Tudástár
  1. Tudástár
  2. Koszorúér betegség

Koszorúér betegség

Koszorúér betegség
A szívnek és az emberi szervezetnek oxigénre és tápanyagokra van szüksége a kiegyensúlyozott működéshez. Előbbit a tüdőn keresztül, utóbbit az emésztőrendszerből képes felvenni a szervezet, azonban fontos szereplő még ebben a folyamatban a véráramlás.
 
Mind az oxigén, mind a szükséges tápanyagok ugyanis a vér segítségével jutnak el a szervezet egyes pontjaiba, ami gyakorlatilag az élet, az egészséges létezés alapja. Ez a vérellátás azonban bizonyos körülmények között súlyos akadályokba ütközhet.
 
Gyakran tünetmentes, de súlyos következményei lehetnek
 
A vér a szív folyamatos dobogásával áramlik a szervezetben. Leginkább a kor előrehaladása és az életmódbeli sajátosságok miatt azonban előfordulhat, hogy közvetlenül a szív vérellátását biztosító erek belső falán lerakódások, úgynevezett plakkok keletkeznek.
 
Ilyen esetekben a véráramlás sebessége lelassul, csökken a szívben és az egész szervezetben a vérellátottság, mert koszorúér szűkület – más néven koszorúér betegség – jött létre, ami gyakran azonnal érezteti hatását, máskor azonban teljesen tünetmentes is lehet.
 
A jelenséget azonban soha nem szabad félvállról venni, mert ez az elváltozás gyakran vezet infarktushoz, szívritmuszavarhoz, de a hirtelen szívhalál is sok esetben innen eredeztethető.
 
Az egyik vezető halálok
 
A koszorúér betegséget más néven iszkémiás szívbetegségnek is nevezik, mint a szívhez kapcsolódó koszorúerek egy helyi keringési rendellenessége. A fentiekben említett szűkület mellett okozhatja elzáródás, de akár egy simaizom görcs is.
 
A legtöbbször csak ilyen elnevezés alatt találkozunk vele, de valójában több betegség egy nagy csoportját jelöli, hiszen a koszorúér betegséghez tartozik többek között a stabil angina pectoris, az instabil angina, az akut miokardiális infarktus, valamint a hirtelen szívhalál is.
 
Sajnálatos módon a koszorúér betegség mára – leginkább az életmódbeli sajátosságok, főként az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény mindennapok miatt – népbetegséggé vált, és még mindig az egyik vezető haláloknak tekinthető.
 
Az esetszámok pedig drasztikusan növekednek, hiszen míg 1990-ben közel 6 millió ember halálát okozta – ezzel a halálesetek 12 százalékáért volt felelős –, addig 2013-ban már több mint 8 millió ember hunyt el emiatt, ami az összes haláleset közel 17 százalékát tette ki.
 
A fejlett országokban a koszorúér betegség még mindig az egyik leggyakoribb halálok, a középkorú embereknek mintegy 20 százalékát érinti. Érdemes kiemelni, hogy Nyugat-Európában a statisztikák javulófélben vannak, de Közép- és Kelet-Európában drasztikus a romlás.
 
Az érelmeszesedés a legnagyobb probléma
 
Azon túl, hogy a nyugati-, vagy sokkal inkább fejlett társadalmakban a koszorúér betegség ma már népbetegségnek tekinthető, a hátterében az esetek jelentős többségében az ateroszklerózis, vagy más néven érelmeszesedés áll.
 
Ez az elnevezés kicsit félrevezető a valódi probléma tekintetében, hiszen az erek elmeszesedéséhez mérten itt egy sokkal összetettebb folyamatról beszélhetünk, aminek részeként az ütőerek belső felületén lerakódások jönnek létre.
 
Ezek az úgynevezett plakkok főként zsírból és koleszterinből állnak össze, melyek nem egyik napról a másikra, hanem hosszú évek-, sőt gyakran évtizedek alatt halmozódnak fel, és akadályozzák a véráramlást, súlyosabb esetekben teljesen el is zárhatják a vér útját.
 
