A fülkürthurut az esetek döntő többségében a náthával járó megfázásos betegségek után alakul ki. A legtöbbször nem beszélhetünk súlyos elváltozásról, de kezelés nélkül vagy elhúzódó betegség mellett jelentős kellemetlenségeket okozhat a páciens számára.
Hogy ezt elkerüljük, panaszok esetén nagyon fontos a mielőbbi fül-orr-gégészeti vizsgálat, hiszen kellő odafigyelés nélkül a betegségből akár súlyos középfülgyulladás is kialakulhat.
Hogyan lesz a megfázásból fülkürthurut?
Miként függ össze a megfázás a fülkürthuruttal? A kérdés megválaszolásához el kell mélyednünk egy kicsit az anatómia tudományában. Elsőként tudni kell, hogy a fülkürt egy, a középfület az orrüreggel összekötő járat, aminek az a legfontosabb feladata, hogy állandó légnyomást biztosítson a dobhártyának a dobüreg felőli oldalról.
Amikor megfázunk és náthás állapotba kerülünk, nemcsak az orrgarat, hanem a fülkürt belső nyálkahártyája is megduzzad, aminek hatására enyhébb esetben csak szűkület, súlyosabb betegségnél azonban komplett elzáródás is felléphet.
Kép forrása: Karolina Grabowska
Ilyenkor jelentkezik a kellemetlen füldugulás, hiszen a légnyomás csökken, a dobhártya visszahúzódik, a hallócsontok mozgása pedig ezáltal korlátozódik, aminek hatására megjelennek a fülkürthurut első érezhető jelei és tünetei.
Gyerekeknél gyakrabban fordul elő a fülkürthurut
Érdekesség, hogy a fülkürthurut bár kortól és nemtől függetlenül kialakulhat, a gyerekeknél azonban jellemzően gyakrabban találkozhatunk vele. Ennek az oka nem más, minthogy a fülkürt esetükben sokkal laposabb szöget zár be, mint később felnőttkorban.
A helyzetet fokozza, hogy a fülkürthöz kapcsolódó porc is lazább, ami negatívabban befolyásolja a szerv átjárhatóságát, ezáltal sokkal gyakrabban alakul ki a hurutos állapot.
A repüléskor érzékelhetjük a leginkább a fülkürt működését
Mivel sokan el sem tudják képzelni a fülkürt működését, ezért érdemes kiemelni példaként a repüléskor tapasztalható kellemetlenségeket. Ilyenkor érezhetjük ugyanis a legjobban, hogy ez az aprócska járat mennyire fontos szerepet játszik a szervezetünkben.
A gyors magasságváltozáskor ugyanis jellemzően erőteljes fülfeszülést és füldugulást tapasztalhatunk, aminek az oka nem más, minthogy a fülkürt nem tudja olyan gyorsan kiegyenlíteni a változó nyomást, mint ahogyan arra szükség lenne.
Néhány nagyobb nyeléssel vagy rágógumizással a probléma hamar orvosolható, ellenkező esetben – vagy megfázásos állapotban – azonban gyakran tartósabb kellemetlenségeket is előidézhet.
Érdemes az arra érzékenyebbeknek vagy a náthától szenvedőknek ezért orrsprayt használni repülés előtt, mert a nyomásváltozásból fakadó füldugulás gyakran akár heveny fülkürthurutot vagy középfülgyulladást is előidézhet.
Nem csak megfázás okozhat fülkürthurutot
Amit fontos még kiemelni a betegség kapcsán, hogy a fülkürthurutot nem csak megfázás, illetve nátha idézhet elő. Előfordulhat, hogy panaszaink rendszeresen, náthától függetlenül újra és újra kiújulnak, ami minden esetben alaposabb fül-orr-gégészeti kivizsgálást igényel.
Előfordulhat ugyanis, hogy a fülkürthurut hátterében orrsövény ferdülés, allergia, reflux, netán valamilyen gyulladás – arcüreg, orrmandula – áll, de ritkán akár daganatos elváltozás is előidézheti.
Ilyen esetekben maga a fülkürthurut gyakorlatilag a tünet, és elsődlegesen a kiváltó problémát kell feltárni, illetve orvosolni a kezelés során.
A fülkürthurut legjellemzőbb tünetei
A leggyakoribb tünet a fülkürthurut esetében a füldugulás, illetve az ehhez kapcsolódó kellemetlenségek. Valakinél ez halláscsökkenésben, másnál kellemetlen fülzúgásban, esetenként pedig akár szédülésben is megnyilvánulhat.
Hogy kinél és milyen mértékű hallásromlás fordul elő, az jelentős mértékben függ az ott található vákuum mértékétől, valamint a dobüregi folyadék mennyiségétől egyaránt, sőt az itt elhelyezkedő izzadmány helyzetváltozásától is.
Ezért van az, hogy nagyon sok betegnél jelentkezik olyan állapot, amikor a fej elfordításával vagy megdöntésével átmenetileg javul vagy romlik a hallás mértéke.
