Tudástár
  1. Tudástár
  2. Mélyvénás trombózis

Mélyvénás trombózis

trombozis

A mélyvénás trombózisról röviden

A mélyvénás trombózis során a vér szabad áramlását gátló vérrög képződik a mélyen fekvő, elsősorban az alsó lábszári vénákban, ami életveszélyes szövődményekhez – például tüdőembóliához vezethet.

A mélyvénás trombózis előfordulása

Átlagosan 2000 embernél egyet érint évente ez a betegség, ami a nőknél valamivel magasabb számban fordul elő. Viszont ha már egy trombózison túl van a beteg, jóval nagyobb eséllyel alakul ki a következő.

A mélyvénás trombózis okai

Az okokat három csoportra lehet osztani.

Elsőként az érfal sérülését kell megemlíteni, amit több tényező is előidézhet. Ilyen például valamilyen gyulladás, sugárkezelés, meszes plakk vagy külső behatás. Ilyenkor az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel és a vérlemezkék összetapadnak a sérülés helyén.

A lassú, illetve lelassult véráramlás szintén rizikófaktora – ma még tisztázatlan okok miatt – a trombózisnak. A lassú véráramlás különösen tartós ágyhoz kötöttség, sérült végtagok rögzítése, szívelégtelenség vagy jelentős visszértágulat esetén fordul elő.

Végül a vér alvadékonyságának fokozódásáról sem szabad megfeledkezni, mint rizikófaktorról, amit előidézhet például a vörösvértestek túltermelődése, dohányzás, genetikai okok vagy fogamzásgátló tabletta szedése is.

Trombózis

A mélyvénás trombózis leggyakoribb előfordulási helye a medencevénák, valamint az alsó lábszár vénái, ezek a területek vannak ugyanis kitéve legjobban a keringés lelassulásának mozgáshiány esetén.

A nehézségi erő hatása miatt a láb az a testrész, ahonnan a legnehezebben jut vissza a vér a szívhez. A lábszár vénái két nagy csoportra oszthatók: az izmok között elhelyezkedő mélyvénákra és a bőr alatt található felületes vénákra. A vér visszajutását a mélyvénákban és a felületes vénákban lévő billentyűk segítik, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását a lábvégek felé. További segítséget nyújtanak ehhez a folyamathoz a mélyvénáknál a járás során használt izmok, amelyek pumpáló hatása szintén a szív irányába tereli a vért. Ennek megfelelően a mozgásszegény életmód, a minimális járással járó állómunka, valamint az ülőmunka kedvez a trombózis kialakulásának.

A mélyvénás trombózis diagnózisa

A tünetek jellegzetessége, illetve a lábszárak körfogatának azonos szintben történő mérése révén a diagnózis rendszerint nagy bizonyossággal felállítható. Bizonyos esetekben szükség lehet ultrahangos vagy érfeltöltéses röntgenvizsgálatra is. A tüdőembólia tünetei szintén jellegzetesek, amelyek mellkasröntgennel és EKG-vizsgálattal kiegészítve szintén egyértelmű diagnózist adnak.

A mélyvénás trombózis tünetei

A tünetek közül a legtipikusabb az alsó lábszár fokozódó fájdalma járás közben. Ezen kívül a körfogata megnő, az itt lévő bőrfelület pedig meleg tapintású. Ha a beteg lábfejét hátrafeszíti, erős fájdalmat érez a térdhajlatban. Később jelenik csak meg a bőr barnás elszíneződése a bokák tájékán, ami az ide a vénákból vándorolt vörösvértestek jelenlétének következménye. A vérrög leszakadásával tüdőembólia jöhet létre, ami akár hirtelen halállal is végződhet.

Nem ritka azonban a tünetmentes, néma trombózis sem, amire csak a későbbi évek után kialakuló szövődmények miatt derülhet fény. Ezek között említhető a boka tájékán kialakuló megkeményedett kötőszövetek, visszértágulat, lábszárödéma vagy a boka környékének barnás elszíneződése.

Szívrendellenesség társulása esetén a vérrög bekerülhet a tüdőszövetet ellátó artériás hálózatba és tüdőinfarktust okozhat. Ilyenkor heves köhögés, mellkasi szúró fájdalom, véres köpet figyelhető meg. Krónikus tüdőembólia is kialakulhat, ha folyamatosan leszakadó kisebb vérrögök vannak jelen a szervezetben. Ilyenkor csak kisebb mértékű légúti panaszok jelentkeznek. Ha a kisebb vérrögök átjutnak a tüdőn, akkor agyembólia is bekövetkezhet.

Ha trombózisra utaló tüneteket tapasztalunk, le kell feküdni, a lábakat fel kell polcolni, és értesíteni kell az ügyeletes orvost. A saját lábon járást az orvos javaslatainak megfelelően a kellő ideig kerülni kell.

A mélyvénás trombózis kezelése

A kezelés célja, hogy helyreálljon a véráramlás az érintett területen. A vérrög feloldását a szervezet saját mechanizmusai révén végzi el, a gyógyszerek a vérrög növekedését hivatottak megakadályozni. Ha ez injekciós formában, alacsony molekulasúlyú heparinokkal történik, akkor nincs szükség rendszeres laboratóriumi vizsgálatokra, hogy figyelemmel kísérjék a véralvadási paramétereket, ellentétben a szájon át szedhető tabletták (K-vitamin antagonisták) esetében.

Trombózis

A gyógyszeres kezelés mellett körülbelül 2-3 hétig szigorú ágynyugalmat írnak elő annak érdekében, hogy a vérrög leszakadása megelőzhető legyen. A vénás keringés gyorsítása felpolcolt állapotban tartott, rugalmas pólyával bekötött lábbal történik. A trombózist követően rugalmas harisnya viselése rendszeres kell, hogy legyen a későbbiekben.

A mélyvénás trombózis gyógyulási esélyei

A trombózis ugyan önmagában nem halálos betegség, de masszív tüdőembóliánál rendkívül magas a halálozási arány.

A mélyvénás trombózis megelőzése

A leghatékonyabb módja a megelőzésnek a tartós véralvadásgátló kezelés. Erre leginkább akkor van szükség, ha a körülmények nagy eséllyel trombózisra hajlamosítanak. Tipikusan ilyen élethelyzetek a baleset utáni állapotok vagy a különböző okok miatti tartós ágyhoz kötöttség.

Amennyiben a fentiek Önt is érintik, klinikánk kardiológiai szakrendelésén szakorvosaink elvégzik a szükséges vizsgálatokat és felírják a kezeléshez előírt készítményeket, valamint személyre szabott életmódtanácsokkal is ellátják a mélyvénás trombózis megelőzése érdekében.

A dohányzás különösen nagy mértékben megnöveli a trombózis kockázatát, mivel a vér alvadékonyságát fokozza, a keringést lassítja, illetve érfalsérülést okoz. A dohányzás abbahagyása tehát erősen ajánlott, akkor pedig fokozottan, ha fogamzásgátló tablettát is szedünk, mivel bizonyos tablettáknál a dohányzás felerősítheti a tabletta csekély mértékben meglévő, trombózis kialakulásában való szerepét.

Fontos mindezeken túl a rendszeres mozgás. Ülőmunka esetén sose felejtsünk el legalább óránként felállni a székből néhány percre és megmozgatni a végtagjainkat.

Időpontfoglalás