Tudástár
  1. Tudástár
  2. Pajzsmirigy-alulműködés

Pajzsmirigy-alulműködés

pajzsmirigy_alulmukodes

A pajzsmirigy-alulműködésről röviden

Ahhoz, hogy a pajzsmirigy-alulműködést részletesebben be tudjuk mutatni, először néhány szóban érdemes ismertetni a pajzsmirigy működését, a szervezetben betöltött szerepét.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége alatt található, pillangó alakú belső elválasztású mirigy. Négy csúcsán helyezkedik el a négy mellékpajzsmirigy. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigyhormonok termelése, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, az agy működésében, a testhőmérséklet beállításában, a szívritmus irányításában, a szexuális vágy fenntartásában vagy akár a növekedésben. Lényegében nincs olyan érzékszervünk, aminek működésére ne lennének hatással a pajzsmirigyhormonok.

A pajzsmirigy működésére az agyalapi mirigy, egész pontosan az általa termelt pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) van hatással. Ha a szervezetnek több pajzsmirigyhormonra van szüksége, megemelkedik a TSH szintje, ha pedig több pajzsmirigyhormont termel a szervezet az éppen szükségesnél, a TSH szintje lecsökken.

A pajzsmirigy által termelt két legfőbb hormon a trijód-tironin (T3) és a tiroxin (T4).

Pajzsmirigy-alulműködés, azaz orvosi nevén hipotireózis alatt azt az állapotot értjük, amikor a szervezet szövetei nem jutnak hozzá a megfelelő működéshez szükséges minimális mennyiségű pajzsmirigyhormonhoz. Mivel a pajzsmirigyhormonok a szervezet szinte összes sejtjére hatással vannak, ezért a tünetek is rendkívül változatos formában jelennek meg. A betegség kialakulásának leggyakoribb oka a pajzsmirigy elégtelen működése, ezt orvosi szakkifejezéssel primer hipotireózisnak nevezik, de létrejöhet az agyalapi mirigy csökkent TSH-termelése (szekunder hipotireózis), valamint a szövetekben fennálló pajzsmirigyhormon-rezisztencia révén is. Egy másik, szubjektívnek nevezhető csoportosítási forma a manifeszt és a szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés. Előbbi esetében a TSH emelkedése mellett a pajzsmirigyhormon-szintek is csökkennek, míg utóbbinál „csak” a TSH mértéke nem megfelelő, a T3 és T4 hormonoké igen. Ebből is következik, hogy a szubklinikus típus a betegség enyhébb formáját jelenti. Végül olyan csoportosításról is beszélhetünk, ami a betegséget veleszületettként, illetve az életünk során szerzettként különíti el. Meg kell említenünk még a magas halálozási aránnyal is járó mixödémás kómát is, ami a pajzsmirigy-alulműködés legsúlyosabb formája, a későbbiekben erről is lesz még szó részletesen.

Időpontfoglalás

A pajzsmirigy-alulműködés előfordulása

A veleszületett formában megjelenő pajzsmirigy-alulműködés négyezer újszülöttből egyet érint, oka genetikai eltérés. A szerzett formánál a betegek közül a nők aránya akár tízszerese is lehet a férfiakénak. A betegség az átlagosnál nagyobb mértékben fordul elő Japánban, ahol a genetikai tényezőkön túl a magas jódtartalmú étrend (pl. sushi, tengeri algák, egyéb tengeri növények). Végül a pajzsmirigy-alulműködéses megbetegedések csekélyebb részét teszik ki a túlműködés kezelése során végrehajtott műtétek vagy például a radiojód-kezelés.

Összességében elmondható, hogy egy viszonylag gyakori kórképről van szó, a gyakoriság pedig az életkor előrehaladtával növekszik, és a nőket sokkal inkább érinti, mint a férfiakat.

A pajzsmirigy-alulműködés okai

A pajzsmirigy-alulműködésnek, valamint a pajzsmirigyhormon elégtelen hatásfokának hátterében többféle betegség húzódhat meg. Először a felnőttkori alulműködés kiváltó okait fogjuk csoportosítani.

1. Primer pajzsmirigy-alulműködés

A primer pajzsmirigy-alulműködésnél maga a pajzsmirigy betegszik meg. Azokban az országokban, amelyek jó jódellátottsággal rendelkeznek, a leggyakoribb kiváltó ok a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegsége. Ennél a kórképnél a pajzsmirigysejtek elpusztítása sejtes immunválasz következménye. Elhúzódó, lassan romló betegség, aminél több év is eltelhet, mire kimutathatóvá válik a pajzsmirigy-alulműködés.

