Gerincsérv

Gerincsérv
A gyakran visszatérő, nehezen múló, hirtelen megjelenő vagy fokozatosan erősödő gerincfájdalom hátterében az esetek jelentős részében a porckorongok kisebb vagy nagyobb mértékű elváltozása húzódik meg.
 
Maga a gerincsérv ezeknek a problémáknak – gyakorlatilag porckorongsérv-típusoknak – az egységesen elfogadott gyűjtőneve, ami meglepően gyakori a felnőtt lakosság körében. Csak Magyarországon a népesség legalább egy-, legfeljebb három százalékát érinti.
 
A legtöbb embernél egyszerű hátfájással indul az egész
 
A globális egészségügyi statisztikák szerint a fejlett országokban a felnőtt lakosság legalább 90 százalékra rendszeresen szenved valamilyen gerincet érintő fájdalomtól, ami a nyakat, a hátat és a derekat egyaránt sújthatja.
 
Egyfajta népbetegség a modern társadalomban, hála a mozgásszegény, stresszes életmódnak, valamint az ülőmunkának, a folyamatos görnyedésnek a számítógépek és okostelefonok előtt.
 
A kapcsolódó fájdalmak kezdetben teljesen általánosak is lehetnek. Sokszor előzmény nélkül, egy rossz mozdulattól jelentkezhetnek még a teljesen egészséges, tünetmentes embereknél is, de fokozatos kialakulásuk legalább ennyire jellemző.
 
Ha egyre gyakrabban jelentkeznek, nehezebben múlnak el, tartóssá válnak és ezzel rontják a páciensek életminőségét, akkor a háttérben gyakran valamilyen porckorongsérv áll. Röviden tehát valamennyi gerincsérv a betegek többségénél egyszerű hátfájással indul.

 

Általában a gerinc degeneratív betegségei idézik elő a gerincsérvet


 
Minden hátfájás mögött vagy a túlterhelés áll, vagy a gerinchez kapcsolódó különféle degeneratív elváltozások. Utóbbiakat általában különféle sérülések vagy az évek során kialakuló statikai rendellenességek – például gerincferdülés – okozhatják.
 
Ilyen esetekben ugyanis az izmok, a szalagok, a csigolyák között megtalálható kisízületek és a porcok vagy a csontok túlterhelődnek, és általában a leggyengébb pontokon okoznak maradandó károsodást. 
 
Ez esetünkben a porckorong lesz, aminek kitüremkedését nevezzük sérvnek, mely általában már egyfajta végső stádium, és az esetek többségében megelőzhető vagy legalábbis szinten tartható.
 
Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy már a legkisebb hát- és derékfájdalmak esetén is megfelelő segítséget kaphassunk, ezáltal időben felkeressünk egy reumatológiai szakrendelést egy, ahol mielőbb diagnosztizálják a betegségünket.

 

Gyakran tünetmentes is lehet a gerincsérv


 
Csak nagyon kevesen tudják, de a gerincsérv sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket, vagy csak kifejezetten enyhe fájdalmakat, így rengetegen életük végéig együtt élnek vele – gyakran különösebb odafigyelés vagy az életminőséget befolyásoló kellemetlenségek nélkül.
 
A tünetmentes gerincsérv általában sokkal gyakoribb, egyes számítások szerint a lakosságnak akár a 27 százaléka is szenvedhet tőle. Ez közel sem jelenti azt, hogy nekik nem kell odafigyelniük magukra, a folyamatos orvosi ellenőrzés ilyenkor szintén elengedhetetlen.
 
Ilyen esetben a betegeknek gyakran lényeges a kímélő életmód mellett a folyamatos mozgás, a gyógytorna, illetve néhány speciális kezelés, amivel akár teljesen fájdalommentessé is tehetők a hétköznapok, illetve megelőzhetővé a nagyobb problémák.
 

Mi is valójában a gerincsérv?


 
A gerincsérv jelenségének megismeréséhez nagyon fontos anatómiailag ismerni a gerinc felépítését, mely alapvetően csontos csigolyákból, valamint a köztük elhelyezkedő porckorongokból áll össze. Ezek együttesen védik az idegpályákban gazdag gerincvelőt.
 
A sérv kialakulásakor a porckorongok kapják a központi szerepet. Feladatuk, hogy biztosítsák a csigolyák közti rugalmas, könnyed közeget, a gerinc mozgékonyságát, amit egy kocsonyás állagú maggal, valamint egy rostokban gazdag, keményebb gyűrűvel biztosít ez a szerv.
 
