Tudástár
  1. Tudástár
  2. Koronavírus (COVID-19)
Menü
Tudástár
  1. Tudástár
  2. Koronavírus (COVID-19)

Koronavírus (COVID-19)

Koronavírus (COVID-19)

A koronavírus-fertőzésről röviden

Mielőtt a konkrét betegségre részletesen rátérnénk, érdemes tisztázni a kórkép nevének megszületését, mivel a koronavírusnak több fajtája is van. A korábbi változatokat régóta ismerjük, az embereket érintő hét fajtája közül négy már több száz éve jelen van és rendszerint a hideg időszakokban náthaszerű megbetegedéseket okoz.

A humán koronavírusok három újabb típusának megjelenése a 2000 utáni évekhez kötődik. A 2003-as SARS-CoV1 (súlyos akut légzőszervi szindróma) Kínában bukkant fel, több országban is elterjedt, de néhány hónap alatt sikerült megfékezni. A fertőzöttek közel 10%-a halt meg a fertőzés következtében. A 2012-ben észlelt MERS-CoV (közel-keleti légúti koronavírus) alapvetően a Közel-Keletre korlátozódott, nem vált világjárvánnyá. Ezt követően 2019. novemberében jelent meg Kínában a ma is világjárványt okozó SARS-CoV-2, amit COVID-19, azaz koronavírus-betegség 2019-ként nevezett el az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. A „CO” a korona, a „VI” a vírus, míg a D a betegséget (disease) jelöli. A „19” a megjelenés évére utal. A korona elnevezés abból adódik, hogy a vírus felszínén lévő tüskék koronához hasonlíthatók. Az imént említett három koronavírus-fajta mindegyike valamilyen állatról terjedt át az emberre, a COVID-19 esetén vélhetően a vírust hordozó állatfaj denevér vagy tobzoska lehetett. Az elmúlt egy év annyira hozzászoktatta az embereket a koronavírus megjelöléshez, hogy az egyszerűség és a könnyebb érthetőség kedvéért mi most a koronavírus elnevezést fogjuk használni, értve ez alatt természetesen a mostani, 2019-es változatot.

Még írásunk elején nagyon fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a koronavírus annyira új, hogy a betegség pontos lefolyásáról, a várható gyógyulási, túlélési esélyekről, a lehetséges szövődményekről, azok okairól az orvostudomány még ma sem rendelkezik 100%-os információkkal, ezek a területek jelenleg is rengeteg kutatás tárgyát képezik. Emiatt hangsúlyozzuk, hogy a későbbiekben több újdonság is napvilágot láthat a betegséggel kapcsolatban.

Üdvözlési forma koronavírus idején

Röviden megfogalmazva a koronavírus egy cseppfertőződéssel terjedő felső légúti betegség, melynek többféle szövődménye is lehet. Még ma is bizonytalanság van abban, hogy az egyes embereknél miért lehet ennyire eltérő a betegség lefolyása, de jól látható tendenciákról, rizikófaktorokról már ma is lehet beszélni. A legnagyobb veszélynek az idősek, a túlsúllyal rendelkezők, a krónikus betegségben szenvedők vannak kitéve, ennek ellenére fiatal, egészséges emberekben is járhat súlyos következményekkel, akár halállal is a koronavírus okozta fertőzés. Ennek pontos oka még ma sem tisztázott. A brit mutáció megjelenése óta a fiatalabb korosztály kitettsége növekedni látszik, erre a későbbiekben még visszatérünk. A vírus súlyos eseteinél általában a tüdő, szív vagy a vesék károsodnak jelentős mértékben, de bármelyik szervnél kialakulhatnak károsodások, sőt, az egész testre kiterjedő gyulladásos forma is sokaknál előfordulhat, ami az úgynevezett citokinvihar következménye.

A koronavírus-fertőzés előfordulása, okai

Ahogy fentebb említettük, a koronavírus 2019. novemberében jelent meg Kínában, és néhány hónap elteltével az egész világon elterjedt, tehát világjárvánnyá vált. A fertőzöttek száma 2021. márciusának elejére meghaladta a 115 millió főt, melyből a 2,6 milliót is elérte az elhunytak száma. Hazánkban 2021. márciusának végén a halálesetek száma megközelítette a 20 ezer főt, a hivatalosan igazolt fertőzöttek száma pedig meghaladta a 630 ezer főt. Itt fontos utalni arra, hogy a fertőzés sok emberen tünetmentesen zajlik le, ezért a fertőzöttek száma többszöröse lehet a beazonosított esetek számának szerte a világban. Becslések szerint a fertőzöttek 80%-a tünetmentesen, enyhe tünetekkel, legfeljebb középsúlyos tünetekkel vészeli át a betegséget. Az Egyesült Államokban figyelték meg, hogy egyes etnikai csoportokban a járvány gyorsabban terjed, de ennek nagy valószínűséggel nem genetikai, hanem szociális okai vannak. A zsúfolt életterek sokkal inkább kedveznek a vírus terjedésének, különösen igaz ez az utóbbi hónapokban megjelent mutációkra. Az is kijelenthető ma már, hogy a koronavírusra is igaz a szezonalitás, nyáron kevésbé okoz olyan méretű járványt, mint a hidegebb időszakban, ez a többi légúti koronavírusnál is megfigyelhető volt.

A betegség elsősorban cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, az aeroszolos terjedés is lehetséges, de nem meghatározó. Leginkább közeli kontaktussal terjed egyik emberről a másikra. A vírus különböző felületeken még órákig fertőzőképes marad, ezért ha kézzel ilyen felülettel érintkezünk, majd a kezünket a szájunkhoz, orrunkhoz, szemünkhöz érintjük, akkor is bejuttathatjuk a szervezetünkbe a kórokozót. A vírus kimutatható ugyan a székletből és a vizeletből is, de egyelőre nincs közvetlen bizonyíték a széklet, vizelet útján való terjedésre.

A terjedéssel kapcsolatban érdemes még beszélni egy mutatóról is, ami az úgynevezett alap reprodukciós index, más néven szaporodási ráta. Ez a mérőszám azt jelenti, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik személynek adja át a fertőzést egy olyan populációban, amelynek tagjai még teljesen fogékonyak a betegségre, mert nincs immunitásuk, illetve még semmilyen beavatkozás nem történt a járvány terjedésének korlátozása érdekében. Jelölése R0. Mivel a koronavírus csak rövid ideig terjedhetett kontrollálatlan közegben, ezért a pontos számra csak becsléseink vannak. A mutációk megjelenése előtt ez a szám egyes becslések szerint 2,6 volt, a brit mutáns esetében azonban az R0 vélhetően ennél sokkal nagyobb értéket vehet fel. Ehhez a számhoz szorosan kapcsolódik a nyájimmunitás fogalma. Nyájimmunitásról akkor beszélünk, amikor egy populációban olyan sokan rendelkeznek védettséggel az adott betegséggel szemben, hogy az nem képes tovább terjedni. Ezt kétféle módon lehet elérni. Egyrészt ha a népességen végigvonul a járvány, akkor bizonyos ideig tartó védettség alakul ki a fertőzöttek között, másrészt elérhető védőoltások alkalmazásával. Az előző természetesen komoly kockázattal jár egy olyan megbetegedésnél, mint a koronavírus, mivel viszonylag magas a betegség halálozási rátája. Ezért az egyetlen veszélytelen és hatásos módszer a megbízható védőoltások használata.