Azért hívják a problémát érelmeszesedésnek, mert a lerakódás után ezek a plakkok hajlamosak elmeszesedni, megkeményedni, ami a betegség egy egészen új szintjét jelenti, noha problémát nem csak ebben az állapotban képesek előidézni.
 
A kardiológiai szakvizsgálat idejekorán segítheti a betegség feltárását
 
Mivel a koszorúér betegségnek nagyon súlyos szövődményei is lehetnek – szívinfarktus, hirtelen szívmegállás és így tovább –, ezért fontos, hogy rizikófaktorok vagy kísérőtünetek esetén rendszeresen vegyünk részt kardiológiai szakrendelésen.
 
Ma már nagyon fejlett eszközök és lehetőségek állnak az orvosok rendelkezésére ahhoz, hogy a koszorúér betegséget időben felismerjék, és a megfelelő gyógyszerekkel, valamint életmódváltásra való ösztönzéssel segítsék a páciens gyógyulását, állapotának regenerációját.
 
Ehhez nagyon fontos azonban, hogy a beteg idejekorán felkeressen egy kardiológust, és mielőbb fény derüljön a problémára még azelőtt, hogy tüneteket okozna. A tüneti megjelenés ugyanis ennél a betegségnél gyakran már valamelyik súlyos szövődmény előfutára lesz.
 
Feltétlenül járjunk rendszeres kardiológiai szűrővizsgálatokra a következő rizikófaktorok esetén:
 
  • elhízás;
  • egészségtelen táplálkozás – rengeteg zsíros, fűszeres étel fogyasztása;
  • mozgásszegény életmód;
  • magas vérnyomás;
  • rendszeres dohányzás;
  • gyakori alkoholfogyasztás;
  • stresszes életmód;
  • állandó alvásproblémák, kevés alvás;
  • szív- és érrendszeri betegségek a családban.
 
Mindegyik rizikófaktor képes növelni a koszorúér betegség kialakulásának a kockázatát, így már az egyik fennállása esetén is fontos odafigyelni magunkra, halmozott megjelenéskor pedig a rendszeres kivizsgálás életmentő lehet.
 
A koszorúér betegség típusai
 
Amint fentebb már említettük, a koszorúér betegségnek többféle típusa ismert, de ezeket csak ritkán különböztetik meg egymástól, hiszen alapvetően mindegyik az érelmeszesedéshez vezethető vissza, azonban a tünetek tekintetében lehet köztük eltérés.
 
Ateroszklerózis
 
Az ateroszklerózis maga a koszorúér betegség kiváltó oka, amikor a szívet ellátó közepes- vagy nagyméretű verőerek belső rétegén lerakódások keletkeznek. Ez az úgynevezett érszűkület, aminek hatására oxigénellátási zavar jön létre a szervezetben, főként a szív körül.
 
Ez az oxigénellátási probléma nagyon sok esetben teljesen tünetmentes, de legalább ilyen sokszor idéz elő fájdalmakat. Amennyiben tüneteket generál, jellemzően már más névvel illeti az orvostudomány.
 
Angina pectoris
 
Az angina pectoris a mellkasi nyomás vagy mellkasi fájdalom másik neve, amit a legtöbbször a koszorúér betegség során kialakuló oxigénellátási gondok váltanak ki. Az enyhe, ámde annál veszélyesebb tünetek közé sorolható, hiszen súlyos szövődmények előfutára lehet.
 
Ez a panasz általában még nem jár szívizom-károsodással, de amennyiben hosszabb időn át fennáll – tehát a páciens nem fordul szakorvoshoz és nem kap megfelelő kezelést –, akkor a szív visszafordíthatatlan sérülése, a szívizmok elhalása jöhet létre
 
Az angina pectoris során gyakorlatilag egyfajta egyensúlyi probléma alakul ki a szívizom oxigénigénye, valamint a verőerek által szállított oxigén mennyisége között, ami manapság már a megfelelő gyógyszerekkel helyreállítható.
 