A probléma akkor kezdődik, ha a porckorong rostos gyűrűje valamitől megsérül vagy elgyengül, és a belső kocsonyás állomány kitüremkedik, súlyosabb esetben kiszakad a helyéről, ami folyamatos nyomás alá helyezheti a gerincvelői idegeket.
 
Ezt nevezzük gerincsérvnek – vagy pontosabb nevén porckorongsérvnek –, ami sok esetben óriási fájdalommal járhat, és jelentkezhet folyamatosan, de akár egyik pillanatról a másikra is.

A gerincsérv fájdalma


 
A fájdalom mértéke, helyzete és tulajdonságai rendkívül árulkodók lehetnek a gerincsérv kapcsán. Megjelenését nagyon gyakran különféle hosszúságú és intenzitású fájdalmas rohamok előzik meg, amelyek többször a végtagokba sugározhatnak.
 
Utóbbiak alaposan megnehezíthetik a betegség diagnosztizálását, hiszen előfordulhat, hogy lokálisan nem is jelentkezik probléma, egyedül a lábakba nyilalló, égető, gyakran áramütéshez hasonló fájdalom jelzi: valami nincs rendben.
 
Hogy milyen mértékű és eloszlású a lábakba sugárzó fájdalom, azt leginkább a gerinc mentén elhelyezkedő idegrendszer irritációjának a foka jelzi. Feltárása mindig szakorvosi feladat, ugyanakkor az egyes csigolyák érintettsége befolyásolhatja a tüneteket.
 

A gerincsérv elhelyezkedése meghatározza a fájdalom helyét


 
A legtöbb esetben a gerincsérv az ötödik csigolyánál fordul elő, aminek jellemző tünetei általában a csípőbe és a lábakba sugároznak, de a fájdalom mellett jellemző rá a végtagok zsibbadása is különböző pontokon és különféle mértékben.
 
A magasabban fekvő csigolyák gerincsérve – például a harmadik és az ötödik derékcsigolya esetén – gyakori a lágyékba vagy a csípőbe sugárzó fájdalom, míg a mélyebben fekvő ágyéki csigolyák esetén a vádlin, sőt a lábfej alsó részén is tapasztalhatunk kellemetlenségeket.
 
Ha a sérv kialakulásakor a fájdalom nem túl jelentős, a társuló izomgyengeséget nagyon sok páciens észre sem veszi. Az ötödik csigolyát érintő probléma esetén gyakori ugyanakkor, hogy a fájdalom leginkább akkor erősödik fel, ha a beteg hanyatt fekszik és a lábát megemeli.
 
A gerincsérvhez kapcsolódó fájdalmat a kisebb séták a legtöbb esetben enyhítik, de a nagyobb megerőltetések fokozhatják. Utóbbi kategóriát erősítheti egy nagyobb kirándulás, de az is, ha sokáig ülünk vagy fekszünk mozdulatlanul.
 
A fájdalmat gyakran meghatározza a sérvhez kapcsolódó deformáció, hiszen a kialakulás hátterében gyakran áll gerincferdülés vagy rossz testtartás, de például részleges izomgyengeség is, ha a páciens a sarkán vagy a lábujjhegyén jár.
 

Mitől alakul ki gerincsérv?


 
A gerincsérv általában akkor okoz jelentős problémát, ha a porckorong zselés része a csigolyák közül kitüremkedik, majd leválik onnan és mozogni kezd, miközben nyomást gyakorol a közelben elhelyezkedő idegekben gazdag közegre.
 
Ebben az állapotban a gerincsérv már akkora fájdalmat tud okozni, hogy az akár mozgáskorlátozottságot is előidézhet. Hogy milyen okok vezetnek el a gerincsérv kialakulásáig? Erre a kérdésre csak további kérdésekkel lehet válaszolni!
 
Az okokat ugyanis nagyban befolyásolja, hogy hol alakul ki a porckorong kitüremkedése, milyen mértékű elmozdulásról beszélünk, illetve az minek a hatására jött létre?
 
A sokoldalúság miatt az alábbiakban kiemeljük a gerincsérv kialakulásának leggyakoribb háttérfolyamatait, amelyek ismerete sokat segíthet a megelőzésben.
 
Mozgásszegény életmód
 
A legtöbb esetben a gerincsérvet a mozgásszegény életmód váltja ki, ezért is hívják a problémát egyfajta civilizációs betegségnek, illetve a modern kor hozadékának a reflux, a cukorbetegség, valamint az elhízás mellett.
 
