Tudástár
  1. Tudástár
  2. A szájszárazság tünetei és okai
Menü
Tudástár
  1. Tudástár
  2. A szájszárazság tünetei és okai

A szájszárazság tünetei és okai

ful-orr-gegeszet-2

A szájszárazság, vagyis orvosi terminológiában xerostomia, egy olyan klinikai állapot, amely a nyáltermelés csökkenését eredményezi, hozzájárulva a száj belsejében érzett diszkomfort érzéshez, de potenciálisan komolyabb egészségügyi problémának is lehet a jele. Írásunkban részletesen áttekintjük a szájszárazság tüneteit, az ezt kiváltó különböző tényezőket, valamint a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket.

Mi is az a szájszárazság?

A szájszárazság egy olyan állapot, amely során a szájüregben lévő nyálmirigyek nem képesek megfelelő mennyiségű nyál termelésére. Pedig a szájüregben termelt nyál szerepe nagyon is sokrétű: elősegíti az emésztést, mivel tartalmaz emésztést segítő enzimeket, továbbá védelmet nyújt a fogaknak, hiszen semlegesíti a savas környezetet és segíti a fogzománc védelmét, valamint hozzájárul a jó ízérzékeléshez és a szájüreg általános kényelméhez is.

Természetesen el kell különíteni egy meleg nyári napon vagy stresszes helyzetben jelentkező, esetleg száraz levegőjű szobában vagy a testmozgás miatt kialakult szájszárazságot: ezek közös jellemzői, hogy átmenetiek, okuk pedig egyszerű, világos. Kóros szájszárazságról akkor beszélünk, ha nincsen egyértelmű kiváltó ok és hetekig elhúzódik, kényelmetlenné téve a páciens mindennapjait.

Kiket érinthet a szájszárazság?

A szájszárazság széles körben érinti az embereket, de bizonyos csoportoknak nagyobb esélye van arra, hogy tapasztalják ezt a kellemetlen tünetet. Idős emberek gyakran hajlamosabbak a szájszárazságra, mivel az életkor előrehaladtával a nyáltermelés csökkenhet. 

Ezenkívül azok, akik gyakran és hosszú ideig szednek bizonyos gyógyszereket, például antidepresszánsokat, antihisztaminokat vagy vérnyomáscsökkentőket, fokozottan ki vannak téve a szájszárazság kockázatának. 

Rákkal küzdő betegek, akik kemoterápiát vagy sugárkezelést kapnak, szintén gyakran szembesülnek ezzel a tünettel, mivel ezek a kezelések hatással lehetnek a nyáltermelő mirigyekre. 

Ezen csoportokon kívül mások is érintettek lehetnek, például azok, akik dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, vagy szenvednek olyan egészségügyi állapotoktól, mint a cukorbetegség vagy az autoimmun betegségek.

A szájszárazság kellemetlen tünetekkel jár
Kép forrása: Wikipédia Commons

A szájszárazság tünetei

Az alábbiakban felsoroljuk a szájszárazság leggyakoribb tüneteit, de mindenekelőtt meg kell említeni azt az érzést, amit sok beteg “vattaszerűnek” vagy “tapadós”, “ragacsos” érzésnek ír le: orvosi nyelven a szájüreg diszkomrotérzéséről szoktunk beszélni, amelynek oka a száj nyálkahártyájának szárazsága.

  • Száj szárazsága: Az egyik legjellemzőbb, az állapotnak nevet adó tünet, amikor a szájüreget a beteg száraznak és kiszáradtnak érzi.
  • Égő érzés a szájüregben: A szájban kellemetlen égő vagy szúró érzés jelentkezhet, ami a nyálhiányból adódik.
  • Nehezen lenyelhető ételek: A szájszárazság miatt a megszokott ételek is nehezebben csúsznak le. Ez fokozódik a kimondottan száraz élelmiszerek fogyasztásakor (pl.: keksz, egyes pékáruk, sült húsok, stb.)
  • A fogak érzékenysége: A nyálhiány növelheti a fogak érzékenységét a hőre és hidegre, valamint az édes és savas ételekre.
  • Folyamatos szomjúságérzet: A szervezet a szájszárazság miatt hajlamosabb lehet rá, hogy folyamatos szomjúságérzetet okozzon. Egy-egy korty víz ivása átmenetileg enyhíti a panaszokat.
  • Seb a szájüregben: A szárazság miatt az érzékennyé és irritáltá vált nyálkahártya könnyebben megsérülhet.
  • Szürkés vagy fehéres bevonat a nyelven: A nyál természetes tisztító hatásának hiányában a nyelven lerakódások, bevonatok jelenhetnek meg.
  • Szájszag: A szájszárazság hozzájárulhat a kellemetlen lehelet kialakulásához, mivel a nyál fontos szerepet játszik a baktériumok eltávolításában.
  • Fogszuvasodás: A csökkent nyáltermelés növelheti a fogszuvasodás kockázatát, hiszen a nyál hiánya csökkenti a fogakat védő természetes mechanizmusokat.

Ezen tünetek együttesen vagy külön-külön jelentkezhetnek, és a szájszárazság hátterében álló okoktól függően változhatnak intenzitásukban.

A szájszárazság okai

A szájszárazság számos kiváltó tényezőtől eredhet, amelyeket három fő kategóriába sorolhatunk: gyógyszerek, egészségügyi állapotok és életmódtényezők.