Tartós megoldást azonban a páciens hozzáállása, a kapcsolódó életmódváltás jelent csak, ellenkező esetben a plakkok növekedhetnek, az oxigénhiány fokozódhat, ami szívelégtelenséghez, szívritmuszavarokhoz vagy hirtelen szívhalálhoz vezethet.
 
Prinzmetal angina
 
A prinzmetal angina egy speciális koszorúér betegség, aminek a hátterében nem az erek elzáródása vagy oxigénszállító képességük romlása áll, hanem valamelyik koszorúér görcse, ami gyakran a hajnali és reggeli órákban jelentkezik.
 
Emiatt hívják ezt sok helyen hajnali anginaként is. Nagyon heves fájdalmat okoz, a betegnek pedig azonnali EKG-re és orvosi segítségre van szüksége. Nitroglicerinnel a fájdalom jól enyhíthető, azonosítását pedig az EKG-n látható ST-szakasz emelkedésével lehet elvégezni.
 
Stabil angina
 
A stabil angina a koszorúér betegségek egyik gyakori altípusa, amit szintén azok szűkülete vált ki, mely nemcsak zsíros plakkokból, hanem gócos vagy diffúz érgörcsökből is származhat, hatására pedig a bal szívkamra működése csökkenő tendenciát mutat.
 
Nagyon gyakori, hogy a tünetek ilyen esetekben főként fizikai megterheléskor jelentkeznek, a legáltalánosabb pedig az erőteljes mellkasi fájdalom, ami a hátba, a karba, a vállakba, de a lapockába, az állba és a kézfejbe egyaránt kisugározhat.
 
Általában erős nyomás vagy szúrás jelentkezik mellé, de sok esetben égő és fojtó érzés, sőt légszomj is kísérheti. Nagyon általános jelenség, hogy a fizikai terhelés csökkenésével a kapcsolódó tünetek is rögtön enyhülnek.
 
A stabil angina is orvosi kezelést igényel, általában a nitrátszármazékok nagyon hatékonyak a kezelésben, bizonyos formájukban alig néhány perc alatt képesek hatékonyan enyhíteni a beteg fájdalmait, de a kiváltó okot nem szüntetik meg.
 
Nem stabil angina
 
A nem stabil angina a stabil variáns egy súlyosabb kivetülése, amit gyakran neveznek akut koronária szindrómaként is, hiszen a szívizom egy jelentős része ilyenkor nem jut elegendő vérhez és oxigénhez.
 
A betegség általában akkor jelenik meg, amikor a plakkok még nem meszesedtek el, azaz megfelelően puhák ahhoz, hogy a véráramban lévő részük megrepedjen, amit az emberi szervezet az érfal sérüléseként érzékel, mely azonnali véralvadási folyamatokat indít el.
 
Ez nagyon súlyos állapot, hiszen gyakorlatilag néhány másodperccel az érfalrepedését követően vérrög képződik a megrepedt plakk mellett, ami még tovább akadályozza, gyakran teljesen el is zárja a vér útját, amihez a szívizmok nem képesek ilyen gyorsan alkalmazkodni.
 
Ennek hatására jön létre az infarktus, avagy a szívizmok elhalása, ami minden esetben sürgősségi ellátást, intenzív osztályon történő kezelést igényel. A legtöbb halálesettel járó koszorúér betegség hátterében jellemzően nem stabil angina áll.
 
A koszorúér betegség kialakulása
 
A fentiekben már megtudhattuk, hogy koszorúér betegségről akkor beszélünk, ha a szívet oxigénnel és tápanyaggal ellátó erek valamilyen okból kifolyólag sérülnek, illetve részlegesen vagy teljes egészében elzáródnak. Lássuk most, hogy mindez miként alakul ki a szervezetben!
 
A betegség nagyon lassan bontakozik ki
 
A legfontosabb tudnivaló a koszorúér betegség kialakulása kapcsán, hogy az egész egy rendkívül lassú folyamat, ami az életmód változásával és romlásával párhuzamosan bontakozik ki a szervezeten belül.
 