Akik nem mozognak és sportolnak kellő rendszerességgel, nem edzik a gerincet támasztó hátizmokat és nem mozgatják át alaposan a gerincüket rendszeres időközönként, azok sokkal nagyobb eséllyel szenvednek majd a betegségtől, mint azok, akik fizikailag aktívabbak.
 
Lényeges kiemelni, hogy nem feltétlenül a rendszeres edzés az, ami használ a gerincsérv ellen, a legtöbbször egy laza séta vagy egy célzott gerinctorna sokkal nagyobb hatást tud elérni, mint egy kiadós súlyzós edzés.
 
A legfontosabb, hogy a gerincet támasztó izmokat megerősítsük, hiszen ezek játszák a legfontosabb szerepet a porckorongok rögzítésében, ami rendkívül lényeges a gerincsérv kialakulása kapcsán.
 
Ülőmunka
 
Az ülőmunka szintén az egyik legnagyobb ellensége a gerincnek. Nem véletlenül, hiszen napi 8-10 órát lehetetlenség úgy végigülni, hogy az ne terhelje túl a gerincet, márpedig a helytelen testtartás rendkívül magas kockázatot jelent a deréki- és az ágyéki gerincsérv kapcsán.
 
Sokan úgy ülnek, hogy deréktájékon a gerinc görbülete teljesen kiegyenesedik, ami óriási terhet ró a csigolyákra, illetve a porckorongokra egyaránt. Amennyiben a beteg nem figyel oda magára, nagyon rövid idő alatt megjelenhetnek a kezdődő gerincsérv tünetei. 
 
Szerencsére a helyes ülés technikáját nagyon könnyen meg lehet tanulni, ma már vannak speciális székek és kiegészítők, de gyógytornára is érdemes ellátogatni annak érdekében, hogy elsajátíthassuk azt a tudást, amivel erősíthetők az izmok és megakadályozható a sérv.
 
Rossz tartás
 
Nemcsak az ülőmunka, hanem az általános rossz tartás is negatívan befolyásolja a gerincet. Szintén egyfajta modern népbetegség a számítógép előtt vagy az okostelefon fölött való görnyedés, ami a gerincre gyakran hatalmas terhet ró.
 
Nem véletlenül, hiszen az emberek többsége manapság órákat tölt a képernyő előtt, ami azért baj, mert az esetek többségében ez ülve vagy mobilozáskor lehajtott fejjel történik. Ilyen esetekben túlterheljük a nyak és a derék csigolyáit, illetve porckorongjait egyaránt.
 
Mivel ez az állapot sokaknál napi szinten több órán át fennáll, ezért a legtöbbször a rossz tartás miatt alakul ki nyaki vagy deréktáji gerincsérv, ami egy kis odafigyeléssel szintén könnyen megakadályozható lenne.
 
Elegendő például csak arra odafigyelni, hogy a telefonunkat fejmagasságba emeljük, vagy megtanuljuk a helyes ülés és testtartás fortélyait, amivel könnyedén megelőzhetjük a kisebb gerincsérv kialakulását is.
 
Sportolás, túlerőltetés
 
Közel sem csak nyugalmi állapotban számolhatunk azonban a gerincsérv kialakulásával. Éppen ellenkezőleg, a gerincsérv sportoláskor vagy túlerőltetéskor egyaránt kialakulhat, méghozzá gyakran hevesebb formában, avagy gyorsan és jelentős tünetekkel.
 
Noha a sportolás és a testmozgás általánosságban inkább csökkenti a sérv kialakulásának kockázatát, ugyanakkor itt is könnyedén áteshetünk a ló túlsó oldalára, hiszen a hirtelen mozdulatok – különösen emeléskor, súllyal a kézben – nem túl előnyösek a gerincnek.
 
Különösen komoly problémákat okozhat, ha nagy súlyokat emelünk fel. A kitüremkedő, de még tünetmentes porckorongok ilyenkor egy hirtelen rossz mozdulat hatására könnyedén kiszakadhatnak a helyükről, ami óriási fájdalommal jár együtt.
 
A fájdalom mellé pedig sokszor társul zsibbadás vagy – gyakran csak részleges – mozgásképtelenség, de probléma esetén soha ne halogassunk felkeresni egy reumatológus szakorvost, hiszen ilyenkor még műtét nélkül is gyógyítható lehet az állapotunk.
 
Egy eleve sérült, kiszakadt porckorong ugyanis időzített bomba, egy újabb sérülés vagy rándulás esetében nagyon súlyos következményeket idézhet elő. A műtét és a tartós mozgásképtelenség ilyenkor gyakran elkerülhetetlen.
 
