A kruppról röviden
A krupp egy vírusos megbetegedés, ami a felső és alsó légutakat támadja meg, melynek során belégzési nehezítettséget okoz. Ennek további súlyos következményei lehetnek oxigénhiány vagy akár fulladás formájában.
Előfordulása, okai
A krupp elsősorban az évnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő a legtöbbször és náluk okozhat nagyon súlyos tüneteket. Ennek egyrészt az az oka, hogy ebben a korban még nagyon kicsi átmérőjűek a légutak, így a betegséggel járó nyálkahártya-duzzanat jelentősen leszűkítheti, sőt teljesen el is zárhatja azokat. Másrészt ebben az életszakaszban az immunrendszer sem eléggé erős a kruppot okozó vírusok kivédéséhez. A krupp általában a kamaszkor elejéig, körülbelül 13-14 éves korig jelentkezhet, ezt követően a légutak már akkora méretűek, hogy egy esetleges nyálkahártya-duzzanat sem akadályozza súlyos mértékben a légzést.
Előfordulása 6 hónapos és 3 éves kor között a leggyakoribb, arra hajlamos gyermekeknél az első roham 6 éves korig lezajlik. A gyermekek 15%-át érinti, 5%-ban visszatérő. A légcső hangszalag alatti területének vírusfertőzés okozta gyulladásos duzzanata jön létre. Diphtériára emlékeztető tünetek jellemzik, de itt nincs a gégén fibrines lepedék, "csak" odema, ezért hívják pseudo (ál-) kruppnak
A légutak, légcső gyulladását rengeteg vírus kiválthatja. Ezek közé sorolható például az influenzavírus vagy a parainfluenza-vírus. Ezek a kórokozók jelentős mértékben károsítják a légúti nyálkahártya felszínét, melynek következtében az kiszárad és védtelennél válik. Ezért a kruppra jellemző tünetek leginkább a vírusos náthás megbetegedésekhez köthetők.
A gyermekkor alatt a krupp többször is jelentkezhet, mivel az ilyen jellegű vírusos megbetegedések többször is megtámadhatják az embert. A hajlamosító tényezők között vélhetően még genetikai okok, illetve bizonyítottan a légszennyezettség is szerepel.
A krupp előfordulása a legtöbb influenzavírus megjelenésének időpontjához igazodik, azaz a késő őszi időszaktól a kora tavaszig bármikor felbukkanhat, amikor a hideg időjárás kedvez a vírusok terjedésének.
A tünetek megjelenése napszakhoz is köthető, melyek jellemzően az éjszakai időszakra korlátozódnak.
Tünetek
A krupp nagyon sokszor váratlanul, különösebb előzmények nélkül jelentkezik, megfázásra utaló jelek is megelőzhetik.
A vírusok által károsított légúti nyálkahártya megduzzadása olyan mértékben beszűkíti a légutakat, hogy a belégzést jelentősen megnehezíti. Ennek tipikus jele, hogy a belégzéskor száraz, olykor sípoló hang keletkezik, amihez száraz, ugatásra emlékeztető köhögés is társul. Ez a nehézlégzés, a levegőért kapkodás nyugtalanná teszi a gyermeket, aki feszültté válik és sír is. A fellépő oxigénhiányos állapotra utal a sápadtság, valamint az ajkak elkékülése is. A belégzési nehezítettségre utaló jelek figyelhetők meg a légzési segédizmokon is, amelyek a mellkas környékén helyezkednek el. Ilyenkor ezek fokozott összehúzódásai látszanak a nyakon, a bordák között és a kulcscsont felett is. Ezek a tünetek, a megnövekedett izommunka, izgatottság, illetve a beteg állapotának súlyosbodása a pulzusszámot is megnöveli.
A kruppos rohamok a betegség megjelenését követő napokban ismét visszatérhetnek. A betegséghez láz nem társul minden esetben.
Diagnózisa
Mivel a krupp meglehetősen jellegzetes tüneteket produkál, ezért a szakorvos számára viszonylag könnyű annak diagnosztizálása. A diagnózis felállítása ebből adódóan a gyermek szüleinek beszámolójából, a kórtörténetből történik.
Kezelése
A tünetek észlelését követően több teendőnk is van. Első lépésként – figyelembe véve a gyermek életkorát – értesíteni kell a mentőket vagy a háziorvost, ezzel párhuzamosan meg kell kezdenünk a légutak lehűtését, hogy a duzzanat minél gyorsabban csökkenjen és javuljon a légzés minősége. 3 éves kor alatt minden esetben orvost kell hívnunk, az ő döntése alapján küldik majd tovább a gyermeket szükség esetén a megfelelő kórházi ellátásra.
A légutak lehűtésére többféle módszer is rendelkezésünkre áll. Hideg időben megfelelően felöltöztetve vigyük a szabad levegőre a gyermeket, hogy a belélegzett hideg levegő segítségével a duzzanat mérséklődjön. Érdemes beszerezni hideg párásítót is, ezzel ugyanezt a hatást érhetjük el. Minimális mennyiségű hideg folyadék itatása is jó szolgálatot tehet ilyen esetben. Ha rendelkezésünkre áll, akkor gyógyszerporlasztó alkalmazása is javasolt, amellyel váladékoldó juttatható a gyermek légutaiba. Mivel a gyermek a roham során levegőért kapkod, izgatottá válik és ez a stresszes állapot csak rontja a helyzetet, ezért fontos a gyermek lehetőség szerinti megnyugtatása is.
Lázas állapot esetén a megfelelő lázcsillapító beadása is indokolt.
A kórházi kezelés során a fennálló gyulladást szteroid hatóanyaggal csökkentik, ezen túl szájon át vagy belélegeztetéssel váladékoldó, illetve érösszehúzó gyógyszerek beadása is történik. Ezek hatására a duzzanat nagysága csökken, a légcső átmérője növekszik. Bizonyos esetekben intubálásra vagy gégemetszésre is sor kerülhet. Ha a beteg állapota nagyon súlyos, akkor intenzív osztályon történő kezelésre, gépi lélegeztetésre is szükség lehet.
Érdemes a megelőzésre is gondot fordítani, különösen akkor, ha gyermekünk már átesett egy kruppos rohamon. Elsősorban kerülni kell a fertőzéseket továbbadó közösségeket, személyeket. A gyermek hálószobájában biztosítsunk mindig friss, tiszta levegőt, gondoskodjunk a helyiség hideg vizes párásításáról. Legyen mindig otthon orvos által felírt gyógyszeres porlasztó, amellyel hatékony váladékoldó juttatható a légutakba.
