Vissza a Gasztroenterológia oldalra

Vastagbéltükrözés

Az ilyen típusú emésztőszervi endoszkópos (azaz tükrözéses) vizsgálatok során a végbélnyíláson át egy képalkotó eszköz bevezetése történik.

A gasztroenterológiai szakrendelések keretein belül végzett ilyen típusú eljárásoknak az elsődleges célja a tápcsatorna betegségeinek diagnosztizálása.

Az endoszkóp egy olyan hajlékony, csőszerű eszköz, amelynek a végébe egy speciális erős hidegfényű fényforrással ellátott kamera van beépítve. A kamera által felvett képet egy erre alkalmas továbbító rendszer juttatja el egy monitorra, ahol valós, az adott pillanatot tükröző állapotában jelenik meg a tápcsatorna belső része.

A vastagbéltükrözésről (kolonoszkópia) részletesen

Vastagbéltükrözésnél az endoszkóp a végbélnyíláson keresztül kerül bevezetésre.

A bevezetést követően a vastagbél teljes szakaszának – beleértve a végbelet, a szigmabelet, a leszálló-, haránt-, felszálló vastagbelet, a vakbelet (a köznyelvben vakbélgyulladás néven ismert betegség valójában nem a valódi "vakbél", hanem az ún. féregnyúlvány megbetegedése) és esetleg a vékonybél egy rövid szakaszának - nyálkahártyája, annak különböző elváltozásai láthatóvá, vizsgálhatóvá válnak. Az eljárás egyik nagy előnye, hogy olyan minimális rendellenességek is felismerhetők az alkalmazása során, amelyek más vizsgálati módszerek révén (pl. hasi ultrahang, CT) nem lennének kimutathatóak.

Ez egyben azt is jelenti, hogy még akár a tünetmentes szakaszban is diagnosztizálhatók a betegségek, jelentősen megnövelve ezzel a gyógyítás hatékonyságát, eredményességét.

Ilyen kórállapotok lehetnek például:

  • fekélyek,
  • jó- és rosszindulatú daganatok,
  • érelváltozások, vérzések,
  • eróziók (felmaródások),
  • a nyálkahártya sérvei,
  • különböző eredetű szűkületek.

A vastagbélrák korai felismerésére a kolonoszkópia a legmegfelelőbb. A vastagbélben fellelhető polipokból eltávolításuk nélkül idővel vastagbélrák alakulhat ki, ezért időben történő kivételükkel megelőzhető a rosszindulatú daganatos betegség. Kimutathatók továbbá a még panaszmentes stádiumban lévő, ún. korai rákos elváltozások is, ezzel közel 100%-os gyógyulást eredményezve.

A gyógyulási esélyeket legfőképp azért növeli kiemelkedő módon ez az eljárás, mert a problémás területek az éppen aktuális állapotukban, közvetlen közelről vizsgálhatók, többször, többféle szögből megtekinthetőek. A felvételek tárolhatók, így tetszés szerint bármikor visszanézhetők, az így készült fotók pedig különféle technikákkal nagyíthatók, a kritikus részek kontrasztosabbá tehetők.

Másrészt az endoszkópia nagy előnye más módszerekkel szemben, hogy lehetőséget biztosít mintavételre is, amelyet követően szövettani vizsgálat teszi megbízhatóvá a diagnózist.

A diagnosztizáláson túl bizonyos esetekben különféle beavatkozások is végrehajthatók. Ilyenek többek között a polipok eltávolítása, a szűkületek megszüntetése, a bélrendszerbe került tárgyak eltávolítása vagy a vérzéscsillapítás.

Milyen előkészületek szükségesek a vastagbéltükrözéshez?

Ahhoz, hogy az eljárás minél hatékonyabban szolgálja a lehető legpontosabb diagnózis felállítását, a bélcsatornát megfelelően elő kell készíteni. Ezért rendkívül fontos a bélcsatorna alapos kitisztítása. Ehhez egy receptre kapható, speciális béltisztító készítményre lesz szükségünk. Ennek alkalmazását szükséges kiegészíteni diétával is; a vizsgálati előtti napon már kerülni kell különösen a darabos, illetve egyéb, az orvos által kért ételek, italok fogyasztását.

Ha a vizsgált szakasz nem kellőképpen kitisztított, az egyrészt hosszabbá teheti a vizsgálat időtartamát, másrészt érdemben csökkentheti a pontos diagnózis felállítását.

Természetesen a módszer alkalmazását megelőzően az orvos egy előzetes konzultáció során alaposan felkészíti a beteget az eljárásra. Részletesen tájékoztatja a béltisztítással kapcsolatos teendőiről, amennyiben indokolt, az addig szedett gyógyszerek közül néhány meghatározott készítmény (pl. véralvadásgátló) időszakos elhagyásáról, kiváltásáról.