Lelki okok
 
Bármennyire is meglepő, de a gerincsérv hátterében közvetett formában nagyon gyakran találhatunk lelki problémákat. Ezt a tényezőt sokszor nem veszik számításba, pedig mint valamennyi más testrésznél, úgy a gerinc állapotánál is lényeges lehet.
 
A modern orvostudomány gyakran vitatja, hogy egy gerincsérv mögött meghúzódhatnak lelki okok, de nagyon sok kutatás bizonyítja, hogy az ember mentális állapota igenis óriási hatást gyakorol fizikailag a szervezetre, az általános egészségre.
 
Ez különösen logikus abban az esetben, ha például azt vesszük alapul, hogy a gerincsérv egyik leggyakoribb kiváltó oka a túlterheltség, a túlhajszoltság, az állandó rohanás, a merevség vagy a túlzott érzelmi teher, hiszen ezek mind megmutatkozhatnak a tartásunkon.
 
Ezeknek köszönhetően gyakran járunk görnyedve, túlterheljük a gerincet, sokat ülünk, keveset pihenünk és mozgunk, az izmok merevségével pedig elősegítjük a csigolyák elmozdulását.
 
Ezért neveztük a lelki okokat közvetett tényezőnek a gerincsérv kapcsán, hiszen közvetlenül talán nem váltja ki a porckorong elcsúszását a túl sok stressz, de ha a tartásunk változik tőle, ha kevesebbet tudunk pihenni miatta, akkor a hatás garantáltan nem marad el.
 

A gerincsérv diagnózisa


 
Mivel a gerincsérv látható elváltozásokkal jár együtt, ezért diagnózisa kifejezetten egyszerű. A tünetek ismerete azonban sokszor nem elég, az orvosoknak különféle képalkotó módszerekkel is elengedhetetlen szemügyre venniük a problémás területet.
 
A legtöbbször elegendő egy egyszerű röntgenvizsgálat, hiszen ez is tökéletesen képes megmutatni a rendellenességeket, így az elcsúszásokat, a kitüremkedéseket, a meszesedéseket, vagy az esetleges gerinctumorokat.
 
Amennyiben kisebb vagy komplikáltabb elváltozásról van szó, esetleg a páciens műtét előtt áll, akkor minden esetben szükséges lehet egy alaposabb MRI vizsgálat. Mivel pontosabb képet ad, az orvosok gyakran előnyben is részesítik a röntgenhez mérten.
 
Az MRI által sokkal könnyebben felderíthetők az egymástól eltávolodott vagy kitüremkedő porckorongok, amelyek pontosan megmutatják a gerincsérv elhelyezkedését, ami a kezelés tekintetében rendkívül lényeges.
 

A gerincsérv tünetei


 
Nagy általánosságban elmondható, hogy a gerincsérvnek bár vannak teljesen általános, mondhatni mindenkire jellemző tünetei, ugyanakkor sokkal lényegesebb, hogy mellette a gerinc egyes régióihoz kapcsolódó problémákkal is tisztában legyünk.
 
Akármelyik tünetet is tapasztaljuk magunkon, a kialakuló vagy már kialakult gerincsérv egy nagyon súlyos állapot, ami érzékvesztéssel, megfelelő kezelés nélkül pedig akár tartós mozgáskorlátozottsággal járhat együtt.
 
Emiatt az első tünetek tapasztalásakor azonnal keressünk fel egy reumatológus szakembert, aki majd gondoskodik a szükséges teendőkről.
 

A gerincsérv általános tünetei


 
Mint említettük már fentebb, a gerincsérv a legtöbb esetben egy egyszerű hátfájással kezdődik, így teljesen általános tünet, hogy hát- vagy derékfájás jelentkezik. A legtöbb páciensnél ezzel indul el a folyamat.
 
Hogy a későbbiekben a tünetek mennyire súlyosbodnak, azt nagyban befolyásolja a gerincsérv mértéke és a kialakulás helye is. Sokaknál ezért az elviselhető fájdalomban csúcsosodik ki a probléma.
 
Másoknál azonban nagyon erőteljes, végtagokba kisugárzó fájdalom is előfordulhat, méghozzá nagyon ijesztő és kellemetlen zsibbadás társaságában, amit akár teljes érzékvesztés, bizonyos testrészek teljes érzéskiesése kísérhet.
 
Ezen felül az alsó végtagot érintve még izomgyengeség is kialakulhat a betegnél, ami megnehezítheti a járást, így sok esetben azonnal bot, járókeret, de még inkább tolókocsi használatára lesz szüksége a páciensnek.
 