Gyógyszerek

A szájszárazság gyakran összefüggésbe hozható olyan gyógyszerek szedésével, amelyek közül néhány közvetlen vagy közvetett módon befolyásolja a nyáltermelést. Ezek a gyógyszerek a kezelőorvos által előírtak lehetnek más egészségügyi állapotok, például allergiás reakciók, depresszió vagy magas vérnyomás kezelésére. 

Néhány gyakori (korántsem teljes) gyógyszerkategória, amelyek gyakran szájszárazságot okozhatnak:

  • Antihisztaminok: Az antihisztaminok allergiás tünetek, például orrdugulás vagy tüsszögés kezelésére használt gyógyszerek. Ezek a szerek azonban gyakran nyálkahártya szárító hatásúak, és csökkenthetik a nyáltermelést.
  • Antidepresszánsok: A depressziót kezelő antidepresszánsok, különösen a triciklikus antidepresszánsok és a szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k), ismertek lehetnek a szájszárazságot okozó mellékhatásaikért. Az SSRI-k közül néhány befolyásolhatja a nyáltermelő mirigyek működését is.
  • Vízhajtók (diuretikumok): A vízhajtók olyan gyógyszerek, amelyek növelik a vizeletkiválasztást, és ennek eredményeként dehidratálhatják a szervezetet. A dehidratáció szájszárazságot okozhat.
  • Antipszichotikumok: Az antipszichotikumok, amelyeket pszichiátriai rendellenességek, például skizofrénia vagy bipoláris zavar kezelésére alkalmaznak, szintén ismertek a szájszárazság okozójaként.
  • Antihipertenzívumok (magas vérnyomás elleni gyógyszerek): Néhány antihipertenzívum, különösen a vízhajtó hatásúak, csökkenthetik a szervezet folyadék ellátottságát, ami szájszárazságot eredményez.
  • Kemoterápia: A kemoterápia olyan rákkezelési mód, amely célja a daganatsejtek elpusztítása vagy számuk szabályozása. Azonban a kemoterápiás gyógyszerek nem csak a daganatsejteket érintik, hanem más sejteket is, beleértve a nyáltermelő mirigyeket is. Ennek eredményeként a kemoterápia szájszárazságot okozhat, ami jelentős kényelmetlenséget okozhat a betegeknek.

Hasonló problémát okoz a sugárkezelés is, különösen ha fej vagy nyaki, esetleg szájüregi daganatról van szó.

Fontos kiemelni, hogy a gyógyszerek mellékhatásai személyenként eltérhetnek, és nem mindenki tapasztalja ugyanazt a reakciót. Az egyéni egészségügyi állapot, az alkalmazott gyógyszerek típusa és azok dózisa mind befolyásolhatja, hogy valaki mennyire érez szájszárazságot a gyógyszerszedés során. 

Ha valaki észleli ezt a tünetet, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, aki szükség esetén módosíthatja a gyógyszerek adagolását vagy alternatív kezelést ajánlhat, figyelembe véve a tünetek és a terápia hatékonysága közötti egyensúlyt.

A szájszárazság gyakran okoz rossz lehetet
Kép forrása: Andrew Angelov/Shutterstock

Egészségügyi állapotok

Egyes betegségek is kihatással lehetnek a szájüreg egészségére és a nyáltermelésre.

  • Cukorbetegség: A cukorbetegség számos szervrendszert érinthet, beleértve a szájüreget is. A vércukorszint instabilitása szájszárazságot okozhat, mivel a magas vércukorszint kiszárító hatással van a szervezetre.
  • Sjögren-szindróma: Ez egy autoimmun betegség, amely a nyál- és könnytermelő mirigyeket érinti. A szájszárazság mellett a szemek is szárazak lehetnek, de akár az ízületek is érintettek lehetnek.
  • Autoimmun betegségek: Bizonyos autoimmun betegségek, mint például a lupus, a reumás ízületi gyulladás és a köszvény, befolyásolhatják a szájnyálkahártyát, előidézve a szájszárazságot.
  • Hormonális változások: A hormonális változások, például a terhesség, a menopauza vagy a pajzsmirigy rendellenességei szintén okozhatnak szájszárazságot

Az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos szájszárazság megértése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a kezelőorvos célzott terápiát alkalmazhasson, és a betegség mögötti okokat kezelje. A szájszárazság ebben az esetben gyakran a betegség tünete, és annak kezelése, vagy a tünetek enyhítése lehet a fő cél.

Életmódbeli tényezők

Az életmód jelentős szerepet játszik a szájszárazság kialakulásában és súlyosságában.

Dohányzás: A dohányzás nemcsak általános egészségügyi kockázatokkal jár, hanem kiszárító hatása miatt is növelheti a szájszárazság kialakulásának esélyét. A dohányzás negatívan befolyásolhatja a nyáltermelést, ami esszenciális a szájüreg hidratálásához és a szájegészség fenntartásához.

Alkoholfogyasztás: Az alkohol dehidratáló hatással van a szervezetre, beleértve a szájüreget is. Rendszeres vagy túlzott alkoholfogyasztás esetén nő a szájszárazság kialakulásának kockázata.

Hidratálás és napi vízfogyasztás: Az elegendő folyadékfogyasztás elengedhetetlen a megfelelő hidratáltság és nyáltermelés fenntartásához. A vízhiány szájszárazságot okozhat, így fontos folyamatosan figyelni a megfelelő hidratáltságra.

Az életmód tényezők befolyásolása és az egészséges szokások kialakítása, például a dohányzásról való leszokás és az elegendő folyadék fogyasztására való odafigyelés, mind segíthetnek a szájszárazság enyhítésében és az általános szájegészség megőrzésében.