Előfordulása, okai
Az aranyér egyre több embert érint különböző mértékben a nyugati típusú társadalmakban. Az 50 éves kort betöltött felnőttek felénél előfordult már valamilyen tünete a betegségnek.
A kialakulásának okairól általánosságban elmondható, hogy többféle rizikófaktorral kell számolnunk. Ilyenek leginkább a helytelen, rendszertelen, rostszegény táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, az ebből adódó székrekedés és az elhízás. Terhesség esetén szintén nagyobb a kockázata annak, hogy aranyér jöjjön létre. Ez a kismedencei vénákra nehezedő nyomásra, a progeszteron értágító hatására, továbbá a megnövekedett vértérfogatra vezethető vissza. A legfőbb, közvetlen ok egyébként az örökletes kötőszöveti gyengeség, illetve a székletürítés közbeni erőlködés. A kellemetlen, fájdalmas tüneteken túl azért is komolyan kell venni az aranyeret, mivel viszonylag gyakori eset, hogy végbéldaganat áll a hátterében.
Tünetek
Az aranyereknek két típusa alakulhat ki. Attól függően, hogy a végbél záróizmának melyik oldalán jön létre, beszélhetünk külső és belső aranyérről.
Kialakulásuk négy szakaszra osztható fel. A kezdeti, első szakaszban még csak kisebb, tünetmentes, nem kitapintható, csak vizsgálatokkal igazolható csomók jelennek meg a végbél tájékán. A második szakaszban a csomók székletürítés során kitüremkedhetnek a végbélnyílás elé, de ezt követően vissza is húzódnak. A harmadik stádiumban már a csomók nem húzódnak vissza, de vissza lehet őket helyezni kézzel, a negyedik szakaszban viszont már kézzel sem helyezhetők vissza.
A kezdeti, enyhe stádiumban még jellemző, hogy tünetek nem vagy alig, minimális mértékben jelentkeznek. A későbbiekben már jelentkezhet vérzés, amit jól jelezhet például a vécépapír is székletürítés után. A begyulladt, megnagyobbodott aranyér keménnyé, a végbélnyíláson kívül már kitapinthatóvá válik és nemcsak székeléskor, hanem azt követően, ülés közben is feszítő, szúró fájdalmat okoz. A gyulladt állapot a vér megalvadásához is vezethet. A kívülre került csomó jobban ki van téve annak is, hogy kisebesedjen, vérezzen, váladékozzon. Ha a gyulladás nem következik be, általában fájdalommentes marad a betegség, de viszkető, égő érzés, vérzés, váladékozás előfordulhat.
Diagnózisa
Bár sokak számára nagyon kellemetlen betegségről van szó, amiről még orvosuknak sem szívesen beszélnek, mégis nagyon fontos, hogy leküzdjük a félelmeinket és a gátlásainkat, mert komolyabb betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket. Ilyenek például a jó- és rosszindulatú daganatok, melyek időben felismerve nagyon jól gyógyíthatók. A diagnózis alapját a végbéltükrözés adja, amihez – egyéni állapottól függően – társulhatnak egyéb vizsgálatok is.
Kezelése
Mielőtt az egyes kezelési formákra rátérnénk, fontos leszögezni, hogy a tünetek észlelését követően ne próbáljunk meg otthon, egyénileg kezelést elkezdeni. Mivel súlyosabb betegség is állhat a háttérben, mielőbb forduljunk orvoshoz, aki a pontos diagnózis birtokában tud dönteni a megfelelő kezelés kiválasztásáról.
A betegség súlyossága alapvetően határozza meg a kezelési formát. Enyhébb, tünetmentes esetekben nem szükséges kezelést alkalmazni, de a helyzet romlását szerencsésebb megelőzni. Ehhez be kell állítani a széklet megfelelő állagát az étrend megváltoztatásával, hogy tartós eredményt lehessen elérni. Ennek érdekében sok rostban gazdag élelmiszert és sok folyadékot kell fogyasztani. A székletlágyító készítmények alkalmazása is megoldást jelenthet. Ezen kívül ülőfürdő, kúp, kenőcs vagy tabletta alkalmazása néhány nap alatt enyhíteni a tüneteket. Az esetlegesen kialakult véralvadék felszívódásához több idő, rendszerint pár hét szükséges. Fokozott fájdalom esetén szükséges lehet a véna megnyitása. Injekciós kezelés is szóba jöhet, ennek lényege, hogy az aranyeres csomóba juttatott gyógyszer hegképződéssel zárja el a sérült vénát. Szintén hatékony, de csak belső aranyereknél használható eljárás a gumigyűrű felhelyezése, ami a kezdetleges csomókat leszorítja, melyek így néhány nap múlva fájdalommentesen lelökődnek. Külső aranyereknél a lézeres kezelés alkalmazható.
Műtétet a legrosszabb stádiumú esetekben javasolnak a szakorvosok. melynek során az aranyeres csomókat eltávolítják a végbélből.
Mivel az aranyér kialakulásában genetikai okok is szerepet játszhatnak, ha szülőként érintettek vagyunk, már kisgyermekkorban kezdjük el a megelőzésre való nevelést. Ennek keretében a székrekedés megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt.
Ehhez egyrészt érdemes kialakítani azt, hogy a székletürítés lehetőleg a nap azonos időszakában, a számunkra legmegfelelőbb időpontban történjen. Másrészt az étrendünk legyen változatos, rostokban és folyadékban gazdag. Ajánlott élelmiszerek közé tartoznak az olajos magvak, a müzlifélék, tejtermékek, korpát tartalmazó ételek. Lehetőség szerint kerüljük a zsíros, fűszeres ételeket, a sok hús, fehér kenyér fogyasztását. Szintén javasolt kiiktatni a szénsavas üdítőket, illetve a székletet fogó dolgokat, például az étcsokoládét vagy a banánt. Hasznos lehet időnként a székletürítést felgyorsító, székletet hígító élelmiszerek fogyasztása, ilyenek a szilvalekvár, a joghurtok vagy a savanyú káposzta.
A székrekedést gátló étrend mellett fontos a megfelelő higiéniás szokások kialakítása is. Ne használjunk durva vécépapírokat, a székletürítést követően pedig legalább nedves törlőkendővel tisztítsuk meg a végbél környékét. Ha van rá lehetőségünk, használjunk bidét.
Végül elengedhetetlen a rendszeres mozgás megléte is a jó bélmozgás, bélműködés létrejöttéhez.
A fentieket együttesen alkalmazva jó esélyünk van az aranyér kialakulásának megelőzésére.
