Pajzsmirigy-alulműködés

A pajzsmirigy-alulműködésről röviden

Ahhoz, hogy a pajzsmirigy-alulműködést részletesebben be tudjuk mutatni, először néhány szóban érdemes ismertetni a pajzsmirigy működését, a szervezetben betöltött szerepét.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége alatt található, pillangó alakú belső elválasztású mirigy. Négy csúcsán helyezkedik el a négy mellékpajzsmirigy. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigyhormonok termelése, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, az agy működésében, a testhőmérséklet beállításában, a szívritmus irányításában, a szexuális vágy fenntartásában vagy akár a növekedésben. Lényegében nincs olyan érzékszervünk, aminek működésére ne lennének hatással a pajzsmirigyhormonok.

A pajzsmirigy működésére az agyalapi mirigy, egész pontosan az általa termelt pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) van hatással. Ha a szervezetnek több pajzsmirigyhormonra van szüksége, megemelkedik a TSH szintje, ha pedig több pajzsmirigyhormont termel a szervezet az éppen szükségesnél, a TSH szintje lecsökken.

A pajzsmirigy által termelt két legfőbb hormon a trijód-tironin (T3) és a tiroxin (T4).

Pajzsmirigy-alulműködés, azaz orvosi nevén hipotireózis alatt azt az állapotot értjük, amikor a szervezet szövetei nem jutnak hozzá a megfelelő működéshez szükséges minimális mennyiségű pajzsmirigyhormonhoz. Mivel a pajzsmirigyhormonok a szervezet szinte összes sejtjére hatással vannak, ezért a tünetek is rendkívül változatos formában jelennek meg. A betegség kialakulásának leggyakoribb oka a pajzsmirigy elégtelen működése, ezt orvosi szakkifejezéssel primer hipotireózisnak nevezik, de létrejöhet az agyalapi mirigy csökkent TSH-termelése (szekunder hipotireózis), valamint a szövetekben fennálló pajzsmirigyhormon-rezisztencia révén is. Egy másik, szubjektívnek nevezhető csoportosítási forma a manifeszt és a szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés. Előbbi esetében a TSH emelkedése mellett a pajzsmirigyhormon-szintek is csökkennek, míg utóbbinál „csak” a TSH mértéke nem megfelelő, a T3 és T4 hormonoké igen. Ebből is következik, hogy a szubklinikus típus a betegség enyhébb formáját jelenti. Végül olyan csoportosításról is beszélhetünk, ami a betegséget veleszületettként, illetve az életünk során szerzettként különíti el. Meg kell említenünk még a magas halálozási aránnyal is járó mixödémás kómát is, ami a pajzsmirigy-alulműködés legsúlyosabb formája, a későbbiekben erről is lesz még szó részletesen.

A pajzsmirigy-alulműködés előfordulása

A veleszületett formában megjelenő pajzsmirigy-alulműködés négyezer újszülöttből egyet érint, oka genetikai eltérés. A szerzett formánál a betegek közül a nők aránya akár tízszerese is lehet a férfiakénak. A betegség az átlagosnál nagyobb mértékben fordul elő Japánban, ahol a genetikai tényezőkön túl a magas jódtartalmú étrend (pl. sushi, tengeri algák, egyéb tengeri növények). Végül a pajzsmirigy-alulműködéses megbetegedések csekélyebb részét teszik ki a túlműködés kezelése során végrehajtott műtétek vagy például a radiojód-kezelés.

Összességében elmondható, hogy egy viszonylag gyakori kórképről van szó, a gyakoriság pedig az életkor előrehaladtával növekszik, és a nőket sokkal inkább érinti, mint a férfiakat.

A pajzsmirigy-alulműködés okai

A pajzsmirigy-alulműködésnek, valamint a pajzsmirigyhormon elégtelen hatásfokának hátterében többféle betegség húzódhat meg. Először a felnőttkori alulműködés kiváltó okait fogjuk csoportosítani.

1. Primer pajzsmirigy-alulműködés

A primer pajzsmirigy-alulműködésnél maga a pajzsmirigy betegszik meg. Azokban az országokban, amelyek jó jódellátottsággal rendelkeznek, a leggyakoribb kiváltó ok a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegsége. Ennél a kórképnél a pajzsmirigysejtek elpusztítása sejtes immunválasz következménye. Elhúzódó, lassan romló betegség, aminél több év is eltelhet, mire kimutathatóvá válik a pajzsmirigy-alulműködés.

