Ennek megfelelően vannak, akiknél a peteérési folyamatok csak sokkal később állnak le, másoknál azonban korábban bekövetkeznek a hormonális változások, amit sok esetben az életmód, sőt a genetikai tényezők egyaránt befolyásolhatnak.
Utóbbi kapcsán beszélhetünk úgynevezett korai menopauzáról, mely egyre több nőnél okoz problémákat világszerte.
Mi az a korai menopauza?
A korai menopauza egy orvosi fogalom, egy kórkép, egy betegség, amiről akkor beszélhetünk, ha a petefészek működése 40 éves kor előtt már leáll, és ehhez fiatalon a legkülönfélébb változókori tünetek társulnak.Az egyik legáltalánosabb panasz a menstruáció elmaradása, amivel párhuzamosan csökken az ösztrogén hormon szintje, a petefészekből elfogynak az érésre alkalmas tüszők, és a hormonháztartás gyakorlatilag teljes egészében felborul, ami kellemetlen tünetek egész sorát hozza magával.
A nők mintegy 3 százalékát érinti a korai menopauza
Az előfordulás gyakoriságát tekintve a korai menopauza jelenleg a nők mintegy 3 százalékát érinti. Az utóbbi években az esetszám fokozatos növekedése tapasztalható, ebből azonban egyelőre nem lehetne levonni messzemenő következtetéseket.
Sokak szerint csak azért növekednek az esetszámok, mert manapság egyre több figyelmet kap a betegség és a nők végre mernek beszélni a problémáikról, vannak szakorvosok, akikhez fordulhatnak, tehát a páciensek nem maradnak láthatatlanok.
Egyre több olyan elmélet is napvilágot lát azonban, hogy a modern életmód, a szennyezett ivóvizek és élelmiszerek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a nőknél kialakulhasson a korai menopauza, ennek alátámasztása és bizonyítása azonban még rengeteg kutatómunkát igényel.
Miután azonban a meddőség is egyre többször okoz panaszt a fiatal párok körében, nem zárható ki, hogy a korai menopauza hátterében szintén mesterséges emberi tényezők állnak, és nem természetes folyamatok, melyek csak a szűrővizsgálatok gyakorisága miatt váltak láthatóvá a statisztikák számára.
Az idő előtt bekövetkező változókor pedig nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is egyre több gondot okoz. A témában készült legutóbbi brit statisztikák szerint már minden századik nőnél előfordul, hogy a petefészek működése 40 éves kor előtt leáll.
Az okokra azonban sajnos a növekvő esetszámok sem világítottak rá, ellenben megerősítették azokat a feltételezéseket, miszerint az öröklődés mellett bizonyos betegségek, gyógyszerek, fertőzések és műtéti beavatkozások egyaránt hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
A korai menopauza minden esetben gyors diagnózist és kezelést igényel
Bár egy hüvelygyulladáshoz mérten sokkal kevesebb nőt érint a korai menopauza, azonban így is fontos kiemelni, hogy amennyiben valaki kapcsolódó tüneteket észlel magán, az haladéktalanul forduljon nőgyógyász szakorvoshoz.
Erre két okból is szükség lesz:
- Az első, hogy pontos diagnózis születhessen, hiszen előfordulhat, hogy a panaszok hátterében nem a korai menopauza áll, hanem valamilyen más egyéb probléma, ami szintén kezelést igényel.
- A második, hogy a korai menopauza is egy olyan nőgyógyászati betegség, ami folyamatos kontrollt és kezelést tesz szükségessé. A cél, hogy a páciens ne maradjon évtizedeken át ösztrogénhiányos állapotban és legalább a kellemetlen tünetek megszüntethetők legyenek.
Milyen okok vezetnek korai menopauzához?
Hogy pontosan milyen okok vezetnek a korai menopauza kialakulásához? A háttérben a legtöbbször valamilyen kísérőbetegség áll, így több kutatás is alátámasztotta már például, hogy a cukorbetegség gyakorlatilag képes megháromszorozni az idő előtti változókor kialakulásának az esélyét.
Ezért olyan gyakori, hogy a cukorbeteg nők körében már 40 éves koruk környékén, gyakran már a harmincas éveik közepén menopauzás tünetek jelentkeznek, illetve teljes egészében átlépnek a változókorba.
