Orbánc

Orbánc

Az orbáncról röviden

Az orbánc egy gyakori, gyulladással járó, baktériumok által okozott fertőző bőrbetegség. Kezdődő változata a bőr felső részét érinti és a nyirokereken keresztül terjed.

Az orbánc okai

Az orbáncot a leggyakrabban a Streptococcus pyogenes baktérium okozza, de előfordulhat kórokozóként a Staphylococcusok csoportjába tartozó baktérium is. Ezek a baktériumok különböző hámsérüléseken, úgynevezett behatolási kapukon keresztül jutnak be a szervezetbe. Tipikus példa lehet erre egy gombás fertőzés által okozott repedés a lábujjak között, de a kiszáradt orrnyílás körüli repedéseken is be tud kerülni a kórokozó. Arra is van példa, hogy belülről indul a fertőzési folyamat, leginkább a mandulák és a garat baktériumflórájából vagy fülgyulladásból. Különleges eset, ha műtéti beavatkozás során kerül be a fertőzés, ilyenkor a beteg azonnali elkülönítésére van szükség.

Az orbánc kórlefolyása és tünetei

Az általános tünetek néhány nappal megelőzhetik a bőrtünetek kialakulását. Az általános tünetek között jelen van a magas láz, a hidegrázás, az étvágytalanság, a hányinger és a hányás. Idős betegeknél viszonylag gyakori jelenség, hogy ezek a tünetek enyhébb formában vagy egyáltalán nem jelentkeznek. A bőrtünetek a behatolási kaputól kiindulva terjednek. A bőrpírrel terhelt részek élesen elhatárolódnak az egészséges felszínektől és lángnyelvszerű formákat öltenek. A bőr ezeken a részeken duzzadt, felszíne feszes tapintású, fénylő és nyomásérzékeny. Megfigyelhető a regionális nyirokcsomók duzzanata, de gyakori a nyirokérgyulladás is. Legtöbbször az alsó végtagok válnak érintetté, de a tünetek arcon való felbukkanása sem ritka. Az arcon először csak az egyik oldalon jelenik meg a jellegzetes bőrpír, ami ezt követően átterjed az arc másik oldalára is. Az orbánc súlyosabb formáiban az ödémás bőrfelszínen hólyagos elváltozások alakulhatnak ki, illetve bevérzések is sújthatják az érintett területet. Előfordulhat a vöröslő területen bőrelhalás, fekélyesedés. Gyenge immunrendszerrel rendelkezőknél, valamint időseknél és csecsemőknél a fertőző folyamat az egész szervezetet érintheti, ami szepszishez vezethet, de gyakori a betegség kiújulása is. Többszöri kiújulás esetén bekövetkezhet a nyirokutak elzáródása, ami a bőr irreális megvastagodását, ajakduzzanatot idéz elő, a lábon pedig maradandó kötőszövet-szaporulat jelenik meg.

Az orbánc diagnózisa

Az orbánc diagnózisának felállításához többféle vizsgálat is szükséges lehet, ezekről fogunk egy átfogó képet adni az alábbiakban.

  1. Az anamnézis (kórelőzmény) felvétele

Amikor először érkezik hozzánk a panaszával, bőrgyógyász szakorvosunk tájékozódik az Ön által észlelt tünetekről, arról, hogy azok mikor, milyen formában jelentkeztek először, milyen jellegűek, mennyire intenzívek. Szintén hasznos információkkal szolgálhatnak a korábbi, illetve jelenlegi betegségekről, műtétekről, korábban és jelenleg szedett gyógyszerekről adott információk. Annak is lehet jelentősége, hogy a családtagok között felbukkant-e már ilyen vagy hasonló betegség, ezért a kezelőorvos erre is rákérdezhet. Szükséges lehet körüljárni a beteg munkakörülményeit, életkörülményeit, esetleges káros szenvedélyeit.

  1. Fizikális vizsgálat

Az orbánc több olyan tünetet is produkál, ami fizikális vizsgálattal jól érzékelhető. A jellegzetes tünetek (pl. lángnyelvszerű bőrpír) szemrevételezése már sok támpontot ad a szakorvos számára, emellett az érintett terület megtapintásával érzékelhető az ilyenkor szokásos feszes, nyomásérzékeny bőr.