A koronavírus-fertőzés kórlefolyása, tünetei

A koronavírus lappangási ideje a becslések szerint 2 és 14 nap között van, általában az első tünetek az 5. napon jelennek meg. Itt érdemes kitérni arra is, hogy meddig képes valaki fertőzni, átadni a kórokozót. Erre általánosságban azt mondhatjuk, hogy jelenlegi tudásunk szerint a fertőzőképesség mértéke a tünetek súlyosságával arányos. Tehát akkor van a legnagyobb esély átadni a vírust, amikor a tünetek jelen vannak. Az enyhébb lefolyású eseteknél kisebb az esély megfertőzni a másikat.

Fertőtlenítés a vírusfertőzés megelőzése érdekében

A koronavírus sok embernél tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik le. Sajnos még mindig nem áll rendelkezésre elegendő információ azzal kapcsolatban, hogy mi az oka annak, hogy egyeseknél tünetmentesen, míg másoknál súlyos tünetekkel jár a betegség, legrosszabb esetben pedig halállal. Éppen ezért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy senki, még a fiatal, életerős, egészséges emberek sem vehetik félvállról a betegséget.

Akiknél kialakulnak a tünetek, azoknál általában jellegzetes sorrendben követik egymást a panaszok. A legtöbben először a szag- és ízérzékelésüket veszítik el. Ezután a magas láz és a száraz köhögés válik jellemzővé. Előfordulhat továbbá hasfájás, hányás, hasmenés, torokfájdalom, fejfájás, általános gyengeségérzet, izomfájdalmak, fáradékonyság, bőrkiütés. A súlyos légúti tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a légszomj, a fulladás, a nyomás vagy fájdalom érzése a mellkasi régióban, valamint a tüdőgyulladás. Mivel a koronavírus bármely szervet megtámadhat, ezért a legkülönbözőbb tünetek léphetnek fel. Többek között kialakulhat szívizomgyulladás, stroke vagy veseelégtelenség is.

A következőkben kicsit részletesebben ki kívánunk térni a tüdőgyulladás, illetve a citokinvihar jelenségére.

A koronavírus okozta tüdőgyulladásnak van nem életveszélyes lefolyású formája, amely a tüdőhólyagocskákat és különböző mértékben a tüdőben lévő kötőszöveteket is érinti. Kiterjedésétől függően lehet lebenyes, gócos, valamint szövetközi.

A lebenyes egy vagy több tüdőlebenyt érint, esetleg egy tüdőszegmentumban mutatható ki. A gyulladással érintett területen a tüdő léghólyagjai megtelnek folyadékkal, egész pontosan gyulladásos, fehérjében gazdag izzadmánnyal.. A gyulladás tovább terjedve érintheti a másik oldali tüdőfelet, de akár ráterjedhet a mellhártyára is, mellhártyagyulladást okozva.

A súlyos tüdőgyulladásnál a vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba jut, és kétoldali tüdőgyulladást okoz. Erre az új típusú A súlyos kétoldali tüdőgyulladásra jellemző, hogy hallgatózással gyakran csak szegényes légzési hangot hallani. Valójában sokkal súlyosabb oxigénhiányos helyzet áll fenn, mint az a fizikális vizsgálati leletből következne. Itt tehát a beteg állapota bár stabilnak tűnhet, de valójában már a légzési elégtelenség kompenzálása zajlik. A nehézlégzés eleinte oxigénterápiával, mechanikus lélegeztetéssel kezelhető, a hirtelen bekövetkező ARDS azonban már gépi lélegeztetést tesz szükségessé. Az ARDS akut, diffúz tüdőkárosodás okozta légzési elégtelenség, életveszélyes állapot, a koronavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladás legsúlyosabb következménye. Ez azonban eltér a korábban megszokott ARDS-től. Hátterében a tüdőhólyagocskák hajszálérhálózatának fokozódó áteresztőképessége miatt kialakuló nem szív eredetű tüdőödéma áll. A tüdőben szörtyzörejek lesznek hallhatók, a légúti folyadéktelítődés miatt a tüdő merevvé, keménnyé válik, ami jelentősen csökkenti a tágulási képességét. A vér oxigénszintje ebben az állapotban veszélyes mértékben lecsökken, annak ellenére is, hogy a beteg gépi lélegeztetésben részesül és artériás oxigénhiányos állapot lép fel. A gyulladás és folyadéktelítődés miatti terhelés leginkább a jobb szívfelet érinti, ami jobbszívfél-elégtelenséget okoz. Az ARDS végső stádiumára a krepitáció, a magas láz és az úgynevezett tömött tüdő jellemző. Utóbbi a gyulladások miatt hegesedett, megkeményedett tüdőt foglalja magába. A gépi lélegeztetést kapó beteg hasra fordításával a tüdőhólyagocskák egy része megmenthetővé válhat és az oxigénellátottságban is javulás következhet be.

Szorosan ide kapcsolódik, hogy a koronavírus nemcsak a tüdőhólyagocskákat támadja meg, hanem a vörösvérsejteket is károsítja, ami tovább rontja a légzési elégtelenséget. A vörösvérsejtekből kiszabadulnak a vasionok, amelyek egyrészt tovább roncsolják a tüdőhólyagocskákat, másrészt a vörösvértestek oxigénszállító képessége a vasatomok hiányában megszűnik, ezért a lélegeztetés ellenére a vér oxigénszintje alacsony marad.

Az egyre többször hallott citokinvihar nevű jelenségről is érdemes röviden szólni. Ez egy általános gyulladásos állapotot jelent, akkor alakul ki, ha a szervezetben túl nagy mennyiségben termelődnek olyan fehérjék, amik gyulladásokat okoznak. Ekkor már nem maga a kórokozó okozza a problémát, hanem a szervezett túlzott immunválasza. A citokinvihar tünetei közé tartozik a bőrpír, az oedema , a magas láz, a szédülés, illetve a súlyos fáradtságérzet. Az erőteljes gyulladás az érrendszerben is súlyos károkat okozhat és megnöveli a vérrögképződés kockázatát. Ez könnyen idézhet elő szívinfarktust vagy stroke-ot.

A koronavírus brit mutációja mára teljesen uralkodóvá vált, a legtöbb országban a fertőzöttek 100%-a ezzel a típussal fertőződik meg. A kórházban ápoltaknál ez a típus az eddigi tapasztalatok szerint súlyosabb lefolyású a fiatalabb korosztálynál.

Magas rizikóval rendelkező csoportok a koronavírus-fertőzöttek között

Bár a koronavírust valamennyi korosztályba tartozó személy elkaphatja, ennél a betegségnél is vannak olyan személyek, akiknél nagyobb az esélye a súlyosabb lefolyás kialakulásának. Ezek közé tartoznak az idősek, az elhízottak vagy a krónikus betegségben szenvedők. A betegségek közül a legfontosabbakat meg is említjük. Egyértelműen a magas kockázati csoportba tartoznak a szív- és érrendszeri betegséggel rendelkezők (pl. magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség), a krónikus vesebetegek, a daganatos megbetegedésben szenvedők és a cukorbetegek is.

