A gégegyulladásról röviden
A gégegyulladás akut és krónikus formában szokott megjelenni. Az akut változat rendszerint a felső légutat érintő hurutokkal együtt szokott előfordulni, önálló betegségként nem sokszor jelenik meg. Ezzel szemben a krónikus gégegyulladás egy hosszan tartó, elhúzódó folyamat, aminek hátterében gyakran a dohányzás vagy bizonyos foglalkozásokhoz kapcsolódó munkakörnyezeti hatások állnak.
A gégegyulladás egyik speciális esete a diftéria tüneteire hasonlító, ugatásszerű köhögéssel, nehézlégzéssel járó úgynevezett laringitis subglottica. Súlyos betegségről van szó, mindenképpen orvosi ellátást igényel. Jellemzően kisgyermekeknél jelentkezik, felnőtteknél csak elvétve fordul elő. Lefolyása során a hangszalag alatti terület gyullad be, illetve duzzad meg.
A gégegyulladás előfordulása
A betegség kortól és nemtől függetlenül bárkinél előfordulhat. Nagyobb eséllyel gyullad be a gégéjük azoknak, akiknek gyakran kell beszélniük nehezített körülmények között. Tipikusan ilyen foglalkozások a tanár, az óvodapedagógus, színészek, egyéb előadók. A gégegyulladás krónikus változatának az irritáló anyagokkal dolgozók vannak jobban kitéve.
A gégegyulladás okai
Az akut gégegyulladást vírusos és bakteriális megbetegedések egyaránt okozhatják, de allergia is lehet a kiváltó ok. Az allergiás reakciók során ugyanis a hangszalagok megvastagodhatnak, ami köhögési ingert, rekedtséget okozhat. Ezzel ellentétben a gégegyulladás krónikus formájáért lehet felelős a hosszan tartó helytelen hanghasználat, illetve a valamilyen irritáló anyag – különböző füstök, gázok – tartós belégzése.
A gégegyulladás tünetei
A legtipikusabb tünetek közé a köhögési inger és a rekedtség társul, ami akár odáig is elfajulhat, hogy a beteg nem képes hangokat kiadni. Mindezek mellé társulhat még időnként láz, gombócérzés a torokban és fájdalomérzet is.
A gégegyulladás diagnózisa
A betegség diagnosztizáláshoz fül-orr-gégész szakorvos által végrehajtott gégetükrözésre van szükség. Ha a tükrözés alapján a hangszalagokon gyulladás nyomait véli felfedezni, illetve azok megvastagodása, erezettsége, váladékossága figyelhető meg, akkor a hangszalagok gyulladását állapítja meg.
Ha a gégegyulladás a tünetek alapján valamilyen felső légúti megbetegedésre vezethető vissza, akkor először elegendő a háziorvoshoz fordulni. Szakorvos felkeresése a háziorvos által javasolt terápia hatástalansága és a tünetek súlyosbodása esetén válik indokolttá.
A gégegyulladás kezelése
A szakorvos a kiváltó okra koncentrál ennél a betegségnél is a kezelés kiválasztásánál. Ha vírusos megbetegedés áll a háttérben, akkor az immunerősítésre kell nagy hangsúlyt fektetni, illetve a hangképzést minimálisra kell csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a beszéden kívül még a suttogást is kerülni kell néhány napig.
Alkalmazni kell a kezelés során úgynevezett „gégediétát” is, melynek lényege, hogy kerülni kell a nyálkahártyát izgató ételeket, italokat. Itt leginkább a túl meleg vagy a túl hideg dolgokra, szénsavas és fűszeres ételekre, italokra kell gondolni. A kíméleten kívül szükség lehet gyulladáscsökkentő szerekre, míg a hangszalagok vizenyősségét a vizenyő csökkentését előidéző készítmények felírásával lehet mérsékelni. Antibiotikum alkalmazása bakteriális fertőzés esetén válhat indokolttá, de semmiképp sem ez az a kezelési forma, amit elsődlegesen érdemes alkalmazni.
Szükség lehet a betegség megszüntetéséhez speciális inhalálásra is, ami azonban nem keverendő össze az otthoni, forró gőzös inhalálással. Ez ilyenkor egyébként sem javasolt több okból. Az inhaláláshoz ebben az esetben speciális készüléket szükséges használni.
Megelőzés
A betegség akut fajtáját az esetek döntő többségében vírusok vagy baktériumok okozzák. A megelőzés ebben az esetben arra terjed ki, hogy nem hagyjuk legyengülni az immunrendszerünket, valamint megpróbáljuk elkerülni a beteg emberekkel való, huzamosabb ideig tartó egy légtérben tartózkodást. A krónikus gégegyulladásnál pedig a dohányzást kell abbahagynunk vagy egyéb más irritáló anyagnak a belégzését, ami a betegségnek ezt a típusát kiválthatja.