A Basedow-kórnál csak ritkán jelenik meg alulműködés, ha ez kialakul, annak gátló antitestek megjelenése az oka.

A következő eset, ami pajzsmirigy-alulműködést vált ki, a pajzsmirigy műtéti úton történő eltávolítása. Ennek mértékét a megmaradt pajzsmirigyszövet nagysága határozza meg.

Hasonló hatása van a radiojód-kezelésnek is. Különösen gyakori az alulműködés kialakulása, ha a kezelésre Basedow-kór miatt volt szükség.

Meg kell említeni azt az esetet is, amikor a nyaki régiónál valamilyen okból külső sugárkezelést hajtanak végre. Ilyenkor az alulműködés mértéke a pajzsmirigyet ért sugárdózis mennyiségétől függ. Ha a pajzsmirigyet csak szórt sugárzás éri (tipikusan ilyen fordulhat elő az emlőrák kezelésénél), akkor nagyobb az esélye az autoimmun pajzsmirigygyulladás kialakulásának.

Sajnos még ma is előfordulnak olyan területek a világon, ahol a jódhiány még népegészségügyi probléma, melynek következtében magas a pajzsmirigy-alulműködésben érintettek száma.

Ugyancsak fontos befolyásoló tényezők lehetnek bizonyos gyógyszerek is. Ezek közül leginkább a tireosztatikumok megemlítése fontos, mivel ezek a leginkább alkalmazott szerek pajzsmirigy-túlműködés esetén, viszont túladagolásuk alulműködéshez vezethet. Emellett a ma még viszonylag újdonságnak számító biológiai terápiákhoz kapcsolódóan is számos olyan új készítmény is megjelent már, ami a pajzsmirigyműködést befolyásoló mellékhatással is rendelkezhet. Ezek ismerete szintén fontos a későbbi kezelés kiválasztása szempontjából is.

Végül utalni kell a TSH-receptor funkciócsökkenéssel járó mutációjára is, mint alulműködést kiváltó körülményre.

2. Centrális pajzsmirigy-alulműködés

A centrális pajzsmirigy-alulműködés oka a hipotalamusz és az agyalapi mirigy betegségeire vezethető vissza. Jóval ritkábban jelenik meg, mint a primer alulműködés és rendszerint enyhébb tünetekkel is jár. Egyre gyakrabban fedezik fel a koponyát ért traumák után.

3. Generalizált pajzsmirigyhormon-rezisztencia

A pajzsmirigyhormon hatásának csökkentését többféle genetikai hiba idézheti elő. A legrégebbit valamivel több mint 60 éve ismerjük, ez a pajzsmirigyhormon β-receptorának csökkent érzékenysége. A betegségre a domináns öröklődés jellemző. Változatos tüneteket produkál, súlyossága a rezisztencia mértékétől függ. Más génhibáknál az X kromoszómához kapcsolódó öröklődés figyelhető meg, ezért az érintett fiúcsecsemőknél súlyos izombetegségek, táplálási nehézségek, ízületi kontraktúrák, súlyos mentális elváltozások következhetnek be.

Az alábbi táblázat segít összefoglalni a különböző okokat.

A fentiektől függetlenül a gyermekek kapcsán a születési rendellenességet is meg kell említeni, aminek lényege, hogy a csecsemők nem megfelelően működő pajzsmiriggyel vagy pajzsmirigy nélkül jönnek a világra. Ennek jelei csak nagyon ritkán fedezhetők fel, ezért születés után a sarokból vett vérminta segítségével szükséges szűrni az újszülötteket.

A pajzsmirigy-alulműködés rizikófaktorai

Ennél a betegségnél is vannak olyan rizikófaktorok, melyek megléte növeli a kialakulás kockázatát. Sajnos leginkább olyan tényezőkről van szó, melyeken nem igazán lehet változtatni. Ezek a következők.

1. Nem

A nőket sokkal nagyobb mértékben érinti a betegség, mint a férfiakat.

2. Életkor

Bármely életkorban előfordulhat alulműködés, de az idő előrehaladtával nagyobb a betegség kockázata.

3. Genetikai okok

Ha valakinek a családjában már volt másnak is valamilyen pajzsmirigybetegsége, nagyobb eséllyel alakulhat ki alulműködés a többi családtagnál is.

