Hüvelygyulladás

huvely

A hüvelygyulladásról röviden

A női szervezet leggyakoribb betegsége a hüvelygyulladás. A hüvelyben érzékeny mikrobiológiai egyensúly gondoskodik a megfelelő antimikróbás védelemről, ami nagyrészt a Döderlein-féle tejsavbacilusoknak köszönhető. Ezek a mikrobák egyrészt tejsavat állítanak elő, másrészt hidrogén-peroxidot állítanak elő. Az így létrejött savas kémhatás és az antimikróbás hatással bíró hidrogén-peroxid teszi lehetővé azt, hogy a hüvely hatékonyan tudjon védekezni a kórokozók ellen.

A hüvelygyulladás előfordulása

A hüvelygyulladás életkortól függetlenül bármikor előfordulhat, a leggyakrabban azonban a fogamzóképes nőknél jelentkezik.

A hüvelygyulladás okai

A hüvelygyulladást kiválthatják sarjadzógombák, típusos és atípusos baktériumok, a Trichomonas vaginalis nevű egysejtű parazita, valamint vírusok. Bizonyos fertőzések akkor is gyulladást idéznek elő, ha a hüvely Döderlein-flórája egészséges és megfelelően működik, más kórokozók viszont csak akkor okoznak hüvelygyulladást, ha a hüvelynek ez a védekező mechanizmusa sérült.

A betegségre hajlamosító tényezők között kell megemlíteni a gyakori partnerváltást, a cukorbetegséget, a gyenge immunrendszerrel járó betegségeket (pl. AIDS) és azt eredményező gyógyszerszedést, az antibiotikumok és a szteroid gyulladásgátlók szedését, a túlzásba vitt, felesleges hüvelyöblítéseket, az anális közösülést, a fertőzött vagy túlságosan klórozott vizeket a strandokon, valamint a férfi szexuális partnernél fennálló fertőzést.

A hüvelygyulladás tünetei

A hüvelyhám ilyenkor vörös és duzzadt, emellett megfigyelhető még bőséges váladékozás, illetve folyás.

A folyás jellegéből következtetni lehet a betegséget kiváltó kórokozóra. Ez a diagnózis felállításánál és a kezelés kiválasztásánál is fontos szerepet tölt majd be.

A Trichomonas nevű parazitánál például a folyás zöldes, habos, édeskés illatra emlékeztető. Gomba esetén sűrű, szemcsés-túrós, sárgás vagy fehéres, tapadós folyás figyelhető meg, ugyanakkor semmilyen kellemetlen szag nem keletkezik. Chlamydia okozta hüvelygyulladásnál a fehér, jellegtelen, híg folyás jelentkezik. A gardenerella vaginalis – ami a bakteriális vaginózis egyik kórokozója – okozta gyulladás híg, szürkés színű és kellemetlen szagú folyást eredményez. A férfi szexuális partnerről átkerülő, enterális baktériumok által okozott fertőzéseknek nincs különösebb ismertetőjele, a panaszok inkább csak állandó tisztátalanság érzésében és kellemetlenségben írhatók le.

A hüvelygyulladás diagnózisa

A hüvelygyulladás megállapításához egy nőgyógyász szakorvosnak elegendő a fizikailag látható tünetek megtekintése. A fertőzést kiváltó kórokozó azonosításához alkalmazható egyszerű mikroszkópos vizsgálat, festett kenet mikroszkópos vizsgálata, illetve tenyésztés is. A tenyésztés nem mindig ad megfelelő információt arról, hogy milyen kezelést válasszon ezt követően a szakorvos. Ennek az az oka, hogy a hüvelyben akár több tucat baktérium is jelen lehet, amelyből legfeljebb pár darab tenyészik ki. Ha rendszeresen visszatérő hüvelygyulladásról van szó, felmerül a szexuális partner fertőzöttségének lehetősége is (pl. idült prosztatagyulladás), ebben az esetben az ő kivizsgálása is szükségessé válhat.

A hüvelygyulladás kórlefolyása

A hüvelyfolyással párhuzamosan jelentkezhet égő, viszkető érzés, ami fájdalmat okozhat. Ez kiterjedhet a szeméremtestre, a gátra és a végbélnyílásra is. Egyes kórokozóknál a méhüreg, a petevezetékek és a hashártya is érintetté válhat. Ennek során olyan súlyos állapot alakulhat ki, mint a hashártya-összenövés vagy a petevezetékek elzáródása. Ennek akár – igaz, csak nagyon ritkán – súlyos hashártyagyulladás lehet az eredménye. Jóval gyakoribbak viszont a méhüregbe jutó baktériumok által előidézett vetélések vagy koraszülések. A tartós, kezeletlen hüvelygyulladás növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

A hüvelygyulladás kezelése

A kórokozó pontos meghatározása esetén az alábbi kezelési lehetőségek alkalmazhatók.

Gomba okozta hüvelygyulladáskor gombaölő antibiotikumokat (pl. ketakonazol, flukonazol, stb.) alkalmaznak helyi adagolásban vagy tabletta formájában. A hagyományosnak nevezhető borax glicerines hüvelyöblítés azonnal megszünteti a panaszokat.

Kevert bakteriális fertőzéseknél a hüvely kifertőtlenítése válik szükségessé, amit naponta egy alkalommal, például benzidaminos irrigálással kell elvégezni. Fontos megjegyezni, hogy ilyenkor csak óvszer rendeltetésszerű használatával lehet közösülni, ennek hiányában jó eséllyel visszatérhet a gyulladás. Ezt követően helyre kell állítani az elpusztult tejsavbacilus-flórát is, amihez hüvelykúpot kell használni 6-12 napon keresztül.

Nem specifikus vaginózis fennállása esetén az anaerob baktériumokkal szemben hatékony antibiotikumok szedését írja elő a szakorvos.

Az idősebbeknél, klimax idején az ösztrogénhiány miatt gyakran lép fel gennyes gyulladás. A hüvely fertőtlenítését követően a tejsavbacilusok újbóli megtelepedése érdekében ösztrogénkezelést is kell alkalmazni.

A hüvelygyulladás gyógyulási esélyei

A hüvelygyulladás tartósan és hatékonyan gyógyítható, visszatérni csak akkor szokott, ha a hüvely normál flórájának helyreállítása vagy a szexuális partner vizsgálata és kezelése elmarad.

A hüvelygyulladás megelőzése

A legfontosabb szempontok egyike a monogám párkapcsolat, ahol a partner is betartja a higiéniás előírásokat. A kiújulások megelőzésére tejsavbacilus-flóra helyreállítása elengedhetetlen, de vigyázni kell a hüvely biológiai egyensúlyára is, amit felesleges, túlságosan gyakori hüvelyöblítésekkel csak felboríthatunk.

Időpontfoglalás