Tudástár
  1. Tudástár
  2. Fitymaszűkület

Fitymaszűkület

Fitymaszűkület

A fitymaszűkületről röviden

A férfi nemiszerv, a pénisz végén lévő makk fedésére szolgáló bőrt fitymának nevezzük, melynek szerepe a makk védelmén túl a pénisz hüvelyben történő mozgásának elősegítése. Akkor beszélünk fitymaszűkületről, ha a fityma nyílása annyira szűk, hogy egyáltalán nem vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. Ez több szempontból is problémát jelenthet. Egyrészt megnehezíti a makk tisztán tartását, ami könnyen vezethet gyulladásos megbetegedéshez, másrészt a jelentősen zavarhatja vagy lehetetlenné is teheti a hüvelybe való behatolást és a közösülést.

A fitymaszűkület előfordulása

Bizonyos népcsoportoknál vallási és életmódbeli okokból hagyományossá vált a körülmetélési eljárás újszülöttkorban. Ezekben a társadalmakban jóval ritkábban fordulnak elő a makkhoz és a fitymához kapcsolódó gyulladásos és egyéb betegségek. A fitymaszűkület értelemszerűen ott gyakoribb, ahol nem végeznek körülmetélést. Ez nem jelenti azt, hogy a körülmetélésre mindenképp szükség van, hiszen anatómiai rendellenességek hiányában ez a terület megfelelően tisztítható és a gyulladások kialakulása megelőzhető.

A fitymaszűkület okai és tünetei

A fitymaszűkület többféle szempont szerint is csoportosítható. Az egyik csoportosítás szerint lehet veleszületett rendellenesség, valamint szerzett betegség is, ami bármilyen életkorban kialakulhat.

A veleszületett fitymaszűkület kapcsán szükséges tisztában lenni bizonyos anatómiai jelenségekkel. Születést követően a fityma bőre össze van tapadva a makkal, és teljesen normális állapotnak kell tekinteni, ha a fityma nem húzható hátra a makkról, ezt tehát nem is szabad erőltetni. Ez az összetapadás aztán fokozatosan kezd megszűnni. A tapasztalatok szerint fél éves korban a gyerekek közel 20%-ánál már nem hátra lehet húzni a fitymát, egy éves korra pedig ez a szám eléri a 80%-ot. A kisebb letapadások egy éves kor után a rendszeres tisztálkodás hatására megszűnnek, ha ez mégsem történne meg, akkor szakorvosi kezeléssel megszüntethetők ezek is. Három éves kornál már csak a fiúk alig 10%-nál fordul elő valódi fitymaszűkület. Ha újszülötteknél erőltetjük a fityma hátrahúzását, akkor berepedések, apró sérülések jönnek létre. Ez hegesedéssel jár, ami elősegíti a fitymaszűkület kialakulását.

Veleszületett fitymaszűkületről akkor van szó, ha a fityma sosem volt visszahúzható a fityma végén lévő szűk bőrnyílás miatt. Súlyosabb eseténél megfigyelhető a fitymazsák vizeletürítéskor történő felfújódása, aminek oka, hogy a fitymán lévő nyílás olyan szűk, hogy nem képes azonnal kiürülni a vizelet.

A szerzett fitymaszűkület általában iskoláskor kezdetén jelentkezik. Ebben az esetben a fityma korábban már könnyen visszahúzható volt, azonban egy ismeretlen okból kialakuló bőrbetegség miatt hegesedő beszűkülés jön létre. Szintén gyakran áll a betegség kialakulásának hátterében a kezeletlen cukorbetegség. Ilyenkor első lépésként mindenképp be kell állítani a megfelelő vércukorszintet. Mivel jelenleg igazán hatékony gyógyszeres kezelés nem létezik a probléma megoldására, ezért műtéti beavatkozásra van szükség. A műtét szükségességéről urológus szakorvosnak kell döntenie.

A fitymaszűkület csoportosítása történhet aszerint is, hogy a pénisz nyugalmi vagy erektált állapotában jelentkezik. A nyugalmi állapotban diagnosztizált fitymaszűkületet abszolút, míg a merev péniszen megfigyelt fitymaszűkületet relatív fitymaszűkületnek nevezzük.

A relatív típus legtöbbször serdülőknél jelentkezik. Ilyenkor a merev állapotú péniszen a fityma csak nehezen vagy egyáltalán nem húzható hátra, esetleg a makk mögött szorul meg, amivel fájdalmas szorítás jön létre.

