Blog
  1. Híreink
  2. A Covid-fertőzéshez köthetők 2022-ben a leggyakoribb kardiológiai betegségek
Menü
Blog
  1. Híreink
  2. A Covid-fertőzéshez köthetők 2022-ben a leggyakoribb kardiológiai betegségek

A Covid-fertőzéshez köthetők 2022-ben a leggyakoribb kardiológiai betegségek

A Covid-fertőzéshez köthetők 2022-ben a leggyakoribb kardiológiai betegségek
Tudományos körökben is alaposan megoszlanak a vélemények arról, hogy végérvényesen elfelejthetjük-e a Covid-19 által előidézett járványt, vagy az elkövetkezendő hónapokban még számolnunk kell vele valamilyen formában?
 
Ami bizonyos, hogy most egy kicsit fellélegezhettünk, sajnos azonban egyre több olyan betegről érkezik jelentés, akik az igazolt vagy feltételezett koronavírus-fertőzés után kellemetlen és veszélyes poszt-Covid tünetektől szenvednek.
 
Ennek kiszűrésére állítottunk össze az Oktogon Medical Centernél egy Post COVID-19 szűrőcsomagot, hogy segítsünk a betegeknek idő előtt felismerni a bajt és megkezdeni a kezeléseket.
 
Bár a szűrőcsomag tartalmaz egy komplett kardiológiai vizsgálatot is, ha viszont nekünk csak erre a kivizsgálásra van szükségünk, a kardiológiai osztályon felkészült és tapasztalt szakorvosok várják a betegeket egy-egy célzott ellenőrzéssel.
 
A fertőzöttek jelentős részénél alakult ki kardiológiai probléma
 
A poszt-Covid szindróma a magyar lakosságnak is egy nagyon jelentős részét érinti, és míg néhányaknál enyhébbek a tünetek, addig sokan nagyon súlyos szövődményektől szenvednek. Az egyik legnagyobb gondot pedig a kardiológiai betegségek jelentik.
 
Egy amerikai kutatás rávilágított arra, hogy a Covid-19 fertőzésen átesett betegek mintegy 46 százalékánál mutattak ki a szívizom gyulladására vagy annak sérülésére utaló jeleket.
 
Érdekesség, hogy a vizsgálatok főiskolai sportolókon zajlottak, akik közül senki sem került kórházba kardiológiai problémával, mégis kimutatható volt a szívizom sérülése, ami kezelés és odafigyelés nélkül később akár súlyos szövődményeket eredményezhetett volna.
 
A téma kapcsán készült egy felmérés az átlag amerikai lakosság körében is, ahol 20 és 50 év körüli állampolgárokat vizsgáltak meg. Talán nem meglepő, hogy ennél a célcsoportnál még rosszabb eredmények születtek.
 
Átlagosan mintegy három hónappal a fertőzés után ugyanis a megvizsgált személyek mintegy 78 százalékánál találtak kardiovaszkuláris elváltozásokat, amelyek bizonyítottan a koronavírus szövődményeiként értelmezhetők.
 
A delta variáns után súlyosabb kardiológiai panaszok fordultak elő
 
A kutatók megfigyelték továbbá, hogy a koronavírus delta variánsával fertőzöttek körében sokkal jelentősebb kardiológiai panaszok jelentkezhetnek az embereknél.
 
A statisztikák szerint a fertőzés után 70 nappal a betegek mintegy 40 százalékánál alakult ki szívburok- vagy szívizomgyulladás, de a ritmuszavarok, a trombózis, a magas vérnyomás és a koleszterinszint emelkedése szintén nagyobb gyakorisággal fordult elő.
 
A tanulmány külön vizsgálta és részletezte a 20 év alatti korosztályt, akik kevésbé vannak veszélynek kitéve, de esetükben is hatszor nagyobb a valószínűsége a kardiológiai problémáknak a koronavírus-fertőzés megjelenése után.
 
Sokan nem is tudnak róla, hogy kardiológiai betegségük lett
 
Magyarországon a statisztikák szerint több százezer ember fertőződhetett meg az elmúlt hónapokban a delta variánssal. 
 
A fentiek fényében tehát tízezreknél, a legpesszimistább számítások alapján százezreknél alakulhatott ki valamilyen kardiovaszkuláris elváltozás, ami egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhe tüneteket produkál.
 
Részben ezért ajánlott, hogy a Covid-19 fertőzésen átesett betegek még akkor is vegyenek részt egy kardiológiai rutinvizsgálaton, ha egyébként jól érzik magukat, és nincsenek különösebb tüneteik.
 
Ezek az elváltozások ugyanis idejekorán felismerve és kezelve, illetve megfelelő odafigyelés mellett nagyon jól kezelhetők, szinten tarthatók, ellenkező esetben azonban nagyobb problémaforrássá is válhatnak a jövőben.
 
