Nem véletlen, hogy egyre több tudományos kutatás foglalkozik a klímaváltozással párhuzamba állított hőhullámok hatásaival, hiszen bizonyossá vált, hogy ezek a szélsőséges hőmérsékleti értékek növelik a kardiológiai panaszok mértékét.
Különösen a szívinfarktus kialakulásának gyakoriságában talált jelentős összefüggéseket az orvostudomány, emiatt az arra hajlamosabbak számára kimagaslóan fontos, hogy odafigyeljenek szervezetükre, a tünetekre és baj esetén kérjenek szakorvosi segítséget.
Hogy milyen tünetek jelzik szívünk túlterheltségét hőség esetén? Egyáltalán mikor kell kardiológiai szakrendelésre mennünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az alábbiakban!
A nagy hőség elősegíti a szív- és érrendszeri problémák előidézését
Mielőtt konkrétan rátérnénk a tünetekre és az egyéb kérdések megválaszolására, nagyon fontos tisztába tenni, hogy miként függ össze a szív- és érrendszer a nagy hőséggel?
Amint az köztudott, a környezeti hatások, az időjárás mindig befolyásolta az emberi szervezet működését, ezért nevezhető külön tudományágnak például az orvosmeteorológia, illetve ezért indult nagyon sok kutatás a múltban a téma kapcsán.
A legátfogóbb eredményeket a müncheni EPI - Helmholtz Zentrum kutatói érték el a témában, akik konkrétan arra keresték a válaszokat, hogy pontosan milyen folyamatok húzódnak a klímaváltozás miatt megsokasodott szívinfarktusos esetek hátterében.
Az elmúlt közel 30 évben növekedett szívinfarktusok száma
A kutatók egy nagyon átfogó, közel 30 ezer embert érintő mintavétellel dolgoztak. Az adatgyűjtés 1987 és 2014 között zajlott, és fontos összekötő kapocs volt, hogy mindegyik kiválasztott átesett korábban szívinfarktuson.
Az átlagéletkor 63 év volt, a nemek közti eloszlás 73-27 százalék a férfiak javára. A vizsgált betegek közül 13 ezren nem élték túl a szívinfarktust, azonban ennél sokkal érdekesebb eredmény született, amikor ezeket a számokat összevetették az időjárási adatokkal.
Ebből kiderült ugyanis, hogy az elmúlt közel 30 évben erőteljes emelkedést produkált azoknak az aránya, akik hőhullámok vagy nagyobb hőmérsékleti kilengések során kaptak szívinfarktust.
Ezen felül különösen magas rizikófaktorral rendelkeznek az időjárás és a kardiológiai problémák kialakulása kapcsán a cukorbetegek, valamint az elhízottak, azon belül is különösen azok, akik túl magas vérzsír-szinttel rendelkeznek.
Az időjárás változása mindig stresszt eredményez a szervezetben
A statisztikák tehát adottak, de vajon milyen folyamatok állnak a háttérben? Amit elsőként tudnunk kell minden típusú időjárás változás kapcsán, hogy maga a folyamat jellemzően stresszt idéz elő a szervezetben, ami már eleve egy kardiológiai kockázat.
Ez azonban még messze nem minden, hiszen a túl magas vagy túl alacsony hőmérsékletek jellemzően mindig arra kényszerítik az emberi szervezetet, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez, ami a szimpatikus idegrendszer aktivitásával történik.
A gyakorlatban ilyenkor megnövekszik a vérnyomás, ezzel egyetemben a szív- és érrendszer terhelése, ami különösen megterhelő lehet azok számára, akiknek valami gondjuk van a kapcsolódó szerveikkel.
Nekik ugyanis a megváltozott külső környezethez való alkalmazkodás sokkal nehezebb lesz, és ezért van az, hogy hőhullám esetén a kardiológiai problémától szenvedő betegeknek jobban oda kell figyelniük magukra – különösen a hőhullám első napjaiban.
Nem ritka, hogy ilyenkor a páciensek fáradékonyabbnak, gyengébbnek érzik magukat a szokásosnál, de fokozódhatnak az ödémás tünetek, előfordulhat nehézlégzés, sőt szabálytalan szívverés is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki.
Hőhullámok esetén a kardiológiai vizsgálatok életmentők lehetnek
Amint az a fentiekből is kiderülhetett már, a nagyobb hőhullámok és hőmérséklet-ingadozások olyan terhet róhatnak az emberi szervezetre, hogy az sok esetben azonnali kardiológiai kivizsgálást igényel.
Ez különösen az érezhető, kellemetlenebb tünetek esetén lehet nagyon fontos, hiszen a háttérben nagyon súlyos folyamatok játszódhatnak le. Példának okáért kánikulában kitágulhatnak a perifériás erek, ingadozhat a vérnyomás, sőt felborulhat a vízháztartás is.
Kevesen tudják, de a kánikula részben az elhangzottak miatt még a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ami sok beteget arra ösztönöz, hogy elhagyja az orvosságot, esetleg csökkentse a kérdéses adagot, ami ilyenkor könnyen végzetes döntés lehet.