  1. Laborvizsgálatok

Ha szükséges, bizonyos laborvizsgálatok elrendelésére is szükség lehet, ilyen például a vérvizsgálat, valamint az elváltozásokból kinyert minta alapján történő tenyésztéses vizsgálat. Utóbbit rendszerint csak az elhalással, tályogképződéssel járó esetekben alkalmazzák. Streptococcus fertőzés esetén a fehérvérsejtek emelkedett száma, balra tolt vérkép és CRP-emelkedés figyelhető meg.

A fentiekre támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a szövődménymentes orbánc diagnózisa az anamnézis, a jellegzetes klinikai tünetek és a fizikális vizsgálat alapján könnyen felállítható. Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy más élethelyzetek, betegségek is okozhatnak az orbánchoz hasonló tüneteket, amiket előzetesen ki kell zárni. Okozhat ugyanis hasonló tüneteket rögös visszérgyulladás, ekcéma, övsömör, Sweet-szindróma, de akár egy rovarcsípés is. Mivel a lábszári tünetek gyakoriak, ezért sokszor ki kell zárni a mélyvénás trombózis lehetőségét. Ez történhet Homans-próbával, indokolt esetben Doppler-ultrahang vizsgálattal. Hasonló panaszokkal járhat a szíveredetű keringési zavar miatt fellépő vénás eredetű ekcéma is, itt mindkét alsó végtagon megjelenik bőrpír és ödémás duzzanat, ugyanakkor láz és általános tünetek nem jelentkeznek.

Az orbánc kezelése

Az orbánc oki kezelésére a szakorvos elsődlegesen penicillint ír fel, aminek adagolása súlyosabb esetekben először intravénásan, majd szájon át szedhető készítményekkel történik. A kevésbé súlyos eseteknél elegendő ma már a szájon át történő adagolás, köszönhetően a modern, jól felszívódó antibiotikumoknak. Akinél a penicillin allergiás panaszokat okoz, ott például a clindamycin lehet az alternatívául szolgáló hatóanyag.

Ha 48-72 órás antibiotikum-kezelést követően nem következik be javulás, a tünetek továbbra is fennállnak, esetleg még tovább súlyosbodnak, akkor az addig alkalmazott antibiotikum helyett egy másik, szélesebb spektrummal rendelkező szerre kell cserélni.

Ezen túl kiegészítő szisztémás kezelésként, a gyulladás, a láz, illetve a fájdalom enyhítésére láz- és fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők adhatók. Kifejezett ödémás végtag esetén javasolt vízhajtó készítmény szedésének elrendelése.

A beteg részére fontos továbbá az ágynyugalom, a lábakat pedig ne hagyjuk lógó állapotban. A kezelés részét képezi helyi kezelés alkalmazása is. Ennek keretében az ismert vagy feltételezett behatolási kaput mindig kezelni kell, aminek legfőbb célja a megelőzés, ellenkező esetben ugyanis az orbánc nagy valószínűséggel vissza fog térni, ki fog újulni. Jellemző, hogy a behatolási kapu kialakulását gombás fertőzés idézi elő, ilyenkor értelemszerűen a gombás fertőzést kell megszüntetni. Az orbánccal érintett felületet fertőtleníteni kell, majd hűtőpasztával, hideg vizes vagy langyos borogatással, védőkenőccsel enyhítsük a fájdalmat, a gyulladást. A kezelést naponta, reggel, fürdés után kell ismételni. Ha az akut gyulladás megszűnt, a végtagra rugalmas pólyát kell felhelyezni, amit ezt követően még legalább egy hónapig javasolt viselni.

Korábban életveszélyes betegségnek számított, ma már azonban gyorsan gyógyul, köszönhetően a korszerű, injekció formájában vagy akár szájon át adagolható antibiotikumok hatásának. A bőrfelszínen jelentkező elváltozások hegesedés nélkül gyógyulnak, legfeljebb mikroszkopikus méretű tályogok maradhatnak fent néhány esetben. Fontos azonban leszögezni, hogy kezelés nélkül még halállal is végződhet, ha szövődményként vérmérgezés alakul ki. Éppen ezért ha a fentebb ismertetett tüneteket észleli magán, javasolt minél előbb bőrgyógyászati magánrendelésünk felkeresése, ahol szakorvosaink modern gyógyszeres kezeléssel gyorsan és hatékonyan fogják kezelni a betegséget.

Hívás