4. Autoimmun betegségek jelenléte

Az autoimmun betegségek szintén kockázatnövelő tényezők, ilyenek többek között a cukorbetegség vagy a köszvény.

5. Terhesség

A terhesség időszaka, illetve a szülés utáni hat hónap számít kockázatosabbnak az átlagnál.

6. Pajzsmirigy-túlműködés kezelése

A pajzsmirigy-túlműködés kezelése során több tényező is növelheti az alulműködés kialakulásának kockázatát. Műtéti beavatkozásnál ez lényegében törvényszerűen bekövetkezik, gyógyszeres kezelés, valamint sugárkezelés is nagyobb eséllyel vezethet a betegség kialakulásához.

A pajzsmirigy-alulműködés általános tünetei

A tünetekről általánosságban elmondható, hogy rendszerint lassabban alakulnak ki és nem kimondottan specifikusak, emiatt a betegség felismerése, diagnosztizálása nem nevezhető könnyűnek. Ez alól kivételt képez a pajzsmirigy sebészi eltávolítása, illetve a radiojód- kezelésen való átesés. Egyrészt ilyen eljárások után a kezelőorvos eleve számol az alulműködés megjelenésével, másrészt néhány hét elteltével jellegzetes klinikai képet produkál a betegség. Mivel a pajzsmirigyhormonok szinte minden szervrendszerre hatással vannak, ezért a tünetek is valamennyi szervrendszert érintenek, kezeletlenség esetén egyre súlyosabb formában. Az általános tünetek közé soroljuk a lelassultságot, a fáradékonyságot, az aluszékonyságot, a szellemi és fizikai aktivitás csökkenését, a mélyülő hangot, illetve a hidegtűrő képesség romlását.

A specifikusabb tüneteket ismertetve ki kell emelni a kardiovaszkuláris rendszer zavarait, mivel ezek meghatározó jelleggel bírnak a betegség során. Az alacsonyabb szívfrekvencia, a csökkenő perctérfogat következtében csökken a szövetek vérátáramlása és oxigénfelhasználása is. Kialakulhat magas vérnyomás, de akár szívelégtelenség is.

A fulladás szintén gyakori panasz, amit előidézhet az imént említett szívelégtelenség, az elhízás vagy tüdőbetegség is. Alvási apnoé is előfordul, ebben a nyelv megnagyobbodása játszhat szerepet.

Az alulműködés súlyosságának függvényében az összkoleszterinszint emelkedést mutat. Csökken a glükóz felszívódás a bélből, ezzel egyidejűleg a szövetek glükózfelvétele, az inzulinhatás – az inzulinhatás csökkenése miatt – elhúzódóvá válik. Az inzulinérzékenység fokozódik.

Bár a beteg étvágya csökken, mégis bekövetkezik enyhe súlygyarapodás, aminek az alapanyagcsere, az oxigénfelhasználás és a fizikai aktivitás csökkenése az oka. Az alapanyagcsere csökkenésére utal az átlagosnál alacsonyabb testhőmérséklet is.

Az emésztőszervrendszer érintettsége szintén megfigyelhető, ami nyelési zavarban, a gyomorürülés elhúzódásában, teltségérzetben, egyre gyakoribb székrekedésben ölt testet. A vizelet mennyisége ugyancsak csökken.

Az idegsejtek működésére a pajzsmirigyhormonok csökkenése alapvető hatással van. Alulműködés esetén a beteg gondolkodása lelassul, tanulási zavar, figyelemzavar, romló memória áll elő. Hangulatzavar, vonatott beszéd jön létre. A perifériás idegrendszer kapcsán rendkívül látványossá válik az ínreflexek lassulása. A megduzzadó kötőszövet miatt nem ritkák az alagútszindrómák sem.

A víz felszaporodik a kötőszöveti alapállományban, ami létrehozza a betegségre különösen jellemző, úgynevezett mixödémás arcot. A beteg bőrre sápadttá, sárgássá, szárazzá válik, tapintása hideg. Előfordul még foltos hajhullás, töredezett, száraz haj, a szemöldök egy részének jellegzetes kihullása. A körmök ugyancsak törékennyé válnak.A tünetek az izmokban is megjelennek. Az általános fáradékonyságon túl izomgyengeség, izomgörcs, izommerevség is fellép.