Ezért érdemes sok esetben már a hőhullámok előtt, mondhatni megelőző jelleggel felkeresni egy kardiológiai szakrendelést, hogy EKG, szívultrahang és más egyéb célzott vizsgálatok segítségével ki lehessen zárni a problémákat és felkészíteni a beteget a nagy hőségre.
Természetesen magának a kardiológiai vizsgálatnak az elvégzése soha nem késő, ha egy hőhullám során tapasztalunk kellemetlen tüneteket, akkor is lényeges azonnal szakorvosi segítséget kérni, hogy megelőzhetők legyenek a súlyosabb állapotok.
Kardiológiai tünetek, amelyek arra utalnak, hogy a hőség túlterheli a szívünket
Hogy mikor van szükségünk kardiológusra nagy hőség idején? Az alábbi tünetek észlelésekor soha ne várjunk a kivizsgálással, hiszen a szakorvosi segítség ilyenkor életet menthet.
- Alacsony vagy ingadozó vérnyomás
Az elnyúló kánikulai időszakok egyik legjellemzőbb kardiológiai tünete mindig a vérnyomásproblémákhoz kapcsolódik. Gyakori a kisebb-nagyobb ingadozás, de a nagy meleg szeret előidézni tartósan alacsony értékeket is.
Ez rendkívül kellemetlen közérzetet, általános gyengeséget és szédülést idézhet elő különösen azoknál a betegeknél, akiknél általában magasabb értékeket mutatnak a műszerek. Jellemző, hogy az alacsony vérnyomás gyakran a teljesítőképességre is rossz hatást gyakorol.
A legtöbbször az alacsony vérnyomást úgy szokták észrevenni a betegek, hogy fekvő helyzetből felállva vagy más egyéb hirtelen testhelyzet-változás hatására megszédülnek, néhány pillanatra elmegy a látásuk, ami sokak számára nem is tűnik nagy problémának.
A háttérben azonban olyan folyamatok indulhattak el, ami súlyosabb kardiológiai rendellenességekre utal, hiszen az alacsony vérnyomás tartós fennállása mindig nagy odafigyelést, hosszabb távon orvosi (gyógyszeres) beavatkozást igényel.
- Ájulás a nagy hőségben
A túl nagy meleg hatására lecsökkenő vérnyomás természetesen akár extrém helyzeteket is előidézhet. Sokan addig észre sem veszik, amíg nem okoz például ájulást, vagy nem kerül vészesen közel hozzá a beteg, ami a legtöbb esetben balesetveszélyes állapot.
Kialakulhat egyik pillanatról a másikra, minden különösebb előjel nélkül, de természetesen fokozatosan is. Utóbbi esetben gondoskodni kell róla, hogy az érintett mielőbb hűvös helyre, egy elsötétített szobába kerüljön, méghozzá felemelt, felpolcolt lábakkal.
Ez azért fontos, mert ilyenkor optimalizálható a szervezet véráramlása, ezáltal mielőbb visszajuttatható az agyba az onnan eltűnő – és ezzel ájulást előidéző – vér, de lényeges ebben a helyzetben a mielőbbi hidratáció is – lehetőleg tiszta szénsavmentes ásványvízzel.
Utóbbi kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az ájult, vagy ájulásközeli állapotba került beteg a magához térést követően egyszerre csak kevés vizet ihat, mondhatni kortyonként. Gondoskodjunk továbbá arról, hogy a beteg mielőbb orvosi segítséget kaphasson.
Az ilyen extrém állapotnak a hátterében ugyanis a legtöbbször valami jelentős probléma, egy már kialakult vagy kialakulóban lévő betegség áll – általában kardiológiai eredetű –, amit elengedhetetlenül fontos mielőbb kivizsgálni.
Ha a helyzetet súlyosnak ítéljük, a beteg nem tér magához, vagy zavartan, netán problémás kommunikációval, akkor mentő kihívása is indokolt!
- A magas vérnyomás is okozhat gondot hőségben
Az alacsony és az ingadozó vérnyomás, illetve az ehhez kapcsolódó kísérőjelenségek mellett nagyon fontos a hőség és a kardiológiai problémák kapcsán beszélni a magas vérnyomásról is. Mindezt annak ellenére, hogy a nagy meleg ritkán emeli meg ezt az értéket a szervezetben.
Vannak azonban más tényezők, melyekre oda kell figyelni. Mint a fentiekből kiderült, a nagy hőség jellemzően csökkenti a vérnyomást, emiatt nagyon sok magas vérnyomástól szenvedő betegnél fontos lehet a kapcsolódó gyógyszerek mennyiségének módosítása.
Ezért lényeges minden nyár előtt, de legalább a forróbb időszakokat megelőzően felkeresni egy kardiológus szakorvost, aki szükség szerint átmenetileg lecsökkentheti a szedett gyógyszerek mennyiségét, ami mindig nagy körültekintést igényel a páciens részéről is.
Itt fontos kiemelni továbbá, hogy a magas vérnyomástól szenvedő betegeknek nyáron rendkívül lényeges odafigyelni a megfelelő folyadékpótlásra. A legjobb, ha valamilyen alacsony nátrium tartalommal rendelkező ásványvizet választanak ebből a célból.
