Blog
  1. Híreink
  2. Ez a 3+1 leggyakoribb kardiológiai betegség 2022-ben
Menü
Blog
  1. Híreink
  2. Ez a 3+1 leggyakoribb kardiológiai betegség 2022-ben
Kiemelt Prémium esztétikai kezelésekkel bővültek a szolgáltatásaink!

Ez a 3+1 leggyakoribb kardiológiai betegség 2022-ben

Ez a 3+1 leggyakoribb kardiológiai betegség 2022-ben
Ha nem veleszületett problémáról beszélünk, szívünk egészsége az esetek döntő többségében kizárólag önmagunkon, konkrétabban a saját életmódunkon múlik. Az emberek zöme mégis elhanyagolja egészségét, és csak egy már kialakult kardiológiai betegség esetén döbben rá arra, hogy milyen fontos lett volna korábban egy életmódváltás.
 
Csakhogy sok esetben a felismerés már túl késő. Ezért nagyon fontos a megfelelő odafigyelés, a megelőzés, ebből kifolyólag a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése, hiszen sokaknál az ilyen betegségek évekig rejtve maradnak és váratlanul támadnak.
 
Ezért ebben a cikkben most összegyűjtöttük, hogy melyek 2022-ben a leggyakoribb kardiológiai betegségek, milyen tüneteket produkálnak és miért veszélyesek, így a páciensek időben felismerhetik a bajt és jelentkezhetnek kardiológiai magánrendelésünkön.

Magasvérnyomás betegség

 
Amennyiben a leggyakoribb kardiológiai elváltozásokat keressük, a dobogó első fokán minden kétséget kizáróan a civilizációs problémaként is jellemezhető magasvérnyomás betegséget vagy szaknyelven hipertóniát találjuk.
 
A felgyorsult életmód, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, de még inkább az elhízás minden esetben előidézi ezt a betegséget, és hosszabb távú fennállás során visszafordíthatatlan, súlyos károkat okozhat olyan szervekben, mint a szív, a vese, az agy vagy a szem.
Néma gyilkosnak is szokás nevezni, hiszen a magasvérnyomás betegség sok esetben vagy teljesen tünetmentes, vagy általános tüneteket produkál mindaddig, amíg nagyobb baj nem lesz, éppen ezért sokan hajlamosak félvállról venni mindezt.
 
Márpedig a magasvérnyomás betegség következménye lehet szívelégtelenség, érszűkület, érelzáródás, infarktus, gutaütés, látásromlás, de még veseelégtelenség is.
 
A magasvérnyomás betegség tünetei
 
A legtöbbször a magas vérnyomás nem okoz tüneteket a betegnél, vagy csak olyan általános problémákat, mint a fejfájás, a szédülés, esetleg a fáradtság, amelyek normál vérnyomás mellett is előfordulhatnak.
 
A leggyakoribb tünet értelemszerűen az, ha többszöri vérnyomásmérés esetén is tartósan magas értékeket ütnek meg az eredmények. A fentiek miatt azonban erre csak valamilyen rutinvizsgálat vagy egy másik betegséghez kapcsolódó kivizsgálás során derül fény.
 
A magas vérnyomás egyik jellemző tünete a tarkónál jelentkező fejfájás – ami gyógyszer nélkül is elmúlik –, de homályos látás, szédülés, fáradékonyság, sőt mellkasi fájdalom is jelentkezhet.
 
Gyógyítható a magasvérnyomás betegség?
 
A magasvérnyomás betegség egy olyan probléma, ami egyszerű gyógyszerekkel nem orvosolható. Természetesen vannak olyan készítmények, amelyek képesek csökkenteni, ideig-óráig kordában tartani a páciens vérnyomását, de ez nem jelent gyógyulást.
 
A leghatásosabb eredmény akkor születik, ha folyamatos orvosi ellenőrzés mellett a beteg változtat az életmódján, így a vérnyomáscsökkentők, a speciális kísérőgyógyszerek – például béta-blokkolók – mellett nekiáll mozogni, egészségesen táplálkozni és lefogyni.
 