A gerincsérv tünetei a nyaki régióban


 
A gerinc nyaki régiója kifejezetten sérülékeny területnek minősül a teljes tartóoszlop tekintetében. Ennek az oka, hogy a gerincet itt nem óvja gyakorlatilag semmi, a környező izmokra pedig óriási terhet ró a fej megtartása.
 
A legtöbb problémát ebben a régióban a meszesedés jelenti, ami korábban csak az idősebbeknél volt jellemző, manapság azonban egyre több fiatalt is érint a mozgásszegény életmód, az ülőmunka vagy a rossz testtartás miatt.
 
Hatására a porckorongok deformálódni kezdenek, a látható elváltozások mellett pedig gyakran vagy folyamatosan kínozza a beteget kellemetlen nyakfájás, ami a vállakba is kisugározhat.

 

A gerincsérv tünetei a hát vonatkozásában

 

Általában a gerinc háti részén beszélhetünk a legritkábban sérv kialakulásáról, aminek az oka nem más, minthogy ezen a részen éri a legkisebb terhelés testünk tartóoszlopát, miközben a bordák is segítenek a megfelelő stabilitás elérésében.
 
Természetesen így is előfordulhat a hátközépi részen gerincsérv, az esetek többségében azonban ezt mindig valamilyen nagyon erőteljes külső hatás idézi elő, mint amilyen például a gerinc erőteljes csavarodása – például balesetnél –, vagy a súlyemelés.
 
A legjellemzőbb tünet a hátgerinci sérvnél az egyszerű hátfájdalom. Nagyobb problémára, illetve sérvgyanúra azonban csak akkor kell gyanakodnunk, ha a fájdalom két hétnél tovább folyamatosan fennáll.

 

A gerincsérv tünetei deréktájékon


 
A deréktájékon jelentkező gerincsérv a leggyakoribb problémák közé sorolható, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy túl sok és helytelen ülés áll a kialakulásának hátterében, így ha valaki ülőmunkát végez vagy keveset mozog, jó esélye van megbetegedni.
 
Természetesen a helyes ülés elsajátításával, a rendszeres testmozgással, a gyógytornával vagy a gyógymasszázzsal nagyon sokat tehetünk azért, hogy a deréktáji gerincsérv kialakulását késleltessük, esetenként teljesen elkerüljük.
 
Esetében fontos kiemelni, hogy amennyiben a gerincsérv nem túl súlyos, akkor egyszerű gyógytornával vagy manuálterápiával sok esetben teljesen visszafordítható, ezzel párhuzamosan pedig a tünetek is csökkenthetők lesznek.
 
Súlyos panaszok mellett a gyógyuláshoz elengedhetetlen az operáció, amit minden esetben több hetes rehabilitációs időszak követ majd.
 
A deréktáji gerincsérv a kérdéses régió fájdalma mellett gyakran okoz lábzsibbadást, izomgyengeséget, az alsó végtagokban vagy a lágyékban jelentkező érzékvesztést, valamint isiászt és térdfájdalmakat is. 

 

Az ágyéktáji gerincsérv tünetei

 

Az ágyéktájékon jelentkező gerincsérv közel olyan gyakorisággal fordul elő, mint a derék esetében. A legtöbbször itt is a túl sok és a helytelen ülés váltja ki, miután a lumbális görbület ellaposodik, ami kedvez a porckorongok kitüremkedésének.
 
Azért különösen veszélyes, mert a sérv ebben az esetben akár a gerinccsatorna beszűkülését is előidézheti, ami egy sokkal komolyabb betegség, és minden esetben hosszú kezelést igényel.
 
Ez a sérvtípus is megakadályozható, ha elsajátítjuk a helyes testtartást az ülőmunka során, de a deréktámaszok, a fűzők, a rendszeres gyógytorna, a gyógymasszázs és a gerinckímélő testmozgás egyaránt jó hatást gyakorol rá.
 
Tünetei megegyeznek a deréktáji gerincsérvvel, ezáltal derékfájás, zsibbadás, izomgyengeség és érzékvesztés jellemzi, de többek között isiász is kialakulhat ilyenkor. Gyakran nagyon erős fájdalmat sugároz a láb alsó részeibe, különösen az ízületekbe.
 
Akárcsak a derék kapcsán, az ágyéktáji gerincsérvet is annál hatékonyabban lehet manuálterápiával és gyógytornával gyógyítani, minél előbb felfedezik, azonban sokszor csak az operáció segíthet.

 

Hogyan kezelhető a gerincsérv?


 
Egy nagyon általános tévhit a gerincsérv kapcsán, hogy a probléma kizárólag műtéti úton orvosolható, holott időben felismerve és kellő elhivatottság mellett nagyon sok más módja is van a kezelésnek. Az alábbiakban ezeket vettük sorra!
 