A Basedow-kórnál csak ritkán jelenik meg alulműködés, ha ez kialakul, annak gátló antitestek megjelenése az oka.

A következő eset, ami pajzsmirigy-alulműködést vált ki, a pajzsmirigy műtéti úton történő eltávolítása. Ennek mértékét a megmaradt pajzsmirigyszövet nagysága határozza meg.

Hasonló hatása van a radiojód-kezelésnek is. Különösen gyakori az alulműködés kialakulása, ha a kezelésre Basedow-kór miatt volt szükség.

Meg kell említeni azt az esetet is, amikor a nyaki régiónál valamilyen okból külső sugárkezelést hajtanak végre. Ilyenkor az alulműködés mértéke a pajzsmirigyet ért sugárdózis mennyiségétől függ. Ha a pajzsmirigyet csak szórt sugárzás éri (tipikusan ilyen fordulhat elő az emlőrák kezelésénél), akkor nagyobb az esélye az autoimmun pajzsmirigygyulladás kialakulásának.

Sajnos még ma is előfordulnak olyan területek a világon, ahol a jódhiány még népegészségügyi probléma, melynek következtében magas a pajzsmirigy-alulműködésben érintettek száma.

Ugyancsak fontos befolyásoló tényezők lehetnek bizonyos gyógyszerek is. Ezek közül leginkább a tireosztatikumok megemlítése fontos, mivel ezek a leginkább alkalmazott szerek pajzsmirigy-túlműködés esetén, viszont túladagolásuk alulműködéshez vezethet. Emellett a ma még viszonylag újdonságnak számító biológiai terápiákhoz kapcsolódóan is számos olyan új készítmény is megjelent már, ami a pajzsmirigyműködést befolyásoló mellékhatással is rendelkezhet. Ezek ismerete szintén fontos a későbbi kezelés kiválasztása szempontjából is.

Végül utalni kell a TSH-receptor funkciócsökkenéssel járó mutációjára is, mint alulműködést kiváltó körülményre.

2. Centrális pajzsmirigy-alulműködés

A centrális pajzsmirigy-alulműködés oka a hipotalamusz és az agyalapi mirigy betegségeire vezethető vissza. Jóval ritkábban jelenik meg, mint a primer alulműködés és rendszerint enyhébb tünetekkel is jár. Egyre gyakrabban fedezik fel a koponyát ért traumák után.

3. Generalizált pajzsmirigyhormon-rezisztencia

A pajzsmirigyhormon hatásának csökkentését többféle genetikai hiba idézheti elő. A legrégebbit valamivel több mint 60 éve ismerjük, ez a pajzsmirigyhormon β-receptorának csökkent érzékenysége. A betegségre a domináns öröklődés jellemző. Változatos tüneteket produkál, súlyossága a rezisztencia mértékétől függ. Más génhibáknál az X kromoszómához kapcsolódó öröklődés figyelhető meg, ezért az érintett fiúcsecsemőknél súlyos izombetegségek, táplálási nehézségek, ízületi kontraktúrák, súlyos mentális elváltozások következhetnek be.

Az alábbi táblázat segít összefoglalni a különböző okokat.

Táblázat

A fentiektől függetlenül a gyermekek kapcsán a születési rendellenességet is meg kell említeni, aminek lényege, hogy a csecsemők nem megfelelően működő pajzsmiriggyel vagy pajzsmirigy nélkül jönnek a világra. Ennek jelei csak nagyon ritkán fedezhetők fel, ezért születés után a sarokból vett vérminta segítségével szükséges szűrni az újszülötteket.

Időpontfoglalás

A pajzsmirigy-alulműködés rizikófaktorai

Ennél a betegségnél is vannak olyan rizikófaktorok, melyek megléte növeli a kialakulás kockázatát. Sajnos leginkább olyan tényezőkről van szó, melyeken nem igazán lehet változtatni. Ezek a következők.

1. Nem

A nőket sokkal nagyobb mértékben érinti a betegség, mint a férfiakat.

2. Életkor

Bármely életkorban előfordulhat alulműködés, de az idő előrehaladtával nagyobb a betegség kockázata.

3. Genetikai okok

Ha valakinek a családjában már volt másnak is valamilyen pajzsmirigybetegsége, nagyobb eséllyel alakulhat ki alulműködés a többi családtagnál is.

