A vakbélgyulladásról röviden
A köztudatban ugyan ezen a néven terjedt el, de a megnevezés anatómiai értelemben helytelen. A köznyelv által vakbélgyulladásnak nevezett betegség során ugyanis nem a vakbél, hanem az ahhoz kapcsolódó féregnyúlvány gyulladására kell gondolni. A bélrendszernek ez a rövid szakasza a szervezet immunrendszerének részét képezi, nyiroksejteket tartalmaz és ellenanyagok termelésére képes. Nyílása a vakbélbe szájadzik.
A vakbélgyulladás előfordulása
Bármely életkorban előfordulhat, mégis a 10 és 30 év közöttiek esetében a leggyakoribb. A férfiakat nagyobb arányban érinti, mint a nőket.
A vakbélgyulladás okai
A gyulladás oka legtöbbször a féregnyúlvány vakbélbe szájadzó nyílásának elzáródására vezethető vissza. Az elzáródást több tényező is előidézeti, így például idegentest, besűrűsödött nyák, székletrög vagy a nyirokszövet megduzzadása is. Más esetekben egyéb betegségekhez kapcsolódik a bél ezen szakaszának gyulladása, de kialakulhat a féregnyúlványban egyébként is jelenlévő baktériumok hatására létrejött gennygyülem tovaterjedésével is.
Diagnosztizálás
A diagnózis felállításában a kórelőzmények megismerése, tapintással végzett fizikai vizsgálat, laboratóriumi és képalkotó eljárások állnak a szakorvosok rendelkezésére.
Fizikai vizsgálat
A tapintásos vizsgálat elsősorban az úgynevezett McBurney-pont megnyomása révén fellépő fájdalom észlelésén alapul. Ez a pont a a csípőlapát felső tüskéjét és a köldököt összekötő vonal középső és alsó harmadának határán helyezkedik el. Ennek a területnek megnyomása fájdalmat vált ki a betegből. A gyulladás hashártyára való átterjedésére lehet következtetni az ilyenkor szokásos izomvédekezés következtében kialakult feszes hasfalból.
Labordiagnosztika
A labordiagnosztika is segíti a betegség megállapítását, mivel ilyenkor a vérben kimutatható a fokozódott vörösvértest-süllyedés, valamint a megemelkedett számban jelen lévő kóros gennysejtek is. A vizelet vizsgálata ilyenkor azt a célt szolgálja, hogy kizárhatóak legyenek a féregnyúlvány-gyulladást utánzó húgyúti betegségek.
Képalkotó eljárások
Szintén a féregnyúlvány-gyulladásra hasonlító tüneteket produkál a beékelődött húgyúti kő is, aminek jelenlétét vagy hiányát a hasi röntgenvizsgálat állapíthatja meg.
A gyulladás okozta megnagyobbodást ultrahangvizsgálat is kimutathatja, különösen akkor, ha tályog is kialakulására is sor került. Egyúttal arra is használják, hogy kizárhassák a tünetek tekintetében hasonlóságot mutató méhen kívüli terhességet, illetve a petefészek megcsavarodott cisztáját.
Számítógépes rétegvizsgálat is igénybe vehető a diagnosztizálás során, de laparoszkópiával, azaz hasüregi tükrözéssel is megtekinthető az érintett terület. Ez utóbbi hátránya, hogy altatást tesz szükségessé.
Összességében elmondható, hogy bár a korszerű képi diagnosztika sokat segít, a betegség diagnosztizálása az annak lefolyását, tüneteit mérlegelő, a fizikális és laborvizsgálatokat, valamint a nőgyógyászati konzílium eredményeit figyelembe vevő, megfelelő szakorvosi gyakorlaton alapul.
A vakbélgyulladás tünetei
A vakbélgyulladás során fellépő fájdalom jellemző kiindulópontja a gyomorszáj tájéka, innen indul tovább a jobb oldali csípőlapát irányába. Elmondható, hogy rövid idő alatt jelentős mértékűre fokozódik, mely együtt járhat hányingerrel és hányással is. A hőemelkedés is gyakori, magas láz azonban inkább szövődmények kialakulásakor lép fel.
Külön említést kell tenni a terhes nőkről, a gyerekekről és az idősekről a tünetek eltérő jellege miatt.
