Valakinél a fertőzéskor megjelent tünetek nem akarnak elmúlni vagy enyhülni, másoknál pedig korábban nem tapasztalt panaszok jelentkeznek. A problémák tárháza rendkívül széles: a fáradékonyságtól kezdve, az álmatlanságon át, egészen a nehézlégzésig bármi előfordulhat.
Miután az orvostudomány egyre több betegről tud, akiknél ezek a tünetek még hetekkel, sőt hónapokkal a fertőzés után is fennállnak, ezért egyre gyakrabban hallani az úgynevezett hosszú Covid szindrómáról, ami valójában ezt a problémakört fedi le.
Mit nevezünk hosszú Covid szindrómának?
Mivel a koronavírus, illetve az általa előidézett fertőzés ebben a formájában alig néhány éve van jelen, ezért nagyon nehéz minden hozzá kapcsolódó kórképet pontosan definiálni.
A hosszú Covid szindróma kapcsán azonban egységesen kezd elfogadottá válni, hogy a betegségről akkor beszélhetünk, ha a fertőzés által előidézett tünetek még 12 hét – azaz három hónap- után is fennállnak a páciensnél.
A megfigyelések szerint a hosszú Covid szindróma a járvány kezdete óta okozhat problémát, így sokan hónapokig szenvedhettek tőle még az oltások előtt.
Valakinél a tünetek egészen enyhék, inkább csak kellemetlenek, azonban nagyon súlyos állapotokat is leírt már az orvostudomány.
Nehéz, de nem lehetetlen diagnosztizálni a hosszú Covid szindrómát
Mivel a hosszú Covid szindróma még meglehetősen friss betegségnek tekinthető, ezért sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni más kórképektől, de egyre több megfigyelés kapcsolódik hozzá, ezért rövid időn belül jelentős változások várhatók.
Tovább súlyosbítják a helyzetet, hogy a szövődmények sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan embereknél, akik eleve szenvednek valamilyen kísérőbetegségtől, így rengeteg tényezőt kell megfigyelni a diagnózis felállítása előtt.
Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálható a hosszú Covid szindróma?
Mivel a pontos beazonosítás nagy körültekintést igényel, ezért a hosszú Covid szindrómához gyakran többféle vizsgálat elvégzésére van szükség. Ezek a következők:
Vérvétel
Az első és legfontosabb minden esetben egy rutinszerű vérvétel, aminek részeként átfogó képet kaphat a kezelőorvos a páciens állapotáról, a máj- és vesefunkciókról, a vércukorról és így tovább.
Emellett szükséges a vér D-dimer vizsgálata is, hogy ezzel kizárható legyen a vérrögképződés esetleges kockázata, de a vérvizsgálat segít feltárni az esetleges szívizom-károsodást, valamint a különféle gyulladásos paramétereket is.
Röntgen, CT vagy ultrahang
Ha egy betegnél felmerült a gyanú, hogy a kellemetlen tüneteket egy korábbi Covid-19 fertőzés idézhette elő, akkor minden esetben alkalmazni kell valamilyen képalkotó vizsgálatot legalább a mellkas, azon belül is a szív és a tüdő vonatkozásában.
Sok esetben elegendő lehet egy mellkasröntgen, de amennyiben probléma van, vagy pontosabb belátást igényel a diagnózis, akkor egy mellkas CT vagy egy szívultrahang vizsgálat is elengedhetetlen lesz.
Légzésfunkciós vizsgálat
Mivel a koronavírus-fertőzés nagyon sok esetben gyakorol negatív hatást a légzőrendszerre – gyakori tünet például a nehézlégzés –, ezért lényeges a hosszú Covid szindróma diagnosztizálásakor néhány légzésfunkciós vizsgálat elvégzése.
Ebben a tekintetben a spirometria az egyik legáltalánosabb, de gyakran lehet szükség testpletizmográfia elvégzésére is.
A hosszú Covid szindróma tünetei
Most, hogy már tudjuk, hogy milyen vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni a betegséget, nagyon fontos alaposan áttekinteni azokat a tüneteket is, amelyekkel – különösen együttes megjelenésük esetén – érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.
Tartós fáradtság, levertség
Az eddig rendelkezésünkre álló információk alapján a hosszú Covid szindróma egyik leggyakoribb tünete a tartós fáradtság, a gyakori levertség. Ez azért nagy baj, mert nem feltétlenül utal betegségre, sokkal inkább egy teljesen általános problémának tekinthető.
Hiszen mindenkinek vannak olyan időszakai az életében, amikor fáradtabb, mint máskor, így nehéz megállapítani csak ebből, hogy a koronavírus-fertőzés szövődménye-e vagy sem. Ezért önmagában jellemzően ritkán, inkább kísérőtünetekkel jelentkezik.
Memóriazavarok, feledékenység, koncentrációs problémák
Szintén nagyon gyakori tünetei a hosszú Covid szindrómának a memóriazavar és a feledékenység. Nagyon sokan panaszkodnak a fertőzés után ilyen problémákra, valamint arra is, hogy gondjuk van a koncentrációval.
