A vesebetegségekről röviden
A vesebetegségek között számtalan probléma említhető, melyekkel különböző szakterületek orvosai foglalkoznak. A veleszületett fejlődési rendellenességekkel, gyulladásos és daganatos megbetegedésekkel – utóbbi esetén onkológusokon kívül – az urológusok foglalkoznak. Ide sorolható még a népbetegségek között számon tartott vesekövesség is. Ezzel szemben a veseelégtelenségek, vesekárosodások jellemzően a nefrológia szakterületéhez tartoznak.
A vesebetegségek előfordulása és okai
A vese fejlődésének rendellenességeit elsősorban a gyermek szakorvosok (pl. gyermeksebészek) azonosítják. Többféle rendellenesség is ismert. Vannak, akik egy vesével születnek, míg másoknál úgynevezett patkóvese alakul ki, amely a két vese alsó részének összenövésével jön létre. Szintén előfordul, hogy a vesék nem a megszokott helyen fejlődnek ki a hasüregben. A rendellenességek közé sorolható még a vesében kialakult szűkület is, ami vizeletes pangáshoz, illetve vesetágulathoz vezethet. Sem az előfordulási arányokról, sem a kialakulásuk okairól nem rendelkezünk pontos információkkal.
A vesebetegségek következő nagyobb csoportjába a vese gyulladásos megbetegedéseit soroljuk. Ezek meglehetősen gyakran jelentkeznek, különösen a fiatal nők körében. Ezek általában úgynevezett felszálló gyulladások, tehát valamilyen húgyúti fertőzésből vagy hólyaghurutból indulnak ki, amikkel a beteg nem fordul időben orvoshoz. Ez akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, aminek kezeletlensége esetén akár tályog is létrejöhet a vese kéregállományában.
Mindenképp külön kell beszélni a vesekövességről is, mivel ez meglehetősen sok embert – a népesség körülbelül 5%-át – érint Magyarországon. A kialakulás több okra is visszavezethető. Ilyenek például az életmódbeli tényezők, ahol a kevés folyadékfogyasztást, túlzott sófogyasztást vagy a túlzott ásványvízfogyasztást kell említeni, de a D-vitamin túlzott bevitele szintén előidézhet kövesedést. Bizonyos betegségek szövődménye is lehet a vesekő kialakulása, például pajzsmirigybetegség, mellékpajzsmirigy-betegség, köszvény, magas húgysavszint. A mozgásszegény életmód, a húgyúti fertőzések, illetve bizonyos fejlődési rendellenességek szintén rizikófaktornak minősülnek.
A nefrológiai problémák közé soroljuk a vesekárosodást és a veseelégtelenséget is. Ezek heveny változata hazánkban közel ezer embert érint, melyből nagyobb arányban érintettek az idősek, azokon belül is a kórházban, intenzív osztályon kezelt betegek. A kiváltó okok között legtöbbször a folyadékháztartás zavarát vagy valamilyen méreg jelenlétét kell keresni.
A vesebetegség krónikus formája a vese tartós károsodása esetén alakul ki. Száma az életkor előrehaladtával növekszik, de csak az enyhébb esetek a gyakoriak, a súlyos, vesepótlást igénylő állapot ritkán fordul elő. Itt is több kiváltó okot lehet említeni. Ilyen például a vese szűrőinek gyulladása, a vese ereinek betegségei. A tartós, kezeletlen magas vérnyomás szintén gyakori tényező a betegség kialakulásában, akárcsak a cukorbetegség vagy bizonyos immunbetegségek. Az imént említetteken túl genetikai okok is meghúzódhatnak a háttérben.
Végül a vese daganatos megbetegedéseire is szükséges kitérni, ahová a vesekéregből kiinduló daganatok tartoznak. A daganatos megbetegedéseken belül ezek körülbelül három százalékos arányt képeznek, ennek megfelelően Magyarországon 2000-2500 fő körüli érintettséggel kell számolni évente. A kiváltó okokat illetően nem sok összefüggés látható jelenleg, egyelőre minimális összefüggés fedezhető fel a betegség és a káros szenvedélyek (alkoholfogyasztás, dohányzás), az elhízás, illetve bizonyos rendszeresen szedett gyógyszerek mellékhatása között. Kizárólag az állítható egyértelműen, hogy legtöbbször egy genetikai károsodás vezet a daganat kialakulásához.
A vesebetegségek tünetei
A különböző vesebetegségek olykor – különösen a kezdeti szakaszban – semmilyen, máskor pedig rendkívül változatos tüneteket produkálnak. Ez utóbbi leginkább az urológiai vesebetegségek tüneteire igaz. De például a daganatoknak jellemzően semmilyen tünete nincs a kezdeti stádiumban, akárcsak a veseköveknek. Más a helyzet, ha a vesekő már a vesevezetékbe került, mivel az így keletkezett vizeletelfolyási akadály általában görcsös fájdalommal jár. A vesemedence-gyulladás tüneteit illetően meg kell említeni a lázat és a deréktáji fájdalmat, időnként a véres vizeletet is.
A belgyógyászati jellegű vesebetegségeknél jellemző leginkább a tünetmentesség. A vizelet jellegének megváltozása, habossága, véressége utalhat problémákra, de megemlíthető még a szem körüli ödéma kialakulása is. Néha megjelenik a vesetáji, deréktáji fájdalom.