A fülkürthurut tünetei lehetnek tehát:
- Fülfájdalom: A fülkürthurut egyik leggyakoribb tünete a fül fájdalma lehet. A fájdalom lehet enyhe vagy súlyos, és állandó vagy időszakos.
- Halláscsökkenés: A középfül gyulladása miatt felgyülemlett folyadék megváltoztathatja a hangok átvitelét, ezáltal csökkenhet a hallási képesség.
- Fülzúgás vagy fülcsengés: Egyesek észlelhetnek a fülükben zajokat, például zúgást vagy csengést, amelyek a fülkürthurut következményei lehetnek.
- Láz: Fülkürthurut esetén gyakran kísérheti láz. A testhőmérséklet emelkedése a szervezet válasza a gyulladásra.
- A fül kivörösödése és duzzanata: A gyulladás következtében a fülkagyló és környéke kipirosodhat és duzzadhat.
Mi okoz még halláscsökkenést?
Szintén a hallás csökkenését okozza, amikor a hallócsont láncolata nyomás alá kerül a visszahúzódott dobhártya által. Különösen a heveny fülkürthurutnál gyakori, hogy úgynevezett vezetéses halláscsökkenés mutatkozik.
Ilyenkor a páciens esetében az állapot nem javul – és gyakran nem is romlik. Fájdalom sokszor még ilyenkor sem jelentkezik, inkább nyomás- és teltségérzet van jelen a fülben, valamint a fül dugulásakor jelentkező autofónia, amitől úgy érzi a beteg, hogy “visszhangzik a feje”.
Mintha víz lenne a fülben
Kifejezetten gyakori tünet még a fülkürthurut kapcsán, amikor a páciens úgy érzi, mintha víz került volna a fülébe. Valójában azonban szó sincs ilyesmiről, a betegek ilyen esetekben a dobüregi folyadék helyzetének változását érzékelik.
Ez pedig valóban olyan hatást kelt, mintha mozogna a fülükben a víz, ami a diagnózis szempontjából kifejezetten lényeges tudnivaló, hiszen egy tapasztalt fül-orr-gégész ebből rögtön tudja, hogy mi állhat a háttérben.
A fülkürthurut diagnózisa
A fülkürthurut diagnózisa mindig alapos fül-orr-gégészeti kivizsgálást igényel. Nagyon lényeges hozzá, hogy a beteg alaposan beszámoljon a tünetekről, illetve azok sajátosságairól.
Kép forrása: Direct Media
Sok esetben már ebből diagnosztizálható a probléma, de a szakorvos minden esetben alaposan megvizsgálja a dobhártyát is, aminek a behúzódása, illetve a színének megváltozása szintén a jellegzetes tünetek közé sorolható.
A dobhártya színe jellemzően a dobüregi folyadéktól is függ, ami lehet sárgás, gyakran zöldes, ami természetesen átüt a hártyán. Ezek ismeretében a fülkürthurut diagnózisa könnyedén felállítható.
A fülkürthurut kezelése
A kezelés célja minden esetben az, hogy a fülkürt ismét megnyíljon, átjárhatósága helyreálljon, amivel a fül és a tuba szellőzése, a dobhártya nyomáskiegyenlítése biztosított lesz a dobüregi folyadék eltávolításával egyetemben.
Hogy a fülkürt újra átjárható legyen, azt elsődlegesen speciális érszűkítő, kifejezetten az a nyálkahártyát lohasztó gyógyszerekkel lehet elérni a legkönnyebben és leggyorsabban.
Ezen felül szükség lehet orrspray alkalmazására is, amivel az orr- és az orrgarat nyálkahártyáját érhetjük el. Ha kellő ügyességgel permetezzük be az orrnyíláson át, még a fülkürt szájadékáig is eljuthat a permet.
A célzott gyógyszeres kezelés mellett többféle módszer is alkalmazható abban az esetben, ha a fülkürthuruttól szenvedő beteg állapotának javítására, illetve mielőbbi gyógyulásra van szükség.
Az egyik ilyen az orr átfúvása, aminek részeként a fülkürt ismét átjárhatóvá válik, a dobüregi folyadék tehát könnyebben fel tud szívódni, ezáltal pedig a vezeték felszabadulni a nyomás alól.
Szintén hatékony megoldás lehet az arcüreg melegítése. Legyen szó egyszerű melegvizes borogatásról vagy infralámpa használatáról, a külső meleg hatására a belső izzadmány felszívódása sokkal egyszerűbb lesz majd.
Előfordulhat természetesen olyan eset is, amikor a dobűri folyadék a kezelés ellenére sem tud felszívódni. Ilyenkor szükség lehet a dobhártya felszúrására annak érdekében, hogy a középfülben megtalálható folyadék ki tudjon ürülni, hiszen ez okozza a problémát. Amint a dobhártya felszúrásra – majd szükség esetén átfúvásra – kerül, és a váladék képes kiürülni, a beteg hallása azonnal visszatér.