Teljesítményük már nem olyan, mint korábban, mindent elfelejtenek, ez pedig már a hétköznapokra, a munkahelyi teljesítményükre is hatást gyakorol. Mindez gyakran inszomniával, álmatlansággal párosulhat.
Szorongás, depresszióra való hajlam
Meglepő, hogy a hosszú Covid szindróma mellett rengetegen tapasztalnak mentális problémákat. Különösen sokan szenvednek például szorongástól úgy, hogy korábban egyáltalán nem tapasztaltak ilyesmit.
Ehhez kapcsolódik még a depresszióra való hajlam, ami leginkább a kísérőtünetekhez kapcsolható, de különösen a tartós szorongás, az esetlegesen megváltozott munkaképesség idézheti elő, illetve erősítheti a páciensekben.
Mellkasi fájdalom, tartós köhögés, nehézlégzés
Gyakran marad vissza a koronavírus-fertőzés után olyan tünetegyüttes, ami a tüdőhöz vagy a szívhez kapcsolódó problémákra utal. Ezek jellemzően mellkasi fájdalmat, szorító érzést, illetve nehézlégzést, tartós köhögést idézhetnek elő.
Utóbbi gyakran még normál oxigén-szaturáció mellett is megjelenhet, ami tovább növeli a mentális problémákra, különösen a szorongásra és pánikbetegségre való hajlamot, hiszen a betegek ösztönösen megijednek, ha nem úgy kapnak levegőt, ahogy az megszokott volt.
Szívdobogásérzés, szívproblémák
Fontos kiemelni, hogy a szervezetre gyakorolt hatások közül a Covid-19 nagyon erőteljesen megterheli a szívet. Ilyen esetekben különféle szívproblémák, szívdobogásérzés léphet fel, de a mellkasi fájdalom is gyakran ide vezethető vissza.
Ezek mindegyike a hosszú Covid szindróma tünete lehet, és tartós észlelésük esetén soha nem szabad elmulasztani az alapos kivizsgálást, hiszen könnyen kialakulhat ilyen tüneti háttérrel szívritmuszavar, stroke, de akár még trombózis is, amelyek megelőzhetők.
Ízületi- és izomfájdalmak
A Covid-fertőzés esetében is vezető tünet az ízületeket és az izmokat érintő tartós fájdalom. Nagyon sokan tapasztalják a betegségen való átesést követően, hogy ezek a kellemetlenségek enyhébb vagy súlyosabb formában, de megmaradnak.
Ha hetekkel a fertőzést követően is tapasztaljuk az ízületek és az izmok fájdalmát, esetleg gyakori a fejfájás, akkor az is a hosszú Covid szindrómához kapcsolódó probléma, ami minden esetben alapos kivizsgálást igényel.
Egyéb gyakori tünetek
Az elhangzottakon felül még nagyon sok tünet előfordulhat a Covid-fertőzésen átesett betegek körében, amelyek utána tartósan megmaradhatnak. Ilyen például a gyakori szédülés, a fülzúgás, esetenként a fülfájdalom.
Szintén rengetegen szenvednek hányingertől, hasmenéstől, hasfájástól és étvágytalanságtól, de a módosult, általában lecsökkent íz- és szagérzékelés is gyakori tünetegyüttesek.
Végül, de nem utolsó sorban a vírusfertőzés után hetekkel és hónapokkal is jelentkezhetnek, illetve tartósan megmaradhatnak különféle bőrproblémák, leginkább kiütések, sőt a hajhullás is nagyon gyakori.
A hosszú Covid szindrómában érintett szervek
Noha a tünetek alapján sokaknak már egyértelművé válhatott, azonban érdemes konkrétan kitérni arra, hogy a hosszú Covid szindrómában pontosan milyen szervek és szervrendszerek érintettek, illetve milyen formában.
Tüdő
A legtöbbször a Covid-19 fertőzés a tüdőt támadja meg elsőként, ám meglepő módon nem feltétlenül ez az a szerv, amit a hosszú Covid szindróma a leginkább érint.
Ha korábban a vírus miatt kialakult tüdőgyulladás, akkor a szövődmények jellemzően gyakoribbak, így a nehézlégzést például sokszor okozhatja a tüdő léghólyagocskáinak a károsodása.
Szív
A tapasztalatok szerint a hosszú Covid szindróma során sokkal gyakrabban érintik a tünetek a szívet. Azon belül is inkább a szívizomzat károsodásáról beszélünk, amit egyszerű képalkotó eljárásokkal lehet kimutatni.
A legnagyobb veszélye, hogy sokszor csak enyhe tüneteket, kis hátfájást, mellkasi szorítást vagy teljesítménybéli visszaesést produkál, viszont fontos időben felismerni, mert súlyos esetben akár a páciens halálát is okozhatja.
Agy
Egészen megdöbbentő, de a hosszú Covid szindróma során gyakran írtak le még a fiatalabb korú betegeknél is olyan tüneteket és problémákat, amelyek az agyhoz vezethetők vissza, így ismétlődő fejfájást vagy súlyosabb esetben szélütést.