Ezzel javítható a legnagyobb mértékben a betegek állapota, de ismerni kell a kockázati tényezőket is, hiszen a családi kórelőzmények, a dohányzás, a túlzott sófogyasztás vagy a stresszes életmód szintén segítik a betegség kialakulását.
 
Többet szeretne tudni a témáról? Magasvérnyomás betegség tudástárunkban minden kérdésére választ kaphat!
 
Koszorúér betegség
 
Sajnálatos módon a koszorúér betegség is egy olyan kardiológiai probléma, aminek a hátterében a modern társadalmi berögződések, az egészségtelen életmód áll. A legfontosabb kiváltó ok az érelmeszesedés, amit az egészségtelen életmód idéz elő.
 
A koszorúér betegség lényege, hogy az érfalban – főként a magas koleszterinszint hatására – zsír és egyéb lerakódások, úgynevezett plakkok keletkeznek. Ezek a folyamatos növekedés, valamint a meszesedés miatt érszűkületet, majd elzáródást idézhetnek elő.
 
A probléma, hogy a beszűkült verőerek nem tudnak elég oxigént szállítani a szívizom számára, így oxigénellátási zavar jelentkezik, amit sok esetben még enyhe, de ijesztő tünetek, így mellkasi fájdalom kísér, amiből később szívinfarktus és szívritmus-zavar is kialakulhat.
 
Sajnálatos, hogy a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan a koszorúér betegség is könnyedén megelőzhető lenne a megfelelő odafigyeléssel és életmóddal, azonban sokan még a szűrővizsgálatokra sem mennek el, hogy legalább az állapotukkal tisztában legyenek.
 
A koszorúér betegség tünetei
 
A legnagyobb veszélyt a koszorúér betegség kapcsán az adja, hogy képes éveken át néma és tünetmentes maradni, vagy enyhébb problémákat generálni. A legtöbbször csak a mellkasi fájdalom utal rá, de a betegek 25 százalékánál rögtön szívinfarktus jelzi a bajt.
 
Sőt, a betegek mintegy ötödénél a hirtelen szívhalált is a koszorúér betegség okozza. Ezért lenne nagyon lényeges a prevenció, hogy a betegek ismerjék a kockázati tényezőket és tisztában legyenek a betegségükkel.
 
Jelentősebb koszorúér betegség mellett a mellkasi fájdalmat egyébiránt kísérhetik – főleg fizikai vagy lelki terhelés esetén – nyakba, karokba és állkapocsba sugárzó fájdalmak, sőt instabil angina mellett ezek a tünetek már nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek.
 
Utóbbi már gyakorlatilag a szívinfarktus előzménye, aminél teljesen hasonlóak a tünetek, csak sokkal intenzívebbek, fájdalmasabbak, és hányás, szorongás, verejtékezés, halálfélelem, gyakran eszméletvesztés is társulhat hozzá.
 
Mindegyik tünet azonnali orvosi ellenőrzést és kezelést igényel kardiológus szakorvos által!
 
Gyógyítható a koszorúér betegség?
 
A gyógyítás helyett az elsődleges cél a koszorúér betegség kialakulásának megakadályozása. Ezt helyes életmóddal, sok mozgással, egészséges táplálkozással érhetjük el.
 
Ha a szűkület már kialakult, speciális orvosi készítményekkel lehet javítani az erek állapotát, de súlyosabb esetekben szívkatéterezés is szükséges. Ilyenkor egy speciális ballonnal tágítják az erek szűkületét.
 
Szintén súlyosabb esetekben szívsebészeti beavatkozásra, úgynevezett bypass-műtétre is sor kerülhet, ami általában a legvégső stádium, tehát jellemzően már jelentős szűkület vagy elzáródás áll a háttérben.
 