Minél több zsír, káros méreganyag és koleszterin kerül ugyanis az érrendszerbe, annál nagyobb valószínűséggel keletkeznek lerakódások és plakkok, amelyek már a kezdetektől szűkítik az érfalak keresztmetszetét.
 
Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy az erek ettől elveszítik rugalmasságukat, merevvé és keménnyé válnak, ami tovább rontja a véráramlás mértékét, ezáltal pedig csökkenti a belső szervek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátását.
 
A plakkok meszesedése
 
Ezek a plakkok vagy lerakódások az egészségtelen, mozgásszegény életmód következtében fokozatosan gyülemlenek az érrendszerben. Nagy mennyiségű zsírt tartalmaznak, aminek az egyik sajátos tulajdonsága, hogy képesek kalciumot megkötni.
 
Ha a plakkok kalciumot kötnek meg, akkor elkezdődik a meszesedés folyamata, amitől ateroszklerózis, vagy ismertebb nevén érelmeszesedés alakul ki. Ez szintén nagyon lassú folyamat, ami sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat.
 
Amennyiben azonban a páciens nem tesz ellene semmit sem, nem fordul orvoshoz és nem változtat az életmódján, akkor az erek beszűkülése olyan mértékévű válik, hogy az már negatívan befolyásolja a vérkeringést, ezáltal a belső szervek oxigénellátását is.
 
A koszorúér esetében a szív a leginkább érintett szerv, ezért okoz szövődményként ez a probléma többek között infarktust vagy éppen szívritmuszavart.
 
A koszorúér betegség tünetei
 
A koszorúér betegség nagyon hosszú ideig egyáltalán nem okoz tüneteket. Az első panaszok megjelenése nagyban összefügg azzal, hogy a beteg milyen életmódot folytat. Minél kevésbé vigyáz magára, annál korábban várhatók a kapcsolódó jelenségek.
 
Mellkasi fájdalom
 
Az egyik legelső és leggyakoribb tünet általában a mellkasi fájdalom. Ez abból fakad, hogy a szív nem kap megfelelő oxigént, ami kellemetlen nyomásban, gyakran szúró érzésben mutatkozik meg a szegycsont mögötti régióban.
 
Az ilyen típusú fájdalom rengeteg esetben a bal karba, a kisujjakba, nem ritkán a hasi régióba és az állkapocsba is kisugározhat. Megjelenhet nyugalmi állapotban is, de kialakulása sokkal valószínűbb valamilyen terhelésre, például lépcsőzéskor vagy sportoláskor.
 
Nehézlégzés, légszomj
 
Szintén a gyakori panaszok közé sorolható a koszorúér betegség esetében a nehézlégzés, valamint a légszomj, amihez gyakran heves szívdobogásérzés is társulhat. Ezeknek a tüneteknek a hátterében sokszor húzódhat meg koszorúér szűkület.
 
A légszomj az esetek döntő többségében mindig terheléskor jelentkezik elsőként, de a probléma súlyosságának függvényében később már nyugalmi állapotban is előfordulhat, különösen stresszes vagy alváshiányos esetekben.
 
Sajnálatos, hogy ezekkel a tünetekkel sokan egyáltalán nem fordulnak orvoshoz, ezért gyakori, hogy a nehézlégzéses állapotok után gyakran azonnal szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál fordul elő.
 
További tünetek
 
A koszorúér betegség további gyakori tünetei közé sorolhatjuk még a verejtékezést, a szorongást, a nyugtalanságot, de a mellkasi szorítás és a nehézlégzés miatt rengetegen panaszkodnak halálfélelemre is.
 
Ezen felül súlyosabb esetekben – jelentős oxigénhiánynál – előfordulhat eszméletvesztés, sőt a hányás és a hányinger szintén az általános tünetek közé sorolható.
 