A koronavírus-fertőzés diagnózisa

Azt, hogy valaki éppen fertőzött-e koronavírussal, a PCR-teszttel állapítják meg. A vizsgálati eredmény rendszerint 24 órán belül elkészül. Olyan gyorstesztként működő antigéntesztek is vannak, amelyek a vírusrészecskék kimutatására képesek. A járvány elején ezek megbízhatóságával kapcsolatban még voltak problémák, azonban hatékonyságuk azóta rengeteget javult. Léteznek olyan gyorstesztek is, amelyek a vérből mutatják ki az antitesteket, ezek azt mutatják ki, hogy valaki átesett-e már a betegségen. A tesztekről lentebb részletes leírást fogunk adni külön fejezetben. Mielőtt a tesztet elvégeznék, az orvos természetesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, arról, hogy azok mikor jelentkeztek, milyen intenzitásúak.

Ha fennáll a tüdőgyulladás gyanúja, akkor CT-vizsgálattal lehet kideríteni a tüdő érintettségét. A CT által készített kép annyira jellegzetes, hogy önmagában elegendő lehet a kórkép felismeréséhez.

A koronavírustesztekről részletesen

Ebben a részben a legfontosabb koronavírustesztekről teszünk említést, melyek között van, ami a nyálkahártyáról vett minta alapján, míg van olyan, amely a vér vizsgálatán alapul.

PCR-teszt

A PCR rövidítés a polimeráz-láncreakciót jelenti. A teszt lényege, hogy a vírus örökítő anyagának egy meghatározott darabját molekuláris reakciók útján felismerik, majd felszaporítják egy olyan mennyiségig, amelyből a vírus szervezetben való jelenléte 98%-os biztonsággal megállapítható. Annál nagyobb az esély a sikeres eljárásra, minél több örökítőanyagot tartalmaz a minta.

A vizsgálattal kimutatható a sejtekben lévő vírus. Az ehhez szükséges mintát a garatfalról és az orrjárat hátsó részéről veszik. Ha a mintát szakszerűen, veszik le, készítik elő és dolgozzák fel, akkor a vizsgálat pontossága 95% feletti. Ezzel a módszerrel a vírus a lappangási idő kezdeti napjai után, a tünetekkel járó időszakban, de egyes embereknél a tünetek elmúlását követően még akár több hétig is kimutatható.

Mikor ajánlott PCR-vizsgálatot végezni?

A PCR-vizsgálatot a fertőzés feltételezett időpontjától (pl. kontaktszeméllyel való érintkezés) számított 2-5. nap után érdemes elvégezni, vagy a koronavírusra utaló tünetek megjelenésekor. Ha a teszt korai, tünetmentes állapotban készül és negatív eredménnyel zárul, akkor érdemes azt 48 órán belül újra megcsinálni. Többeknél előfordult már, hogy a betegség lezajlása, a tünetmentessé válás után is még 4-5 hétig pozitivitást mutatott a PCR-teszt. Vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint ebben az időszakban a fertőzést már nem adják tovább a betegségen átesettek.

Kinek érdemes PCR-tesztet végeztetni?

Ha a korábban ismertetett tüneteket észleljük magunkon, mindenképp érdemes elvégeztetni magunkon a tesztet, de akkor is, ha tudható vagy feltételezhető, hogy koronavírusos beteggel kerültünk kapcsolatba. Szintén indokolt lehet elvégeztetni a vizsgálatot műtétek előtt, munkába való visszatéréshez, munkába álláshoz, valamint külföldre való utazás előtt és után.

PCR teszt

Akinél az IgM/IgG vizsgálat kizárólag IgG ellenanyagot mutatott ki, és a vizsgálat óta legalább már három hét telt el, akkor nem érdemes a PCR-vizsgálat elvégzése. Ha a megfertőződés gyanított dátumától számítva 14 nap már eltelt, és tünetmentesek vagyunk, akkor először az IgM/IgG vizsgálatot érdemes elvégeztetni, majd az eredmény birtokában lehet dönteni a PCR-teszt szükségességéről.

Hogyan zajlik a PCR-teszt?

A tesztre maszkban kell érkezni, a belépést követően kézfertőtlenítés történik.

A vizsgálatban szakképzett, gyakorlott személy a garat- és az orrnyálkahártyáról törléses mintát vesz egy erre szolgáló pálca segítségével. A mintát egy vírusbarát folyadékot tartalmazó kémcsőbe mossák, majd a vírus kimutatására alkalmas mikrobiológiai laboratóriumba szállítják. A mintavétel néhány másodpercet vesz igénybe, ez nem fájdalmas, de némi kellemetlenséggel jár. Viselkedjünk nyugodtan, ne tegyünk semmilyen hirtelen mozdulatot.

Ha a teszt pozitív, a laboratórium értesíti ennek tényéről a járványügyi hatóságot. Önnek házi karanténba kell vonulnia, valamint értesítenie kell háziorvosát, aki dönt az Önnek szükséges kezelési formáról.

Ha Önnél már lezajlott a koronavírus betegség, és ezt követően készíttet PCR-tesztet, aminek eredménye negatív lett, akkor Ön túl van a fertőzésen és jelenlegi tudásunk szerint nem fertőz.

A PCR-teszt előtti teendőkről

A mintavétel előtt be kell tartani néhány előírást, annak érdekében, hogy a teszt eredményét semmilyen tényező ne befolyásolhassa.

Ennek megfelelően a mintavétel előtti 4-5 órában:

  • ne egyen, ne igyon (vizet sem),
  • ne öblögessen, se szájvízzel, sem sima vízzel,
  • ne mosson fogat,
  • ne dohányozzon,
  • ne rágózzon,
  • ne szopogasson cukorkát, se egyéb szájfrissítőt!

Koronavírus-fertőzés ellen termelt ellenanyagok és immunválasz kimutatása vénás vérből, nagy érzékenységű immunológiai módszerrel (Centaur XPT-teszt)

Ez a jellegű vizsgálat arra irányul, hogy tisztázza, a fertőzésen átesett személy szervezetében jelen vannak-e a betegség elleni védettséget jelentő antitestek. Ez az eljárás tehát nemcsak arra ad választ, hogy valaki átesett-e a betegségen, hanem kimutatható a vizsgált személy védettségi szintje is, mivel a vizsgálat kiterjed az antitestek jelenlétére és mennyiségükre is.

A vizsgálat több szempontból is hasznos, és több olyan eset is van, amikor érdemes elvégeztetni. Alkalmas a koronavírus-fertőzés utólagos igazolására. Pozitív eredmény esetén a lelet felhasználható a védettségi igazolvány igénylésére a vonatkozó 60/2021. (II.12.) Korm. rendelet alapján. Ha korábban már igazoltan vagy vélelmezhetően/tudtunk nélkül átestünk a fertőzésen, akkor is ellenőrizhetjük, hogy milyen mértékben van jelen a szervezetünkben az ellenanyag.

A vérvételt követően a mintát a mikrobiológiai laboratórium vizsgálja és néhány napon belül tájékoztatást ad az eredményről.

Pozitív eredmény esetén az antitestek jelen vannak a szervezetben, azt azonban nem tudjuk, hogy mennyi ideig adnak védettséget a betegséggel szemben.