4. Autoimmun betegségek jelenléte

Az autoimmun betegségek szintén kockázatnövelő tényezők, ilyenek többek között a cukorbetegség vagy a köszvény.

5. Terhesség

A terhesség időszaka, illetve a szülés utáni hat hónap számít kockázatosabbnak az átlagnál.

6. Pajzsmirigy-túlműködés kezelése

A pajzsmirigy-túlműködés kezelése során több tényező is növelheti az alulműködés kialakulásának kockázatát. Műtéti beavatkozásnál ez lényegében törvényszerűen bekövetkezik, gyógyszeres kezelés, valamint sugárkezelés is nagyobb eséllyel vezethet a betegség kialakulásához.

A pajzsmirigy-alulműködés általános tünetei

A tünetekről általánosságban elmondható, hogy rendszerint lassabban alakulnak ki és nem kimondottan specifikusak, emiatt a betegség felismerése, diagnosztizálása nem nevezhető könnyűnek. Ez alól kivételt képez a pajzsmirigy sebészi eltávolítása, illetve a radiojód- kezelésen való átesés. Egyrészt ilyen eljárások után a kezelőorvos eleve számol az alulműködés megjelenésével, másrészt néhány hét elteltével jellegzetes klinikai képet produkál a betegség. Mivel a pajzsmirigyhormonok szinte minden szervrendszerre hatással vannak, ezért a tünetek is valamennyi szervrendszert érintenek, kezeletlenség esetén egyre súlyosabb formában. Az általános tünetek közé soroljuk a lelassultságot, a fáradékonyságot, az aluszékonyságot, a szellemi és fizikai aktivitás csökkenését, a mélyülő hangot, illetve a hidegtűrő képesség romlását.

A specifikusabb tüneteket ismertetve ki kell emelni a kardiovaszkuláris rendszer zavarait, mivel ezek meghatározó jelleggel bírnak a betegség során. Az alacsonyabb szívfrekvencia, a csökkenő perctérfogat következtében csökken a szövetek vérátáramlása és oxigénfelhasználása is. Kialakulhat magas vérnyomás, de akár szívelégtelenség is.

A fulladás szintén gyakori panasz, amit előidézhet az imént említett szívelégtelenség, az elhízás vagy tüdőbetegség is. Alvási apnoé is előfordul, ebben a nyelv megnagyobbodása játszhat szerepet.

Az alulműködés súlyosságának függvényében az összkoleszterinszint emelkedést mutat. Csökken a glükóz felszívódás a bélből, ezzel egyidejűleg a szövetek glükózfelvétele, az inzulinhatás – az inzulinhatás csökkenése miatt – elhúzódóvá válik. Az inzulinérzékenység fokozódik.

Bár a beteg étvágya csökken, mégis bekövetkezik enyhe súlygyarapodás, aminek az alapanyagcsere, az oxigénfelhasználás és a fizikai aktivitás csökkenése az oka. Az alapanyagcsere csökkenésére utal az átlagosnál alacsonyabb testhőmérséklet is.

Az emésztőszervrendszer érintettsége szintén megfigyelhető, ami nyelési zavarban, a gyomorürülés elhúzódásában, teltségérzetben, egyre gyakoribb székrekedésben ölt testet. A vizelet mennyisége ugyancsak csökken.

Az idegsejtek működésére a pajzsmirigyhormonok csökkenése alapvető hatással van. Alulműködés esetén a beteg gondolkodása lelassul, tanulási zavar, figyelemzavar, romló memória áll elő. Hangulatzavar, vonatott beszéd jön létre. A perifériás idegrendszer kapcsán rendkívül látványossá válik az ínreflexek lassulása. A megduzzadó kötőszövet miatt nem ritkák az alagútszindrómák sem.

A víz felszaporodik a kötőszöveti alapállományban, ami létrehozza a betegségre különösen jellemző, úgynevezett mixödémás arcot. A beteg bőrre sápadttá, sárgássá, szárazzá válik, tapintása hideg. Előfordul még foltos hajhullás, töredezett, száraz haj, a szemöldök egy részének jellegzetes kihullása. A körmök ugyancsak törékennyé válnak.A tünetek az izmokban is megjelennek. Az általános fáradékonyságon túl izomgyengeség, izomgörcs, izommerevség is fellép.

Ha a pajzsmirigy-alulműködés súlyosabb szintre emelkedik, az nőknél menstruációs zavarokhoz, a termékenység csökkenéséhez vezet. Férfiaknál csökkenő libidó, alacsonyabb tesztoszteronszint figyelhető meg. Terhességnél jelentősen megnövekszik a koraszülés vagy a vetélés esélye.