Ezeknek a panaszoknak a zöme általában páciensfüggő, hiszen kapcsolatban állhat társbetegségekkel, illetve nagy általánosságban az érintett egészségügyi állapotával is.
 
A koszorúér betegség szövődményei
 
Bár sok esetben tünetként tekintenek rá, valójában az olyan elváltozások, mint az angina pectoris, a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál kivétel nélkül a koszorúér betegség szövődményeinek tekinthető.
 
Előbbi az esetek több mint felénél, a közbenső nagyjából a betegségtől szenvedők negyedénél, a szívmegállás pedig nagyjából az esetek ötödénél jellemző. A magas kockázati tényező miatt fontos, hogy a panaszmentes páciensek időben kiszűrésre kerülhessenek.
 
Szívinfarktus
 
Szívinfarktusról akkor beszélünk, amikor a szívkoszorúerek teljesen elzáródnak, és a szívizomzat egy jelentős területén megszűnik a vérellátás. Ez nagyon súlyos állapot, aminek részeként az érintett szívizomrész elhal, a pumpafunkció pedig jelentős mértékben lecsökken.
 
Emiatt az egész test oxigénellátottsága leromlik, ami a legkülönfélébb tüneteket produkálhatja. A leginkább jellemző rá a szegycsont mögött kialakuló, markoló, szorító jellegű érzés, amit sokan úgy írnak le, mint erős mellkasi nyomást.
 
Ez a fájdalom gyakran sugárzik a bal vállba, miközben a kialakulás során a beteg fullad, verejtékezik, elgyengül, erőtlenné válik, pánikrohamszerű tünetek jelentkeznek, orvosi segítség nélkül pedig az infarktus könnyedén halálos kimenetelűvé is válhat.
 
Hirtelen szívmegállás
 
A hirtelen szívmegállás a legtöbb esetben szintén a koszorúér betegség szövődményének tekinthető. A legtöbbször a kivizsgálás nélküli, kezeletlen pácienseket veszélyezteti, illetve azokat, akik valamilyen rizikócsoportba tartoznak.
 
A hirtelen szívmegállás sajnos egy olyan végső stádiuma a betegségnek, egy olyan súlyos szövődménye, melyen nagyon ritkán lehet segíteni akkor is, ha a beteg mellett szakorvos van és azonnal megkezdődik a szakszerű újraélesztés.
 
A koszorúér betegség diagnózisa
 
Amint az többször is elhangzott már a fentiekben: a koszorúér betegség a legtöbbször nem okoz tüneteket a kezdeti stádiumban, ezért gyakori, hogy egy általános kardiológiai vizsgálat vagy ellenőrzés során derül fény rá.
 
A diagnózis felállítása összetett feladat
 
Különösen fontos odafigyelni ezért azokra a betegekre, akik különféle rizikócsoportokhoz tartoznak, tehát elhízottak, keveset mozognak, stresszes életet élnek vagy genetikailag hajlamosabbak rá a rokonság kórtörténete alapján.
 
A pontos diagnózis felállítása mindig összetett feladat. Lényeges ismerni hozzá a beteg panaszait, de elhanyagolhatatlan feltérképezni a meszesedés mértékét is, ami azért fontos, mert a tünetek súlyossága a legtöbbször egyáltalán nem áll párhuzamban az elváltozások mértékével.
 
A diagnózishoz éppen ezért lényeges ismerni a tünetek jelentkezésének körülményeit, hogy hol jelentkezett a fájdalom, meddig tartott, mennyire volt intenzív, mikor és miért mérséklődött, hiszen ezek az információk elengedhetetlenek a feltáráshoz.
 
EKG
 
Miután az orvos meghallgatta a páciens panaszait, csak ezt követően kerül sor az eszközalapú vizsgálatokra. Ehhez az egyik leghatásosabb módszer az elektrokardiogramm, vagy ismertebb nevén EKG.
 
