A baktérium jellemzően kellemetlen húgy-ivarszervi fertőzést okoz, ami gyakran tipikus tünetekkel és kellemetlenségekkel jár együtt, nem mellesleg pedig rengeteg szövődmény társulhat hozzá, emiatt a mielőbbi kezelés rendkívül lényeges.
A fertőzés leginkább a fiatalabb korosztályt érinti, akik szexuálisan kimagasló aktivitást mutatnak, és gyakran nem figyelnek oda a megfelelő higiéniára, esetleg túl sokszor cserélik partnereiket az együttlétek során.
A tünetek gyakran elhanyagolhatók, de meddőség is lehet a szövődménye
Mivel a Chlamydia trachomatis sok esetben nem produkál túlzottan fájdalmas vagy látványos tüneteket – nem ritkán teljesen tünetmentes is –, ezért rengetegen hanyagolják a szakorvosi vizsgálatot, esetleg túl későn kerülnek a megfelelő kezekbe.
Ez különösen a hölgyek számára okozhat komoly gondot, esetükben így a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, illetve tünetek észlelésekor a soron kívüli ellenőrzés nagyon lényeges, hiszen a betegség szövődménye akár a meddőség is lehet.
Nyilvánvalóan erre csak rendkívül elhanyagolt állapotban kerülhet sor – és a legtöbbször inkább a nemzőképesség romlásáról beszélünk, mint teljes meddőség kialakulásáról –, ugyanakkor a probléma így is bizonyított.
Fontos, hogy a kórokozó mikrobiológiai vizsgálatok segítségével mielőbb kimutatható és felismerhető legyen, hiszen a célzott baktériumellenes gyógyszerek használatával nagyon gyors és eredményes gyógyulás érhető el.
Itt kell azonban kiemelni, hogy a legtöbb párnál fennáll a folyamatos újrafertőződés veszélye abban az esetben, ha az egyébként tünetmentes partner Chlamydia trachomatis hordozó. Ezért érdemes fertőzés esetén mindkét felet kivizsgálni, illetve kezelésnek alávetni.
Egy parazitaszerű baktérium okozza a fertőzést
Lényeges tudnivaló, hogy a Chlamydia trachomatis egy parazitaszerű baktérium. Ezt a jelzőt azzal érdemelte ki, hogy nem rendelkezik olyan rendszerekkel, amelyek képesek az önfenntartásra vagy az energiatermelésre.
Röviden tehát a kórokozónak szüksége van egy gazdatestre ahhoz, hogy életben maradjon, és amíg nem találkozik ellenanyagokkal, addig sok esetben tünetmentesen él és szipolyozza a fertőzött szervezetét.
Konkrétan a baktérium nagyon sokféle betegséget képes kiváltani, de az egyre növekvő higiénia miatt a nyugati társadalmakban már kevésbé ismert a jelenléte, ennek ellenére gyakran idéz elő kismedencei-, húgycső- vagy méhnyak-gyulladást.
Nem árt tudni, hogy az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, ami a legtöbbször tünetmentes marad, és sok esetben a női meddőség egyik kiváltó oka lehet belőle, ami szerencsére időben felismerve könnyedén megakadályozható.
A fiatal felnőttek egyharmada legalább egyszer átesik a fertőzésen
Hogy a Chlamydia trachomatis baktérium által előidézett fertőzések és húgy-ivarszervi megbetegedések milyen gyakoriak, azt jól mutatják a statisztikák.
Ezek alapján ugyanis a szexuálisan aktív fiatal felnőtteknek az egyharmada legalább egyszer átesik rajta élete során – mivel a legtöbbször tünetmentes a fertőzés, sokan észre sem veszik –, de gyakori az ismételt megbetegedés is.
Konkrétan a kórokozó elsődlegesen nemi úton terjed, ugyanakkor különféle nemi váladékokkal is fertőzhet. Érdekesség, hogy a 17-23 éves korosztályban akár tízszer nagyobb valószínűséggel is előfordulhat, mint a 32-35 éves korú felnőtteknél.
Noha teljesen monogám kapcsolatban is kialakulhat, azonban a Chlamydia trachomatis fertőzés esetében az egyik legnagyobb rizikófaktort a gyakori partnercsere, a védekezés nélküli szexuális együttlétek, az alkalmai kapcsolatok jelentik.