Abszolút szűkületnél minden esetben, relatívnál az esetek többségében a fityma teljes vagy részleges eltávolítására van szükség.

Egy ide kapcsolódó gyakori rendellenesség a rövid fitymafék is, ami a pénisz merev állapotában nem engedi az egyébként kellően tágas fitymát hátracsúszni. Ilyenkor egy kis feszülő húr figyelhető meg a pénisz alsó részén. Ez azért lehet veszélyes, mert a közösülés során szakadás következhet be, ami komoly, nehezen csillapítható vérzést idéz elő, amit csak helyi érzéstelenítést követően, egy öltés behelyezésével lehet csak kezelni. Ennek a problémának a megelőzése a rövid fék átvágása.

Előfordul olyan eset is, amikor a szűk fityma a makk mögött szorul meg és nem húzható vissza a makkra. Ez a paraphimosis jelensége. Ez az elszorítás a fitymán és a makkon vénás pangás kialakulásához vezet, ami nagy fájdalommal jár. Ennek ellenére meg kell próbálni minél hamarabb a fitymát visszahúzni a makkra, mivel az idő előrehaladtával a konzervatív kezelés lehetőségének esélye csökken, a kialakult duzzanat pedig növekszik. Ilyenkor a lehető leggyorsabb módon urológus szakorvos felkeresése válik indokolttá. Ha nincs lehetőség a fityma makkra történő visszahúzására, akkor helyi érzéstelenítést követően a szűkület átvágásával orvosolható a probléma. Ezt követően a későbbiekben a szakorvos a fityma eltávolítását szokta javasolni.

A fitymaszűkület kezelése

Ha csak a csecsemőkori összetapadásról, letapadásról van szó, annak oldása történhet a szülő által otthon, tisztálkodás közben fokozatosan, óvatos hátrahúzásokkal. Ezt egy éves kortól kezdve kell végezni. Ha a letapadás ennek ellenére továbbra is fennáll, vagy veleszületett fitymaszűkület miatt nem húzható vissza teljesen a fityma, akkor szükség lehet orvosi beavatkozásra.

A fitymán többféle műtét végrehajtására is szükség lehet attól függően, hogy milyen jellegű problémáról van szó.

Ezek közül a fitymaplasztika jellemzően a gyermekeknél javasolt beavatkozás, melynek során a fityma szűkült szakaszának eltávolítása történik. Ennél az eljárásnál az egészéges rész megmarad, a makkot részben továbbra is fedni fogja a fityma. Azonban a gyógyulás meglehetősen sok panasszal járhat, elhúzódhat, továbbá az újbóli szűkület kialakulásának van némi, közel 10%-os esélye.

A másik eljárás a körülmetélés, amit jellemzően helyi érzéstelenítésben hajtanak végre. Ilyenkor a fityma külső és belső lemezének eltávolítása és ezek varrattal való egyeztetése történik. Bármilyen életkorban végezhetik, főleg az idősebb, rosszul kezelt cukorbetegeket érinti.

A fitymafék átvágására rövid kantár esetén van szükség. A néhány perces, helyi érzéstelenítésben végzett műtét során a kantárt haránt irányban vágják át, majd hosszanti öltések behelyezése történik.

Végül a pénisz hátsó felszínén lévő szűkületet okozó bőrgyűrű átvágását kell megemlíteni, ami csak ideiglenes megoldást jelent, a későbbiekben további beavatkozásra van szükség.

A műtétek során a felszívódó fonalak használata a jellemző, így nincs szükség a későbbiekben varratszedésre. Gyermekeknél ébredés után infúzióadást követően néhány óra múlva már szájon át is lehet folyadékot fogyasztani, szilárd táplálékot azonban az altatás miatt aznap még nem lehet enni. A kórházban való tartózkodás maximum egy éjszakányi bent alvást jelent.

A műtétet követő első héten célszerű a betadine vagy kamillatea alkalmazásával történő lemosás napi két alkalommal. A műtét után előfordulhatnak még kellemetlen tünetek. Érdemes tartózkodni legalább egy hónapon át a szexuális élettől, valamint a sportolástól. A műtét során keletkezett heg elvékonyodására 3-6 hónapon belül lehet számítani.

Ritkán ugyan, de kialakulhatnak műtéti szövődmények, ilyenek például a gennyesedés, sebgyógyulási zavarok, vérzések, varratkilökődés, rögösödés. Ezekre mindig figyelni kell és megjelenésükkor ismételten szakorvoshoz kell fordulni.

Hívás