Koszorúér betegség esetén elsőként nyugalmi EKG készül, azonban tudni kell, hogy ez egy infarktus előtt sokszor egyáltalán nem mutat eltérést. Amennyiben az eredmény itt negatív, akkor rendszerint terheléses EKG vizsgálatra kerül sor.
 
Ilyenkor a beteg szívműködését futószalagon vagy kerékpáron ülve, tehát valamilyen fizikai terhelés mellett vizsgálják, és ez a módszer rendszerint mindig feltárja a koszorúér szűkületeit, ezáltal hatékony kellék lehet a diagnózishoz.
 
Az elektrokardiogramm egyik speciális módja a 24 órás Holter-EKG vizsgálat, ami bizonyos esetekben nagyon fontos a probléma pontos feltárásához. Ilyenkor a páciens szívműködését egész nap egy célzott berendezés követi nyomon.
 
Szívultrahang
 
A képalkotó módszerek közül a terheléses szívultrahang is nagyon hatékony eszköz lehet egy olyan kardiológus kezében, aki gyakran dolgozott már ilyesmivel. Segítségével átfogó képet lehet kapni a szív működéséről, valamint a szív-kamrák mozgásáról is.
 
Az ultrahangos vizsgálat során a pácienst jellemzően fizikai erő kifejtésére, mozgásra kérik, de gyakori, hogy a szívet valamilyen gyógyszerrel terhelik meg. Egy kellően tapasztalt kezelőorvos a szívultrahang által nagyon könnyedén képes pontos diagnózist felállítani.
 
Izotópos vizsgálat
 
Bizonyos esetekben szükség lehet a szívizom izotópos vizsgálatára, ami nyugalmi állapotban vagy terhelés alatt, de segíthet a diagnózis felállításában.
 
Jelentősége akkor van, amikor a szívizom károsodása felismerésre került, de lehetnek a szervezetben más területek, ahol a vérellátás lecsökkent vagy komoly problémákat okoz.
 
A vizsgálat során a szívizomhoz kapcsolódó izotóp úgynevezett dúsulását figyelik meg a kardiológusok a megfelelő időközönként elkészített felvételeken. Ha a szervezetben valahol gyengébb a vérellátás, akkor a kérdéses izotópok mértéke is csökken az adott régióban.
 
Koronarográfia / koszorúér festés
 
Nem kockázatmentes beavatkozás, de bizonyos esetekben fontos lehet a szívkatéter alkalmazása a koszorúér betegség diagnosztizálásában. Ez az úgynevezett koronarográfia, aminek részeként a comb vagy a kar verőerén át egy katétert vezetnek az artériába.
 
Ennek segítségével kontrasztanyaggal könnyedén megfesthetők a koszorúerek, majd ezáltal kirajzolhatóvá tehetők az esetleges szűkületek, amelyek betegséget idéznek elő.
 
Mivel a katéter már bevezetésre került, a vizsgálat sok esetben azonnal lehetőséget ad a kezelésre, a terápiára is, noha ennek hatékonyságát, de még inkább biztonságát gyakran vonják kétségbe.
 
CT-vizsgálat
 
Amennyiben koszorúér betegség diagnosztizálására van szükség, az ma már egyre többször megvalósítható katéterezés nélkül is, ha adott a lehetőség egy sokszeletes CT-berendezés használatára.
 
Egy ilyen eszköz különösebb kellemetlenségek-, de ami ennél is fontosabb, teljesen veszélytelen módon képes láthatóvá tenni a problémát, illetve hozzájárulni a diagnózishoz, a megfelelő terápia kidolgozásához.
 
A koszorúér betegség kezelése
 
A megfelelő diagnózis felállítását követően a koszorúér betegség kapcsán a legfontosabb az állapotromlás megakadályozása, ami azt jelenti, hogy az elváltozást előidéző plakkok ne növekedhessenek tovább.
 
A kezelés minden esetben beteg- és állapotfüggő. Amennyiben például a koszorúér betegség már tüneteket okoz, akkor azok súlyossága is meghatározza az alkalmazott kezelési stratégiát.
 
