Tudástár
  1. Tudástár
  2. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás
Menü
Tudástár
  1. Tudástár
  2. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás

Heveny hasnyálmirigy-gyulladás

Heveny hasnyálmirigy-gyulladás

A betegségről röviden

A heveny hasnyálmirigy-gyulladást közvetlenül megelőzően a termelt emésztőenzimek már a mirigyen belül működni kezdenek és sejtkárosító hatással lépnek fel. A szervezetnek ennek a sejtkárosító hatásra adott válaszát nevezzük hasnyálmirigy-gyulladásnak.

A kiváltó okok között számos tényező fedezhető fel. Meghatározó tünete a köldök felől a hát felé irányuló hasi fájdalom, valamint a vérben lévő hasnyálmirigy-enzimek megnövekedett mértéke. Változó lefolyású, az enyhe, magától elmúló formájától kezdve egészen az olyan súlyosig, amely már műtéti beavatkozást igényel.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás okai

A betegség országonként, valamint népcsoportonként más és más gyakorisággal fordul elő.

A hasnyálmirigy normál esetben előenzim formájában termeli az emésztőenzimeket, amelyek csak a bélbe jutást követően lépnek működésbe. A gyulladást olyan okok váltják ki, amelyek vagy akadályozzák a hasnyál kiürülését, vagy aktiválják az enzimeket a hasnyálmirigyen belül és gátolják azok kilépését a sejtek közé.

Ilyen okok a következők lehetnek:

1. Epekövesség

A leggyakoribb okok között tartják számon. A gyulladás szempontjából a legapróbb epekövek jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek ki tudnak kerülni az epehólyagból az epevezetékbe. Ez azért jelent nagy kockázatot, mert az epevezeték és a hasnyálmirigy vezetéke, az úgynevezett Wirsung-vezeték jellemzően a patkóbél előtt találkoznak és közösen torkollanak a patkóbélbe. Az itt elakadó epekő akadályozza a hasnyál bélbe történő ürülését. Már a nagyon kicsi, ultrahanggal sem egyértelműen megállapítható méretű, időnként csak átmeneti elzáródást okozó epekövek is kialakíthatnak gyulladásos folyamatokat.

2. Alkoholfogyasztás

Heveny hasnyálmirigy-gyulladást a rövid időn belüli, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása eredményez, amelynek esélyét növeli, ha az alkohol mellé zsíros ételek bevitele is társul. Az érzés sokaknak ismerős lehet például lakodalmakon vagy egyéb más, nagyobb rendezvényen való részvételt követően.

Az alkoholizmussá alakult alkoholfogyasztás a betegség idült formájáért felelős, amelynél időnként heveny periódusok is mutatkoznak.

3. Gyógyszerek

Gyógyszerek esetén azok ritka mellékhatásaként kell gondolni a hasnyálmirigy- gyulladásra, például daganatos betegségek során alkalmazott készítmények szedését követően.

4. Hasi sérülések

A hasat érintő sérülések, különböző nagyságú erőbehatások (pl. balesetek) is vezethetnek a hasnyálmirigy szöveteinek olyan mértékű roncsolódásához, hogy a hasnyál a hasnyálmirigy állományába ürüljön. Szintén ritka, de ilyen állapotok nagyobb hasi műtétek során is kialakulhatnak.

5. A vér magas triglicerid szintje

A triglicerid a zsírok egyik, a vérben is jelenlévő fajtája. Koncentrációjának normál felső határa 1,7 mmol/l. Ha ez a mennyiség 10 mmol/l-re módosul, akkor reális lehetőség van a gyulladásos folyamatok megjelenésére. Ha valaki a normálnál egy kissé magasabb értékekkel rendelkezik éhgyomorral lévő állapotban, akkor a triglicerid jelentős megemelkedéséhez és kritikus szintre éréséhez adott esetben egy zsírdús étkezés is elegendő. Vannak olyan személyek is, akik hajlamosak arra, hogy az alkoholfogyasztás gátolja ezeknek a zsíroknak a vérből való távozását. Ez szintén könnyen vezethet a trigliceridszint jelentős emelkedéséhez.

6. A Wirsung-vezeték rendellenességei

A vezeték patkóbélbe szájadzó részének veleszületett okokból vagy később szerzett, más tényezők által létrejött szűkületei gátlólag hatnak a hasnyál kiürülésére.