Ha az eredmény negatív, akkor az azt jelenti, hogy az Ön szervezetében nincs kimutatható mennyiségű ellenanyag, így nem is rendelkezik védettséggel a betegség ellen. Ez több okra is visszavezethető. A legkézenfekvőbb ezek közül, hogy Ön még nem fertőződött meg. Az is előfordulhat, hogy megfertőződött ugyan, de a fertőzés még olyan korai szakaszában tart, hogy még nem mutatható ki ellenanyag a vérben. Végül az is lehet, hogy korábban megfertőződött ugyan, de az Ön szervezetében nincs kimutatható mennyiségben ellenanyag.

Antigén gyorsteszt (orrgaratból)

A PCR-teszthez képest kevésbé érzékeny eljárás, ami a koronavírus S proteinjét mutatja ki. Akkor alkalmazható eredményesen, amikor a vizsgált egyén légúti mintájában már elegendő mennyiségű vírus van jelen, és nincs időnk megvárni a PCR-teszt eredményét. A vírus fehérjéjének jelenléte csak akkor igazolható, ha a betegnek legalább 4 napja a fertőzésre jellemző tünetei vannak, illetve ha szoros kontaktnak számít igazoltan koronavírusos személlyel és a vele való kapcsolatba kerülés óta legalább 4 nap, de nem több mint 14 nap eltelt.

Azt mindenképp fontos elmondani, hogy az antigén gyorsteszt nem váltja ki a hatóság által kért PCR-tesztet, ugyanakkor ha pozitív eredménnyel zárul, az nagy valószínűséggel pontos információt ad és tájékoztatni kell róla a vizsgálatot végzőnek a járványügyi hatóságot.

Ha a betegség túl korai szakaszában történik a mintavétel, akkor negatív lehet az eredmény, tehát a negativitás nem zárja ki, hogy valaki a teszt elvégzésekor már fertőzött lehet.

A mintát az orrgaratból veszik. A vizsgálat előtti 1 órában kerülni kell az evést, ivást, dohányzást, rágózást. Az eredmény 20 perccel a mintavétel után készül el.

Pozitív eredmény esetén karanténba kell vonulni, valamint értesítenie kell a háziorvosát, aki dönt az Ön kezeléséről. Negatív eredmény esetén PCR-teszt elvégzése szükséges a megbízhatóbb eredmény megszületése érdekében.

Koronavírus gyorsteszt vérből vett minta alapján (ujjbegyvér)

Ez a vizsgálat a szervezet vírus ellen termelt ellenanyagait mutatja ki a vérből. Ezt azoknak érdemes igénybe venniük, akik azt szeretnék megtudni, hogy megfertőződtek-e vagy átestek-e már a betegségen.

Az eljárás az IgM és az IgG antitestek kimutatására irányul. Ezeket az ellenanyagokat az immunrendszer válaszreakciójaként állítja elő a szervezet. Az IgM a fertőzés korai szakaszában, rendszerint a 7. naptól termelődik, és arra utal, hogy a fertőzés jelen van a szervezetben vagy nemrég zajlott le. Ezzel szemben az IgG némileg később kezd el termelődni, körülbelül a fertőzés 10-14. napja magasságában, és hosszú távon a szervezetben marad. Ha valamelyik érték pozitív eredményt mutat mindenképp tanácsos a fertőzés megerősítésére vagy kizárására elvégeztetni a PCR-tesztet is.

A gyorsteszt eredményeit a következőképpen lehet értékelni.

IgM – és IgG – (mindkét érték negatív)

Ebben az esetben több lehetőség is fennáll. Az első, hogy a fertőzés nincs jelen a szervezetében. A második, hogy a fertőzés már jelen van a szervezetében, de az még a lappangási időszakban nem vált ki mérhető szintű ellenanyagtermelést. A harmadik pedig, hogy a betegség a lappangási időszak utáni korai szakaszban van, amikor a szervezet még nem termelt kimutatható mennyiségű ellenanyagot. Utóbbi két esetben a fertőzést már át lehet adni másik személynek.

IgM + és IgG –

Ilyenkor a fertőzés jelen van a szervezetben, a fertőzés vélhetően 2-3 héttel korábban törtét, ebben az esetben Ön át tudja adni a fertőzést más személynek.

IgM + és IgG +

A fertőzés megtalálható a szervezetben, de már gyógyulóban van, viszont képes lehet mások megfertőzésére.

IgM – és IgG +

A fertőzés vélhetően nincs jelen a szervezetében, valószínűleg már egy hónapnál régebben fertőződött meg és átesett a fertőzésen.

A vizsgálathoz szükséges vért az ujjbegyen történő szúrással nyerik. Az eredmény körülbelül 15-20 perc alatt készül el.

A koronavírus-fertőzés kezelése

Ha a koronavírus-fertőzést csak enyhe tünetek jellemzik, akkor ugyanúgy történik a kezelése, mint egy szokványos náthának. Azon kívül, hogy betartjuk a karanténszabályokat, pihennünk kell, fontos a kellő mennyiségű ágynyugalom. Figyeljünk a bőséges folyadékfogyasztásra, a megfelelő kalória- és fehérjebevitelre. A vitaminokról, ásványi anyagokról is érdemes gondoskodnunk, hasznos lehet a C- és D-vitamin, valamint a cink és a szelén szedése. Még az otthoni kezelés része lehet, és akár életmentő is lehet a favipiravir nevű gyógyszer szedése, ami enyhe és középsúlyos esetekben alkalmazható. Jelentősége miatt erről most külön is foglalkozunk.

A favipiravir szerepe a koronavírus-fertőzés kezelésében

A favipiravir járványban való bevetését több neves szakember, köztük a Magyar Tudományos Akadémia tagjai is javasolták, végül nemrég az emberi erőforrások minisztere engedélyezte a háziorvosok számára, hogy felírják a korábban már kórházi kezelésben is alkalmazott készítményt.

A favipiravir egy viszonylag új gyógyszer, először 2014-ben, Japánban engedélyezték influenza A- és B-vírusfertőzés kezelésére. Tabletta formájú, szájon át szedhető. A koronavírus ellen először Kínában kezdték alkalmazni a tavalyi évben. Egy széles spektrumú vírusellenes szerről van szó, amely rendszerint hatékony az RNS-vírusok ellen. Ilyen típusú vírus a koronavírus, ezért fordult a szakemberek figyelme viszonylag hamar a favipiravir felé.

Fontos leszögezni, hogy nem csodaszerről beszélünk. Ez a készítmény a betegség korai szakaszában, az enyhe és középsúlyos eseteknél segíthet abban, hogy megakadályozza a súlyos komplikációk kialakulását. Az azonban nem várható el tőle, hogy az előrehaladott fertőzés kezelésében is hatékony legyen, az oltás kiváltására meg különösképpen nem alkalmas.

