Tudástár
  1. Tudástár
  2. Arcüreggyulladás

Arcüreggyulladás

Arcüreggyulladás

Az arcüreggyulladásról röviden

Az arckoponyát alkotó csontokon belül üregek találhatók, név szerint a következők: arcüreg, homloküreg, rostasejtek és az ékcsonti üreg. Ezeket összefoglaló néven orrmelléküregeknek nevezzük. Belső felületüket csillószőrös mirigyhám borítja. Valamennyi összeköttetésben áll az orrüreggel oly módon, hogy az orrüregben található félhold alakú nyílásba nyílnak. Amikor ennek a félholdnyílásnak a nyálkahártyáján bekövetkező, gyulladás okozta duzzanat elzárja az orrmelléküregeket, a bennük termelődő folyadék nem tud távozni. Ez gyakran eredményezi az orrmelléküregek, köztük a legnagyobb méretű arcüreg gyulladásának kialakulását. Szinte nincs olyan ember, akinek az életében ne fordulna elő a megbetegedés.

Az arcüreggyulladás okai

Az okok között legtöbbször valamilyen felső légúti fertőzés jelenléte említhető meg. Itt fontos kiemelni azt is, hogy a náthát például sokan nem veszik komolyan és nem fordítanak kellő figyelmet annak kezelésére. Ennek következtében számítani lehet szövődményként az arcüreggyulladás kialakulására. A fertőzéseket leginkább a Haemophilus influenzae és Streptococcus pneumoniae, ritkább esetben Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus és anaerob baktériumok idézik elő.

A felső légúti fertőzések azonban nem eredményeznek minden esetben arcüreggyulladást. Bizonyos hajlamosító tényezők megléte esetén nagyobb az esély, hogy az orrnyálkahártya- gyulladásból létrejöjjön ez a betegség is. Ilyen lehet például felnőttek esetében az orrsövényferdülés és az orrpolip, gyerekeknél pedig a megnagyobbodott orrmandula. Asztmás, továbbá allergiás egyéneknél is gyakoribb a szóban forgó kórkép megjelenése.

Rizikófaktort jelenthetnek az arcüreghez közel elhelyezkedő fogak (nagyőrlő, kisőrlő) gyökereiben képződő megbetegedések is.

Az arcüreggyulladás tünetei

A betegség a nátha során sokszor tapasztalt tünetekkel kezdődik, mint az orrdugulás, orrfolyás, köhögés, stb. Az arcüreg elzáródása révén feszülő fejfájás alakul ki. Jól megfigyelhető a nyomásra, kopogtatásra jelentkező lokális fájdalom az arccsontnak annak a részénél, amely mögött a gyulladás kialakult. Súlyosabb esetben, leginkább gyerekeknél magas láz is felléphet.

Az arcüreggyulladás az esetek nagy többségében magától gyógyul, de hatékony kezelés hiányában a betegség akár több hétig is panaszokat okoz. Nem fordul elő sűrűn, de veszélyes szövődményként megjelenhet a fertőzés agyállomány történő terjedése is.

Az arcüreggyulladás diagnosztizálása

Több napon át tartó, súlyos tüneteket, köztük lázat is produkáló megbetegedés esetén célszerű orvost felkeresni.

A diagnózis felállításához szükséges a beteg kikérdezésén túl fizikális vizsgálat, bizonyos esetekben különböző képalkotó vizsgálatok is indokoltak lehetnek.

A fizikális vizsgálat során az arcüreg megkopogtatása a betegnek fájdalmat okoz, az orrtükrözés során pedig láthatóvá válik a gyulladtan duzzadt, vörös színű nyálkahártya, ahol gennyes váladék is megfigyelhető.

A fentiek általában elegendőek a diagnosztizáláshoz, azonban súlyos, szövődményes helyzetekben indokolt lehet képalkotó igénybe vétele. A régebben alkalmazott röntgenvizsgálat eredményességét ma már többen vitatják, a CT segítségével végzett vizsgálat azonban megbízható információkat szolgáltat.

Bakteriológiai mintavételre akkor lehet szükség, ha az arcüreggyulladás antibiotikumos kezelésre sem reagál megfelelően. A mintavételből kitenyésztett baktériumok antibiotikum- érzékenységének vizsgálata alapján az orvos célzott terápiát rendel el.

Az arcüreggyulladás kezelése

A kezelés lényege a kiváltó okok megszüntetése a baktériumok kiirtásával és a gennyes váladék szabad lefolyásának, távozásának biztosításával. Tüneti kezelés is szükséges lehet bizonyos esetekben láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazásával.

Először az orrnyálkahártyát lohasztó orrcseppek vagy orrspray-k használata célszerű. Nem ajánlatos azonban ezeket a szereket egy hétnél tovább alkalmazni, mert ennyi idő után gyulladást is előidézhetnek eredeti rendeltetésükkel ellentétes hatást kiváltva.

Amennyiben a kezdeti kezelés sikertelen, jellemzően két hétig tartó antibiotikumos kúra válik indokolttá.

Ha mindezek ellenére sem áll be javulás a beteg állapotában, antibiotikumos oldattal végzett arcüregöblítés hozhatja meg a várt eredményt akár néhány órán belül is.

Műtétre akkor kerül sor, ha a fenti módszerek egyike sem eredményez gyógyulást. A beavatkozást ma már korszerű endoszkópos eszközökkel végzik, mellyel lehetőség nyílik az arcüregben felgyülemlett váladék lefolyásának biztosítására, ami megakadályozza, hogy a gyulladás újra fellépjen.

Az arcüreggyulladás megelőzése

A megelőzés nehézségekbe ütközik, tekintettel arra, hogy a nátha kialakulása nem előzhető meg hatékonyan. De ha már kialakult, akkor fontos, hogy gyorsan és eredményesen kezeljük orrcseppekkel, gyulladásgátló szerekkel az orrnyálkahártya duzzanatát, különben ezek hiányában az arcüreggyulladás is gyorsan megjelenhet.

Ahogy korábban említettük, bizonyos anatómiai tényezők is közrejátszhatnak a betegség előidézésében. Ilyen tényezők jelenlétekor endoszkópos beavatkozásokkal ma már jól javítható az arcüreg szellőzése, megelőzve vagy jelentősen csökkentve így a betegség kiújulásának esélyét.

További hasznos információk

Ma már többen is használnak a nyálkahártya duzzanatának lelohasztása érdekében infralámpás kezelést. Az eljárás eredményessége vitatott, viszont a túlzott alkalmazás fokozhatja is akár a gyulladásos folyamatokat.

A kamillateával végrehajtott inhalálás jó eredményt hozhat az elzáródott arcüregek megnyitásában. Ennél az eljárásnál is figyelni kell azonban arra, hogy a gőztől megfelelő távolságra helyezkedjünk el, hiszen a túlzott meleg itt sem kedvez a gyulladás megfékezésében.

Hívás