Ha a pajzsmirigy-alulműködés súlyosabb szintre emelkedik, az nőknél menstruációs zavarokhoz, a termékenység csökkenéséhez vezet. Férfiaknál csökkenő libidó, alacsonyabb tesztoszteronszint figyelhető meg. Terhességnél jelentősen megnövekszik a koraszülés vagy a vetélés esélye.

Az alábbiakban szerrendszerenként összegezzük a legfontosabb tüneteket.

Idegrendszer

figyelemzavar,
memóriazavar,
tanulási nehézségek,
szédülés,
depresszió,
lassú ínreflexek,
carpal tunnel szindróma.

Kardiovaszkuláris rendszer

magas vérnyomás,
alacsony pulzus,
szívizomkárosodások,
perikardiális folyadékgyülem,
szívelégtelenség.

Anyagcsere

enyhe hízás csökkenő étvágy mellett,
fázékonyság,
alacsonyabb testhőmérséklet,
csökkent alapanyagcsere,
megnövekedett összkoleszterinszint.

Gyomor- és bélrendszer

nyelési zavar,
teltségérzet,
csökkent gyomorürülés,
gyakoribb székrekedés.

Veseműködés

csökkent vizeletmennyiség,
vízmérgezés.

Vérképző rendszer

vérszegénység,
vérzékenység,
csökkent vértérfogat.

Légzőrendszer

fulladás,
alvási apnoe,
szén-dioxid-megmaradás.

Bőr- és kötőszövet

mixödéma,
hajhullás, vastag szálú, töredezett haj,
törékeny körmök,
szemöldök jellegzetes kihullása,
rekedtség,
sápadt, száraz bőr.

Endokrin rendszer

agyalapi mirigy sejtjeinek felszaporodása,
prolaktin-túltermelődés,
csökkent libidó,
menstruációs zavarok,
meddőség.

A mozgás szervrendszere

izomgyengeség, izomgörcsök, merev izmok, izomfájdalom,
alacsony növés,
ízületi fájdalmak,
ízületi folyadékgyülem,
csontok növekedési zavara.

Ha a fenti tünetek valamelyikét vagy azokból többet is észlelünk magunkon, akkor érdemes felkeresni endokrinológiai magánrendelésünket, ahol a pajzsmirigy-alulműködés terén komoly tapasztalattal és többéves gyakorlattal rendelkező szakorvosaink készséggel állnak a rendelkezésére. A tünetek között több olyan is van, ami általános vagy hétköznapi jellegűnek tűnhet, és sokan emiatt abba a hibába esnek, hogy nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget, ami idővel állapotromláshoz vezethet. Éppen ezért fontos, hogy időben felvegye a kapcsolatot szakorvosainkkal.

Mixödémás kóma

Külön kell beszélnünk a szerencsére nagyon ritka, de életveszélyes mixödémás kómáról, ami a tartósan fennálló, súlyos, kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés végstádiumában alakul ki. Jellemzője a fentebb már ismertetett tünetek jelentős felerősödése, diagnózisának felállításának három alapvető feltétele van.

1. Hőháztartási zavar, hipotermia

A téli hónapokban jellemző inkább a külső hideghez való csökkent alkalmazkodási képesség miatt. A betegek közel 90%-ában a maghőmérséklet 34 Celsius fok alatti volt.

2. Megváltozott tudatállapot

Ez alatt kóros aluszékonyságot (akár 20 órányi alvás), letargiát, zavartságot kell érteni. A tudatállapot váltakozhat, a komatózus szakaszok között a beteg ébreszthető lehet.

3. Valamilyen kiváltó tényező jelenléte

Súlyos állapotú alulműködéses betegnél ilyen lehet például a stroke, a hidegexpozíció, valamilyen fertőzés, trauma vagy gyomor- és bélrendszerhez tartozó vérzés.

Mivel életveszélyes állapotról van szó, ezért észlelése, gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni. Kezeletlenség esetén a halálozási ráta nagyon magas, 25 és 50% között van. Megfelelő kezelés hatására már néhány órán belül javulás fog beállni, amit elsőként a tudatállapot javulása és test maghőmérsékletének emelkedése fog jelezni.