Nőket és férfiakat ugyanolyan valószínűséggel érint a fertőzés
Bár a fertőzés ugyanolyan valószínűséggel érinti a férfiakat és a nőket, azonban a hölgyeknél valamiért sokkal gyakoribb a teljes tünetmentesség. Leginkább ennek köszönhető, hogy esetükben többször alakulnak ki a szövődmények.
A fejlett országokban ugyan jóval kisebb arányban figyelhető meg, de a Chlamydia trachomatis az egész világon jelen van, évente több mint 100 millió megbetegedést idéz elő, és csak hazánkban átlagosan 1000 személynél diagnosztizálják minden esztendőben.
A szakértők szerint a tünetmentesség miatt ennél sokkal nagyobb lehet az érintettek aránya, ehhez azonban még csak megközelítő becslésekkel sem lehet szolgálni.
A fejlett nyugati orvoslásnak köszönhetően ez a baktériumfertőzés már nem sorolható a halálos típusok közé, de évente még így is százak halnak bele világszerte a Chlamydia trachomatis-ba, ami természetesen elenyésző adat az összes esetszámhoz viszonyítva.
A legtöbbször ráadásul a szövődmények idéznek elő súlyosabb állapotokat, mint amilyen nőknél a kismedencei gyulladás vagy férfiaknál a mellékhere gyulladás.
A Chlamydia trachomatis szerotípusai
A baktériumnak a tudomány többféle szerotípusát ismeri és különbözteti meg. Ez azért fontos, mert az egyes változatok más és más megbetegedést idézhetnek elő a szervezeten belül.
A-, B- és C-típusok
Az A-, a B- és a C-típusokkal a legtöbb esetben a magyar ember nem találkozik, hiszen ezek a törzsek leginkább Afrikában, annak is az északi részén, valamint Ázsia déli-, délkeleti felén vannak jellen, és a trachoma nevű súlyos szembetegségért felelősek.
A baktériumok ilyenkor súlyos kötő- és szaruhártya gyulladást idéznek elő, a szemek erős váladékozásba kezdenek, megfelelő kezelés hiányában fekély jelenik meg rajtuk, később a szemhéjak is deformálódhatnak, évek alatt pedig teljes vakságot idézhet elő a betegeknél.
D-K-típusok
Az Európában, illetve Magyarországon is fertőző Chlamydia trachomatis az úgynevezett D-K szerotípusok közé sorolható, ami a fentiekben már részletezett sajátosságokkal rendelkezik, és a fiatal felnőttek közül legalább minden harmadik átesett már rajta egyszer.
Elsődlegesen nemi úton, de a legalapvetőbb higiéniás szabályok figyelmen kívül hagyása mellett is képes terjedni, ha pedig a páciens időben szakorvoshoz – nőgyógyászhoz vagy urológushoz – fordul, akkor nagyon eredményesen, szövődmények nélkül gyógyítható.
L-típusok
Az L szerotípusok szintén a fejlődő országokban okoznak komoly problémákat. Bizonyítottan felelősek a lymphogranuloma venerum nevű betegség kialakulásáért, ami egy súlyos elváltozásokkal járó kórkép.
Jellemzője, hogy a nemi szervek begyulladnak, fekélyesednek, a nyirokcsomók megduzzadnak, de extrém esetben akár sipolyképződés is előfordul, ami nagyon fájdalmas hegesedéssel jár együtt.
A Chlamydia trachomatis tünetei
Általánosságban elmondható, hogy a Chlamydia trachomatis az esetek jelentős részében egyáltalán nem produkál tüneteket, ami megnehezíti a betegség felismerését, és ezért nagyon gyakoriak a kapcsolódó szövődmények.
Ha mégis produkál tüneteket a fertőzés, azok nőknél és férfiaknál egyaránt eltérőek lehetnek. Lássuk ezért elsőként nemek szerinti csoportosításban, hogy milyen jelek utalhatnak a baktérium jelenlétére.
A Chlamydia trachomatis tünetei nőknél
A nőket érintő fertőzés kapcsán az egyik legjellegzetesebb tünet a nagy mennyiségű és jellemzően abnormális hüvelyi folyás, amire sokan nem figyelnek oda idejekorán, mert egészen más okok is előidézhetik.
Ami azonban már aggasztóbb tünete lehet a fertőzésnek, az a szexuális együttlétek során jelentkező fájdalom, esetleges vérzés, a kellemetlen alhasi fájdalom, a gyakori viszketés, valamint a gyakori és fájdalmas vizelési inger.