Egyre több vizsgálat zajlik a szer használatával kapcsolatban világszerte, így például az Egyesült Királyságban, Japánban, Olaszországban, Oroszországban és hazánkban is. Ezeknél a vizsgálatoknál az volt a tapasztalat, hogy a favipiravir hatékonynak bizonyult, de csak a betegség kezdeti szakaszában. A tünetek általában az 5. naptól jelennek meg, innentől számítva van egy 7-10 napos időintervallum, amikor ez a gyógyszer jó hatékonysággal alkalmazható. A vizsgálatok során azt tapasztalták a kutatók, hogy a favipiravir átlagosan hat nap alatt vírusmentessé tette a beteget. Hatásmechanizmusának lényege, hogy a vírus RNS-örökítőanyagának a sokszorozását, azaz a vírus szaporodását gátolja. Azért is hasznosak az ilyen jellegű gyógyszerek, mert minden vírusmutáció ellen hatékonyak. Ez arra vezethető vissza, hogy a vírus mutációi leginkább a felületi fehérjékben bekövetkezett változásokban öltenek testet, mivel az immunrendszer ezeket alapján azonosítja a vírust. Ezzel szemben a vírus RNS-ének másolását végző mechanizmusok csak nagyon lassan változnak az evolúció során. Mivel a vírus ilyen rövid idő alatt nem képes az örökítőanyag másolómechanizmusának teljes átalakítására, ezért tud hatékony lenni ellene a gyógyszer a kezdeti stádiumban.

Visszatérve a gyógyszer alkalmazhatóságára, később már a fertőzés a gyulladásos szakaszba lép, ezért például súlyos tüdőgyulladásnál a szer használata már nem minősül megfelelő kezelésnek. Ez az egyik oka annak, hogy mielőbb szükséges orvoshoz fordulni , hogy még időben elkezdődhessen a gyógyszer szedése, amivel megelőzhetők a súlyosabb tünetek. A szervezetben ennek révén elindulhat a víruscsökkenés, illetve a tünetek mérséklődése. A készítmény ennek köszönhetően rendkívül sokat segíthet abban is, hogy tehermentesítse az egészségügyet azzal, hogy az így meggyógyult betegeknek nem kell kórházi kezelésben részesülniük.

A készítményt – a beteg beleegyezése mellett – az alapellátási ügyeletben háziorvosi tevékenységet végző orvos, illetve minden olyan orvos felírhatja, aki a járványügyi ellátás keretében gyógyít. Ezen túl a kórházak működtetésében lévő COVID-ambulanciákon jelentkező, teszttel igazolt, enyhe vagy középsúlyos tünetekkel rendelkező betegek helyben is elláthatók faviripavir tartalmú készítménnyel. A gyógyszer ingyenes és hétvégéken is felírható.

Ki kell emelni, hogy a készítményt szigorúan az azt felíró orvos utasításai szerint kell szedni. A beteg otthoni gyógyulását a gyógyszert felíró orvosnak kell követnie.

Azt még meg kell említeni, hogy ezt a szert várandós és szoptató nőknek nem lehet felírni, használata során pedig kettős fogamzásgátlást kell alkalmazni.

A súlyosabb esetek kezelése

A kórházba kerülőknél nem feltétlenül kell mindenkit intenzív osztályon ellátni. A kórházi ellátásra szoruló betegeknél különböző kezelési lehetőségek kerülhetnek alkalmazásra egyéni egészségi állapotuktól függően. Ez lehet többek között antivirális szerek alkalmazása, láz- és köhögéscsillapítás, vérhígító alkalmazása, oxigénterápia, non-invazív lélegeztetés, invazív gépi lélegeztetés, felülfertőződés esetén antibiotikumok alkalmazása. A legsúlyosabb esetekben szükség lehet az úgynevezett extrakorporális keringés- és légzéstámogatási technikák használatára. Az extrakorporális eszköz lényege, hogy közvetlenül látja el a vért oxigénnel, illetve eltávolítja belőle a szén-dioxidot.

Súlyos lefolyású betegség

Két kezelési módról külön is szeretnénk említést tenni. Az egyik a remdesivir nevű gyógyszer, a másik vérplazma-terápia. Kiemelésük oka, hogy a remdesivir az egyik legígéretesebb hatóanyag, míg a plazmaterápia szintén hasznos, és ebben az írásban is arra kívánjuk bátorítani a fertőzésen már átesett személyeket, hogy jelentkezzenek plazmadonornak. Ezzel sok ember gyógyulásához járulhatnak hozzá.

A remdesivir egyelőre kórházi körülmények között intravénásan alkalmazható készítmény, amit a tüdőgyulladásban szenvedő, légzésük segítéséhez külön oxigénterápiában részesülő betegek kaphatnak. Az oxigénterápia itt még nem gépi lélegeztetést jelent. Olyan antivirális szerről van szó, ami a koronavírus szaporodását gátolja. Működésének lényege, hogy beépül a vírus RNS-láncába, amiben hibát okozva éri el, hogy a vírus tovább ne tudjon szaporodni. Felnőtteknél és 12 évnél idősebb, legalább 40 kg testtömegű fiataloknál alkalmazható.

A vérplazma-terápia kiváló gyógyulási lehetőségekkel bír. A koronavíruson átesett személyek plazmája a benne lévő antitestek révén sok beteg állapotán javíthat. Itt elsősorban olyan betegekre kell gondolni, akiknél a vírus aktuálisan erősen szaporodó fázisban van, de saját antitesttermelésük még nem eléggé hatékony. A magyar és külföldi vizsgálatok egyetértenek abban, hogy a betegeknek minél előbb, lehetőleg a kórházba kerüléstől számított 72 órán belül plazmát kell kapniuk, ebben a periódusban van leginkább szükség az antitestekre. A plazmaterápia a vírus mutálódása esetén is hatékony módszer tud maradni, mivel akik a vírus mutációjával fertőződtek meg, azok plazmája szintén fel tudja venni a harcot a vírus ellen. Plazmadonornak bárki jelentkezhet, aki igazoltan (PCR-teszt által kimutatva) elkapta a betegséget, felépült abból, és az utolsó tünetek óta 3 hét már eltelt. A jelentkezésről, annak menetéről az Országos Vérellátó Szolgálatnál lehet érdeklődni. Amiatt senkinek nem kell aggódnia, hogy a donoroknak ezáltal megszűnne a védekező képessége, az antitestek ugyanis gyorsan újratermelődnek.

A fenti kezelési formákról összességében az mondható el, hogy az eddigi tapasztalatok alapján eredményesen alkalmazhatók, sok esetben megmenthető velük az emberélet, de nem képesek kiváltani a jelenleg egyetlen hatékony módszert, a védőoltás által kialakított védettséget.

A koronavírus és az influenza összehasonlítása

Amiatt szántunk ennek a témának külön szakaszt, mert még a mai napig mindig van olyan, akiben felmerül, hogy a koronavírus valójában csak egy influenza, semmiképp sem veszélyesebb nála, legfeljebb enyhe tünetekkel jár. Az alábbi táblázat segítségével próbáltuk összefoglalni a legfontosabb tulajdonságaikat, amiből egyértelművé válnak a különbségek. A tévhitekre a későbbiekben még vissza fogunk térni.