Mit kell tartalmaznia egy kardiológiai kivizsgálásnak Covid-fertőzés után?
 
Az egyik legfontosabb eleme a koronavírus-fertőzés utáni kardiológiai ellenőrzésnek a nyugalmi EKG vizsgálat. Egy tapasztalt kardiológus már ebből képes kiolvasni a kisebb-nagyobb elváltozásokat.
 
Mégis fontos, hogy sor kerüljön egy szakorvos által elvégzett vérnyomásmérésre, valamint természetesen egy szívultrahangra is, ezek függvényében pedig egy nagyobb laborvizsgálat egyaránt indokolt lehet.
 
Utóbbi különösen elhízás vagy ismert társbetegségek, mondhatni rizikófaktorok esetén lényeges, hogy a kardiológus pontosabb képet kaphasson a páciens állapotáról.
 
Vérvizsgálatra konkrétan a troponin szint mérése miatt is szükség lehet, hiszen ennek a mennyisége a szívrohamot és a szívizom károsodását képes alátámasztani, az úgynevezett D-dimer szint pedig az esetleges trómbozis-gyanút.
 
Amennyiben valamilyen tünet vagy elváltozás indokolja, a kardiológiai vizsgálat során ilyenkor Holter- és terheléses EKG is fontos lehet, akárcsak egy alaposabb szív MR.
 
Milyen esetben vegyünk részt kardiológiai vizsgálaton a Covid-fertőzés után?
 
Noha a Covid-19 elsődlegesen bizonyítottan a tüdőt támadja meg, azonban a fokozott immunválasz miatt a leggyakoribb szövődménye a szívizomgyulladás és a szívritmuszavar.
 
Sokaknál a szövődmények tünetei már a fertőzés alatt megjelenhetnek, de gyakori, hogy a gyógyulás után hetekkel érzünk csak panaszokat, amelyek a legtöbbször enyhék, éppen ezért fontos odafigyelni rájuk.
 
Ha tehát koronavírus-fertőzés után mellkasi fájdalmat, az állóképesség visszaesését, állandó fáradtságot, gyakori köhögést és légzési nehézségeket tapasztalunk, akkor mindig vegyünk részt egy kardiológiai kivizsgáláson.
 
Ezek a panaszok ugyanis ilyen eredetű problémára utalnak, akárcsak a vérnyomásproblémák – különösen magas vérnyomás esetén –, valamint a terhelés során mérhető, a szokványosnál magasabb pulzusérték.
 
A tüdőgyulladásból is lehet szívizomgyulladás
 
Mint említettük, a koronavírus elsődlegesen a tüdőben okoz jelentős károkat, így gyakori a fertőzés során a tüdőgyulladás, amiből nagyon sok esetben szívizomgyulladás is kialakulhat szövődményként.
 
Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk megelőzni, ha idejekorán felismerjük a tüdőgyulladást, illetve részt veszünk a megfelelő szakrendeléseken és kezeléseken.
 
A tüdőgyulladás diagnosztizálása azonban gyakran nem könnyű, hiszen általában egy nagyobb megfázáshoz hasonlít, így magas láz, száraz köhögés, nehézlégzés, fáradékonyság és izomfájdalmak társulnak hozzá.
 
Labor- és megfelelő képalkotó vizsgálatokkal azonban hamar kimutatható a probléma, így a megfelelő kezeléssel és elővigyázatossággal megelőzhető a szívizomgyulladás kialakulása.
 
A sportolóknak és a fizikailag aktívabb személyeknek jobban oda kell figyelniük
 
Nagyon lényeges kiemelni, hogy a Covid-fertőzésből fakadó kardiológiai elváltozásokra a sportolóknak, illetve a fizikailag aktív embereknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk.
 
Ennek az oka, hogy egy fel nem tárt szívizomgyulladás sok esetben szívelégtelenséghez vagy hegesedéshez vezethet a szívizomban, ami a későbbiekben szívritmuszavarokat eredményez.
 
Ez a sportolóknál különösen veszélyes, hiszen a terhelés során bekövetkező hirtelen szívmegállás és a kapcsolódó halálesetek hátterében az esetek jelentős részében ilyen zavarok állnak.
 
A probléma akkora publicitást kapott világszerte, hogy mára Holland és az Amerikai Kardiológiai Társaság is figyelmeztetést, sőt ajánlást adott ki arra vonatkozólag, hogy a fertőzésen átesett sportolók csak kellő odafigyeléssel térhetnek vissza az edzésekhez.
 
Alapvetően külön választották azokat az eseteket, amikor a beteg tünetmentesen, enyhe- vagy súlyos tünetekkel vészelte át a fertőzést, illetve bizonyítottan szívizomgyulladás alakult ki nála a Covid következtében.
 