Ilyenkor a szívsebész egészséges vénákból készít áthidalókat, hogy a szív vér- és oxigénellátása normalizálódhasson.
 
Szívinfarktus
 
A szívinfarktus jellemzően az elhanyagolt magasvérnyomás betegség, valamint a kezeletlen koszorúér betegség szövődményeként alakul ki.
 
Jellemzően akkor kerül rá sor, ha a koszorúerek már nem tudják ellátni a szív oxigénigényét, emiatt pedig a szívizom egy adott területen teljesen elhal, ami súlyos tünetekkel, sok esetben a páciens halálával végződik.
 
Magyarországban a középkorú férfiak vezető haláloka a szívinfarktus, a statisztikák szerint éves szinten legalább 30 000 esetet diagnosztizálnak, ami azért nagyon szomorú, mert ezek zöme a megfelelő életmód mellett könnyedén megelőzhető lenne.
 
A legtöbbször ugyanis a magas vérnyomás, a túl zsíros étrend, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és az alkoholfogyasztás jelentik a szívinfarktus kockázati tényezőit, de az elhízás, a stressz vagy a mozgásszegény életmód is hajlamosítanak rá.
 
A szívinfarktus tünetei
 
A szívinfarktusnak nagyon jellegzetes tünetei vannak. Az egyik első a szegycsont mögött jelentkező fájdalom, ami lehet enyhe, de akár nagyon erőteljes is, sőt vannak olyan esetek, amikor néma infarktusról beszélünk. Ilyenkor a probléma semmilyen tünettel sem jár.
 
Konkrétan a fájdalom bár a szegycsont mögött a legjelentősebb, ugyanakkor több irányba kisugározhat, így a karokba, a vállakba, a hátba, a hasba, de még a fogakba is. Az sem ritka, hogy kizárólag utóbbi testrészek fájdalmáról beszélünk.
 
A diagnózist segíti, ha a fájdalom 15-20 perc után is fennáll, és a koszorúér-problémával ellentétben nem reagál a nitroglicerin adagolására, vagy csak kisebb mértékben.
 
A görcsös, nyomásszerű fájdalom mellett a szívinfarktus tünetei lehetnek még a szédülés, a légszomj, a hányinger, a hányás, a verejtékezés, a szorongás, a halálfélelem, a köhögés, sőt még az eszméletvesztés is.
 
Gyógyítható a szívinfarktus?
 
Rendkívül fontos, hogy szívinfarktus-gyanú esetén a beteg mielőbbi orvosi segítséget kapjon, amit mentő hívásával érhetünk el a legkönnyebben.
 
Lényeges ilyenkor a fájdalomcsillapítás és az érelzáródás azonnali oldása mellett az oxigén mesterséges biztosítása (például orrszondán keresztül). A fájdalmat a legtöbbször morfinszármazékokkal enyhítik, de ritmuszavaroknál a béta blokkolók adagolása is gyakori.
 
Amennyiben trombózis lépett fel, a beteg infúzión keresztül haladéktalanul olyan szert kap, mely feloldja a koszorúérben megalvadt vérrögöket, majd kórházba szállítást követően döntenek a további beavatkozásokról (szívkatéterezés, szívsebészeti beavatkozások).
 
A szívinfarktus gyors orvosi segítség mellett a legtöbbször jó esélyekkel, visszamaradó tünetek nélkül gyógyítható. Lényeges, hogy a probléma után a beteg sokat pihenjen, beszedje a megfelelő gyógyszereket, majd kövesse a kezelőorvos minden utasítását.
 
Minden esetben elhanyagolhatatlan a szívinfarktus utáni rehabilitáció, ami nemcsak a rendszeres orvosi ellenőrzést jelenti, hanem a komplett életmódváltást is, hogy a beteg ismét teljes életet élhessen és megakadályozza az újabb infarktus kialakulását.
 
Amennyiben szeretne többet olvasni a betegségről, szívinfarktus tudástárunkból minden további részletet megtudhat.
 