Az alábbiakban szerrendszerenként összegezzük a legfontosabb tüneteket.

Idegrendszer

  • figyelemzavar,
  • memóriazavar,
  • tanulási nehézségek,
  • szédülés,
  • depresszió,
  • lassú ínreflexek,
  • carpal tunnel szindróma.

Kardiovaszkuláris rendszer

  • magas vérnyomás,
  • alacsony pulzus,
  • szívizomkárosodások,
  • perikardiális folyadékgyülem,
  • szívelégtelenség.

Anyagcsere

  • enyhe hízás csökkenő étvágy mellett,
  • fázékonyság,
  • alacsonyabb testhőmérséklet,
  • csökkent alapanyagcsere,
  • megnövekedett összkoleszterinszint.

Gyomor- és bélrendszer

  • nyelési zavar,
  • teltségérzet,
  • csökkent gyomorürülés,
  • gyakoribb székrekedés.

Veseműködés

  • csökkent vizeletmennyiség,
  • vízmérgezés.

Vérképző rendszer

  • vérszegénység,
  • vérzékenység,
  • csökkent vértérfogat.

Légzőrendszer

  • fulladás,
  • alvási apnoe,
  • szén-dioxid-megmaradás.

Bőr- és kötőszövet

  • mixödéma,
  • hajhullás, vastag szálú, töredezett haj,
  • törékeny körmök,
  • szemöldök jellegzetes kihullása,
  • rekedtség,
  • sápadt, száraz bőr.

Endokrin rendszer

  • agyalapi mirigy sejtjeinek felszaporodása,
  • prolaktin-túltermelődés,
  • csökkent libidó,
  • menstruációs zavarok,
  • meddőség.

A mozgás szervrendszere

  • izomgyengeség, izomgörcsök, merev izmok, izomfájdalom,
  • alacsony növés,
  • ízületi fájdalmak,
  • ízületi folyadékgyülem,
  • csontok növekedési zavara.
  • Gyermekeknél, serdülőknél nagyon hasonló panaszok jelentkezhetnek, mint a felnőtteknél, de érdemes felhívni a figyelmet például az átlagnál később megjelenő csontfogakra, egyáltalán a test lassabb növekedésére. A hormonzavar miatt a pubertás kezdete is kitolódik, valamint a szellemi fejlődés is károsodást szenvedhet, lelassulhat.

Ha a fenti tünetek valamelyikét vagy azokból többet is észlelünk magunkon, akkor érdemes felkeresni endokrinológiai magánrendelésünket, ahol a pajzsmirigy-alulműködés terén komoly tapasztalattal és többéves gyakorlattal rendelkező szakorvosaink készséggel állnak a rendelkezésére. A tünetek között több olyan is van, ami általános vagy hétköznapi jellegűnek tűnhet, és sokan emiatt abba a hibába esnek, hogy nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget, ami idővel állapotromláshoz vezethet. Éppen ezért fontos, hogy időben felvegye a kapcsolatot szakorvosainkkal.

Időpontfoglalás

Mixödémás kóma

Külön kell beszélnünk a szerencsére nagyon ritka, de életveszélyes mixödémás kómáról, ami a tartósan fennálló, súlyos, kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés végstádiumában alakul ki. Jellemzője a fentebb már ismertetett tünetek jelentős felerősödése, diagnózisának felállításának három alapvető feltétele van.

1. Hőháztartási zavar, hipotermia

A téli hónapokban jellemző inkább a külső hideghez való csökkent alkalmazkodási képesség miatt. A betegek közel 90%-ában a maghőmérséklet 34 Celsius fok alatti volt.

2. Megváltozott tudatállapot

Ez alatt kóros aluszékonyságot (akár 20 órányi alvás), letargiát, zavartságot kell érteni. A tudatállapot váltakozhat, a komatózus szakaszok között a beteg ébreszthető lehet.

3. Valamilyen kiváltó tényező jelenléte

Súlyos állapotú alulműködéses betegnél ilyen lehet például a stroke, a hidegexpozíció, valamilyen fertőzés, trauma vagy gyomor- és bélrendszerhez tartozó vérzés.

Mivel életveszélyes állapotról van szó, ezért észlelése, gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni. Kezeletlenség esetén a halálozási ráta nagyon magas, 25 és 50% között van. Megfelelő kezelés hatására már néhány órán belül javulás fog beállni, amit elsőként a tudatállapot javulása és test maghőmérsékletének emelkedése fog jelezni.