A diabétesz mellett egyre több vizsgálat világít rá arra, hogy a korai menopauzát immunológiai elváltozások is előidézhetik, de meghúzódhatnak a háttérben genetikai tényezők, ha tehát a családban volt már ilyen eset, akkor a női utódoknál sokkal nagyobb valószínűséggel alakulhat ki.
Az orvostudomány talált már összefüggést a korai menopauza és a különféle endokrinológiai betegségek, sőt fertőzések között is, de nagyon gyakori, hogy nőgyógyászati daganatok után, a petefészek eltávolítását követően alakul ki korai menopauza, sőt a kemoterápiás és sugárterápiás kezelések szintén negatív hatást gyakorolhatnak erre az állapotra.
A korai menopauza általános tünetei
A korai menopauza során az emberi szervezetben jelentős hormonális átalakulások mennek végbe, aminek hatására az egyik legelső és legjellemzőbb tünet mindig a menstruációs ciklus felborulása, annak szabálytalanná válása.
Előfordulhat ilyen esetekben, hogy a vérzés teljesen kimarad, másnál azonban rendkívül erőteljessé válik és nőgyógyászati beavatkozást igényel, de olyan esetekről is beszélhetünk, amikor úgynevezett fantomperiódusok jelennek meg a menstruációs ciklus során.
Utóbbi azt jelenti, hogy bár a páciens olyan tüneteket produkál, mintha peteérés indulna el a szervezeten belül, egyfajta pre-menstruációs folyamatok kezdődnek a szervezeten belül, azonban a vérzés elmarad.
Amit fontos kiemelni a korai menopauza kapcsán, hogy tünetei teljes egészében megegyeznek a változókori panaszokkal, csak azokhoz mérten évekkel, évtizedekkel előbb jelentkeznek, amikor még nem lenne itt az ideje.
A rendszertelenné váló vagy teljes egészében megszűnő menstruáció mellett – ami gyakran egyik napról a másikra megtörténik – rendkívül gyakoriak az olyan általános változókori tünetek, mint a hőhullámok, a hüvelyszárazság, az álmatlanság, az ingerlékenység vagy a depressziós tünetek.
A hormonális változás hatására az ösztrogénszint termelése lecsökken, ami egy sor másik problémát idéz elő, így gyakori például a libidó csökkenése, a hangulatingadozás, de a túlzottan száraz bőr és haj, valamint a kiszáradó szemek egyaránt nagyon jellemző és általános tünetek közé sorolhatók.
A korai menopauzához kapcsolódó folyamatok
A nyilvánvaló és szinte azonnal érzékelhető tünetek mellett a korai menopauza egy sor olyan folyamatot indít el a szervezeten belül, aminek gyakran csak hosszabb távon lehet megtapasztalni a hatásait.
Ilyen például, hogy a korai menopauza idején a fogamzóképesség mértéke gyakran fokozatosan, gyakran azonban egyik napról a másikra mérséklődni kezd, majd fokozatosan tartós meddőség alakul ki. Ezzel párhuzamosan változik az emlők mérete, valamint konzisztenciája egyaránt.
Mint fentebb említettük, a korai változókor során rengeteg nő panaszkodik hüvelyszárazságra, aminek az oka, hogy a kérdéses szerv nyáktermelése megváltozik, majd egyre érzékenyebbé válik, ami a szexuális élet teljes háttérbeszorulását idézheti elő.
Részben a nyáktermelési gondok miatt a hüvelyfertőzésre való hajlam megnövekszik, de gyakorivá válik a vizelési inger, sőt a súlygyarapodás is megjelenik, így különösen a hason és a combon elkezd felhalmozódni a zsírréteg, ezzel párhuzamosan pedig csökkenésnek indul az izomtömeg.
A libidó mérséklődése mellett állandósulhatnak olyan kellemetlenségek, mint az éjszakai izzadás, a szorongás, de mérséklődik a stressztűrő képesség, sőt a hangulatingadozások is megkeseríthetik az érintettek életét.
Ezen felül gyakori, hogy a korai menopauza esetén hajhullás kezdődik, a test más részein viszont fokozódik a szőrnövekedés, különös tekintettel az arcra és a hasi régióra.
