Tudástár
  1. Tudástár
  2. Anorexia nervosa

Anorexia nervosa

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosáról röviden

Erről a betegségről akkor beszélünk, amikor a páciens lelki eredetű kóros lesoványodásban szenved. A betegek ilyenkor – életük minden más területét háttérbe szorítva – drasztikus módszereket alkalmazó fogyókúrával, testedzéssel igyekeznek a normál testtömeg index alatt maradni. A diagnózis felállításának fontos kritériuma, hogy a beteg testsúlya a normál, elvárt testsúlyhoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb legyen.

A legtöbb ilyen személy – jól látható soványságuk és a környezetük tiltakozása ellenére – egyrészt magát továbbra is elhízottnak tartja, másrészt retteg attól, hogy még jobban elhízik.

Az anorexia nervosa okai

A témával foglalkozó szakemberek egyöntetű álláspontja szerint az anorexia nem szervi, hanem lelki eredetű betegség. Ugyan vannak olyan megállapítások, hogy az agynak a jóllakottság és éhség szabályozásáért felelős része, a hipotalamusz működési zavara is megfigyelhető, azonban ez közvetett, lelki hatások idézik elő.

A lelki eredetű okok kialakulásában meghatározó szerepet tölt be az egyén mikro- és makrokörnyezete egyaránt. A fejlett országok különösen veszélyeztetettek, hiszen ezeknek a társadalmaknak a vékony testalkatú nő a szépségideálja, az ezt propagáló reklámok pedig az online terek elterjedésével ma már elkerülhetetlenek.

A betegek 95%-a nő, közülük a kamasz és fiatal felnőttek a leginkább érintettek. Az érintett nők közel 80%-ánál az első havi vérzést követő hét évben lép fel a betegség.

Vannak bizonyos rizikófaktorok is, amelyek megléte kedvezhet az anorexia kialakulásának. A magasabb társadalmi státuszt elért szülők gyerekei között sűrűbben fordul elő, hiszen ilyen családokban sokszor nagyobbak az elvárások, valamint a siker- és eredményorientáltság túlzott előtérbe helyezése.

Örökletes tényezők is a rizikófaktorok közé sorolhatók. Azoknál a családoknál ugyanis is nagyobb százalékban találkozhatunk ilyen beteggel, ahol egyes családtagoknál megjelent már valamilyen táplálkozási zavar.

Szintén gyakrabban jelenik meg a betegség a szorongásra, depresszióra hajlamos személyeknél.

Az anorexia tünetei, diagnosztizálása

A tünetek között a legjellemzőbbek a jelentős súlyvesztés, önértékelési zavarok főleg a külsőt illetően, az elhízástól, az előnytelennek tartott testalkattól, a normál testtömeget elérő vagy azt meghaladó testsúlytól való félelem, illetve a havi vérzés zavara, elmaradása.

Jelentkezésük a legtöbbeknél serdülőkorban történik. Megjelenése lehet hirtelen bekövetkező, valamilyen frissen átélt traumához kötődő (szülők halála, elválás, környezetváltozás), vagy fokozatosan kialakuló.

Ami a lefolyást illeti, az lehet folyamatos, valamint időszakosan visszatérő. Gyakran ölt krónikus jelleget, melynek során legsúlyosabb esetben életveszélyes állapot alakulhat ki. A falási rohamokkal járó bulimiás betegek nagy része válhat a későbbiekben anorexiássá, de az anorexiások közel felénél is megjelennek bulimiás tünetek.

Az anorexiás személy az általa alkalmazott állandó diéta során a napi kalóriabevitelt akár 100 kalória alá is leviheti. Gyakori, hogy az étrend csak egy bizonyos ételt tartalmaz. Sokuknál megfigyelhető az órákon át tartó edzés, a társadalmi elszigetelődés, a szexuális vágy visszaesése. A súlyos tápanyaghiány teljesítménybeli visszaesést eredményez az iskolában, munkahelyen, folyamatossá válik a fáradtságra való hivatkozás is.

A drasztikus fogyás és a tápanyagok hiánya számos testi tünettel jár.

A bőr petyhüdt lesz, szárazzá és sokszor sárgás színűvé alakul. A hormonális változások következtében főként az arcon, de máshol is pihés szőrzet jelenik meg.

A vér megnövekedett koleszterintartalma a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását növelheti meg. A keringési rendszer egyébként is megszenvedi a betegséget. A pulzusszám a normálnál alacsonyabb, amihez társulhat leesett vérnyomás, szívritmuszavar, szívizombántalom is. A nagyon súlyossá váló esetek nagy részében nem is ritka a hirtelen szívmegállás okozta halál. A vörösvértestek csökkenő száma vérszegénységhez vezet, a fehérvérsejtek mennyiségében történő visszaesés pedig a szervezet védekezőképességét gyengíti.

A folyadékháztartás felborul, a vizelet-visszatartásért felelős vazopresszin nevű hormon hiánya miatt jelentős vízveszteség lép fel.