Ezen felül előfordulhat a fertőzés hatására ciklustól függetlenül is hüvelyi vérzés, súlyosabb esetben pedig a baktérium miatt lázas állapotot egyaránt tapasztalhat a beteg.
A Chlamydia trachomatis tünetei férfiaknál
A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a férfiaknál egészen másféle tüneteket produkálhat a fertőzés. Annak ellenére is, hogy van átfedés, így például a lázas állapot, a gyakori vizelési inger, vagy a vizelet ürítésekor fellépő kellemetlen csípő, égető fájdalom.
A legtöbbször a férfiak azonban csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a tünetek súlyosabbá vállnak, így például folyamatosan fehéres vagy áttetsző váladék csorog a húgycsőből, esetleg megdagadnak és fájdalmassá válnak a herék, netán prosztatagyulladás alakul ki.
A Chlamydia trachomatis speciális tünetei
Mivel a fertőzés az érintett szervezet egy adott régióját érinti, ezért a tünetek gyakran speciálissá, regionálissá válhatnak, például érinthetik csak a húgycsövet, de a nők esetében csak a hüvelyt is. Ez különösen megnehezíti a betegség diagnózisát.
Számolni kell továbbá azzal is, hogy a fertőzés orális vagy anális együttlét után alakult ki, ami szintén az adott régiókban okoz panaszokat.
Anális probléma esetén például előfordulhat, hogy a végbél tájéka begyullad, kipirosodik és kellemetlenül fájdalmassá válik, netán váladék, súlyos esetben vér ürül belőle.
Ha a fertőzést orális úton kapta el a páciens – ami kifejezetten ritka –, a torok és a garat gyulladása következhet be, méghozzá fájdalom, helyi pirosodás, esetenként a nyaki nyirokcsomók megduzzadása és érzékenysége mellet.
Hogyan diagnosztizálható a Chlamydia trachomatis?
Mivel a tünetek gyakran vagy hiányoznak, vagy teljesen általánosnak tekinthetők, többféle betegségre is utalhatnak, ezért a Chlamydia trachomatis diagnózisa összetett, ugyanakkor nem lehetetlen feladat.
A legfontosabb minden esetben a laborvizsgálat, aminek részeként baktériumtenyészetre, valamint vérvizsgálatra egyaránt nagy szükség lehet azért, hogy kimutathatók legyenek a szervezetben termelődő ellenanyagok.
Lényeges megállapítani mindemellett a nemi szervek fertőzöttségét is, amit a legegyszerűbben a vizeletből vett minta és a közvetlen kenet baktériumtenyésztésével lehet feltárni.
A kenetvétel a hölgyek esetében a méhnyakból történik, míg a férfiaknál a húgyvezetékből. A mintatévtelt kivétel nélkül szakorvos végzi, ugyanakkor a kórokozó kimutatásához ma már különféle otthoni gyorstesztek is elérhetők a gyors, ámde nem hivatalos diagnózis érdekében.
Fontos a rendszeres szűrés
Mivel a fertőzés gyakran teljesen tünetmentes vagy nagyon enyhe, általános jelei vannak, ezért rendkívül fontos a Chlamydia trachomatis kapcsán a rendszeres szűrés, ami nők esetében nőgyógyászati vizsgálatot, férfiaknál urológiai vizsgálatot jelent.
Különösen a 25 évnél fiatalabbaknak, a szexuális partnereiket gyakran változtató személyeknek ajánlott évente legalább egy alkalommal részt venni szűrővizsgálaton, hogy mielőbbi kezelésben részesüljenek és elkerüljék a szövődményeket.
A kereskedelmi forgalomban elérhető gyorstesztek bár egyre közkedveltebbek, megbízhatóságuk azonban erősen megkérdőjelezhető. Akár negatív-, akár pozitív eredménnyel szolgálnak, tünetek esetén haladéktalanul forduljunk szakorvoshoz.
A Chlamydia trachomatis kórlefolyása
A kórlefolyás tekintetében a fertőzés kifejezetten a hölgyek esetében idéz elő komoly problémákat. A nőknél ugyanis sokkal gyakoribb, hogy a fertőzéshez nem kapcsolódnak tünetek, így a kórlefolyás követése nehézkessé válik.
