esetén.

A vérvizsgálat során egyrészt mérni lehet az allergénre specifikus ellenanyagok (IgE immunglobulinok) szintjét, másrészt a limfociták allergénre adott reakcióját lehet vizsgálni. Az IgE ellenanyag szint emelkedést mutat abban az esetben, ha a szervezet már találkozott korábban az adott allergénnel és az érintkezésre allergiás reakcióval válaszolt.

A vérvételen alapuló vizsgálatok egyik speciális formája a multiplex allergia teszt, amelynél egy panelen több száz allergén vizsgálata történik egyszerre.

Mind a bőrtesztről, mind a vérvizsgálatról a szakorvos előzetesen részletes tájékoztatást ad, mely kiterjed azok körülményeire, lebonyolításuk pontos rendjére, a páciens vizsgálatokat megelőző teendőinek felsorolására.

Fontos elmondani, hogy a bőrteszt és a vérvizsgálatok is produkálhatnak álpozitív eredményt, ezért is igényel többek között komplex vizsgálatot az allergén pontos azonosítása.

Az allergia kezelése

A kezelés – amellett, hogy lehetőség szerint kerülni vagy csökkenteni kell az allergénekkel való találkozást – irányulhat a tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére, illetve a kiváltó ok kiiktatására.

A tüneti kezelés antihisztamin vagy kortizon tartalmú gyógyszeres készítmények (például orrspray formájában) alkalmazását igényli, amelyek révén megakadályozható a betegség súlyosbodása. Ez azért is fontos, hogy az allergia ne terjedjen át az alsó légutakra, ahol krónikus asztmát okozhatna.

Egyre elterjedtebb és egyben a leghatékonyabb kezelési mód az immunterápia, amelynek alkalmazása országonként eltérő. Magyarországon a betegség minimum kétéves jelenléte, valamint a tüneti kezelések részleges vagy teljes eredménytelensége esetén javasolják. Nagyon fontos a terápia előtt a tüneteket kiváltó allergén pontos meghatározása.

Azon az elven alapszik, hogy a problémás allergént tartalmazó készítmény fokozatos adagolásával hozzászoktatjuk a szervezetet ehhez az allergénhez. A kezelés végén nem csak a tünetek szűnhetnek meg, hanem a korábbi kiváltó ok se eredményez a későbbiekben túlzott immunválaszt.

Nem javasolt az alkalmazása rosszindulatú daganat, súlyos asztma és immunhiányos állapot jelenlétekor, valamint terhesség esetén.

A készítmények injekciós és nyelv alá helyezhető formában érhetők el. Az eljárás legalább három, maximum öt évig tart. A szakorvos pontos, átfogó tájékoztatást ad a teljes terápiáról, beleértve az adagolást is. Az orvosi előírásokat itt is szigorúan be kell tartania a páciensnek.

Megelőzés

A leghatékonyabb megelőzés már a terhesség ideje alatt kezdődik. A felnőttkorban kialakuló allergia elkerülése meglehetősen nehéz, ilyenkor az allergén anyagok elkerülésével enyhíthetők a tünetek.

A várandós anyáknál a dohányzás például kétszeresére növeli az allergia kialakulásának esélyét.

A gyermekek megszületését követően fontos a környezetünkben lévő allergének alacsony szinten tartása. Ez nem feltétlenül jelent teljes kiiktatást. Ezt igazolják azok a tapasztalatok is, amelyek alapján a túlzott higiénia kedvez a tünetek megjelenésének. A sarkítva megfogalmazott „falusi életmód” az egyik gyakorlati példája ennek a jelenségnek. Ilyen környezetben a gyermekek a megfelelő időben kapcsolatba kerülnek olyan baktériumokkal, amikkel már évezredekkel korábban is kapcsolatba került ebben az életkorban, kialakítva ezzel a megfelelő immunológiai érést.

Az anyatejes táplálás szerepe is kiemelkedő, amely mellett az első hat hónapban másféle táplálási forma lehetőségek szerint ne legyen. Ezzel szintén olyan egészséges bélflóra és immunrendszer jöhet létre, amely sokkal kevésbé hajlamos allergén reakciók produkálására.

Hívás