Egyáltalán nem ritka a Guillain-Barre-szindróma sem, ami ideiglenes bénulást tud okozni az alsó végtagoknál. Egyes vélekedések szerint a túlzott feledékenységet és koncentrációs zavarokat is az agyhoz kapcsolódó elváltozások idézik elő.
Érrendszer
A tünetek kapcsán az elsők között derült fény korábban arra, hogy a koronavírus-fertőzés jelentős mértékben megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, ami a hosszú Covid szindróma esetében is megmaradó, az érrendszert érintő problémát okozhat.
Sokkal gyakoribbak ilyenkor a szívkoszorúerekben, valamint az agy és a tüdő érhálózatában megjelenő rögök, amelyek elősegítik a szívinfarktus, a stroke vagy a tüdőembólia kockázatát.
A hosszú Covid szindróma hajlamosító tényezői
Mivel a hosszú Covid szindróma egy viszonylag frissnek nevezhető kórkép, ezért jelenleg is nagyon sok kutatás zajlik azzal kapcsolatban, hogy kiknél nagyobb az esélye a betegség kialakulásának? Lássuk az eddig bizonyított hajlamosító tényezőket:
Életkor
Az egyik legnagyobb rizikófaktor a hosszú Covid szindróma kapcsán az életkor. Tanulmányok igazolják, hogy míg a 18-49 évesek között nagyjából a fertőzésen átesett emberek 10 százalékát érinti, addig 70 év felett ez a szám már 22 százalékra növekszik.
Krónikus betegségek
A különféle krónikus betegségek szintén a hajlamosító tényezők közé sorolhatók. Eddig az asztma kapcsán sikerült egyértelmű párhuzamot kimutatni, de alighanem a tüdő- és szívpanaszok is ebbe a kategóriába sorolhatók.
Ezen felül a 2-es típusú cukorbetegség tekinthető még rizikófaktornak a hosszú Covid szindróma kapcsán, így nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség a diabétesztől szenvedők körében.
Túlsúly
Egyelőre csak statisztikák igazolják, de a betegség kialakulása sokkal magasabb arányban volt jelen azoknál az embereknél, akik kisebb vagy nagyobb mértékben túlsúlyosnak, elhízottnak számítottak.
Még nagyobb rizikófaktort jelent, ha az elhízottak még dohányoznak is, illetve rendszeresen fogyasztanak alkoholt.
Súlyos tünetek a Covid-fertőzés során
Szintén a gyakorlati tapasztalatok alapján jelenthető ki, hogy a hosszú Covid szindróma sokkal jellemzőbb volt azok körében, akik a koronavírus-fertőzés során súlyos tüneteket produkáltak, illetve kórházi kezelésre szorultak.
A nőknél gyakoribb a kialakulás
Egy angol kutatás bizonyította be, hogy a hosszú Covid szindróma sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki a nőknél, mint a férfiaknál, azonban ennek az okát az egyértelmű statisztika ellenére még nem sikerült tisztázni.
A védőoltás és a hosszú Covid szindróma
A védőoltás kérdése minden esetben felmerül, ha a koronavírus-fertőzés, vagy a kapcsolódó betegségek jelentik a központi témát. Ennek megfelelően a hosszú Covid szindróma kapcsán is biztosan sokakat érdekel, hogy milyen összefüggés van az oltás és a betegség között?
Sajnos túl sok konkrét adat még ezzel kapcsolatban sem áll a rendelkezésünkre, de az Egyesült Királyság statisztikai hivatala már vizsgálta a kérdést, és találtak néhány nagyon fontos összefüggést a szindróma, valamint az oltás kapcsán.
A kutatás alapján a legelső oltás mellett 13 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki a hosszú Covid szindróma a betegeknél, ami a második oltás után már 21 százalékra emelkedett.
Hogy a harmadik vakcina milyen eredményt hozhat, illetve pontosan milyen gyártó oltásával vizsgálódtak a statisztika elkészítői, az egyelőre nem derült ki, az viszont a fentiek alapján is bizonyos, hogy oltás mellett némileg kisebb az esély a hosszú Covid szindróma kialakulására.
Kaphat-e oltást a hosszú Covid szindrómában szenvedő beteg?
A kérdéshez kapcsolódóan már több kutatás is indult, és bár egyelőre mindegyik korai fázisban van, de az eddigi eredmények alapján még nem derült fény olyan ellenjavaslatra, ami a hosszú Covid szindrómában szenvedők számára tiltaná az oltás beadását.
Egyelőre csak gyakorlati tapasztalatokról van szó, de néhány páciens arról számolt be korábban, hogy már kialakult szindróma esetén az oltás segített a tünetek mérséklésében.
Gyógyítható a hosszú Covid szindróma?
Erre a kérdésre egyelőre nincs határozott válasz, és mivel a tünetegyüttes rendkívül átfogó, sőt nagyon sok a befolyásoló tényező is, ezért egy ideig még bizonyára nem is tud majd válaszolni rá a tudomány.
Ami bizonyos, hogy a hosszú Covid-tól szenvedő páciensek a megfelelő kezelések és terápiák mellett a tünetek mérséklődéséről számolnak be, így fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, ha a fentiekben kiemelt problémákat éreznénk magunkon.
