Dacára az orvostudomány folyamatos fejlődésének, a nőgyógyászati daganatok még mindig évről-évre rengeteg életet követelnek.
Mindez különösen annak fényében jelentős probléma, hogy rendszeres szűrésekkel a nőgyógyászati daganatok többsége időben felismerhető, célzott kezelésekkel pedig megállítható.
A prevenció, vagyis a megelőzés tehát nagyon fontos, hiszen minél előbb kezdődik a páciens kezelése, annál jobb esélyei vannak a teljes gyógyulásra.
Hogy melyek 2022-ben a leggyakoribb nőgyógyászati ráktípusok?
Aktuális cikkünkben ezeket gyűjtöttük össze a kapcsolódó sajátosságok, tünetek és tudnivalók társaságában, hogy a páciensek észlelni tudják a problémát és időben jelentkezhessenek nőgyógyászati magánrendelésünkön.
Méhnyakrák
A méhnyakrák az orvostudomány jelenlegi állása szerint az egyetlen olyan nőgyógyászati daganattípus, aminél a kialakult betegséget megelőző állapot valamennyi esetben jól felismerhető.
Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelően gyakori szűrés, azon belül is az úgynevezett Pap-teszt elvégzése, aminek részeként hüvelyi kenetvételre van szükség.
Ezt a kenetet értékelik ki az úgynevezett P-skálán, amihez további vizsgálatok társulhatnak, így szinte minden esetben kiegészíti az eredményt az úgynevezett Bethesda klasszifikáció.
Fontos az éves szűrés
Mivel a méhnyakrák kialakulása akár több esztendőig is eltarthat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a hölgyek számára a rendszeres évenkénti szűrés.
Ezzel az elváltozások idejében felismerhetők és kimutathatók, így megkezdődhet a célzott kezelés.
Mivel a méhnyak daganatának kialakulásában bizonyítottan fontos szerepe van a Humán Papillóma vírusnak, ezért a kapcsolódó kórokozó kimutatására is szükség lehet a szűrővizsgálatok során.
Fontos kiemelni, hogy a rendszeres szűrővizsgálatokkal és a HPV oltással együtt a méhnyakrák kialakulása gyakorlatilag teljesen megelőzhető lenne.
A méhnyakrák tünetei
A tünetek tekintetében a méhnyakráknak egészen egyértelmű előjelei vannak. A legtöbbször a rendszertelenné váló vérzés, valamint a szexuális együttlét során jelentkező fájdalom készteti a pácienst a kivizsgálásra.
Ezt kísérheti rendszeres alhasi fájdalom – nem csak menstruáció idején –, valamint már-már kóros, gyakorlatilag folyamatos hüvelyi folyás is.
Itt érdemes megjegyezni azonban, hogy a betegség teljesen tünetmentes is lehet bizonyos esetekben.
Mitől alakul ki a méhnyakrák?
A daganatos elváltozás kialakulásában bizonyítottan nagy szerepet játszik a fentiekben említett HPV vírus, de vannak úgynevezett hajlamosító tényezők is.
Az egyik ilyen, ha valaki túl korán kezdi az aktív szexuális életet vagy később túl gyakran cseréli a partnereit, de a megfigyelések szerint a hormonális fogamzásgátlók egyaránt elősegíthetik a daganat kialakulását.
Ha szeretne többet tudni a betegségről, méhnyakrák tudástárunkban minden fontos részletet elolvashat.
Mellrák
A mellrák kialakulására a statisztikák szerint 35-40 éves korban van a legnagyobb esély. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabb- vagy idősebb korban nem jelentkezhet.
Szerencsére az emlőrák ma már a legjobban kezelhető daganattípusok közé sorolható, azonban csak úgy, mint valamennyi nőgyógyászati ráktípus esetén, itt is elengedhetetlen a korai felismerés.
Az önvizsgálat fontos, de nem elég
Ma már a rutin nőgyógyászati vizsgálatok közé sorolható a rendszeres emlővizsgálat, azonban nagyon sokan még mindig úgy gondolják, hogy az önvizsgálat elegendő lehet számukra.
Noha nagyon fontos, hogy a páciens gondoskodjon önmaga ellenőrzéséről, de 18 éves kortól elengedhetetlen a rendszeres orvosi szűrővizsgálat is.
Ez 18 és 40 év között normál esetben az UH+ tumormarkeres vizsgálatot jelenti, 40 év felett pedig ezt a mammográfiai szűrés egészíti ki.
A mellrák tünetei
A mellrák egyik legjellemzőbb tünete a mellben vagy hónaljtájékon kimutatható csomó. Lehet egészen apró, borsónagyságú, de akár nagyobb, diónyi méretű is.
A legtöbbször csak egy, de bizonyos esetekben akár több csomó is kitapintható, és óriási tévhit ezek fájdalmas jellege, gyakran teljesen fájdalmatlanul is megbújhatnak valamelyik emlőben, ami megnehezíti feltárásukat.
A csomókon felül előfordulhat továbbá a mellbimbó váladékozása, illetve annak behúzódása is többek között, sőt különféle bőrproblémák egyaránt jelentkezhetnek a mell környezetében.
Mitől alakul ki a mellrák?
Nincs egyértelmű bizonyítéka az orvostudománynak arra, hogy konkrétan mitől alakul ki a mellrák, de vannak bizonyos hajlamosító tényezők.