Hosszabb távon a korai menopauza gyakran vált ki állandósuló görcsöket a végtagokban, különösen a lábban és a vállban, de szívpanaszokkal is találkozhatnak az érintettek, ami a legtöbbször kimerül a felgyorsult vagy szabálytalan szívdobogásban.
A korai menopauza diagnózisa
Akárcsak a változókornak, úgy a korai menopauzának is nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető tünetei vannak, melyek alapján nem nehéz felállítani a diagnózist, de természetesen szükség lesz még néhány vizsgálatra a pontos feltáráshoz.
Különösen lényeges ezen a téren a fizikális vizsgálat mellett a vérvizsgálat is, melyek közül utóbbi azért fontos, hogy ezzel kizárhatók legyenek a különféle pajzsmirigy-betegségek, illetve természetesen a terhesség, melyek hasonló panaszokat okoznak.
Az egyik legfontosabb diagnosztikai módszer a korai menopauza kapcsán az ösztrogénszint vizsgálata. Ha ugyanis kevés az ösztrogén mennyisége a szervezetben, akkor az általában arra utal, hogy a petefészek működése lecsökkent.
Amikor a női szervezetben az úgynevezett ösztradiol szintje 36-os érték alá csökkent, akkor az egyértelmű jele annak, hogy a páciens a változókorba lépett. Amennyiben ez 40 éves kor előtt következik be, akkor korai menopauzáról beszélhetünk.
Természetesen ennyiből még nem lehet teljes diagnózist felállítani, ezért minden esetben szükséges egy alapos vérvizsgálat. Ez azért fontos, hogy kimutatható legyen a szervezetből az úgynevezett follikulusz stimuláló hormon, vagy ismertebb, illetve megjegyezhetőbb nevén az FSH.
Ez a hormon szabályozza ugyanis a petefészek működését, illetve az ösztrogén hormonok termelését, így ha a petefészek kisebb mennyiségű ösztrogént termel, akkor a szervezeten belül megemelkedik az FSH szintje. Ha ez a mérték 30-40 mIU/ml értékre nő, akkor az minden esetben megerősíti a menopauza meglétét.
Hogyan kezelhető a korai menopauza?
A közhiedelemmel ellentétben a korai menopauza egy kezelhető betegség – mint ahogyan a normál időszakban jelentkező változókor is szinten tartható, ha időben orvoshoz fordulunk és betartjuk az utasításokat.
A kezelés egyik legfontosabb eleme az úgynevezett hormonpótló terápia, aminek részeként az a cél, hogy a szervezetbe ismét megfelelő mennyiségű ösztrogén hormon kerülhessen. Ehhez gyakran elegendő csak bizonyos hormontartalmú fogamzásgátló készítményeket szedni, de természetesen léteznek olyan gyógyszerek, melyek kifejezetten az ilyen állapotokat, a korai menopauzás problémákat képesek visszafordítani.
Természetesen az ösztrogén hormon pótlása sok esetben nem jöhet szóba korai menopauza esetén. Példának okáért nem lehet ezt az eljárást alkalmazni olyan esetekben, ha a betegnek antiösztrogén kezelésre van szüksége.
Bármelyik alternatíváról is legyen szó, a hormonpótlás mindig kockázatos kezelési mód, amit szigorú orvosi felügyelet mellett, kizárólag személyre szabott módon lehet elvégezni, hiszen kellő körültekintés nélkül a rosszul alkalmazott hormonok rengeteg problémát okozhatnak a szervezeten belül.
Bizonyos esetekben például a rosszul alkalmazott hormonok akár még a mellrák kialakulásának a kockázatát is képesek megnövelni, de a korai menopauzát így is kezelni kell, de legalább a kellemetlen tünetek mérséklésére nagy szükség van.
A betegség ugyanis rendkívüli módon befolyásolja az érintettek életét, így lényeges javítani az életminőséget, a hangulatot, illetve az egyes problémákra megtalálni a megfelelő kiegészítőt, például a hüvelyi szárazságra szexuális együttlétek esetén speciális síkosítót használni és így tovább.
Milyen szövődményeket okozhat a korai menopauza?
Bár a korai menopauza kialakulása már egyfajta végstádiumnak tekinthető, azaz ritkán vannak felismerhető figyelmeztető jegyei, ellenben így is nagyon lényeges, hogy idejében szakorvosi ellátást kérjünk, hiszen lehetnek szövődményei.