Az anorexia a nemi szervrendszerben is okoz jelentős zavarokat. Nőknél elmarad a tüszőérés, lehetetlenné téve ezzel a teherbe esést, illetve kiváltva a hüvely hámbélésének sorvadását. Férfiak esetében csökkenhet a herék mérete, tovább a férfihormon elválasztása. Mindezeken túl serdülő lányoknál a nemi hormon termelődésének háttérbe szorulása a csontrendszer megfelelő szerkezetének kialakulását is akadályozza. A gyengébb csontozat, illetve a csontszerkezetben létrejött anomáliák gyengébb csontozat jön létre, továbbá magasságbeli problémák jelentkeznek. Gyakoriak a súlyos csonttörések is.

A komplex ellátásban részesülők és az időben szakemberhez fordulók nagy része meggyógyul. Az esetek közel 10%-a viszont halállal végződik. Ebben a szervezet rendkívül legyengült állapotán túl közrejátszik az is, hogy a betegségben szenvedők között több esetben is megjelennek öngyilkosságot elkövetők is.

Az anorexia kezelése

A kezelés komplex szaksegítséget igényel. Ugyan vannak feljegyzések arról is, hogy az ilyen betegségben szenvedő ember családi környezetben is meg tud gyógyulni, de a hatékony és eredményeshez felépüléshez általában nem kerülhető meg több szakember összehangolt munkája. Ez többek között amiatt is igaz, mert sokszor a betegség lelki okai valamilyen családi problémából erednek.

A legjobb eredményt az hozhatja meg, hogy ha orvos, pszichológus és dietetikus együttműködő közreműködése révén történik meg a kezelés. A legyengült állapot, a testi tünetek és a további szövődmények megelőzése miatt kórházi kezelésre van szükség. A testi szövődmények megszüntetése önmagában még nem elegendő, a betegség hátterében álló lelki okok felszámolása a pszichológus feladata. A dietetikus alkalmazása pedig szintén nélkülözhetetlen a fokozatos feltáplálás során.

A szakemberek által alkalmazott gyógymód célja – a testi szövődmények kezelésén túl – a normál testsúly visszanyerése az egészséges táplálkozási szokások helyreállításával. A fokozatosság elvét rendkívül fontos szem előtt tartani, a legyengült szervezetet ugyanis nagyon megterhelné a hirtelen nagy mennyiségű energia, a túlzott folyadék bevitele. A kezdeti kis adagokat csak nagyon lassan lehet növelni, mindezek mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a vérben lévő leesett ásványi anyagok (pl. kálium, kalcium, magnézium) szintjének megfelelő visszaállítására.

A táplálás során számítani kell rá, hogy a korábbi túlzott koplalás miatt a táplálék a gyomorba érést követően egyrészt tágítja azt, másrészt onnan csak lassan halad tovább. Ezek miatt hányinger, hányás, de akár székrekedés is jelentkezhet. Ebből következően nem csak az adagok kis méretére szükséges figyelni, hanem arra is, hogy a bevitt ételek nagy mennyiségben tartalmazzanak emészthetetlen növényi rostokat. Ezt szükség szerint ki lehet egészíteni enyhe hashajtó hatást kiváltó, valamint a tápcsatorna mozgását fokozó készítmények szedésével.

A fentiekkel párhuzamosan helyre kell hozni a páciens eltorzult, téveszmékkel teli gondolkodásmódját a helyes testsúlyról, testalkatról is. A pszichológiai és a személyes kapcsolatokban kialakult zavarok korrigálása mindig szükséges. Mivel a gyógyulás jelentős időbe telik és a visszaesés veszélye is jelentős, ezért rendkívül fontos a támogató környezet megteremtése. Ezért fontos a beteg közvetlen hozzátartozóinak bevonása a terápiába a megfelelő információk és felkészítés megadásával. Mind a pácienst, mind a családtagokat meg kell győzni és fel kell világosítani arról, hogy a kezelés hosszadalmas, akár több évig is tartó folyamat, amely során a visszaesések is megjelenhetnek. A pszichoterápia által alkalmazott eljárások többfélék lehetnek. A kognitív viselkedésterápiás, a családterápiás, valamint a dinamikus feltáró terápiás módszereken túl más megoldások is működhetnek. A kezdetekben, ami az egyik legnehezebb időszak, tanácsos lehet az önkorlátozást támogató étkezési napló vezetése. Ami a kezelés gyógyszeres részét illeti, általában antidepresszánsok alkalmazása kerül előtérbe.

A fentiek jól mutatják, hogy önerőből lényegében lehetetlen kigyógyulni a betegségből, ezért a tünetek észlelésekor, tudatosulásakor mindenképp javasoljuk klinikánk magánrendelését felkeresni, ahol Önre maximálisan odafigyelve fogják szakorvosaink megtalálni az Önnek leginkább megfelelő kezelési formát.

Hívás