Az autoimmun betegségről röviden
Az autoimmun betegség fogalma egy olyan betegségcsoportot takar, amiben a betegségek kialakulásának közös jellemzője, hogy a szervezet védekező mechanizmusa nem megfelelően működik és idegenként kezeli a saját sejteket. Ennek következménye, hogy a szervezet megtámadja a saját, egészséges sejtjeit. A megfelelő módon működő immunrendszer ezzel szemben csak a már maguktól elpusztult saját sejteket támadja meg.
Ezek a betegségek érinthetnek csak egyetlen szervet is (pl. bőr), de olyan típusúak is vannak, amelyek több szervrendszerre kiterjedően okoznak panaszokat. A második kategóriába tartozóakat a szakirodalom poliszisztémás, azaz több szervrendszert érintő rendszerbetegségeknek nevezi.
Az autoimmun betegség előfordulása
Az ilyen jellegű betegségek nagyságrendileg többször fordulnak elő a nőknél, mint a férfiaknál, az életkor tekintetében pedig leginkább a középkorúak válnak érintetté. Az autoimmun betegségek körében egyértelműen gyakoribbak az egy szervet érintőek, a több szervrendszert érintő rendszerbetegségek csak néhány százalékos arányt tesznek ki a betegségcsoporton belül.
Az autoimmun betegség okai
Az okoknál egyetlen kiváltó tényezőt nem lehet megjelölni, nagyon sokféle ok állhat az adott betegség hátterében.
A hajlamosító tényezők között lehet említeni például genetikai okokat, környezeti okok, allergizáló tényezőket. Az étrend, illetve az abban bekövetkező változások is előidézhetik a betegséget. A sejtfelszínben bizonyos okok miatt kialakuló változások is kedvezően hatnak a betegség megjelenésére, de pszichés eredet is lehet a háttérben.
Az autoimmun betegség tünetei
A tünetek között említhetünk általános tüneteket, amelyek szinte valamennyi autoimmun betegségnél jelen vannak. Ezek közül a vezető tünet a gyulladás, amihez levertség, fáradékonyság, vérszegénység vagy hőemelkedés is kapcsolódhat. Általános értelemben az is elmondható, hogy az autoimmun betegségeknek vannak aktívabb szakaszaik, amikor a tünetek intenzívebb formában jelentkeznek és vannak passzív szakaszok is, amikor a tünetek enyhülnek.
Ezeken kívül rengeteg tünet jelentkezhet attól függően, hogy a betegség melyik konkrét szervet vagy szervrendszert támadta meg. Ilyen lehet a foltokban jelentkező hajhullás, neuropátiánál a periférián lévő idegsejtek velős hüvelyének elvesztése, illetve az ebből adódó fájdalomérzet vagy érzéketlenség. Szintén szervspecifikus autoimmun betegségek a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa, melyek a belekben okoznak panaszokat.
A reumatoid artritis egyértelműen nem behatárolható, de már kevésbé nevezhető szervspecifikus immunbetegségnek. Bár a gyulladásos folyamatok az ízületeket érintik alapvetően, más szerveknél is jelentkezhetnek panaszok, például a szemnél, gégénél. Anyagcserezavarok is felléphetnek, ilyenek többek között a vérképzőrendszeri anomáliák.
Mivel több területen is problémát okozhatnak egyszerre, ezért a kisérgyulladások is a rendszerszintű betegségekhez sorolhatók. A betegség ilyenkor a mindenhol jelen lévő kisereket, artériákat vagy vénákat támadja meg.
A rendszerszintű autoimmun betegségeknél – mint amilyen például az SLE, azaz a lupus – sok szerv betegszik meg egyszerre, és a betegség aktív időszakában fellépő gyulladás akár súlyos szövődményekkel is járhat. Szervek mehetnek tönkre és veszíthetik el funkciójukat.
Az autoimmun betegség diagnózisa
Az ilyen típusú betegségek diagnózisának felállításához fenn kell állnia bizonyos diagnosztikai kritériumoknak. Ezeket egy több évtizede létező egységes szempontrendszer alapján véleményezik a szakorvosok. Bizonyos pontérték felett már eléggé nagy a valószínűsége, hogy valamilyen autoimmun betegséggel diagnosztizálják a beteget.
A diagnózis felállítását jelentősen megkönnyíti, ha valamilyen szervspecifikus megbetegedésről van szó.
A diagnózis felállításához csupán laborvizsgálati eredményekből nem lehet megfelelően következtetni. Ennek oka például az, hogy bár a legtöbb betegségre az antitestek is jellemzőek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok is okozzák a betegségek. Előfordulhat ugyanis, hogy az antitestek jelenléte csak tüneti jellegű és az immunológiai károsodásnak más oka van.
Más betegségeknél például annak lassú lefolyása, illetve a kevésbé feltűnü tönetek nehezítik meg a diagnózis felállítását. Jó példa erre a reumatoid arthritis, amelynél több esetben előfordul, hogy egy más probléma miatti rutin vérvételből derül fény olyan értékekre, ami a betegség jelenlétére utalhat.
Az autoimmun betegség kezelése
A rendszerbetegségnek tekinthető autoimmun betegségeket főként az immunológus szakorvosok kezelik. Mivel ilyenkor több szerv is beteg, a kezelésnek kétféle szempontot is figyelembe kell vennie. Egyrészt az érintett szerv funkciójának helyreállítását, ami például bélgyulladásoknál gyulladásgátlást, a felszívódási zavarok csökkentését jelenti. A másik szempont a szisztémás kezelés biztosítása, ami az immunrendszer gátlásán alapul. Ehhez jellemzően szteroid tartalmú gyógyszereket, valamint különböző bázisterápiákat használnak. Ennek során a hatóanyagok az immunológiailag aktív sejtek működését gátolják.
A modern kezelések között említhető még – betegségtől függetlenül – a biológiai terápia is. Ezek olyan bonyolult eljárások, melyek jellemzője, hogy a sejtek egymás közötti kommunikációját biztosító hírcsatornát „vágják el”, vagy a sejtválaszt kiváltó receptorokat ingerlik vagy gátolják.
Az autoimmun betegség gyógyulási esélyei
Az autoimmun betegségek gyógyszerekkel jól kezelhetők, azonban az általuk okozott károk sokszor maradandó problémát okoznak a későbbiekben. Éppen ezért javasolt mielőbb klinikánk hematológiai magánrendelését felkeresni, mivel a szövődmények kialakulása megelőzhető, az életkörülmények pedig hatékonyan javíthatók. Felkészült szakorvosaink alapos kivizsgálást követően állítják fel a pontos diagnózist és választják ki az Önnek leginkább megfelelő kezelési formát.
Az autoimmun betegség megelőzése
A megelőzésben az játssza a legfontosabb szerepet, ha az immunrendszerünket nem provokáljuk a szükségesnél jobban, azaz például nem tesszük ki egészségtelen táplálkozásnak, túlzott napfénynek. Az sem kedvez, ha mindentől védeni próbáljuk szervezetünket és túlságosan steril körülmények között élünk.