Ezek a szövődmények általában az ösztrogénhiányból fakadnak, így példának okáért hosszabb távon megnövekedhet a csontritkulás kialakulásának az esélye, de a kardiovaszkuláris problémák megjelenése szintén fokozódhat az esemény hatására.
A legsúlyosabb és talán legrettegettebb szövődménye a korai menopauzának azonban minden kétséget kizáróan a meddőség, hiszen az egyéb vonatkozásokon túl gyakran jelentkezik ez az elváltozás még gyermektelen nőknél.
Különösen nagy probléma, hiszen manapság a pároknál egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás, így sokan csak a harmincas éveik végén jutnak el oda, hogy saját gyermeken gondolkodjanak, azonban a korai menopauza kialakulásával esélyeik még tovább csökkenhetnek, illetve nehezebbé válhatnak.
Hiába néz ki valaki fiatalosnak, és hiába érzi magát nagyon fiatalnak, ha egészségügyileg nincs olyan állapotban, akkor könnyen előfordulhat, hogy kizárólag a hormonális problémák miatt mégis le kell mondania a gyermekvállalásról, de a természetes teherbeesésről szinte minden esetben.
A korai menopauza idején is teherbe lehet esni
Itt fontos kiemelni, hogy akárcsak a változókorban, úgy a korai menopauza idején is teherbe lehet esni. Ez ugyanis egy folyamat, amit a normál változókor esetén a posztmenopauzának nevezünk. Ilyenkor a peteérés már teljesen leáll és a menstruáció is megszűnik.
Csakhogy a korai menopauzának is vannak állomásai, mégpedig a pre- és a preimenopauza. Az első állapotban például csak a progeszteron szintje csökken a szervezetben, vagyis bekövetkezhet peteérés, ezáltal akár még természetes megtermékenyülés is – noha már rendkívül csekély valószínűséggel.
Ez azok számára lehet fontos, akik úgy szenvednek a korai menopauzától, hogy már nem szeretnének gyermeket vállalni, ezért nekik is lényeges ilyenkor gondoskodni a védekezésről.
Gyógyítható a korai menopauza?
A legtöbb esetben a korai menopauza csak kezelhető, de sajnos nem gyógyítható betegség. Bizonyos esetek természetesen kivételt képeznek, így amikor egy tényleges elváltozás vagy más betegség idézi elő ezt az állapotot, akkor annak megszüntetésével visszaállhat a korábbi állapot.
Sajnos azonban a korai menopauza okai gyakran ismeretlen tényezők maradnak, ezért a konkrét gyógyulásra nem sok esély mutatkozik, de amivel a legnehezebben birkóznak meg a betegek, az leginkább a gyerekvállalás kérdése.
A korai menopauza esetében ugyanis hiába kezelhetők megfelelően a tünetek és élhet a beteg csaknem teljes életet, kialakulását követően saját gyerek vállalására még a legintenzívebb hormonterápiák után is csak nagyon elenyésző esély van, az érintett személy általában meddőnek nyilvánítható.
A modern orvostudomány szerencsére már erre is talált megoldást, így bár spontán módon a beteg nem tud teherbe esni, azonban mesterséges megtermékenyítés útján, például lombikkezelésekkel az érintett nőkből is lehet édesanya.
Megelőzhető-e a korai menopauza?
Miután sajnos a tudomány előtt is a legtöbb esetben kérdéses, hogy mi okozza a korai menopauzát, ezért sajnálatos módon nincs olyan bevált módszer, amivel ez a probléma hatékonyan megelőzhető lenne.
Még nagyobb baj, hogy ritkán produkál korán felismerhető tüneteket, emiatt általában már csak akkor derül fény a korai változókor beálltára, amikor kialakult egyfajta végső stádium, azaz elindultak olyan folyamatok, amelyek nem visszafordíthatók.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor egy-egy betegség – például diabétesz – mellett fel lehet készülni a korai menopauza kialakulására, viszont ilyenkor sem annyira a megelőzésre helyezik a hangsúly, hanem párok esetében például a gyerekvállalás sürgetésére, hogy az idejekorán bekövetkező változókor már ne szabjon gátat a családalapításnak.