A vesebetegségek diagnózisa
A sokszor nehezen felfedezhető tünetek miatt a betegek gyakran már a betegség előrehaladott állapotában keresnek fel szakorvost.
Ilyenkor sem maradhat el a beteg kikérdezése, melynek során ki kell térni arra is, hogy van-e valamilyen allergiája, kiütés megjelent-e rajta az elmúlt időszakban. Észlelhető-e valamilyen érelváltozás, ödéma, ízületi gyulladás. Rá kell kérdezni a gyógyszerszedési szokásokra, de a vesével kapcsolatos betegségek családban való halmozódására is.
Ezt követően a vizeletvizsgálat jó kiindulási pont a legtöbb, vesét érintő betegségtípusnál, mivel a gyulladást, gennyes vizeletet is kimutatja. A benne lévő vér utalhat még daganat vagy vesekő jelenlétére is.
A fertőzések kivizsgálásánál a vizeletüledék vizsgálatának, valamint a vizelettenyésztésnek fontos szerepe. Az ultrahangvizsgálat a daganatok, illetve a tályogok kimutatásánál használható nagyon jól, míg ct-vizsgálatra súlyosabb gyulladásoknál, a vesekövesség bizonyos típusainál lehet szükség. A mésztartalmú vesekövek röntgen vizsgálattal is jól kimutathatók, de előfordulhat, hogy kontrasztanyagos képalkotó diagnosztikát kell alkalmazni a diagnózisukhoz.
A nefrológiai okokra visszavezethető vesebetegségek diagnózisához ugyancsak fontosak a vizelet- és vérvizsgálatok, az ultrahang és a röntgen, valamint a vesebiopszia is, legyen szó a vesekárosodások heveny vagy krónikus típusairól.
A vesebetegségek kezelése
A kezelés kiválasztásánál egyértelműen a betegség típusa a döntő szempont.
A legjellemzőbbnek számító vesekőnél a spontán való kiürülés elmaradásakor lökéshullám-terápiával törhető össze a kő. Amennyiben ez az eljárás valamilyen ok miatt nem lenne alkalmas a probléma megoldására, akkor úgynevezett perkután eljárással történik a vesekő eltávolítása. Ennek lényege, hogy a vesekő összezúzása egy üvegszállal a bőr alá juttatott fél milliméteres lézersugárral történik, és az így homokká alakult anyagot a mosófolyadékkal távolítják el. Nyílt műtétre csak nagyon ritkán van szükség.
A nefrológiai jellegű vesebetegségek mielőbbi kezelése a későbbi súlyos szövődmények megelőzése szempontjából a legfontosabb. A vesekárosodás okainak kezelése jellemzően valamilyen gyulladáscsökkentő készítmény – pl. szteroid gyógyszerek – alkalmazása révén történik. Szóba jöhet ezen kívül biológiai terápia, plazmaferezis vagy dialízis is. A plazmaferezis egy átmeneti kezelés, míg a dialízisre rendszeresen szükségessé válhat, ha a saját veseműködés már nem elegendő az egyensúlyi állapot fenntartásához. Ha ez indokoltsága ellenére mégsem történik meg, annak súlyos, akár halálos következményei is lehetnek.
Ha a vese daganatos megbetegedése lép fel, akkor nyílt vagy laparoszkópos műtétre van szükség. Ilyenkor felmerülhet a vese részleges vagy teljes eltávolítása is. Ha a műtét nem hajtható végre, akkor alkalmazható még többek között nagy frekvenciájú ultrahangos roncsolás vagy fagyasztásos eljárás is. Ha a betegség már előrehaladott stádiumban van, célzott kemoterápia alkalmazására van szükség.
A krónikus vesebetegségek szövődményeinek elkerülésére, mérséklésére további terápiák válhatnak indokolttá. Itt különösen a jól beállított vérnyomásra és koleszterinszintre, cukorbetegségnél a megfelelő diéta és vércukorszint kialakítására kell koncentrálni, illetve a vaspótlás fontosságára.
Legvégső esetben veseátültetésre is sor kerülhet. Ez életmentő beavatkozás, mivel transzplantációra csak a vese működésképtelensége esetén van szükség.
A vesebetegségek gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek vesekőnél vagy vesegyulladásnál kifejezetten jók, de az áttétképződés előtt felfedezett rákra is elmondható ugyanez. Sokkal rosszabb a helyzet, ha már áttétek alakultak ki, ilyenkor már minimális az esély a gyógyulásra, csak lassítani lehet a betegség előrehaladását.
A vesekárosodások heveny formái szintén jobb eséllyel gyógyíthatók, viszont a krónikus típusok jellemzően nem gyógyíthatók, de megfelelő kezelések mellett lassítható vagy megelőzhető a beteg állapotának romlása.
A vesebetegségek megelőzése
A vesebetegségek megelőzésénél is rengeteget számít az életmódra való odafigyelés. Ezen belül nagy hangsúlyt kell fektetni az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás elkerülésére. Tartózkodjunk a káros szenvedélyektől, a túlzott alkoholfogyasztástól és a dohányzástól, és ne felejtsük el a napi rendszeres, megfelelő mennyiségű folyadékpótlást.
A megfelelő életmód kialakítása mellett a szűrővizsgálatoknak is komoly szerep jut a megelőzésben, ezért évente érdemes a vér- és vizeletvizsgálat elvégzése.
Időpontfoglalás