Várandósoknál a növekvő méh fentebb tolja a vakbelet és vele együtt a féregnyúlványt is, ezért a fájdalmak nem a jellegzetes helyen, hanem inkább a has középvonalához közelebb jelentkeznek. Időseknél és gyermekeknél sokszor csak minimális fájdalom és enyhe hőemelkedés jelentkezik, a fehérvérsejtek számának emelkedése is olykor elmarad, nehezítve ezzel a megfelelő diagnosztizálást.
Előfordulhat, hogy a betegség spontán módon, kiterjedt hashártya-összenövést hátrahagyva gyógyul. Ezek az összenövések a szervezetet hivatottak védeni az esetleges kilyukadás során kiáramló baktériumok által kiváltott fertőzésről. Amennyiben perforációt követően a kiáramló tartalom ebbe az összenövésekkel határolt térbe ürül, a féregnyúlvány körül tályog jön létre.
A kilyukadt féregnyúlvány magas lázzal és reflexes hasfeszüléssel járó hashártyagyulladást válthat ki. A feszes hasat eredményező izomvédekezés célja, hogy megakadályozza a hasfal erős fájdalommal járó mozgását. Elmaradt kezelés esetén sokkos állapottal járó keringési elégtelenség jelentkezik, ami akár halállal is végződhet.
A megelőzésre nem áll rendelkezésre hatékony módszer, a gyors diagnosztizálással és időben végrehajtott műtéti beavatkozással a szövődmények megfelelően megelőzhetők. A műtét ma már korszerű, laparoszkópiás eljárással, a hasüreg felnyitása nélkül elvégezhető. A beavatkozás során bekövetkezhet olyan helyzet, amely miatt az nyílt műtétté változik. Ezt indokolttá teheti például, ha a műtéti terület átláthatatlan, kiterjedt összenövések jöttek létre vagy valamilyen olyan lelet került elő, amit laparoszkóppal nem lehet kezelni. Ha a betegnél nem lép fel semmilyen komplikáció, a beavatkozást követően 24 órán belül hazamehet.
Gyógyulási esélyek, további információk
Az időbeli felismerés és műtéti beavatkozás teljes gyógyulást eredményez, ma már a megbetegedések 1 százaléka végződik csak halállal. Néhány százalékponttal magasabb a halálozási arány perforációval járó féregnyúlvány-gyulladások esetén.
A már korábban említett hashártya-összenövések révén bélelzáródás is kialakulhat, mivel ezek akadályozhatják a megfelelő bélmozgást. Operáció hiányában a legsúlyosabb esetek hashártyagyulladással, vérmérgezéssel, sokkos állapottal, majd halállal is végződhetnek.
A műtétet követően előfordulhat a keletkezett seb elgennyesedése, amely lassabb sebgyógyulással, váladékozással jár. Ez növelheti az esélyét annak, hogy a hegben sérv alakuljon ki.
Némely esetben a szövettani vizsgálat eredményeként daganat vagy Chron-betegség jelenléte is feltételezhető, ilyen helyzetekben természetesen további kezelések válnak indokolttá.
Előfordul, hogy a diagnózis felállítása nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosoknak is nehézségekbe ütközik, hiszen más hasi betegségek is produkálhatnak hasonló tüneteket.
Fontos a páciensek figyelmének felhívása arra, hogy a műtéttel járó kockázat viszonylag kicsi, féregnyúlvány-gyulladás esetén viszont annak elmaradása magas halálozási aránnyal jár. Kétes szituációban ezért a sebész jogosan dönt inkább a műtéti ellátás mellett, még akkor is, ha esetleg a beavatkozás során nem féregnyúlvány-gyulladást, hanem más betegséget talál.
Tekintettel arra, hogy a vakbél mérete és hasüregen belüli helyzete meglehetősen változatos képet mutat, minden olyan esetben szem előtt kell tartani a féregnyúlvány-gyulladás lehetőségét, amikor hasi fájdalom, hányinger, hányás, hőemelkedés jelentkezik. Ilyenkor azonnal szükséges szakorvoshoz fordulni.
Más, ugyancsak komoly betegségek tünetei is összetéveszthetők a vakbélgyulladás panaszaival. Bármilyen hasi panasza is van, klinikánk gasztroenterológiai szakrendelésén minden diagnosztikai eszköz és szakorvosi vizsgálat adott ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan kezelni tudjuk hasi, illetve gyomorpanaszait.