Előfordulhatnak olyan súlyos esetek, amikor az egyszerű fülkürthurutból tartós halláskárosodás jön létre. Ez leginkább akkor jellemző, ha a folyadék tartósan ott marad a dobüregben, és az a kehelysejtek elszaporodása miatt sűrű, nyákos állagúvá változik.
Ha a dobüregben nyákosodás lép fel, az rengeteg kellemetlenséget idézhet elő, de a legsúlyosabb ilyenkor a krónikus középfülgyulladás kialakulása. Ilyenkor ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a dobüregben tartós letapadások jönnek létre.
Emiatt van az, hogy a heveny középfülhurut kezelését soha nem szabad félvállról venni. Már az első tüneteknél lényeges orvoshoz fordulni, hogy ne váljon idült jellegűvé, ahonnan egyenes út vezethet a fentiekhez.
A gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve
Az imént említett, elhúzódó fülkürthurutból fakadó nyákos középfülgyulladás a gyerekek körében általában sokkal gyakoribb, ami elsődlegesen anatómiai okokra vezethető vissza.
Esetükben nem ritka, hogy egy speciális szelepet kell beültetni a dobhártyába annak érdekében, hogy a belső dobüreg szellőzése biztosított legyen. Nagyobb gyermekeknél ez altatás nélkül, kisebbeknél altatással, egynapos sebészet keretein belül zajlik.
Természetesen az ilyen beavatkozásra felnőttkorban is szükség lehet, de csak és kizárólag a megfelelő vizsgálatok elvégzése után. Ilyen például az orrendoszkópia, ami az orrgarat daganatok kiszűrése érdekében lehet fontos.
Milyen gyorsan gyógyul a fülkürthurut?
Mint minden betegség, úgy természetesen a fülkürthurut gyógyulási sebessége is leginkább annak a függvénye, hogy a páciens milyen gyorsan kért orvosi segítséget.
Amennyiben a problémát nem halogatták hetekig, a megfelelő kezelés esetén a fülkürthurut néhány nap alatt teljesen, jellemzően szövődmények nélkül gyógyul. Ennek a függvénye, hogy a fülkürt ismét átjárható legyen, a dobüregbe került izzadmány pedig felszívódjon.
Jellemző, hogy amint a gyulladás lecsökken az orrgaratban, az elzáródott fülkürt magától is ki tud nyílni, amit elő lehet segíteni egy erőteljesebb orrfújással, aminek részeként a tuba kinyílik és a hallás magától helyreáll a kezelés megkezdését követően.
Amennyiben a fülkürthurut egy páciens esetében tartósan fennmarad, a dobüregben érzékelhető nyomás miatt sokkal időigényesebb a kezelése, a feszítő érzés pedig csakhamar fülfájdalommal egészül ki, ami a savós középgyulladás egyik tünete.
Ilyenkor már sokkal alaposabb vizsgálatra és nagyobb odafigyelést igénylő kezelésre van szükség, de a leginkább lényeges, hogy megelőzzük a bajt, egészen konkrétan azt, hogy a probléma ne fajulhasson el idáig.
Megelőzhető a fülkürthurut?
Végül, de nem utolsó sorban fontos kitérni a megelőzés kérdésére is. A fülkürthurut alapvetően megelőzhető, de aki anatómiailag hajlamosabb rá, annak még a folyamatos odafigyelés sem jelent mindig hatékony megoldást.
Amire feltétlenül figyeljünk oda, hogy légúti betegségek esetén – különösen többszöri fülkürthurut után – mindig kezeljük a lehető legalaposabban a náthát és az orrdugulást.
Már az első tüneteknél használjunk orrsprayt, torokfertőtlenítőt, gyulladáscsökkentő készítményeket, szopogató tablettákat, forró italokat vagy antihisztamin tartalmú tablettákat annak érdekében, hogy csírájában elfojtható legyen a megfázás.
Kép forrása: Otitis Media
Az érzékenyebbek számára fontos beszerezni speciális orrmosó készítményeket vagy inhalátorokat, de az is lényeges, hogy a betegek megtanulják helyesen kifújni az orrukat.
A pumpáló, szakadozott orrfújás ugyanis a fülkürtjükre érzékenyebb személyek számára nem ideális, sőt kifejezetten kártékony megoldás, hiszen ilyenkor az orrgaratból a váladék, velük a baktériumok és a vírusok egyenesen a dobüregbe kerülnek.
Ez nem elég, hogy elősegíti a fülkürthurut kialakulását, de mindemellett hozzájárul ahhoz, hogy a betegség sokkal súlyosabb irányba forduljon, és különféle gyulladások vagy fertőzések alakuljanak ki az érintett szerveknél.
Amennyiben gondjai támadtak a fülével vagy a fent részletezett panaszokban szenved, vagy csak szeretné kivizsgáltatni magát, akkor az Oktogon Medical Center szakképzett és lelkiismeretes orvosai várják Önt magánrendelésükön.