Amennyiben stabil angina pectoris-ról beszélünk, akkor a páciensnek nem kell kórházban maradnia, ambulánsan is ellátható, de egy instabil anginánál alapvető feltétel, hogy a beteg állandó orvosi felügyeletet kapjon.
 
Gyógyszeres kezelés
 
Az egyik elsődleges kezelési módja a koszorúér betegségnek az úgynevezett antianginás ellátás, aminek részeként az oxigénellátás javítása történik úgy, hogy közben a szív oxigénigénye párhuzamosan csökkentésre kerül.
 
Ehhez ma már nagyon jó gyógyszerek érhetők el, melyeket azonban csak orvosi felügyelet mellett szabad adagolni, hiszen a kezelést ki kell egészíteni a vérlemezkék összekapcsolódása elleni szerrel, így például aszpirinnel, ami a plakk repedésekor a véralvadást is orvosolja.
 
Jó hatásfok érhető el a koszorúér betegségnél a nitrátokkal, melyek szintén képesek jelentős mértékben javítani a szív oxigénellátását, illetve csökkenteni a szerv terhelését, de hasznos szerek ilyenkor még a bétareceptor-blokkolók.
 
Ezek a vérnyomás csökkentésével és a szívfrekvencia mérséklésével tudják enyhíteni a szív terhelését. Utóbbi hatásának fokozása érhető el kiegészítő jelleggel kalciumcsatorna-blokkolók adagolásával, ami szintén gyakori a gyógyszeres kezelés során.
 
Szívkatéterezés
 
Ha a koszorúér betegség súlyos tüneteket és állapotokat idéz elő, akkor a gyógyszeres kezelés az esetek többségében egyáltalán nem elegendő. Ilyenkor az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldás az úgynevezett szívkatéterezés, ami nemcsak diagnosztikai módszer.
 
Részeként az érrendszerbe egy speciális katétert vezetnek, majd a szűkületnél egy ballon segítségével megtágítják a kérdéses eret, így a vér- és oxigénáramlás gyakorlatilag azonnal helyreállítható lesz a koszorúérnél.
 
Ma már egyre gyakoribb, hogy a szívkatéterezés során nemcsak kitágítják az érfalat a kérdéses pontokon, hanem egy speciális hálót is elhelyeznek benne annak érdekében, hogy a megoldás tartósabb lehessen.
 
Bypass műtét
 
Az egyik legnagyobb beavatkozás a koszorúér betegség kapcsán minden kétséget kizáróan a bypass műtét. Ennek részeként egy specializált szívsebész a láb vénáiból, esetenként a mellkasfalon futó verőerekből készít speciális áthidalást közvetlenül a szívizomhoz.
 
Az érrendszer kritikus, szűkületekkel nehezített pontjait ilyenkor gyakorlatilag megkerülik, és más vénából direkt módon juttatnak vért, ezáltal oxigént és tápanyagot a szívizomhoz.
 
A nagyobb műtétek táborát erősítő beavatkozásról van szó, ami rendszerint nagy megterhelést is jelent a betegnek, hiszen át kell vágni hozzá a szegycsontot, be kell hatolni a mellkasba, le kell állítani a szívet, az operáció alatt pedig folyamatos lélegeztetés zajlik, illetve szívmotor van beüzemelve.
 
Emiatt csak ritkán, a legvégső esetben alkalmaznak ilyen műtétet, és inkább a katéteres beavatkozást szorgalmazzák az orvosok, noha tudni kell, hogy a bypass műtétek is folyamatosan fejlődnek.
 
Vannak már sikeres kísérletek arra vonatkozóan, hogy az operáció során nem állítják le a szívet, illetve a szegycsontot sem vágják át, de a betegeknek még így is óriási kockázatot jelent egy-egy ilyen beavatkozás.
 
Sok esetben azonban a páciens állapota dönt az alkalmazott kezelésről, és minél inkább el volt hanyagolva egy koszorúér betegség, annál kisebb az esélye annak, hogy a katéteres beavatkozás sikerrel jár majd.
 
Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a koszorúér betegség mielőbbi felismerése, kezelése és a kardiológián történő rendszeres kontrollvizsgálatok milyen fontosak lehetnek.
 
Megelőzhető-e a koszorúér betegség?
 
A koszorúér azon kevés kardiológiai betegség közé sorolható, mely megfelelő életmóddal, az ehhez kapcsolódó szükséges változtatásokkal nagyon könnyedén megelőzhető még akkor is, ha a páciens genetikailag sokkal hajlamosabb rá, mint az átlag.
 
A megfelelő életmód a legfontosabb
 
Az egyik leginkább lényeges dolog a koszorúér betegség megelőzése kapcsán minden kétséget kizáróan a megfelelő életmód, azon belül is főként a vérzsír szintjének mérsékelten tartása, ami együtt jár az elhízás elkerülésével vagy a fogyás kezdeményezésével.
 
A férfiak esetében a 94 centiméternél-, nőknél pedig a 80 centiméternél nagyobb derékbőség a határvonal, ha ennél vastagabb zsírpárnák rakódtak le, akkor az már elég indok a testsúly csökkentésének érdekében. Ehhez az életmód teljes megváltoztatására lesz szükség.
 
A vérzsír mértékének csökkentéséhez zsír- és koleszterinszegény étrendet kell fogyasztani, és leginkább a rostokra, a zöldségekre, gyümölcsökre vagy a halételekre koncentrálni a táplálkozás során. A kalóriabevitel maximum 30 százaléka származhat zsírokból.
 
Elengedhetetlen természetesen a rendszeres testmozgás is. Hetente legalább 4-5 alkalommal fontos minimum egy 20-30 perces, fokozott megterhelést nyújtó, legalább heti egyszer pedig intenzíven megizzasztó edzést beiktatni az életünkbe.
 
Ezen felül meg kell tanulnunk kezelni a stresszt, illetve elkerülni a stresszes helyzeteket, meglévő társbetegségek esetén pedig foglalkozni azok kordában tartásával – különös tekintettel a cukorbetegségre és a magas vérnyomásra.
 
Lényeges felhagyni továbbá a rendszeres dohányzással, illetve minél több időt eltölteni a természetben, ami minden szempontból hasznos segítség.
 
A rendszeres kardiológiai szakvizsgálat is segít a megelőzésben
 
Sajnálatos módon az érintettek jelentős része még csak nem is sejti, hogy koszorúér betegségtől szenved, ezért a súlyosabb tünetek és szövődmények megakadályozásához elengedhetetlen a rendszeres kardiológiai szakvizsgálat.
 
Különösen abban az esetben, ha elhízottak vagyunk, keveset mozgunk, egészségtelenül táplálkozunk, sokat stresszelünk és volt már a családban valakinek szív- és érrendszeri betegsége. Ilyen háttérrel évente legalább egyszer érdemes elmenni kivizsgálásra.
 
Mellkasi fájdalmak esetén ugyanis a koszorúér betegség vélhetően már kialakult, így nem megelőzésről, hanem állapotfenntartásról, illetve esetleges regenerációról beszélhetünk majd, ami szintén kizárólag orvosi keretek között történhet.
 
Kifejezetten magas kockázatot jelent a koszorúér betegség kapcsán a diabétesz. Cukorbetegség mellett évente akár több alkalommal is javasolt a kardiológiai szakvizsgálat – és közel sem csak a hajlamosító tényező miatt.
 
A cukorbetegek esetében ugyanis olyan idegrendszeri károsodások léphetnek fel, aminek hatására a szervezet egyszerűen nem érzékeli a fájdalmat, így nemcsak a koszorúér betegség tüneteit, hanem egy szívinfarktust is átélhet valaki tünetmentesen.
 
Ezt hívjuk csendes szívrohamnak, ami kardiológiai kontrollvizsgálatok mellett jó eséllyel megelőzhető még a diabéteszes betegek esetében is.
Hívás