Szívritmuszavarok
 
A szívritmuszavart a legtöbb esetben egyes számban használjuk, valójában azonban helyesebb szívritmuszavarokként tekinteni a problémára. Ennek az oka, hogy nem egy konkrét betegségről, hanem inkább többféle elváltozás és tünetegyüttes összefésüléséről.
 
Valójában ugyanis a szívritmuszavarok közé sorolhatjuk az összes olyan elváltozást, aminek részeként károsodik a szív ingerképzési és ingervezetési rendszere. Rengeteg típusa ismert, így alapulhat egyenetlenségen, szabálytalanságon, de akár szívverés kihagyásán is.
 
Az egyik leggyakoribb szívritmuszavar az úgynevezett pitvarfibrilláció. Ilyenkor a szív szabálytalan és rendszertelen működéséről beszélünk, ami gyakran kihagyásokkal is járhat, ami kellemetlenebb tünetekkel, erőteljes fáradtsággal társul.
 
Valamennyi szívritmuszavar esetén elengedhetetlen a rendszeres orvosi kontrollvizsgálat, bizonyos esetekben pedig a szakszerű beavatkozás egyaránt elkerülhetetlen, hiszen súlyos szövődményeket okozhat, ha ezek a zavarok nem kerülnek kezelésre.
 
A szívritmuszavarok tünetei
 
Nagyon sok esetben a szívritmuszavarok nem produkálnak egyértelmű vagy jól beazonosítható tüneteket. Néha csak egyszerű szívdobogás érzés, rendszertelen szívdobogás, pulzuskihagyás vagy fáradékonyság jelentkezik, ami alapvetően nem utal nagy problémára.
 
A legtöbbször a betegek ilyen tünetekkel még nem kerülnek orvoshoz. Minden esetben vizsgálatra van azonban szükség, ha a beteg kábult, zavart, epilepsziás görcsöktől szenved, esetleg látás- és beszédzavar jelentkezik nála a fentiek mellett.
 
Az egyik legsúlyosabb tünet a szívritmuszavarok kapcsán a keringés összeomlása, de többek között az artériás érelzáródások, vagy más néven embóliák is utalhatnak arra, hogy valami probléma van a beteg szívével.
 
Szerencsére ma már fejlett módszerek, különféle EKG-vizsgálatok, sőt invazív diagnosztika is az orvosok rendelkezésére áll ahhoz, hogy a tünetek alapján gyorsan diagnosztizálható legyen a probléma.
 
Gyógyíthatók a szívritmuszavarok?
 
Alapvetően igen, de a szívritmuszavarok gyógyítása közel sem csak abból áll, hogy a beteg rendszeres gyógyszer szedésébe kezd. Először is fel kell tárni a zavar hátterében álló okokat, közben pedig tüneti kezelés kezdődik, amivel a páciens állapota normalizálható.
 
Ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyek kellő odafigyelés mellett tartósan képesek szinten tartani a beteg állapotát és megakadályozni a szívritmuszavarok kialakulását, amivel a betegség sokáig élhető marad komolyabb beavatkozások nélkül.
 
Gyakran azonban a gyógyszerek nem elegendőek, és pacemaker beültetésére lehet szükség, amelyek ma már kiválóan ellensúlyozzák a betegeknél a szívritmuszavarokat. Gyógyításnak ezt sem lehetne nevezni, inkább a tünetek tartós élhetővé tételéről van szó.
 
Természetesen vannak speciális műtéti beavatkozások is, mint amilyen például a katéterezés, amikor a kóros ingerületeket előidéző vagy vezető pályákat egyszerűen átvágják, és ezzel tartósan megszüntetik a problémát, de ez csak bizonyos ritmuszavarok esetében működik.
 
Szeretne többet tudni a betegségről? Szívritmuszavar tudástárunkban valamennyi fontos részletet elolvashat róla.
 
 
Hívás