A vizsgálatot közvetlenül megelőzően a beteg elolvassa és aláírja a betegtájékoztatót is tartalmazó nyilatkozatot, mellyel beleegyezik az endoszkópos eljárás elvégzésébe. Ez a nyilatkozat az orvos által is aláírásra kerül. A páciens mindenre kiterjedő együttműködése rendkívül fontos, külön kiemelve az általa szedett gyógyszerekről adott tájékoztatását, hogy a vizsgálatot végző orvos ezt kellően figyelembe tudja venni az eljárás során.

Milyen kellemetlenségek adódhatnak a vizsgálat alatt?

A vastagbéltükrözés – jellegéből adódóan is járhat bizonyos fokú kellemetlenségekkel. Ilyenek lehetnek a haspuffadás, émelygés, hányinger, hasi fájdalom, stb.

Mindezek mértéke, egyáltalán felmerülése számos dologtól függ. Ezek között említhető a beteg anatómiai tényezői, fájdalomtűrő képessége, korábbi műtétek, gyógyszerszedési szokások.

Hogyan enyhíthetők vagy küszöbölhetők ki a felmerülő kellemetlenségek?

A vizsgálat elvégzésére – közvetlenül azt megelőzően – intravénás injekció beadásával bódításban is van lehetőség, csökkentve ezzel a fájdalomérzetet. Ez nem feltétlenül altatást jelent – bár az is előfordulhat - , hanem egy ellazult állapotot, amikor akár még a beteg képes lehet az orvossal történő kommunikációra. Ez mindkét fél számára könnyebbséget jelent és a vizsgálat időtartamát is lerövidítheti.

Intézményünk nem csak az intravénás bódítást lehetőségét, hanem a teljes altatást is biztosítja páciensei számára. Ilyenkor egy aneszteziológus szakorvosi és szakasszisztensi team közreműködése mellett zajlik a vizsgálat; a beteg semmire nem fog emlékezni, semmilyen fájdalmat nem fog érezni.

Az altatást megelőzően az altatóorvos is megvizsgálja a pácienst. Az altatás előtt bizonyos esetekben (egyes társbetegségek fennállása) szükségessé válhatnak előzetes vizsgálatok (pl. EKG, kardiológiai, vagy pulmonológiai, laborvizsgálat). Egyes krónikus betegségek (pl. szívbetegségek) jelenléte az altatás nagyobb fokú kockázatát eredményezheti. Mindezek miatt az endoszkópiát végző orvos konzultál az altatóorvossal az altathatóság elbírálását illetően.

A vizsgálat menete

A páciensnek le kell vennie az alsó ruházatot, több rétegű felső ruházatából pedig a felső rétegeket. A vizsgálat bal oldalsó fekvő helyzetben kezdődik, amelynek megváltoztatására időközben szükség lehet. Amennyiben a kolonoszkópia nem altatásban történik, az orvos és az asszisztens egyértelmű utasításai lesznek irányadók a betegnek.

Üres, kitisztult állapotban a bélcsatorna falai egymáshoz simulnak, ezért az eljárás során indokolt levegő befújása, hogy a nyálkahártya vizsgálhatóvá váljon. Hasi feszülés esetén ezt a levegőt a páciens kiengedheti, pótlására az orvos által szükséges esetben és mértékben lehetőség van.

Izmaink, testünk ellazításával a vizsgálat könnyebben és gyorsabban kivitelezhetővé válik, így 15-30 percet közötti időtartam is elegendő lehet annak elvégzéséhez.

Ha bódítást, vagy teljes altatást alkalmaznak a páciens kérésére, akkor az eljárás végeztével a páciens – hozzátartozója jelenlétében – egy fektető szobában pihenhet a szükséges ideig.

Figyelembe kell venni, hogy a beteg a nap hátralévő részében magasban vagy veszélyes helyen nem végezhet munkát, illetve gépjárművet sem vezethet, ezért sofőrről, kísérőről a páciensnek gondoskodnia kell.

Ha a vastagbéltükrözést követően esetleg puffadás, erős hasi fájdalom vagy vérzés jelentkezne, azonnal orvoshoz kell fordulni!

A vizsgálat meglehetősen ritkán jár szövődményekkel (10000 vizsgálat során 1 esetben), de mégis előfordulhatnak ilyenek. Jelentkezhet például allergiás reakció az érzéstelenítőre, vagy az altatószerre, előfordulhat vérzés vagy az endoszkóp által okozott sérülés.