Vírustípus Influenza-A Koronavírus
Jellemzők
  • Szezonális járványok
  • Több felszíni antigén (H és N)
  • Többféle variáns
  • Világjárvány
  • Egy felszíni antigén (Tüskefehérje)
  • Több féle variáns
Terjedés cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel
Fertőzőképesség (egy ember hánynak adja át) 0,9-2,1 2,5-3 (Vagy akár 5,7 is lehet)
Lappangási idő 1-4 nap 2-14 nap
Kórlefolyás Az esetek többségében kiszámítható Sok esetben ksizámítható, azonban váratlan és jelentős állapotromlás léphet fel
Gyakori szövődmények
  • tüdő-,középfül-,arcüreggyulladás
  • Krónikus alapbetegségek súlyosbodása (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, asztma)
  • Több szervet is érinthet (tüdő, szív- és érrendszer, vese, idegrendszer)
  • Elhúzódó betegségek és szövődmények
Halálozási arány 0,1% alatt 1%
Megelőzés Évenkénti védőoltás és az óvintézkedések betartása Védőoltás és az óvintézkedések betartása

A koronavírus-fertőzés gyógyulási esélyei

Aki tüneteket is produkál, tehát hétköznapi értelemben is beteggé válik, azok nagy többsége 8-10 nap alatt meggyógyul. A pontos halálozási ráta a sok tünetmentes fertőzés miatt nehezen meghatározható, a különböző becslések 0,5 és 1%-ra teszik. Ez azonban még mindig magasabb, mint az influenza körülbelül 0,02%-os halálozási mutatója.

Hogyan kell felkészülni a koronavírus otthoni ápolására?

Aki nincs beoltva, annál a legnagyobb óvintézkedések ellenére is előfordulhat, hogy valahol elkapja a fertőzést. Nem árt ezért, ha előre gondolkodunk és felkészülünk arra a lehetőségre, hogy karanténba kerülünk, és otthon kell átvészelnünk a betegséget. Leginkább két kérdésre kell választ adni. Egyrészt arra, hogy mik azok az alapvető dolgok, amiknek lenniük kell a háztartásban, másrészt azok az adatok, dokumentumok, amelyek a kezelés során, illetve állapotromlás esetén fontosak lehetnek. Ezek a következők.

Mi legyen otthon?

  • Lázmérő,
  • pulzoximéter,
  • elegendő lázcsillapító (2 doboz, felnőttek részére),
  • vérnyomásmérő,
  • tartós élelmiszerek,
  • elegendő szappan és kézfertőtlenítő,
  • elegendő maszk és egyszer használatos gumikesztyű (a beteget ellátó családtagnak minden érintkezéskor új maszkot és gumikesztyűt kell viselnie),
  • elegendő műanyagzsák (a beteg után keletkező hulladékok, mosnivaló ruhák biztonságos tárolására).

Milyen adatokat készítsünk össze?

  • Olyan rokon, szomszéd vagy ismerős elérhetősége, aki szükség esetén elmegy helyettünk bevásárolni (a beteg és a vele érintkezők bevásárolni sem mehetnek),
  • a háziorvos telefonszáma,
  • személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya,
  • Valami2

Vigyünk listát a következő információkkal:

  • Szedett gyógyszerek felsorolása (pontos név, dózis, adagolás)
  • Korábbi műtétek
  • Ismert gyógyszerallergia és az allergiás reakció jellege (pl. kiütések, duzzanat, légszomj, stb.)
  • Legközelebbi értesítendő hozzátartozó neve, telefonszáma, lakcíme
  • Valami
  • Valami2

A fentiekhez még annyit fűznénk hozzá, hogy ha egy családban valaki pozitív PCR-tesztet produkál és karanténba kerül, annak lehetőleg külön szobát kell biztosítani a karantén idejére. Az ő ellátásával lehetőség szerint csak egy családtag foglalkozzon. A beteg után keletkező hulladékot külön kell gyűjteni, az utána keletkező ruhákat, edényeket külön kell gyűjteni és tisztítani. A beteggel érintkezésbe kerülő tárgyak fertőtlenítését naponta végezzük el, és a rendszeres szellőztetést se felejtsük el.

A koronavírus-fertőzés megelőzése

A vírus terjedése ellen bizonyos járványügyi intézkedésekkel, a megfelelő távolság tartásával, illetve a karanténszabályok betartásával lehet leginkább védekezni. Aki magán tüneteket észlel, igazoltan vagy vélhetően koronavírusos beteggel került kapcsolatba, vegyen igénybe PCR-tesztet. Ha valakinél igazolták a fertőzést, de nem kell kórházba vonulnia, maradjon otthon karanténban, és két negatív PCR-teszt elvégzését követően menjen csak közösségbe.

Az egyik legfontosabb védekezési és megelőzési eszköz a szájat és az orrot egyszerre eltakaró maszk viselése, ami megakadályozza a vírus átadását. Sokan hordanak textilből készült maszkokat, ezeket rendszeresen kell mosni, legalább 60 Celsius fokon. Vannak olyan professzionális maszkok is, amelyek nemcsak a vírus átadását, hanem a megfertőződést is gátolják. Az FFP2-es fokozattól már ilyen maszkokról beszélünk, megfelelő védelmet azonban csak a helyes használat során nyújtanak. Folyamatos viseletük csak 6-8 órán keresztül lehetséges, ha hamarabb bepárásodnak, akkor előbb cserélni kell őket.

A maszk használata mellett szintén nagyon fontos a higiéniai szabályok betartása, ami leginkább a rendszeres kézmosást jelenti, de a környezetünk fertőtlenítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A koronavírus egyszerű lipidburokkal rendelkezik, ezért az egyszerű, hagyományos szappanos kézmosás megfelelő védelmet nyújt. Ugyanez igaz a legalább 60%-os alkoholtartalmú kézfertőtlenítőkre is.

Ha nem is a megfertőződés megakadályozásában, de a súlyos szövődmények megelőzésében, a betegség esetleges felfedezésében fontos szerepet tölthet be a pulzoximéter használata. Ez egy apró, gyufásdoboznyi méretű, ujjra csíptethető készülék, amivel a vér oxigénszintjét lehet mérni. Korábban már utaltunk rá, hogyan károsítja a vírus a szervezet oxigénfelvevő és szállító képességét. Fontos tudni, hogy az oxigénfelvétel károsodása nemcsak súlyos tüneteknél, hanem a betegség bármelyik szakaszában megkezdődhet. A szakemberek azt is észrevették, hogy előfordulhat olyan állapot, amelyben a fertőzöttek még kifejezetten jól érzik magukat, miközben a vér oxigénszintje már nagyon alacsony szinten van. Ez a jelenség a happy hypoxia, azaz a boldog oxigénhiány elnevezést kapta. Természetesen a készülék nem képes a fertőzöttség diagnózisát felállítani azoknál, akiknél még nem igazolódott a fertőzés. De a betegség gyanúja vagy igazolt fertőzés állapotának megfigyelésére alkalmas lehet. Összességében azt lehet mondani, hogy tartósan 90 alatti SpO2-érték esetén orvoshoz kell fordulni a további teendők tisztázása érdekében.

A koronavírus elleni vakcinák

A megelőzés, a súlyos szövődmények kialakulásának legfontosabb eszköze a védőoltás. 100%-osan egyik vakcina sem zárja ki, hogy elkapja valaki a fertőzést, de ha meg is fertőződik a beoltott személy, a súlyos szövődmények kialakulását, a kórházi ápolást el tudja kerülni, és legfeljebb csak enyhe tünetek fognak megjelenni. Az oltás ingyenes és regisztráció után lehetséges. Regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu weboldalon lehet. Azok is beadathatják az oltást, akik átestek már a betegségen. Az első oltás és a betegségből való felépülés között három hónapnak kell eltelnie.

A következőkben bemutatjuk azokat a vakcinákat, amelyekkel jelenleg is oltanak Magyarországon.