Gyógytorna és gyógymasszázs
 
A gyógytorna az egyik legáltalánosabb és leggyakoribb kezelési módszere a gerincsérvnek. A szakképzett gyógytornászok nagyon sokféle módszert és mozgásformát tudnak alkalmazni a betegeknél – gyakran kombinálva – a mielőbbi javulás érdekében.
 
A legtöbb esetben egy gyógytornás terápia maximum 10 hétig tart. Ez az időtartam elegendő ahhoz, hogy elmúlassza a beteg fájdalmait, illetve javítsa a mozgásszervi funkciókat. Különösen hatékony lehet a kezelés abban az esetben, ha gyógymasszázs is megtámogatja.
 
A masszázs önmagában nem elegendő a gerincsérv kezelésében, azonban kiegészítő-, de még inkább megelőző jelleggel nagyon fontos szerepe van, így mindenképpen érdemes számításba venni.
 
McKenzie torna
 
Amennyiben a hagyományos gyógytorna nem hoz eredményt, esetleg nem javul tőle a beteg állapota, akkor speciális megoldásokra lesz szükség. Ilyen például a McKenzie torna, amit kifejezetten a kialakult gerincsérv kezelésére fejlesztettek ki.
 
Mindenkit óvá intenénk attól, hogy a gyakorlatokat otthon, az internetről ellesve sajátítsa el! A McKenzie módszer ugyanis rendkívül veszélyes lehet, sőt tovább ronthatja a beteg állapotát, ha nem megfelelően, illetve nem az előírt mennyiségben alkalmazzák.
 
Nem véletlen, hogy a tornát csak speciális terapeuták biztosíthatják, akik soklépcsős vizsgafolyamat során szerzik meg tanúsításukat, így a legnagyobb szaktudás és a legmagasabb szintű odafigyelés mellett biztosítják a betegek gyógyulását.
 
Kineziológiai tapasz
 
Sokan alábecsülik a kineziológiai tapaszok hatékonyságát, holott a gerincsérv gyógyításában gyakran óriási segítséget jelenthetnek. Annak ellenére is, hogy ezt sokan vitatják, hiszen sem a csigolyákra, sem a porckorongokra nem gyakorol közvetlen hatást.
 
Ellentétben az izmokkal, hiszen sok esetben a megfeszült, merev izmok segítik elő a gerincsérv kialakulását, illetve akadályozzák a gyógyulását. 
 
Amennyiben ezt a problémát elhárítjuk, akkor kiegészítő jelleggel a kineziológiai tapaszok is hozzájárulhatnak a gerincsérv gyógyításához.
 
Gyógyszeres kezelés
 
A mozgáson alapuló gyógymódok mellett természetesen gyógyszeres kezelésre is szükség van abban az esetben, ha gerincsérvtől szenvedünk. Különösen akkor, ha a műtéti beavatkozást szeretné elkerülni a páciens, és nem áll fenn a bénulás veszélye.
 
A kezelést reumatológus szakorvos végzi, aki a gyógytornásszal szoros munkakapcsolatban állítja össze a megfelelő kezelést, amihez hozzátartozik a gyakori kontrollvizsgálat, valamint az is, hogy a beteg folyamatosan tájékoztassa kezelőorvosát állapotáról.
 
A gyógyszeres kezelés legfontosabb elemei a gyulladáscsökkentők –szteroidos és nem szteroidos egyaránt –, valamint az erős fájdalomcsillapítók, melyek tökéletesen kiegészíthetik a gyógytornát, gyakran teljesen tünetmentessé tehetik a beteget.
 
Érdemes alapesetben izomlazítókat is alkalmazni – különösen kineziológiai tapasz hiányában –, hogy a fájdalmas izomgörcsök elmúljanak. Fontos ugyanakkor, hogy a kezelés mindig gyógyszerekkel kezdődik, majd az első egy-két hét után indulhat csak a gyógytorna.
 
Fontos, hogy a kezelés elejétől a végéig kaphat a páciens szteroidos injekciókat annak érdekében, hogy a fájdalom gyorsan és hatékonyan csökkenjen.
 
Ehhez elengedhetetlen feladat, hogy a betegnek a gyógyszerek teljesen eltüntessék a fájdalmait. Amint azok csökkentek, vagy a gyógytorna hatással van a sérvre, akkor a szteroidos készítmények apránként elhagyhatók.
 
Hogy a konzervatív terápia milyen hatást vált ki a betegből, az minden esetben egyénfüggő, és rengeteg tényező befolyásolja, így a gerincsérv típusa és mértéke egyaránt.
 