Ez azért különösen nagy baj, mert a fertőzéshez súlyos szövődmények társulhatnak, így a meddőség mellett a méhen kívüli terhesség és a sterilitás esélyét is képes megnövelni a kérdéses kórokozó.
A kórkép gyakran annyira enyhe és jelentéktelen, hogy sok esetben nem is érzi betegnek magát az illető, de legalábbis nem gondol akkora problémára, ami orvosi kezelést igényelne, ezért alakul ki gyakran szövődmény a fertőzés hatására.
Ez különösen a nőkre igaz, akik általában felfázásszerű problémákat tapasztalnak, esetleg kisebb gyulladásra emlékeztető panaszokat, amelyek vagy egyáltalán nem múlnak el, vagy ciklikusan visszatérnek.
A férfiak gyakran csak hetek múlva észlelik az első tüneteket
A férfiaknál ezzel szemben súlyosabb, de sokkal inkább szokatlanabb tünetek jelentkezhetnek a fertőzést követően. Fontos azonban megjegyezni, hogy az esetek többségében nem azonnal!
A baktérium legkorábban 4-5 nap után produkálhat tüneteket, de nem ritka, hogy 20-25 nap is eltelik, mire megjelennek az első kellemetlenségek, köztük a vizelés közben jelentkező, rendkívül kellemetlen égő érzés, ami leginkább a felfázáshoz hasonlít.
Ehhez később váladékozás társul – ez az a tünet, ami arra ösztönzi a férfiakat, hogy orvoshoz forduljanak –, így jellemzően átlátszó, zavaros, híg folyadék szivárog folyamatosan a nemi szervből, ami sokkal hígabb, mint gonorrhoea esetén.
Ehhez kapcsolódhat még fájdalmas és vöröslő húgycső-nyílás, gyakori vizelési inger, gennyes váladékozás, valamint a heréket érintő gyulladás, ami jelentős fájdalommal, illetve kellemetlenségekkel jár együtt.
Magától is gyógyulhat, de súlyos szövődményeket hagy maga után
Tudományos kutatások igazolták korábban, hogy amennyiben a Chlamydia trachomatis fertőzést nem kezelik, a betegek 90 százalékban maguktól is meggyógyulnak, immunrendszerük legyűri a baktériumot, azonban ez a legtöbbször rossz hír.
Ilyenkor ugyanis a baktériumok jellemzően már visszafordíthatatlan szövődményeket, károsodást idéztek elő a szervezeten belül, ami különösen a nőknél a fentiekben már többször említett meddőséget, illetve az egyéb nőgyógyászati problémákat jelenti.
A statisztikák szerint már egyszeri fertőzés, illetve egy hozzá kapcsolódó kismedencei tályog is 15-20 százalékkal növelheti a meddőség kialakulásának kockázatát, ami sajnos visszafordíthatatlan folyamat.
A Chlamydia trachomatis kezelése
Ha időben felfedezésre kerül, a betegség kifejezetten jól gyógyítható, ehhez azonban fontos lesz a páciens együttműködése is, hiszen a gyógyszerek a legtöbbször csak átmeneti segítséget nyújtanak, tartós védettséget viszont nem.
A megfelelő antibiotikumos kezelés nagyon hatásos
Az egyik legfontosabb fegyver a Chlamydia trachomatis ellen a célzott antibiotikumos kezelés. Nagyon lényeges, hogy a páciens mind a mennyiség, mind a kúra időtartamát tekintve pontosan betartsa az orvos utasításait.
A baktérium ellen általában az ithromycin, a doxycycline, az erythromycin, a levofloxacin vagy az ofloxacin tartalmú antibiotikumokat írják fel, a megfigyelések alapján ugyanis ezekkel jól kezelhető a súlyosabb fertőzés is.
Lényeges, hogy a beteg mielőbb orvoshoz kerüljön, hiszen minél előbb indul el a célzott kezelés, annál előbb várható a teljes gyógyulás.
Konkrétan az antibiotikum-kúra általában egy hétig tart, de a páciens állapota, a kísérőbetegségek és egyéb tényezők függvényében ez akár sokkal tovább is elhúzódhat, így fontos, hogy odafigyeljünk az orvos utasítására.
Ma már léteznek olyan nagydózisú gyógyszerek is, melyekből elegendő egy adag bevétele ahhoz, hogy a fertőzésnek véget lehessen vetni.