1. Pfizer/BioNTech

Elsőként kapott engedélyt a német-amerikai Pfizer/BioNTech vakcinája, amit már 2020 végén elkezdtek alkalmazni először az egészségügyi dolgozók körében, majd azt követően a lakosságon is.

Ez a vakcina az mRNS-alapú oltóanyagok közé tartozik. A technológia lényege, hogy a készítmény nem tartalmaz legyengített vagy inaktivált vírust, hanem egy olyan genetikai információt (mRNS) juttat a szervezetbe, ami megtanítja az immunrendszert a koronavírus tüskefehérjéinek lemásolására. Erre azért van szükség, mert ez a tüskefehérje teszi lehetővé a koronavírus számára, hogy behatoljon az emberi sejtekbe, majd ott elszaporodva betegséget idézzen elő. Az mRNS-vakcinák segítségével a szervezet saját maga hozza létre a tüskefehérjéket. Az immunrendszer észleli ezeket és antitesteket és immunsejteket kezd el termelni azok megtámadására. A szervezet elpusztítja a fehérjéket és az mRNS-t, amelyek ezt követően néhány napon belül lebomlanak és kiürülnek a szervezetből. Ezzel a szervezet megtanulta, hogy hogyan védekezzen ezek ellen a tüskefehérjék ellen, ha ismét a szervezetbe kerülnének.

Koronavírus elleni védőoltás

A vakcinát izomba adják be. A második oltást az első dózis után 35 nappal kapják meg a regisztrálók. Már az első oltás is magas szintű védelmet alakít ki a beadást követő 12 nap után, míg a második oltás után 7 nappal már 95%-os a hatékonyság. Néhány esetben előfordulhat a beadás helyén bőrpír, duzzanat, zsibbadás vagy enyhe fájdalom.

2. Moderna

Az amerikai Moderna szintén egy mRNS-alapú vakcina, tehát technológiáját és működését tekintve is hasonló a Pfizer/BioNTech vakcinájához. Két oltás szükséges ebből is, a második oltást 28 nap eltéréssel kell beadni. A klinikai vizsgálatok eredményei alapján hatékonysága 94%, míg a súlyos megbetegedés ellen 100%-os védelmet nyújt. Kezdeti védelem már az első oltás után 14 nappal kialakul. Súlyos mellékhatást nem észleltek, az enyhe vagy középsúlyos (láz, fejfájás) mellékhatások pedig néhány napon belül elmúltak.

3. AstraZeneca

Ezt az oltást először Nagy-Britanniában engedélyezték 2020 decemberében. Ez egy úgynevezett vektorvakcina technológiájú készítmény. Ennek lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra képtelen vírusba ültetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént a sejtekbe. A vektorvakcináknál a kódoló gént bejuttató vírusvektor ellen is fellép a szervezet immunrendszere, majd kialakítja a koronavírus elleni védelmet. A tünetmentes betegség megelőzéséhez 70%-os hatékonysággal járul hozzá, viszont a súlyos fertőzést 100%-osan megelőzi. Korábban több ország is elővigyázatosságból felfüggesztette az AstraZenecával történő oltást, mivel az oltás beadását követően rendkívül ritka esetben vérrögképződést tapasztaltak, azonban az Európai Gyógyszerügynökség megállapította, hogy nincs összefüggés a vakcina és a nagyon kis számú vérrögképződéses eset között.

4. Szputnyik V

Az orosz Szputnyik V az AstraZenecához hasonló vektorvakcina, tehát egy sokszorozódni nem képes vírusvektor segítségével juttatja be a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját. A végleges védettséghez két oltás szükséges, a második adagot 21 nap különbséggel kell beadni. Az első dózis beadása után már érdemi védelem alakul ki, míg a második dózis után 91,6%-ban bizonyult hatékonynak. A vakcinára adott válaszreakció influenzaszerű tünetekben, enyhe duzzanatban, fejfájásban, gyengeségben mutatkozott meg, de az oltáshoz köthető súlyos mellékhatást nem észleltek.

5. Sinopharm

Régi, jól bejáratott technológián alapul a kínai Sinopharm vakcina, ami egy elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény. Olyan közismert betegségek védőoltásai alapulnak ezen a technológián, mint az influenza, a hepatitis-A, a gyermekbénulás vagy a veszettség. A vakcinában az egyik leggyakrabban használt adjuváns, az alumínium-hidroxid van. Az adjuvánsok funkciója az, hogy segítsenek kialakítani a megfelelő immunválaszt, segítsék az immunrendszert, hogy „felfigyeljen” az elölt vírusra. Súlyos mellékhatást nem jegyeztek fel a Sinopharm használata során, közepesen súlyos (pl. láz, hányás) is csak az esetek 4%-ában lépett fel. A klinikai vizsgálatok megfelelő antitestes immunválaszt tapasztaltak, és 79,35%-os hatékonyságúnak ítélték meg ezt az oltóanyagot, viszont a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is 100%-os védelmet nyújt.

Azzal kapcsolatban, hogy a fertőzésen átesett személyek, valamint az oltást megkapók meddig élveznek védettséget, még nem született egyértelmű szakmai állásfoglalás, ehhez további vizsgálatokra van szükség, a kutatások ennek kapcsán jelenleg is zajlanak.

Azzal kapcsolatban is zajlanak még a vizsgálatok, hogy a beoltott személyek vírushordozók lehetnek-e, és átadhatják-e a vírust más személyeknek. Egyelőre egyik eshetőség sem zárható ki, ezért a távolságtartással, maszkviseléssel, higiéniával kapcsolatos előírásokat a beoltottaknak is ugyanúgy be kell tartaniuk továbbra is!

Ma is több vakcina áll klinikai vizsgálat alatt és vár engedélyeztetésre, a fejlesztések tehát folyamatosan zajlanak.

A jelenlegi szakmai konszenzus az, hogy a vakcinák a mutációk esetén is védenek a súlyos megbetegedéstől. Genetikai vizsgálatok egyelőre arra engednek következtetni, hogy évekig kellene mutálódnia a vírusnak ahhoz, hogy a jelenlegi vakcinákat teljesen meg tudja kerülni a fertőzés. Az eddig kinyert adatokból viszont úgy fest, hogy az úgynevezett sterilizáló immunitás – tehát ami azt biztosítaná, hogy a fertőzést soha többet nem lehet elkapni – valószínűleg nem alakul ki a koronavírus ellen. Viszont a sejtes és antitestes immunitás valamilyen szinten megmaradhat. Ez a két tényező együttesen lehetővé teszi, hogy a fertőzés ismét elkapható legyen, ugyanakkor az sokkal enyhébb formában érintse a megfertőződött embert.

A koronavírus-fertőzés szövődményei

Mivel a koronavírusnak ez a típusa alig több mint egy évvel van közöttünk, ezért a szövődményekkel kapcsolatban még sok a kérdőjel a szakemberek között is, jelenleg is zajlanak a különböző vizsgálatok ezekkel kapcsolatban. Mivel a súlyosabb esetek több szervet is érinthetnek, illetve mivel a citokinvihar az egész testre kiterjed, ezért a szövődmények is többfélék, több szervre vagy akár az egész szervezetre is kiterjedők lehetnek.