A pajzsmirigy-alulműködés diagnózisa

A betegség diagnosztizálásához többféle vizsgálatra is szükség lehet, melyből a legfontosabb a hormonszintek vizsgálatára irányuló laborvizsgálat, de emellett egyéb vizsgálatok is segíthetik a szakorvost a pontos probléma megállapításában. Az alábbiakban a diagnózis felállításának lehetséges menetét fogjuk ismertetni.

1. Az anamnézis felvétele

A kórelőzmény felvétele minden betegség esetén nagy jelentőséggel bír, ezért a pajzsmirigy- túlműködés esetén is ez a mozzanat a diagnózis felállításának első lépése. A szakorvos ennek során kikérdezi a beteget az általa észlelt tünetekről, azok jellegéről, intenzitásáról, időbeli lefolyásáról. Szintén átbeszélésre kerülnek korábbi betegségek, műtéti beavatkozások, jelenleg is fennálló betegségek. Ki kell térni a családi háttérre is, mivel ennél a betegségnél is megfigyelhető bizonyos esetekben a családi halmozódás. Ugyancsak fontos körüljárni a beteg életkörülményeit, korábban szedett gyógyszereit, jelenlegi gyógyszerszedési szokásait. A korábbi betegségekről, szedett gyógyszerekről való információ nemcsak a diagnózis felállítása, hanem a későbbiekben alkalmazandó kezelés kiválasztása szempontjából is fontos lehet.

2. Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat során a szakorvos a többek között tapintással vagy megtekintéssel jól érzékelhető tüneteket keresi a betegen. Pajzsmirigy-alulműködésnél ilyen lehet például a hajhullás, a szemöldök egy részének jellegzetes kihullása, a jellegzetes mixödémás arc észrevétele. Szintén a fizikális vizsgálat része lehet a testhőmérsékletmérés, valamint a pulzusmérés is.

3. Ultrahangvizsgálat

A pajzsmirigybetegségeknél abszolút releváns vizsgálat az ultrahangos vizsgálat, ami gyors és azonnali képet ad a kezelőorvos és a beteg számára a pajzsmirigyet érintő elváltozásokról. Modern ultrahangos készülékeink segítségével a pajzsmirigy alaposan tanulmányozható, az így kapott leletből pedig következtetni lehet a konkrét betegségre.

4. Laborvizsgálatok

A pajzsmirigybetegségeknél, a pajzsmirigyhormon zavarainál a legfontosabb részét képezi a diagnózis felállításának a laborvizsgálat, ami a TSH, T3 és T4 hormonok szintjének felmérésére is irányulhat.

Primer pajzsmirigy-alulműködésnél nemcsak a diagnózishoz, hanem a terápia követésére is a TSH-meghatározás javasolt. A pajzsmirigyfunkció változásainak legérzékenyebb mutatója a TSH szintje. Szubklinikus alulműködésről van szó, ha a mérsékelten emelkedett TSH mellett a pajzsmirigyhormonok normál értékeket mutatnak. Ezzel szemben manifeszt alulműködésről beszélünk, ha a T4 érték a normál alá csökkent. A T3 szintje csak a súlyos alulműködésben csökken a normál szint alá. Előfordulnak olyan szituációk, amikor különböző kezelések hatására a TSH szintje gyorsan változik, ilyenkor a T4 szintje alapján lehet jobban következtetéseket levonni a pajzsmirigy működését illetően.

Centrális pajzsmirigy-alulműködésben nem ez a helyzet, itt a TSH nem alkalmas a pajzsmirigyfunkció megítélésére, itt a diagnózis az alacsony T4-hez társuló nem megfelelően emelkedett TSH alapján állítható fel.

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése

Általánosan elfogadott, hogy a TSH egy bizonyos szintje felett pajzsmirigyhormon-pótlás válik szükségessé. A pajzsmirigy-alulműködés kezelése a levotiroxin szedésével oldható meg eredményesen. A kezelés monoterápiát jelent, ugyan többször felmerült gyógyszerkombinációk alkalmazása, de a betegek meghatározó részében ennek nem igazolódott az előnye. A készítmény szájon át, tabletta formájában szedhető, amit elegendő napi egyszer bevenni. A gyógyszeradagot a TSH szintjén kívül a nem, az életkor és a testtömeg is befolyásolja. Fiataloknál a hormonpótlás kezdődhet teljes dózissal, míg idősebb betegeknél óvatosabb adagolás, lassú dózisemelés javasolt az iszkémiás szívbetegség elkerülése érdekében. A legtöbb levotiroxint tartalmazó készítményt szigorúan éhgyomorra kell bevenni reggel, továbbá a beteg fél órán belül nem ehet és kávét sem ihat. Egyes betegeknél hatékonyabb lehet az esti gyógyszerszedés, ilyenkor a vacsora után 2 órával kell azt megtenni. Ha véletlenül egy nap elfelejtené bevenni gyógyszeradagját, akkor másnap be lehet venni dupla adagot, ha erre kezelőorvosa előzetesen engedélyt adott.