Tünetmentes fertőzés után is fontos a pihenés és a vizsgálat
 
A legnagyobb problémát minden koronavírus-fertőzés esetén a tünetmentesség jelenti, hiszen sokan azt hiszik, hogy ilyenkor a betegség nem okozott kárt a szervezetben, holott ez gyakran egyáltalán nincs így.
 
A kardiológusok egyöntetű tanácsa, hogy tünetmentes fertőzés után is legalább két teljes hétig pihenjen az érintett, ne járjon edzésekre, de utána is legalább két hónapig még visszafogottan, fokozatos terhelés mellett történjen a visszatérés.
 
Lényeges továbbá a rendszeres orvosi felügyelet, különösen a folyamatos kardiológiai ellenőrzés.
 
Enyhe tüneteket okozó fertőzésnél több vizsgálatra van szükség
 
Az emberek többsége általában enyhébb tünetekkel vészeli át a koronavírus-fertőzést. Ilyenkor az edzést legalább kettő-négy hétig teljesen hanyagolni kell, és utána is csak orvosi igazolással, alapos kivizsgálások után lehet fokozatosan visszatérni.
 
A tünetek felmérését követően nagyon alapos kardiológiai ellenőrzésnek kell ilyenkor történnie, így különféle EKG-k mellett laboratóriumi méréseknek, hogy a troponin és az egyéb markerek kimutathatók legyenek.
 
Amint a beteg panaszmentessé válik és a vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a páciens folyamatos egészségügyi ellenőrzés mellett, de csak kellő fokozatossággal visszatérhet a sporthoz.
 
Ha panaszok maradtak – gyakori például a mellkasi szorítás, a hangos szívdobogás –, esetleg maguk a vizsgálatok mutatnak eltérést, akkor szív ultrahangra, terheléses EKG-ra és szív MR-re kell küldeni a beteget.
 
Sajnos az edzések addig szóba sem kerülhetnek, amíg a teljes panaszmentesség be nem következik, mindemellett pedig a vizsgálatok is teljesen negatív eredményeket mutatnak a kezelések után.
 
A súlyos tünetek mellett jellemzően kórházba kerül a beteg
 
Amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt egy sportoló vagy fizikailag aktív személy esetében súlyos tünetek jelentkeznek, az illető általában kórházi kezelésre szorul, azonban ajánlások így is kapcsolódnak az ilyen helyzetekhez.
 
Az enyhébb állapot, amikor a betegnél a szívizmokat nem érintette a fertőzés. Ha nincs sérülés, akkor a fertőzés utáni rehabilitáció része a folyamatos kardiológiai vizsgálat, különösen a terheléses EKG, ami alaposan megmutatja a páciens állapotát.
 
Amennyiben nincs sérülés a szívizomnál és az EKG vizsgálatok is pozitív eredménnyel zárulnak, a beteg fokozatosan, folyamatos ellenőrzés mellett visszatérhet edzeni.
 
Ha sérült a szívizom vagy más kardiológiai probléma alakult ki a páciensnél, akkor elsődlegesen az adott betegség kezelésével indul a gyógyulás, ami hosszú hónapokat is igénybe vehet. A rehabilitáció során az edzés természetesen teljes egészében tilos.
 
Miután a beteg kardiológiai elváltozásai megszűntek, egy alapos kivizsgálás után (ami tartalmazza a terheléses EKG mellett a szív ultrahangot is) megkezdődhet a lassú, fokozatos visszatérés – már amennyiben az eredmények ezt lehetővé teszik.
 
Szívizomgyulladás esetén hónapokig tilos sportolni
 
Amennyiben a vizsgálatok során kiderül, hogy bizonyítottan a Covid-19 fertőzés következtében szívizomgyulladás alakult ki, akkor ott kivétel nélkül valamennyi esetben ajánlott legalább három-hat hónapra teljesen felfüggeszteni a sportolást.
 
A beteg talán jól érzi magát, talán nincsenek tünetei, de a szívizomgyulladás – különösen tünetek nélkül – vezet nagyon sok esetben a terhelés, például egy edzés vagy mérkőzés során váratlanul bekövetkező szívhalálhoz.
 
Szívizomgyulladás után elengedhetetlen, hogy a sportolót folyamatosan ellenőrizzék. Nagyon átfogó kardiológiai vizsgálatokra van szükség, így a nyugalmi, a terheléses és a Holter EKG is indokolt sok esetben, akárcsak a szív ultrahang vagy a szív MR.
 
Ezen felül lényeges vizsgálni a beteg vérét is laboratóriumi keretek között. Az eredmények függvényében mindig kardiológus szakorvos dönt arról, hogy a páciens kellő fokozatosság és odafigyelés mellett mikor és miként térhet vissza az aktív életmódhoz.


Hívás