A hosszú távú következmények egyike lehet, hogy csökkenhet a tüdőkapacitás, ez pedig a fizikai teljesítőképesség visszaeséséhez vezethet. Akit ez érint, az kevésbé lesz képes arra a teljesítményre gyaloglásban, futásban vagy más fizikai sportban, mint a megfertőződés előtt. Ez akár egészséges, nemdohányzó fiataloknál is megjelenhet.

A szív- és érrendszeri szövődmények megjelenésére is van esély, még akkor is, ha a betegség enyhe tünetekkel zajlott le. Felmerülhetnek továbbá veseelégtelenség, de még neurológiai szövődmények is.

Többek beszámoltak már arról is, hogy a tünetek elmúlása után hetekig tapasztalt alvászavart, krónikus fáradtságot, levertséget, koncentrációs zavart. Súlyos betegeknél jelentkezhet poszttraumás stressz szindróma is. Ezek a panaszok azonban nem nevezhetők vírusspecifikusnak, több más betegségnél is előfordulhatnak.

A koronavírussal kapcsolatos tévhitek

Sajnos lassan ott tartunk, hogy a koronavírussal kapcsolatos tévhiteknek már könyvtárnyi irodalma van. Az álhírek döntő többsége a közösségi médiában terjed, ami ellen minden lehetséges eszközzel harcolni kell, mivel akár emberéletek is múlhatnak rajta.

Az óriási számú tévhit miatt nekünk is szelektálnunk kell, és igyekszünk a leggyakrabban felmerülő álhíreket megcáfolni.

1. A hideg idő elpusztítja a vírust.

NEM IGAZ, a hideg időjárás sokkal jobban kedvez a vírus terjedésének.

2. Jó időben, nyáron a vírus nem terjed.

NEM IGAZ, a vírus nyáron is képes terjedni.

3. A maszkokban mozgó paraziták találhatók.

NEM IGAZ, a maszkokban parazitáknak vélt vékony fonalak valójában ártalmatlan szövetszálak, a „mozgásuk” pedig hőváltozásnak vagy statikus elektromosságnak tudható be.

4. A koronavírus gyógyítható antibiotikumokkal.

NEM IGAZ, az antibiotikumok ugyanis csak a baktériumokra hatnak, a vírusok ellen hatástalanok.

5. A koronavírust szúnyogok is terjeszthetik.

NEM IGAZ, egyelőre ugyanis semmilyen bizonyíték nem támasztja ezt alá. A koronavírus légúti megbetegedés, ami kizárólag cseppfertőződéssel (nyálcseppekkel vagy orrváladékkal) terjed.

6. A PCR-teszt során juttatják be az emberek szervezetébe a vírust.

NEM IGAZ, a teszt a vírus kimutatásához szükséges mintavételre szolgál. A teszt végzése és annak értékelése csak hatósági engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára lehetséges.

7. A koronavírus veszélytelen, legfeljebb olyan, mint egy influenza.

NEM IGAZ, mivel a koronavírus teljesen kiszámíthatatlan, súlyos szövődményeket is okozni képes megbetegedés, ráadásul érdemben nagyobb a halálozási rátája az influenzáénál.

8. A tüdőgyulladás és az influenza elleni védőoltások védenek a koronavírusok ellen is.

NEM IGAZ, a kutatások is igazolták, hogy ez a vírus annyira eltér korábbi vírusoktól, hogy új védőoltás kifejlesztésére volt szükség.

9. A koronavírus csak az idősekre veszélyes.

NEM IGAZ, mivel számos fiatal, sőt gyermekkorú személy is meghalt már vagy súlyos beteg lett a koronavírus következtében, még ha nem is olyan számban, mint az időseknél.

A koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatos tévhitek

Ahogy a vírus, úgy az ellene kifejlesztett védőoltások kapcsán is sok álhír és tévhit kering a köztudatban, közösségi médiafelületeken. Annak ellenére igaz ez, hogy több évtizede hatékonyan védenek minket a legkülönbözőbb, halálos betegségek elleni oltóanyagok. Az oltásellenesség az utóbbi néhány évben – többek között a már említett közösségi média működési sajátosságainak köszönhetően – különösen felerősödött, és ez megmutatkozik a koronavírus elleni védőoltások terén is. Az alábbiakban a legtöbbször felmerülő tévhitekről lesz szó.

1. A védőoltással juttatják be az emberek szervezetébe a koronavírust.

NEM IGAZ, ezt egész egyszerűen megcáfolja az a több millió ember, akiket már beoltottak a hatóságok által engedélyezett, szigorú előírásoknak megfelelő oltóanyagokkal és nem fertőződtek meg a koronavírussal. A védőoltások ugyanis nem tartalmaznak fertőzőképes, megbetegítést előidézni képes vírust.

2. A védőoltás túl gyorsan készült el, ezért nem biztonságos.

NEM IGAZ, a gyógyszerengedélyező hatóságok ugyanis csak akkor hagyják jóvá a forgalomba hozatalt, ha a biztonságosságot széles körű vizsgálatok már alátámasztották.

3. A védőoltás megváltoztatja az emberi DNS-t.

NEM IGAZ, a védőoltás képtelen az emberi DNS megváltoztatására.

4. A védőoltással 5G-chipet juttatnak az emberek szervezetébe, hogy megfigyelhessék és az 5G-hálózatok segítségével irányíthassák az embereket.

NEM IGAZ, mivel az oltóanyagok kizárólag ellenőrzött ható- és segédanyagokat tartalmaznak, amit szigorú minőségbiztosítás garantál.

5. A védőoltásnak súlyos mellékhatásai vannak.

NEM IGAZ, az oltottak többségénél ugyanis enyhe mellékhatások jelentkeznek, ezek pedig néhány nap múlva maguktól elmúlnak.

6. Aki átesett a fertőzésen, az sokkal védettebb, mint akit beoltottak.

NEM IGAZ, éppen ellenkezőleg. A védőoltás révén kiváltott védettség a több ellenanyagnak és memória sejtnek köszönhetően sokkal nagyobb arányú.

7. A védőoltás legyengíti az immunrendszert.

NEM IGAZ, az oltás ezzel ellentétben megerősíti, felkészíti az immunrendszert a vírus hatásainak kivédésére.

8. A keletinek nevezett orosz és kínai vakcinák nem biztonságosak, veszélyesek lehetnek.

NEM IGAZ, minden engedélyezett vakcina biztonságos és veszélytelen.

9. Az oltóanyagban lévő adjuvánsok egészségügyi szempontból kockázatosak.

NEM IGAZ, az adjuvánsokat 80 évnél is régebb óta biztonsággal alkalmazzák az oltóanyagokban.

10. Védőoltás nélkül is megállítható a járvány.

NEM IGAZ, védőoltások nélkül ugyanis a lakosság 80%-a előbb-utóbb elkapná a vírust.

11. Az oltás meddőséghez vezethet.

NEM IGAZ, semmi nem bizonyítja, hogy az oltásban részesülőknél meddőség alakulna ki.

12. Az első oltás után már nem alakulhat ki súlyos betegség.

NEM IGAZ, mivel előfordulhat, hogy a betegség már lappangó formában jelen van az éppen első oltáson átesett személynél, a vakcinának pedig még nem áll rendelkezésére elegendő idő a megfelelő védettség kialakításához. Az oltás utáni pár napban – amikor még nincs megfelelően felkészülve az immunrendszer – elkapott fertőzés is kiválthat súlyos tüneteket.

Hívás