Kontroll és szövődménykezelés
A kimutatott fertőzés esetén válasszon bármilyen gyógyszeres terápiát is a kezelőorvos, mindig elengedhetetlen lesz a rendszeres ellenőrzés.
Általában a gyógyszer beszedését követően 2-3 héttel kell ismét jelentkezni a kezelőorvosnál, aki ismét egy alapos vizsgálatnak veti alá a beteget vérvétellel és kenetvétellel együtt, hogy pontosan megállapítható legyen: a baktérium teljesen kiürült a szervezetből.
Érdemes külön kiemelni a sorból a szövődménykezelést is, hiszen a tartós fertőzés során megjelenő társbetegségeket általában sokkal nehezebb és időigényesebb kezelni.
Ezért lényeges, hogy már az első tünetek felbukkanásakor haladéktalanul keressünk fel egy szakorvost, ha pedig rizikócsoportba tartozunk, akkor rendszeresen jelentkezzünk szűrővizsgálatokon.
Nem szükséges minden esetben felfüggeszteni a szexuális életet
Sokak számára rettegett orvosi kérés a különféle nemi úton terjedő fertőzések során a szexuális élet teljes felfüggesztése. A Chlamydia trachomatis esetében ez csak bizonyos kúrák – leginkább a nagydózisú gyógyszerek – beszedésekor lehet fontos.
Ilyenkor az orvos előírhat egy hétnapos önmegtartóztató időszakot, azonban a hagyományos antibiotikumkúra mellett óvszeres védekezéssel nem kell felfüggeszteni a szexuális életet, mindössze csak ajánlott, hogy a beteg így járjon el.
Állandó partner esetén azonban lényeges a másik felet is kivizsgáltatni, hogy ezzel elkerüljük a visszafertőződés lehetőségét!
Természetes immunitás ugyanis nem tud kialakulni a baktérium ellen, így ha a kiváltó ok nem kerül megszüntetésre, akkor folyamatos visszafertőződéssel számolhatunk majd, ami egyre súlyosabb tüneteket és szövődményeket eredményezhet.
Mennyi ideig tart a gyógyulás?
Gyakori kérdés a Chlamydia trachomatis fertőzés során a kezelés, illetve a gyógyulás időtartama. Az esetek jelentős többségében a megfelelő diagnózis, illetve a helyes gyógyszer alkalmazása mellett a gyógyulás ritkán tart tovább egy hétnél.
Súlyosabb fertőzéseknél előfordulhat, hogy az antibiotikumos kúrát meg kell ismételni, ilyenkor kéthetes ciklussal számolhatunk, de ennél tovább magának a fertőzésnek a kezelése ritkán tart tovább.
Érdekesség, hogy a kérdéses baktériummal történt fertőzés magától is képes gyógyulni, ehhez azonban gyakran több évre van szükség, miközben az emberi szervezetben visszafordíthatatlan szövődmények és károsodások alakulhatnak ki.
Megelőzhető a Chlamydia trachomatis?
Mivel a Chlamydia trachomatis egy nemi úton terjedő fertőző betegség, ezért kellő odafigyeléssel és önfegyelemmel természetesen könnyedén elkerülhető, de legalábbis minimálisra csökkenthető a baktérium megtelepedésének az esélye.
Kerüljük a gyakori partnetcserét a szexuális életben
A kérdéses bakteriális fertőzés egyik elsődleges okaként jellemzően a gyakori szexuális partnercserét szokta megnevezni a tudomány.
A monogám párkapcsolatokban ugyanis sokkal ritkábban fordul elő a megbetegedés, mint az olyan embereknél, akik gyakran hódolnak az egyéjszakás kalandoknak.
Ennek is köszönhető, hogy a betegség jobban terjed a 17-25 éves korosztály körében, ahol még jellemző a gyakoribb partnercsere.
Szexuális élet csak óvszerrel
Az óvszer az egyik legjobb módja annak, hogy elkerüljük a legtöbb nemi úton terjedő fertőzést, ezért a Chlamydia trachomatis megelőzésében is rendkívül fontos szerepet játszik.
Erősen megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy egy szexuális aktus során teljes védelmet tud-e nyújtani a baktérium ellen, ugyanakkor tény, hogy jelentős mértékben lecsökkenti a fertőzés esélyét.