7. Epeútfestést követően

Ezt az endoszkópos eljárást eljárást sokszor használják a hasnyálmirigy-vezetékben diagnosztizált kövek eltávolítására, szűkületek tágítására. Ilyenkor a vezeték átmeneti elzárását követően ritka mellékhatásként jelentkezhet hasnyálmirigy-gyulladás, ami legtöbbször enyhe lefolyású és magától megszűnik.

További ritka előidézői a gyulladásnak egyes autoimmun betegségek, a hasnyálmirigy fejlődési rendellenességei, a vérben mellékpajzsmirigy-betegségeknél fellépő magas kalciumszint, hasnyálmirigyrák, valamint vírusfertőzések.

Tünetek

A legtipikusabb tünet az általában a köldök magasságából övszerűen a hát felé irányuló, állandó fájdalom, amely előregörnyedés hatására sokszor enyhül. Ehhez kapcsolódhat még haspuffadás, feszülés, hányinger, hányás, hőemelkedés.

Súlyosabb esetben a hasnyál a hashártya lemezei közé kilépve hashártyagyulladást, sokkos állapotot is okozhat. Sárgaság is kialakulhat mind az epekövesség okozta hasnyálmirigy- gyulladás, mind a mirigy gyulladásos duzzanatának epeelfolyást akadályozó tevékenysége révén is.

Diagnosztizálás

A jellemző tünetek megjelenését követően a betegség fennállását a laboratóriumi vizsgálatok által kimutatott megemelkedett enzimszint igazolja. A vérből a mirigy amiláz és lipáz nevű enzimjei mutathatók ki. Az amilázt a nyál is tartalmazza, így mumpsz vagy nyálkövesség esetén is magas szinten mutatható ki, a lipáz viszont a hasnyálmirigyre specifikus.

Ezeknek az enzimeknek a vérben kimutatható mértékéből nem lehet következtetni a gyulladás súlyosságára, arra más adatok utalhatnak. Ilyen lehet a fehérvérsejtek magas száma. Heveny gyulladás során a hasnyálmirigyben termelődő, cukoranyagcseréért felelős hormonok (glukagon, inzulin) is magas számban vannak jelen a vérben. Szintén árulkodó jel lehet az alacsony kalciumszint. Sárgaság esetén megemelkedett értékeket mutat az ezért felelős bilirubin is.

A hasnyálmirigy-gyulladást fontos elkülöníteni egyéb hasi kórképektől, például a nyombélfekélytől, illetve a gyomorfekélytől. Ennek folyamatát nehezíti, hogy a fekélybetegség is eredményezhet enzimemelkedést a hasnyálmirigyre történő átterjedése révén.

Általában képalkotó eljárások nélkül is felállítható a diagnózis, differenciáldiagnosztika problémák fennállása esetén, illetve a kóreredet tisztázása miatt azonban szükséges a hasi ultrahang elvégzése. Fontosságát a betegség nyomon követésében és a szövődmények felismerésében játszott szerepe is alátámasztja, azzal azonban számolni kell, hogy a gyulladás heveny szakaszában az ultrahang sokszor nem értékelhető eredményeket produkál.

Kórlefolyás

Amikor a betegség enyhébb formában jelenik meg, akkor néhány napos koplalás, majd zsírszegény étrend követése után az magától megszűnik. Súlyosabb esetekben a hasnyálmirigy szöveteiben elhalásos folyamatok zajlanak le. Ilyenkor emésztőnedvvel kevert szövettörmelék kerülhet a hasüregbe hashártyagyulladást, sokkos állapotot eredményezve. Ebben az esetben sebészeti beavatkozás válik indokolttá az elhalt szövetek eltávolítása érdekében.

Vannak súlyosabb lefolyásra hajlamosító tényezők, melyekre külön figyelmet kell fordítani. Két tipikus rizikófaktor a 70 év feletti életkor, valamint a túlsúly. Egyéb szervek károsodása is a betegség súlyosságára utaló tényező. Nagyobb problémát feltételez az alacsony vérnyomás és véroxigénszint, a kevés vizelet, a magas pulzusszám, az esetlegesen fellépő bélrendszeri vérzés.