Kezelőorvosa tájékoztatni fogja a gyógyszer hatását befolyásoló tényezőkről, ilyen többek között szójafogyasztás, a rostban gazdag étrend, a vastartalmú, kalciumtartalmú étrendkiegészítők, multivitaminok, valamint bizonyos savközömbösítő készítmények.

A TSH szintje lassan szokott változni, ezért a terápia hatásosságának ellenőrzésére először 4-8 hét múlva esedékes visszatérni a TSH szintjének ellenőrzésével. A levotiroxin-terápiára általában élethosszig van szükség, ezért nagyon fontos, hogy erről is a kezelőorvos részletes tájékoztatást adjon. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy javulás esetén sem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését, ennek hatására ugyanis a tünetek vissza fognak térni. A tájékoztatásnak arra is ki kell térnie, hogy enyhe vagy közepesen súlyos pajzsmirigy- alulműködés esetében a halasztható műtétek még elvégezhetők, azonban súlyos alulműködésnél már csak életmentő műtétek hajthatók végre, tekintettel arra, hogy ilyenkor már jelentősen megnövekszik többek között a szívelégtelenség, a légzési elégtelenség vagy a vérzékenység kockázata.

Itt most csak röviden teszünk említést a szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés kezeléséről. Ennél a típusnál csak a TSH szintje emelkedett, a pajzsmirigyhormonok normál tartományban vannak. Enyhe emelkedés esetén a hormonkezelés nem feltétlenül hatásos, sőt, bizonyos esetekben még káros is lehet. Éppen ezért a kezelés szükségességéről, elrendeléséről egyénre szabottan, minden tényezőt mérlegelve fog dönteni a kezelőorvos.

Összességében elmondható, hogy a pajzsmirigy-alulműködés jól kezelhető betegségnek minősül, a készítmények olcsók, a betegek jó életminőséget érhetnek el, és többségük megfelelő egészségi állapotról számol be.

A pajzsmirigy-alulműködés szövődményei

A kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés többféle súlyos szövődmény kialakulásához is vezethet, melyek közül a leggyakoribbak a következők.

1. Szívproblémák

Jelentősen nő például a szívbetegségek, szívelégtelenség kialakulásának esélye, ami több okra is visszavezethető, egyik ezek közül a megnövekedett koleszterinszint.

2. Golyva kialakulása

A golyva a pajzsmirigy extrém mértékű megnagyobbodása, ami a lecsökkent hormonszint kompenzálása érdekében jön létre. Azon túl, hogy esztétikailag is aggályos, a nyelést és a légzést is akadályozhatja.

3. Perifériás neuropáthia

Hosszú időn át tartó kezeletlenség vezethet a perifériás idegek károsodásához. Ezeknek az idegeknek a feladata az agyból és a gerincvelőből induló információkat eljuttatni például a végtagok felé. Ezért ezen idegek károsodása esetén végtagfájdalom, zsibbadás, érzéketlenség jelentkezhet.

4. Lelki problémák

Itt elsősorban a mentális képességek csökkenésére, a depresszió megjelenésére és súlyosbodására kell gondolni.

5. Meddőség

Itt elsősorban a nők válnak érintetté a menstruációs zavarok miatt, de a férfiakat is érintheti.

6. Születési rendellenességek

A teherbe esés már eleve ritka pajzsmirigy-alulműködés esetén, de ahol megtörténik, és az anya továbbra sem kap megfelelő hormonkezelést, ott nemcsak a koraszülés, vetélés esélye nő meg, hanem a születési rendellenességek kialakulása is. Ez akár súlyos mentális és fejlődési rendellenességekben is megmutatkozhat.

A mixödémáról a pajzsmirigy-alulműködés tüneteinél már részletesen említést tettünk. Életveszélyes állapotról van szó, ezért észlelésekor azonnal mentőt kell hívni.