A rendszeres szűrővizsgálat nagyon fontos
Amennyiben nincsenek tüneteink, de valamilyen okból kifolyólag a rizikófaktort képviseljük, akkor rendkívül fontos, hogy évente vagy félévente legalább egy alkalommal eljárjunk STD szűrővizsgálatra.
Különösen már korábban kialakult Chlamydia trachomatis fertőzés esetén lehet ez nagyon fontos, de saját érdekünkben akkor is, ha például még nem vállaltunk, de később szeretnénk gyermeket.
A túlzott női higiénia nem mindig szerencsés
Nagyon sok nő hajlamos a túlzott higiéniára, aminek részeként gyakori hüvelyöblítésekkel és speciális antibakteriális szerekkel próbálják meg elkerülni az esetleges fertőzések kialakulását, ami óriási probléma.
Ezzel ugyanis csak károsodik a hüvely természetes flórája, vagyis nehezebben védekezik a baktériumok ellen, és sokkal nagyobb valószínűséggel esik áldozatul a különféle fertőzéseknek.
Védőoltás a Chlamydia trachomatis ellen?
Miután a Chlamydia trachomatis az egyik legrettegettebb néma fertőzés az emberek körében, ezért nem véletlen, hogy az orvostudomány évek óta próbál kikísérletezni egy olyan védőoltást, ami segítséget nyújthat a kialakulásban.
Sajnos egyelőre még nem sikerült megfelelő védőoltást kidolgozni a baktérium ellen, de jelenleg is több aktív kutatás zajlik azért, hogy egy napon már egy egyszerű injekcióval meg lehessen akadályozni a fertőzést, illetve az ebből fakadó szövődményeket.
A Chlamydia trachomatis és a háziállatok
Mivel bakteriális fertőzésről van szó, ezért sajnálatos módon a Chlamydia trachomatis kapcsán is nagyon sok tévhit terjedt el az emberek között.
Emiatt feleslegesen rettegnek olyan esetekben, amikor nincs rá szükség, és könnyelműek olyan helyzetekben, amikor nagyobb odafigyelés, esetleges önmegtartóztatás kellene.
Az egyik leggyakoribb tévhit például, hogy a Chlamydia trachomatis baktériumot háziállatoktól is el tudjuk kapni. Óriási tévedés, ez a baktériumtörzs ugyanis csak az embereket érinti, kizárólag őket fertőzi és a legtöbbször szexuális úton terjed.
Noha vannak olyan Chlamydia-fajok, amelyek fertőzik az állatokat és ezek a baktériumok valóban képesek állatról-emberre terjedni, de az ilyen esetek egyrészt nagyon ritkák, másrészt a kapcsolódó betegség nem a nemi- és ivarszerveket érinti.
Milyen szövődményeket idézhet elő a Chlamydia trachomatis?
A fentiekben már több ízben is említettük, hogy miután a Chlamydia trachomatis sok esetben tünetmentes, ezért nagyon súlyos szövődményeket tud kialakítani a szervezetben. Ezek többsége ráadásul gyakran visszafordíthatatlan károsodás!
Az egyik legsúlyosabb szövődmény a meddőség
Ide sorolható a meddőség kérdése is, hiszen rengeteg nőnek azért nem lehet gyermeke, mert korábban egy elhúzódott, de fel nem tárt Chlamydia trachomatis fertőzésen esett át, aminek ez lett a következménye.
A kutatások és a statisztikák szerint a női meddőség kialakulásának egyik leggyakoribb oka a fel nem ismert, illetve kezelés nélkül hagyott Chlamydia-betegség.
A legoptimistább becslések szerint a gyermekvállalási problémáktól szenvedő nők mintegy 50 százalékánál a baktérium által előidézett elváltozások állnak a háttérben, ami kifejezetten ijesztő adat annak fényében, hogy hányan szenvednek a betegségtől kezelés nélkül.
Kismedencei gyulladást is előidézhet
Kimagasló gyakorisággal fordul elő a fertőzés folyományaként úgynevezett kismedencei gyulladás, avagy PID betegség is, ami átterjedhet a méhre, a petevezetékekre és a petefészkekre egyaránt.
Gyakorlatilag gyulladt állapotba hozhatja a teljes belső női nemi szerveket, ami idejekorán kezelve még nem okoz maradandó károsodást, elhanyagolva azonban hegesedéshez vezet, amitől nehezebbé válhat a teherbe esés, tehát ez is hozzájárul a meddőség kialakulásához.
