Az angina pectoris-ról röviden
Az angina pectoris esetén egy olyan klinikai tünetegyüttesről beszélünk, amelyet a szívizom vérellátási elégtelensége okoz. Ezt a vérellátási zavart szinte mindig koszorúér-szűkület okozza. Jellemzője a szegycsont mögött keletkező, rohamokban fellépő szorító mellkasi fájdalom, ami testmozgás esetén fokozódik. A fájdalom múlni kezd, ha pihenünk, illetve ha nitroglicerin tartalmú tablettát helyezünk a nyelvünk alá. A betegség legveszélyesebb szövődménye lehet a szívinfarktus.
Az angina pectoris előfordulása
Jóval gyakoribb az előfordulása a férfiaknál, azonban a nők is hasonló mértékben válhatnak érintetté, mivel a klimax során fellépő ösztrogénhiány, illetve annak kezeletlensége felgyorsítja a koszorúerek állapotának romlását.
Az angina pectoris okai
A kialakulás oka az az állapot, amikor a szívizom oxigénigénye magasabb, mint a koszorúerek által szállítani tudott oxigén mennyisége. Ennek okai két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a szíven kívüli okok, ilyenek például a magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés vagy a láz. A másik csoport a szíven belül keresendő okok csoportja.
Több olyan rizikófaktor is van, amelyet érdemes elkerülni annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulásának kockázatát. Ezek között kell említeni a mozgásszegény, sok üléssel járó életmódot és munkakört, az elhízást, a dohányzást és alkoholfogyasztást, a magas LDL és/vagy alacsony HDL-koleszterin szintjét. Rizikófaktor még a genetikai hajlam is.
Az angina pectoris tünetei
Az angina pectoris enyhébb formában, a szegycsont mögötti szimpla nyomásérzés formájában is jelentkezhet, de általában jóval gyakoribb a bénító erejű, markoló jellegű fájdalom. Ez akár a karokba, vállakba, hastájékra vagy az állkapocs irányába is kisugározhat. A tünetek rövid ideig tartóak, ugyanakkor halálfélelem jelentkezik, a beteg elsápad, hideg verejtékezés lép fel nála és ágynak dől. A fentebb már említett fizikai megterhelésen túl – ami lehet sportolás, fizikai munka, kiadós étkezés – stressz vagy egyéb érzelmi megterhelés (pl. éjszakai rossz álmok) is kiválthatja a tüneteket.
A betegség fentebb említett megjelenési formája a kiszámítható, stabil típusba sorolható, mivel mindig hasonló tünetekkel jár, és megterhelés hatására jelentkezik.
Az instabil formáját a koszorúér hirtelen elzáródása idézi elő, aminek leggyakoribb oka a vérrögképződés. Fokozó, hosszabb ideig tartó fájdalom jellemzi, ami már nemcsak fizikai aktivitás, hanem nyugodt körülmények között is jelentkezhet. A tünetek is jóval változatosabbak, mint a stabil típus esetén.
Az angina pectoris diagnózisa
A diagnózis felállítása során a tünetek pontos megismerése, valamint a szív koszorúereinek alapos vizsgálata ugyanolyan fontos. A panaszok megismerése amiatt is szükséges, hogy kizárhatók legyenek más olyan betegségek, amelyek az angina pectoris-hoz hasonló tüneteket produkálnak. Ezek közé sorolható például a pánikbetegség, bizonyos tüdő- és nyelőcsőbetegségek, illetve egyéb, mozgásszervi elváltozások is.
A szívizom oxigényhiányos állapota jól megfigyelhető EKG-vizsgálatokkal. Ahogy fentebb is említettük, a stabil angina pectoris terhelés hatására lép fel, ezért a nyugalmi helyzetben végzett EKG-vizsgálat nem mindig elegendő, szükséges elvégezni annak terhelés alatti verzióját is. Ez történhet futópad vagy szobabicikli használata során is. A vizsgálat csak újraélesztésben is jártas szakorvos felügyelet mellett történhet, ahol az újraélesztéshez szükséges eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk.
A terheléses EKG-vizsgálat érzékenysége növelhető a terheléses szívizotóp vizsgálattal. Ennek abban az esetben jelentősége elsősorban, amikor a beteg nem képes a futásra vagy a biciklizésre valamilyen mozgásszervi okból. Ilyenkor a vizsgálathoz szükséges szívfrekvencia-emelkedés vénásan adagolt gyógyszer hatására következik be.
A közelmúltban elterjedt 24 órás EKG monitor révén vált megfigyelhető az úgynevezett csendes angia, amely viszonylag gyakori jelenség. Ezzel az eljárással rögzíthetők a szívizom átmeneti oxigényhiányát bizonyító EKG-eltérések, amelyek során viszont a beteg panaszokat nem tapasztal.
A vizsgálatok egyik következő lehetséges formája az érfestéses röntgenvizsgálat. Egyedül ezzel az eljárással nyerhetők pontos információk a koszorúér állapotáról. Maga a vizsgálat minimális kockázattal jár, de viszonylag magas költségigénye és invazív jellege miatt csak a legindokoltabb esetekben alkalmazzák. A katéter testbe való bevezetése általában a combizom artériáján keresztül történik, innen vezetik fel egészen a koszorúerekig. Az ide eljuttatott kontrasztanyag segítségével a röntgenkép pontos információkat szolgáltat az érelzáródás pontos helyéről és mértékéről. Az érszűkület akkor számít igazán kritikus mértékűnek, ha az ér átmérőjének csökkenése meghaladta a 70%-ot. Ha a szűkület ennél kisebb, az általában nem váltja ki a tüneteket.