A pajzsmirigy-alulműködés diagnózisa

A betegség diagnosztizálásához többféle vizsgálatra is szükség lehet, melyből a legfontosabb a hormonszintek vizsgálatára irányuló laborvizsgálat, de emellett egyéb vizsgálatok is segíthetik a szakorvost a pontos probléma megállapításában. Az alábbiakban a diagnózis felállításának lehetséges menetét fogjuk ismertetni.

1. Az anamnézis felvétele

A kórelőzmény felvétele minden betegség esetén nagy jelentőséggel bír, ezért a pajzsmirigy- túlműködés esetén is ez a mozzanat a diagnózis felállításának első lépése. A szakorvos ennek során kikérdezi a beteget az általa észlelt tünetekről, azok jellegéről, intenzitásáról, időbeli lefolyásáról. Szintén átbeszélésre kerülnek korábbi betegségek, műtéti beavatkozások, jelenleg is fennálló betegségek. Ki kell térni a családi háttérre is, mivel ennél a betegségnél is megfigyelhető bizonyos esetekben a családi halmozódás. Ugyancsak fontos körüljárni a beteg életkörülményeit, korábban szedett gyógyszereit, jelenlegi gyógyszerszedési szokásait. A korábbi betegségekről, szedett gyógyszerekről való információ nemcsak a diagnózis felállítása, hanem a későbbiekben alkalmazandó kezelés kiválasztása szempontjából is fontos lehet.

2. Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat során a szakorvos a többek között tapintással vagy megtekintéssel jól érzékelhető tüneteket keresi a betegen. Pajzsmirigy-alulműködésnél ilyen lehet például a hajhullás, a szemöldök egy részének jellegzetes kihullása, a jellegzetes mixödémás arc észrevétele. Szintén a fizikális vizsgálat része lehet a testhőmérsékletmérés, valamint a pulzusmérés is.

3. Ultrahangvizsgálat

A pajzsmirigybetegségeknél abszolút releváns vizsgálat az ultrahangos vizsgálat, ami gyors és azonnali képet ad a kezelőorvos és a beteg számára a pajzsmirigyet érintő elváltozásokról. Modern ultrahangos készülékeink segítségével a pajzsmirigy alaposan tanulmányozható, az így kapott leletből pedig következtetni lehet a konkrét betegségre.

4. Laborvizsgálatok

A pajzsmirigybetegségeknél, a pajzsmirigyhormon zavarainál a legfontosabb részét képezi a diagnózis felállításának a laborvizsgálat, ami a TSH, T3 és T4 hormonok szintjének felmérésére is irányulhat.

Primer pajzsmirigy-alulműködésnél nemcsak a diagnózishoz, hanem a terápia követésére is a TSH-meghatározás javasolt. A pajzsmirigyfunkció változásainak legérzékenyebb mutatója a TSH szintje. Szubklinikus alulműködésről van szó, ha a mérsékelten emelkedett TSH mellett a pajzsmirigyhormonok normál értékeket mutatnak. Ezzel szemben manifeszt alulműködésről beszélünk, ha a T4 érték a normál alá csökkent. A T3 szintje csak a súlyos alulműködésben csökken a normál szint alá. Előfordulnak olyan szituációk, amikor különböző kezelések hatására a TSH szintje gyorsan változik, ilyenkor a T4 szintje alapján lehet jobban következtetéseket levonni a pajzsmirigy működését illetően.

Centrális pajzsmirigy-alulműködésben nem ez a helyzet, itt a TSH nem alkalmas a pajzsmirigyfunkció megítélésére, itt a diagnózis az alacsony T4-hez társuló nem megfelelően emelkedett TSH alapján állítható fel.

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése

Általánosan elfogadott, hogy a TSH egy bizonyos szintje felett pajzsmirigyhormon-pótlás válik szükségessé. A pajzsmirigy-alulműködés kezelése a levotiroxin szedésével oldható meg eredményesen. A kezelés monoterápiát jelent, ugyan többször felmerült gyógyszerkombinációk alkalmazása, de a betegek meghatározó részében ennek nem igazolódott az előnye. A készítmény szájon át, tabletta formájában szedhető, amit elegendő napi egyszer bevenni. A gyógyszeradagot a TSH szintjén kívül a nem, az életkor és a testtömeg is befolyásolja. Fiataloknál a hormonpótlás kezdődhet teljes dózissal, míg idősebb betegeknél óvatosabb adagolás, lassú dózisemelés javasolt az iszkémiás szívbetegség elkerülése érdekében. A legtöbb levotiroxint tartalmazó készítményt szigorúan éhgyomorra kell bevenni reggel, továbbá a beteg fél órán belül nem ehet és kávét sem ihat. Egyes betegeknél hatékonyabb lehet az esti gyógyszerszedés, ilyenkor a vacsora után 2 órával kell azt megtenni. Ha véletlenül egy nap elfelejtené bevenni gyógyszeradagját, akkor másnap be lehet venni dupla adagot, ha erre kezelőorvosa előzetesen engedélyt adott.