Itt fontos kiemelni, hogy nemcsak a nők, hanem a férfiak is szenvedhetnek gyulladásos szövődményektől, azonban esetükben a herékre, valamint a prosztatára terjedhet át ez az állapot, és idézhet elő kellemetlenségeket.
Egyéb szövődmények
Az elhangzottakon felül megannyi más egyéb szövődményt is előidézhet kezelés nélkül a Chlamydia trachomatis.
Kutatások igazolják például, hogy a fertőzés után megnövekszik az esélye a méhen kívüli terhességnek, de a koraszülés és a spontán vetélés kockázata szintén sokkal nagyobb valószínűséggel következhet be.
Ezen felül beszélhetünk még a szövődmények kapcsán a Bartholin-mirigy tályogos gyulladásáról, endometritis-ről, Reiter-szindrómáról – vagy más néven reaktív arthritiszről –, sőt Fitz-Hugh-Curtis szindrómáról is, ami egy a májat érintő súlyos gyulladásos állapot.
Problémát okozhat továbbá, ha valamilyen okból kifolyólag a fertőzött hüvely- vagy ondóváladék érintkezik a szem nyálkahártyájával, hiszen ilyenkor bakteriális kötőhártya-gyulladás, trachoma is kialakulhat.
Nem ritka eset, hogy egy Chlamydia trachomatis fertőzéstől szenvedő édesanya gyermeket szül. Ilyenkor azonban megvan a veszélye annak, hogy hüvelyi szülésnél az újszülött érintkezik a kórokozóval.
Ez nagy odafigyelést igényel, hiszen a gyermeknél már néhánynapos korban súlyos kötőhártya-gyulladás, bizonyos esetekben légúti fertőzés, tüdőgyulladás alakulhat ki.
Szintén statisztikák igazolják, hogy a fertőzés megnöveli más szexuális úton terjedő betegségek kockázatát, ezen felül pedig a baktérium bizonyos típusainál a méhnyakrák kialakulásának esélye is megnövekszik.
Általánosságban elmondható, hogy a betegség ritkán okoz szövődményként halálesetet, azonban súlyos helyzetben nem zárható ki, de főként a társproblémák kapcsán beszélhetünk magas rizikófaktorról.
Egy méhen kívüli terhesség például könnyedén előidézheti a kismama halálát és így tovább.
Mikor idézhet elő vészhelyzetet a Chlamydia trachomatis?
Alapvetően nagyon ritka, hogy ez a típusú baktériumfertőzés önmagában életveszélyes állapotot idézzen elő, de előfordulhatnak olyan betegek, akik súlyosabban reagálnak a kórokozókra, mint mások.
Ilyenkor elengedhetetlen, hogy a páciens mielőbbi orvosi ellátást, illetve megfelelő gyógyszeres kezelést kapjon.
Ha a beteg
- csillapíthatatlan magas lázat;
- erőteljes, görcsös hasi fájdalmakat;
- kapcsolódó ízületi fájdalmakat és fáradékonyságot;
- mindemellett pedig kötőhártya-gyulladáshoz hasonló tüneteket produkál,
akkor haladéktalanul kérjen orvosi segítséget.
Kellemetlen, de fontos orvoshoz fordulni a Chlamydia trachomatis fertőzéssel
Nemi úton terjedő betegségekkel – különösen férfiak esetében – kifejezetten kellemetlen orvoshoz fordulni, ezt akár tényként is elkönyvelhetjük, azonban a súlyos szövődmények miatt a Chlamydia trachomatis fertőzésnél ezt nem szabad halogatnunk.
Annak ellenére sem, hogy a diagnózis felállításához az orvosnak is fel kell tennie számunkra néhány kellemetlen kérdést, mégpedig a nemi életünk kapcsán. Ezt soha nem szabad tolakodásnak venni, ezzel fontos információt nyújtunk a kórkép ismeretéhez a szakembernek.
A szexuális életünk sajátosságait ugyanis pontosan ismernie kell ahhoz, hogy a vizsgálatok során a megfelelő irányban indulhasson el, és mielőbb helyes kezelésben részesíthesse a beteget.
Emiatt kaphatunk kérdéseket egyéjszakás- és egyéb szexuális kalandjainkról, de akár arról is, hogy az együttlétek során milyen védekezési formát választottunk. Ezek a kérdések noha kellemetlenek, a pontos diagnózishoz elengedhetetlenek!