A szövetelhalás csak az egyik szövődménye, nem kizárólagos szövődménye a betegségnek. Szintén súlyos, de műtéti beavatkozás nélkül gyógyuló esetekben álciszta alakulhat ki a hasnyálmirigybe került emésztőenzimek által alkotott üregek révén. Ez a későbbiekben fertőzésre hajlamos lehet, vagy megnagyobbodott állapotában a belek működését akadályozhatja.

A betegség krónikussága esetén károsodhat a hasnyálmirigy külső elválasztású, az emésztőenzimek termeléséért felelős része. Ennek következtében tápanyagok maradhatnak a bélben, amelyek a széklettel ürülnek, naponta többszöri székletürítést, olykor hasmenést okozva. A tápanyagok egy részének felszívódása is elmarad így, ami fogyást eredményez. Az így kieső emésztőenzimek pótlása ilyenkor gyógyszeres úton történik.

Szintén krónikus esetben károsodhat – akár visszafordíthatatlanul is – a hasnyálmirigy cukoranyagcserét befolyásoló, inzulint és glukagont termelő része, az úgynevezett Langerhans-szigetek. A visszafordíthatatlan károsodás cukorbetegség kialakulásához vezet, amely inzulinkezelést tesz szükségessé. Hazánkban a másodlagos cukorbetegség leggyakoribb oka a hasnyálmirigy-betegség.

Kezelés

A kezelés során megkerülhetetlen a hasnyálmirigy nyugalomba helyezése. Ez legegyszerűbb módon teljes koplalással érhető el; szájon át ilyenkor sem szilárd, sem folyékony formában nem vihető be táplálék a szervezetbe. Ezzel elérhető, hogy a hasnyálmirigyet ne érje emésztőnedvek termelésére serkentő hatás. A tápanyagbevitelt ebben az esetben jellemzően infúzióval oldják meg, amely rendszerint tartalmaz fájdalomcsillapítókat, gyomorvédő szereket és görcsoldókat is. Hányás, gyomorfeszülés indokolttá teheti a gyomorszonda alkalmazását. Bizonyos intézményekben lehetőség van 1-2 nap után szondás táplálásra az eszköz végének a hasnyálmirigy-vezeték beszájadzásának alá történő bevezetésével. Az eljáráshoz speciális szakértelem szükségeltetik. A páciens fájdalommentessége, valamint jó bélhangok esetén lehet elkezdeni a szájon át való táplálást, aminek a fokozatosság elvére kell épülnie. A kezdetekben csak folyadék (víz vagy üres tea) fogyasztható, amelyet a későbbiekben zsír- és fűszerszegény szilárd táplálék követhet. Más ételek fogyasztására a korábbi fokozatok panaszmentessége esetén van lehetőség.

Súlyos stádiumú, nagy fájdalmakkal járó, a hasnyálmirigy elhalásának veszélyét hordozó gyulladás esetén intenzív osztályon történő megfigyelés és antibiotikumos kezelés válhat indokolttá. A hasnyálmirigy elhalt részeit műtéttel kell eltávolítani.

Gyógyulási esélyek

Hasnyálmirigy-gyulladás esetén az összhalálozási arány nagyságrendileg 5%. Az enyhe esetek halálozása ezen belül 1% alatt marad, súlyos esetekben, hasnyálmirigy-elhalás előfordulásakor a 20%-ot is elérheti. Enyhe lefolyásnál rendszerint maradványtünetek nélküli gyógyulás figyelhető meg. Krónikus, súlyos, akár a hasnyálmirigy egy részének eltávolításával is járó szituációkban a gyógyulás nem lesz teljes. Az emésztőenzimek termelődésének károsodása révén kialakuló emésztési zavarok enzimpótló tabletták szedésével kezelhetők, míg az inzulintermelésben beállt kóros folyamatok okozta cukorbetegség lehetőség szerint inzulinnal kezelendő.

Megelőzés

A megelőzés során itt is – csakúgy, mint más betegségeknél – a kiváltó okok azonosítása és azok elkerülése az elsődleges cél. Epekő esetén az epehólyag eltávolítása válhat szükségessé, az epeútkövesség pedig endoszkópos kőeltávolítást igényel.

Kerülendő a nagyobb mennyiségű alkohol és a zsíros ételek túlzott fogyasztása, még akkor is, ha korábban a hasnyálmirigy-gyulladásunk okai ismeretlenek voltak.

A megemelkedett trigliceridszintnél a gyógyszeres kezelés mellett szintén fontos a magas zsírtartalmú ételek mellőzése.

Hívás