A képalkotó diagnosztikai eljárások másik formája a szívultrahang, másnéven echokardiográfia, amely alkalmas mind anatómiai, mind funkcionális vizsgálatra. Ennek a vizsgálatnak a segítségével jól megfigyelhetők a szívbillentyűk, a szívizom, a bal kamra funkciói, működési zavarai, esetleges anatómiai eltérései.
Bár a fizikális vizsgálat sok betegségnél megkerülhetetlen, az angina pectorisnál nem nevezhető alkalmasnak a diagnózis felállításához. Ennek oka, hogy a betegségnek nincs jellemző szívzöreje vagy vérnyomás-értéke.
Az angina pectoris kezelése
A betegség stabil formája csak gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.
Elsőként kell említeni a dohányzás azonnali abbahagyását mivel ennek hatására rögtön javulás áll be a beteg állapotában. A nemdohányzók szintjének elérése viszont csak évek múlva lehetséges. Szintén alapvető elvárás a beteggel szemben a szintén rizikófaktornak számító, már jelenlévő alapbetegségek – például magas vérnyomás, cukorbetegség – hatékony kezelése. Az étrendünk újragondolása szintén szükséges lehet, melynek során a nehéz, zsíros ételek elkerülésére kell összpontosítani. A sófogyasztást szintén fontos minimális szintre mérsékelni.
Az instabil angina pectoris kezeléséhez már nem elegendőek a fenti módszerek, itt már műtéti beavatkozásra van szükség. Ez az állapot ugyanis folyamatos romlással jár, az idő előrehaladtával egyre nagyobb a színinfarktus kialakulásának esélye. A cél itt a rohamok gyakoriságának, súlyosságának a mérséklése, valamint a vérrögképződés, ezáltal a szívinfarktus kialakulásának megelőzése.
A variáns angina jelenlétekor a nitroglicerin tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak a rohamok megelőzésében, kezelésében.
A gyógyszeres kezelés során a következő típusú gyógyszerek jöhetnek szóba.
Elsők között kell említeni a nitrátokat. Az ezekben lévő nitroglicerin hatására ellazulnak a simaizmok, az erek pedig kitágulnak. Ennek köszönhetően a szívizom innentől kezdve megkapja a működéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű oxigént a koszorúereken keresztül. Akut rohamoknál a nyelv alá helyezhető nitroglicerin tartalmú tablettát kell alkalmazni, de a megelőzésre is rendelkezésre állnak rendszeresen szedhető tabletták, valamint tapaszok is.
Más hatásmechanizmussal bírnak az úgynevezett béta-blokkolók. Ezek adrenalinközömböstő hatásúak, ezáltal lassítják a szívműködést, mérsékelik a szívdobbanások erejét, gátolják a soron kívüli szívdobbanások kialakulását. Ennek köszönhetően csökken a szívizom oxigénigénye. Alkalmazásuk mellett nemcsak a rohamok gyakorisága, hanem az infarktus kockázata is csökken.
A szívre is ható kalciumcsatorna blokkolók a béta-blokkolókhoz hasonló hatást fejtenek ki, emellett értágító hatással is rendelkeznek.
Szintén a megelőzés egyik hatékony eszköze a vérrögképződést gátló készítmények, amelyek megakadályozzák a vérlemezkék „összecsapódását”.
Meg kell említeni a koleszterinszintet csökkentő, illetve az érelmeszesedést gátló készítményeket is, amelyek a szedése a betegségben érintett személyeknél a koleszterinszintjük értékétől függetlenül ajánlott.
A gyógyszeres kezeléseken kívül beszélni kell két eljárásról is, amely indokolt lehet bizonyos esetekben.
Ezek közül az egyik a korábban már említett koszorúérfestéssel egyidejűleg kivitelezhető angioplasztika. Ez egy koszorúér-tágító eljárás, amit ballonos végű szívkatéterrel végeznek. A szűkület oldódását a ballon felfújásával érik el. Ma már a kitágított szakasz beszűkülésének kiújulását úgynevezett stent, azaz hálós szerkezetű, fémből készült csövecske beültetésével akadályozzák meg. Ennek ellenére előfordul, hogy a szűkület újra megjelenik.
Egyes betegeknél nagyon hatékony megoldás lehet az aorta-coronaria bypass műtét, melynek lényege, hogy a koronaér beszűkült szakaszát más érrel hidalják át. Erre általában az alsó végtagból kivett visszeret vagy a mellkasfal belső oldalán lévő futó verőeret használják. Az esetek közel 90%-ában a betegek panaszai teljesen megszűnnek és a későbbiekben sem térnek vissza.
Az angina pectoris gyógyulási esélyei
A betegség legnagyobb veszélye a szívinfarktus kialakulása, valamint a hirtelen halál. Nagyobb az esély ezek bekövetkeztére kezeletlen magas vérnyomás és rossz EKG-adatok mellett. Az életkor szintén kockázatnövelő tényező. Mindezek ellenére a mai korszerű kezelési módszerek mellett a gyógyulási esélyek nagyon kedvezőek.
Az angina pectroris megelőzése
A megelőzésnél az életmódbeli változtatásokra helyeződik a hangsúly, melynek lényege, hogy ne alakuljon ki érelmeszesedés a szervezetben. Ehhez le kell szoknunk a dohányzásról, az alkohol- és koffeinfogyasztásról. Meg kell szabadulnunk a súlyfeleslegünktől, de legalább ennyire fontos a megfelelő étrend kialakítása is. Ha már a betegségre hajlamosító alapbetegségeink vannak, azokat mindenképpen kezelnünk kell. Szükséges a fizikai aktivitás is, ezen belül a kardió típusú edzésformák javasoltak.
