Endometriózis

Endometriózis

Az endometriózisról röviden

Ez több okból is problémás jelenség. Egyrészt azért, mert ezek a sejtek steril gyulladást okoznak, másrészt azért, mert környezetükben letapadások, összenövések jönnek létre, amelyek krónikus fájdalmat váltanak ki. A legsúlyosabb esetek közé tartozik többek között a petevezeték érintettsége, amely meddőséghez vezethet, de szintén kritikus helyzet alakulhat ki, ha a petefészek belsejében jelennek meg a méh nyálkahártyasejtjei.

Előfordulása, okai

Az endometriózissal érintettek száma növekedést mutat. Ez leginkább annak tudható be, hogy az első szülés ideje mára sokaknál nagyon kitolódott. A terhesség ugyanis – a menstruáció elmaradásával – csökkenti a betegség kialakulásának esélyét. Összességében azt lehet mondani, hogy napjainkban a termékeny korban lévő nők 10-15 százalékánál alakul ki endometriózis.

A betegség oka pontosan nem ismert, többféle elképzelés létezik magyarázatként. Ezek közül a legmeghatározóbb az immunrendszer gyenge állapotára utaló elmélet. Emellett meg kell még említeni a genetikai háttér jelentőségét hangsúlyozó irányzatot.

Tünetek

Sok esetben tünetmentes betegségről van szó. Ha tünetek is észlelhetők, azok közül a legtipikusabb az időszakosan jelentkező fájdalom. Ez annak tudható be, hogy a menstruáció során a méh nyálkahártyasejtjei ledobódnak, ezért kötődik a fájdalom a menstruációhoz, ami ciklikussága miatt okoz meghatározott időközönként fellépő fájdalmat. Az endometriózis tünete lehet a vizeletben vagy a székletben megjelenő vér, ha a húgyhólyag vagy a bélfal válik érintetté. Kezeletlenség esetén elviselhetetlen fájdalom vagy meddőség is kialakulhat szövődményként. Utóbbi oka az szokott lenni, hogy a petevezeték elzáródása vagy megtörése megakadályozza a megtermékenyülést.

Diagnózisa

Azokon a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon, amelyeken hüvelyi ultrahangvizsgálat is történik, jó eséllyel észrevehető a betegség, akár még a tünetek megjelenése előtt. Ha vérzés jelentkezik a vizeletben vagy a székletben, akkor endószkópia válik indokolttá, ami a húgyhólyag, illetve a bélrendszer tükrözését jelenti. Bizonyos tünetek esetén műtéti beavatkozásra, egészen pontosan laparoszkópiára lehet szükség, és így diagnosztizálható csak az endometriózis jelenléte. A laparoszkópia lehetőséget teremt arra, hogy az endometrikus elváltozásból mintát lehessen venni, amit szövettani vizsgálatnak vethetnek alá. Sok esetben annyira egyértelmű a diagnózis a látottak alapján, hogy nem feltétlenül indokolt a szövettani vizsgálat.

Kezelés

Jóval korábban a kezelés azon alapult, hogy művi úton, gyógyszerek beadásával megszüntették a menstruációt. Mára ez az eljárás korszerűtlenné vált, nem is alkalmazzák, azonban jelenleg is komoly szakmai viták zajlanak a legmegfelelőbb módszert érintően. A kezelés történhet műtét révén vagy gyógyszerek alkalmazásával. A műtéti eljárások terén is kétféle iskola létezik. Az egyik szerint a radikális beavatkozás vezet eredményre, melynek során minden endometrikus területet eltávolítanak a hasüregből. Ezzel szemben a másik irányzat a kevésbé megterhelő megoldások híve, amelyet gyógyszeres kezelés egészít ki.

Mivel a betegség okát nem ismerjük, ezért oki kezelést sem lehet alkalmazni. Ebből az is következik, hogy egyrészt az endometriózist nem lehet sem megelőzni, sem teljes mértékben gyógyítani, ezért visszatérésével számolni kell. Az sem ritka, hogy néhány évvel később a műtét megismétlése válik szükségessé. A legszerencsésebb eset, ha a beteg teherbe tud esni, melynek során a menstruáció elmaradása révén szinte kizárható a tünetek megjelenése. Ha már a petevezeték sérülése ezt megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, mesterséges úton, lombikbébi programok révén érhető el a megtermékenyülés.

Hívás