- Szívritmuszavar a nagy melegben
A nagy hőségben mindig komoly gondot okoz a verejtékezés, hiszen ezzel egyrészt vizet veszít a szervezetünk, másrészt pedig a legkülönfélébb létfontosságú ásványi anyagokat, sókat és egyéb ionokat. Ez azért nagy baj, mert ilyenkor a vérünk tulajdonságai is módosulnak.
Nagyon gyakori például kánikulák során, hogy az emberek magnézium- és káliumhiánytól szenvednek, aminek hatására jellemzően szívritmuszavar alakul ki. Ennek nagyon jellegzetes tünetei vannak, amivel elengedhetetlen azonnal orvoshoz fordulnunk.
A legtöbbször a szívritmuszavar szabálytalan pulzust eredményez, valamint olyan kellemetlen hatást idéz elő, mintha azt éreznénk, hogy a szívünk a torkunkban dobog. Mindehhez nagyon kellemetlen, erősen szorító mellkasi fájdalom is társulhat.
Ezzel a tünetegyüttessel minél előbb kardiológushoz kell fordulni, különösen ájulás esetén pedig nincs vesztegetni való idő, a beteg jellemzően sürgősségi ellátást igényel, azaz mentőt kell hívni hozzá.
+1. Besűrűsödött vér, vérrögképződés
Már nem is annyira közvetlen, mint inkább közvetett hatása a kiemelkedően meleg időszakoknak, hogy a nem kielégítő folyadékbevitel miatt a beteg vére besűrűsödik, ami rendkívül súlyos kísérőbetegségeket, életveszélyes állapotot idézhet elő.
A probléma összefügg a nyári melegben tapasztalható izzadással, valamint a megfelelő folyadékpótlás hiányával. Amennyiben sokkal nagyobb a folyadékveszteség, mint amennyit pótolni tudunk, akkor az jellemzően a vérünk besűrűsödéséhez vezet.
Ennek hatására keringési zavarok lépnek fel a szervezetünkben, és mivel a vér szállítja az oxigént a test minden pontjába, ezért az oxigénellátás egyaránt romlik majd, ami jellegzetes tüneteket – például ájulást – produkálhat, hosszabb távon pedig kiszáradáshoz vezethet.
A legnagyobb gond azonban, hogy a túlzottan besűrűsödött vér hatására vérrögök képződhetnek az érrendszerben. Ez különösen veszélyes azok számára, akik túlsúlyosak vagy érelmeszesedéstől szenvednek, hiszen esetükben az érrendszer rendkívül rugalmatlan.
Egy merevebb falú, mondhatni szűkült artériát pedig már egy kisebb vérrög is képes teljesen elzárni, ami trombózist, vagy tüdő esetén embóliát idézhet elő.
Hasznos tanácsok hőség idején
Amennyiben ismert kardiológiai betegségben szenvedünk, vagy több rizikófaktor is érvényes ránk (elhízás, dohányzás, stresszes és mozgásszegény életmód), akkor nagyon fontos, hogy hőség idején betartsunk néhány alapszabályt, amivel megelőzhetők a súlyosabb problémák.
- A legfontosabb, hogy hőségriadó vagy nagy meleg idején mindig kerüljük el a szabadban való tartózkodást a legforróbb időszakokban, így leginkább 10 és 17 óra között, hiszen ilyenkor gyakran fullasztó a hőség, mindemellett pedig erős az UV-sugárzás is.
- Különösen lényeges, hogy a legmelegebb időszakokban a tartós fizikai megterhelést, a sportolást is hanyagoljuk, ha mozogni szeretnénk, akkor azt vagy kora reggel, vagy az esti órákban, esetleg egy kellően hűvös, esetleg klimatizált helyiségben végezzük.
- Elengedhetetlen odafigyelni a megfelelő mennyiségű és rendszeres folyadékbevitelre. Kerüljük a magas koffein- és cukortartalmú italokat, mert vízhajtó tulajdonságokkal rendelkeznek és gátolják az ásványi anyagok felszívódását is.
- Ügyeljünk a helyes táplálkozásra, ezáltal kerüljük el a túl zsíros, túl sok szénhidrátot tartalmazó ételeket és koncentráljunk inkább a könnyed, de tápláló dolgokra, így például a salátákra, zöldségekre, gyümölcsökre, azokat is lehetőleg párolva vagy nyersen fogyasszuk.
- Amennyiben túl sokat izzadunk a nagy melegben, a sóveszteség pótlására nagyon oda kell figyelni. Ezt nemcsak megfelelő ásványvíz fogyasztásával érhetjük el, hanem az ételek sózásával is, de a mennyiségre mindig nagyon vigyázzunk.
- A fenti tünetek észlelésekor gondolkodás nélkül keressünk fel egy kardiológiai szakrendelést, hiszen elképzelhető, hogy a háttérben egy kezdődő súlyos betegség első jelei mutatkoztak meg a nagy meleg hatására.