Kezelőorvosa tájékoztatni fogja a gyógyszer hatását befolyásoló tényezőkről, ilyen többek között szójafogyasztás, a rostban gazdag étrend, a vastartalmú, kalciumtartalmú étrendkiegészítők, multivitaminok, valamint bizonyos savközömbösítő készítmények.

A TSH szintje lassan szokott változni, ezért a terápia hatásosságának ellenőrzésére először 4-8 hét múlva esedékes visszatérni a TSH szintjének ellenőrzésével. A levotiroxin-terápiára általában élethosszig van szükség, ezért nagyon fontos, hogy erről is a kezelőorvos részletes tájékoztatást adjon. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy javulás esetén sem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését, ennek hatására ugyanis a tünetek vissza fognak térni. A tájékoztatásnak arra is ki kell térnie, hogy enyhe vagy közepesen súlyos pajzsmirigy- alulműködés esetében a halasztható műtétek még elvégezhetők, azonban súlyos alulműködésnél már csak életmentő műtétek hajthatók végre, tekintettel arra, hogy ilyenkor már jelentősen megnövekszik többek között a szívelégtelenség, a légzési elégtelenség vagy a vérzékenység kockázata.

Itt most csak röviden teszünk említést a szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés kezeléséről. Ennél a típusnál csak a TSH szintje emelkedett, a pajzsmirigyhormonok normál tartományban vannak. Enyhe emelkedés esetén a hormonkezelés nem feltétlenül hatásos, sőt, bizonyos esetekben még káros is lehet. Éppen ezért a kezelés szükségességéről, elrendeléséről egyénre szabottan, minden tényezőt mérlegelve fog dönteni a kezelőorvos.

Összességében elmondható, hogy a pajzsmirigy-alulműködés jól kezelhető betegségnek minősül, a készítmények olcsók, a betegek jó életminőséget érhetnek el, és többségük megfelelő egészségi állapotról számol be.

A pajzsmirigy-alulműködés szövődményei

A kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés többféle súlyos szövődmény kialakulásához is vezethet, melyek közül a leggyakoribbak a következők.

1. Szívproblémák

Jelentősen nő például a szívbetegségek, szívelégtelenség kialakulásának esélye, ami több okra is visszavezethető, egyik ezek közül a megnövekedett koleszterinszint.

2. Golyva kialakulása

A golyva a pajzsmirigy extrém mértékű megnagyobbodása, ami a lecsökkent hormonszint kompenzálása érdekében jön létre. Azon túl, hogy esztétikailag is aggályos, a nyelést és a légzést is akadályozhatja.

3. Perifériás neuropáthia

Hosszú időn át tartó kezeletlenség vezethet a perifériás idegek károsodásához. Ezeknek az idegeknek a feladata az agyból és a gerincvelőből induló információkat eljuttatni például a végtagok felé. Ezért ezen idegek károsodása esetén végtagfájdalom, zsibbadás, érzéketlenség jelentkezhet.

4. Lelki problémák

Itt elsősorban a mentális képességek csökkenésére, a depresszió megjelenésére és súlyosbodására kell gondolni.

5. Meddőség

Itt elsősorban a nők válnak érintetté a menstruációs zavarok miatt, de a férfiakat is érintheti.

6. Születési rendellenességek

A teherbe esés már eleve ritka pajzsmirigy-alulműködés esetén, de ahol megtörténik, és az anya továbbra sem kap megfelelő hormonkezelést, ott nemcsak a koraszülés, vetélés esélye nő meg, hanem a születési rendellenességek kialakulása is. Ez akár súlyos mentális és fejlődési rendellenességekben is megmutatkozhat.

A mixödémáról a pajzsmirigy-alulműködés tüneteinél már részletesen említést tettünk. Életveszélyes állapotról van szó, ezért észlelésekor azonnal mentőt kell hívni.

Időpontfoglalás

Időpontfoglalás