Egyre több kutatás lát napvilágot arról, hogy optimális esetben a gyógyszerekkel és a gyógytornával történő kezelés hosszabb távon hatékonyabb a gerincsérv kezelésében, mint a műtéti beavatkozás.
 
Műtét
 
A műtéti beavatkozás az egyik leginkább rettegett kezelési formája a gerincsérvnek. A legtöbbször nincs rá szükség, de néhány alkalommal elengedhetetlen. A döntést jellemzően minden esetben alapos orvosi vizsgálatok előzik meg.
 
Konkrétan a gerincsérv műtéti kezelése nagyon sokféle módon történhet. Bizonyos esetekben altatásra és nagyobb beavatkozásra van szükség, máskor azonban elegendő az érzéstelenítés is.
 
Minden esetben alapos orvosi felmérés zajlik, aminek során nemcsak a betegséget térképezik fel a legalaposabban, hanem a páciens általános egészségi állapotát is a megfelelő labor- vagy képalkotó vizsgálatokkal és egyéb tesztekkel.

 

Amikor nem kell műteni a gerincsérvet

 

A gerincsérv operációja ma már teljesen általános a szakorvosok körében, azonban még mindig rengeteg irányelv van, amit a beavatkozás előtt figyelembe vesznek, hogy a beteg műtét nélkül is meggyógyulhasson.
 
Rendszerint nem műtik meg például azokat a betegeket, akiknél a diagnózis nem egyértelmű. Maga a sérv könnyen felismerhető, azonban előfordulhat, hogy a beteg tüneteit nem is ez a probléma okozza.
 
Amennyiben ilyen bizonytalanság fennáll, mindig érdemes a műtétet gyógytornával és fájdalomterápiával megelőzni – természetesen folyamatos kontroll mellett.
 
Szintén nem operálják meg azokat a betegeket sem, akik nem reagáltak a fájdalomterápiás kezelésekre. Általános tapasztalat ugyanis, hogy ha az isiász ellen kidolgozott terápia haszontalan, akkor a műtéti beavatkozás után sem várható javulás.
 
Gyakran ide sorolhatók azok a betegek, akik kiszakadt gerincsérvvel rendelkeznek. Minden ilyen vagy ehhez hasonló esetben rendkívül nehéz megfelelő gyógymódot találni, de a tartós gyógytorna általában segíteni szokott.
 
A legtöbb gerincsebész nem szívesen operál meg olyan betegeket, akik csak nagyon rövid ideig vettek részt gyógytornán, illetve megfelelő gyógyszeres kezelésen, ami sok esetben kevésbé fájdalmas, és nincs hosszabb felépülési idő sem.
 
Lényeges tehát, hogy a műtéti beavatkozásra nagyon ritkán van szükség azonnal, és amennyiben nem sürget valamilyen visszafordíthatatlan probléma – például bénulás –, akkor a gyógytornát és gyógyszeres kezelést feltétlenül ki kell próbálni.

 

Amikor elkerülhetetlen a gerincsérv műtét

 
Sajnálatos módon rengeteg olyan eset van, amikor elkerülhetetlen a gerincsérv műtéti úton való gyógyítása. A kiszakadt-, vagy súlyos érzékvesztéssel, részleges bénulással, illetve székletürítési problémákkal járó gerincsérv a legtöbbször műtéti beavatkozást igényel.
 
Természetesen közel sem csak a legsúlyosabb eseteket kell itt megemlíteni, hiszen az elsőre nem túl komoly gerincsérvet is gyakran operációval lehet gyógyítani. A konzervatív terápiák azonban utóbbi esetben is legalább annyira fontosak még a beavatkozás előtt!
 
Maga a műtét ma már nem tartozik a túlzottan kockázatos operációk közé, noha ez rengeteg más egyéb tényezőtől, így akár még a beteg egészségi állapotától is függ.
 
Itt érdemes kitérni arra, hogy vannak olyan esetek, amikor a gerincsebész nem tudja halogatni a gerincsérv műtétjét. Ilyen például, ha a páciensnél kialakult a lófarokszindróma, vagy folyamatosan romló idegi problémák jelentkeztek, esetleg részleges bénulás lépett fel.
 
Szintén a műtét irányába dönti a mérleg nyelvét, ha az isiászos fájdalom legalább 8-12 hete szüntelenül kitart. A legnehezebb akkor megállapítani az operáció szükségességét, ha a betegnek nincsenek fájdalmai.
 
Megoszlanak a vélemények arról is, hogy mennyire fontos mielőbb megműteni azt a beteget, akinek csak ez jelent megoldást a gerincsérv esetén. Emiatt a kevésbé sürgős esetek akár hosszú várólista elé is nézhetnek, ami nem feltétlenül probléma.
 
A fájdalmak ugyanis ma már jól kezelhetők, mindeközben pedig a beteg folyamatosan eljárhat gyógytornára, ami könnyedén helyre is állíthatja állapotát annyira, hogy végül nem is lesz szüksége operációra.
 
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gerincsérv műtétek – az orvosok hibáján kívül – sokszor nem végződnek előnyösen, így gyakran még rosszabb lesz a beteg állapota, esetenként néhány hónap tünetmentesség után újra kiújul a probléma.
 
Ezért is érdemesebb elsőként inkább gyógytornával és gyógyszerekkel kezdeni a betegség kezelését.
 

Megelőzhető a gerincsérv?


 
A legtöbb mozgásszervi betegséghez hasonlóan a gerincsérv is megelőzhető, kellő odafigyeléssel hatékonyan elkerülhető, amihez nincs is más teendőnk, mint odafigyelni a rendszeres mozgásra, illetve a gerinc terhelésének csökkentésére.
 
Amennyiben gyakran fáj a hátunk vagy a derekunk, netán ülőmunkát végzünk, különösen fontos odafigyelni rá, és még a konkrét tünetek kialakulása előtt felkeresni egy gyógytornászt, illetve egy gyógymasszőrt.
 
Különösen előbbi olyan hatékony, akár a munkában is végezhető gyakorlatokkal tud szolgálni a beteg számára, ami segíthet a gerincsérv hatékony elkerülésében.
 
A mozgás mellett a helyes testtartás a legfontosabb
 
A legtöbbször a mozgás hiánya mellett az elégtelen testtartás az, ami a legnagyobb problémát jelenti a gerincsérv kapcsán. Bár az emberi test bizonyos fokú deformációk mellett nagyon jól tud alkalmazkodni a körülményekhez, azonban mindennek vannak határai.
 
Márpedig a rossz tartás vagy a rossz ülés egy idő után megbosszulja magát, és olyan elváltozások jöhetnek létre a gerincoszlopon, amelyek a porckorongok kimozdulásával sérvet idézhetnek elő.
 
Ezért kell nagyon odafigyelni arra, hogy elsajátítsuk a megfelelő testtartást és ülést, amiben egy gyógytornász szintén nagy segítségünkre lehet, de a megfelelő kiegészítők – például deréktámaszok – egyaránt sokat tehetnek a sérv kialakulásának elkerüléséért.
 
A gyógytorna sokszor elengedhetetlen a megelőzésben
 
Ha a gerincsérv megelőzéséről beszélünk, akkor a gyógytorna fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A megfelelő gyógytornász által tanított gyakorlatokkal ugyanis könnyen lehet erősíteni a gerincet megtartó izomzatot, miközben a porckorongok is átmozgatásra kerülnek.
 
Konkrétan a gyógytorna ritkán igényel több időt napi szinten, mint 10-15 perc, így munka előtt, munka után, gyakran akár a munkában is alkalmazhatjuk, ami kifejezetten csekély ráfordítás, ha az egészségünkről van szó.

 

Porckopás is okozhat gerincsérvet?


 
Az egyik legáltalánosabb probléma a gerincsérv tekintetében a porckopás. Sokan nem tudják, de ez a főként idősebbeket érintő elváltozás egyfajta küszöb a gerincsérvhez, kialakulása mondhatni minden esetben egymásból fakad.
 
Ennek az oka, hogy az öregedés egyik velejárója a porckopás, aminek részeként a porcok merevebbé, keményebbé válnak, és ez természetesen a csigolyák között található porckorongok esetében is jellemző.
 
Amennyiben ez a folyamat rossz testtartással, korábbi sérülésekkel, deformációkkal vagy nagyon kevés mozgással jár együtt, akkor az elősegíti a gerincsérv kialakulását még egy egészséges szervezet esetében is.
 
Nem szabad összekeverni ugyanakkor a kettőt, hiszen a gerinc fájdalmát sok esetben okozhatja maga a porckopás is, nem csak a sérv.
 
Ezért nagyon lényeges reumatológushoz fordulni időskorban a legkisebb, de tartós hát- és derékfájás esetén is. Előfordulhat, hogy nincs nagy probléma, de orvosi ellenőrzés mellett a komolyabb elváltozások egyaránt könnyebben kordában tarthatók, ha időben felismerik őket.
 
Hívás