Az egyik ilyen például, ha az érintett személy túl későn, 30 éves kor felett vállalt gyermeket vagy nem szült és nem szoptatott, de összefüggést találták a betegség és a rendszeres dohányzás között is.
Ami bizonyított még, hogy 35 éves kor felett a kialakulás esélye növekszik, miközben az egészet befolyásolhatja a hormonterápia, illetve természetesen a genetika is.
Ha tehát volt már a családban mellrák, akkor az évenkénti kivizsgálás és szűrővizsgálat kötelező jellegű.
Petefészekrák
Szintén a leggyakoribb nőgyógyászati ráktípusnak tekinthető a petefészekrák, ami egyben az egyik legveszélyesebb is, mert a legtöbbször csak nagyon általános tünetekkel rendelkezik.
Az életkor előrehaladásával a petefészekrák kialakulásának a kockázata is növekszik, az általános tünetek miatt pedig az esetek döntő többségében csak előrehaladott stádiumban tudják diagnosztizálni.
Ezért van az, hogy a nőgyógyászati daganattípusok közül a petefészekrák követeli a legtöbb áldozatot, mert későn felismerve már áttéteket képez más szervekkel.
Ezért fontos tünetek nélkül is a rendszeres szűrés
Mivel nagyon veszélyes betegség, ezért a petefészekrák tekinthető a legjelentősebb elrettentőnek azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés.
Még akkor is, ha a páciensnek éppen nincsenek tünetei, vagy csak teljesen enyhék, már-már felfázásszerűek.
Konkrétan a szűrővizsgálatok fájdalmatlanok, általában ultrahanggal és egyéb képalkotó folyamatokkal, tumormarker-elemzéssel könnyedén felállítható általuk a diagnózis.
Amennyiben erre időben sor kerül, a petefészekrák ugyanolyan eredményesen gyógyítható, mint például a méhnyakrák vagy a mellrák.
A petefészekrák tünetei
Mint fentebb már kiemeltük, a petefészekráknak a tünetei teljesen általánosak, sok esetben egyáltalán nem is érezhetők, esetenként összekeverhetők más problémákkal.
Példának okáért nagyon gyakori, hogy az elváltozás egyszerű haspuffadással, gyomorpanaszokkal jelentkezik, de felléphetnek vérzészavarok, a medencébe sugárzó fájdalom, sőt fogyás is.
Utóbbi a has körfogatának növekedésével együtt – amit a hasűri folyadék felhalmozódása idéz elő – általában már előrehaladott állapotra, valamint szövődmény vagy áttét kialakulására utal.
Mitől alakul ki a petefészekrák?
A petefészekrák kialakulására több tényező is hajlamosít. Kutatások igazolják például, hogy az egyik legfontosabb a genetika, azon belül is a BRCA-1 és BRCA-2 génmutációk megjelenése.
Családi halmozódás esetén tehát nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, ami mellett a változókor és a különféle hormonkezelések szintén a hajlamosító tényezők között említhetők.
Ezen felül az orvostudomány ide sorolja a szülés és szoptatás hiányát, a túl kései gyerekvállalást, valamint a lombik programokat, a mesterséges megtermékenyítést és társaikat.
Méhtestrák
A méhtestrák a változó korba lépett nők egyik leggyakoribb nőgyógyászati rákbetegsége. Leginkább az 50. életévüket betöltött hölgyek körében alakul ki, méghozzá főként a hormonális változások, az ösztrogénegyensúly felborulása miatt.
A legtöbb esetben váratlan vérzéssel jelentkezik a probléma, ami minden esetben szövettani vizsgálatot von maga után, hogy a betegség igazolható legyen.
Fontos tudni, hogy a daganat ilyen esetekben a méhnek a belső hártyás felületében, az úgynevezett endometriumban alakul ki, és képes nagyon gyorsan áttéteket képezni.
Időben felismerve a méhtestrák is jól kezelhető
A rohamtempóban történő terjedése miatt a méhtestrák gyors felismerése életmentő lehet. Ha korai stádiumban fel tudják ismerni, akkor a méh, a petefészek és a petevezetők teljes eltávolításával nagyon hatékonyan gyógyítható, túlélési esélye ilyenkor kiváló.
Kifejezetten gyakran találkozni azonban elhanyagolt esetekkel. A méhtestrák előrehaladott állapotában márpedig egy nagyon makacs betegség, a rákos sejtek hamar terjednek a szervezetben, így ilyenkor már nyirokcsomó-eltávolításra, valamint sugár- és kemoterápiára is szükség lehet.
A méhtestrák tünetei
Az egyik legelső tünet, ami méhtestrák kialakulására utalhat, hogy a páciens bár átesett már a változó koron, mégis ciklusszerű vérzés alakul ki nála. Ez a klimax után nemcsak szokatlan, hanem minden esetben kivizsgálást igényel.
Érdekesség, hogy a legtöbbször más tünetek nem jelentkeznek, vagy csak nagyon általánosak. Ilyen például a hasfeszülés, a hasfájás, a méhtájékról érkező görcsös fájdalom vagy nyomásérzés, tehát semmi olyan jel, ami nagyobb problémára utalna.
Mitől alakul ki a méhtestrák?
A méhtestrák egyik legjelentősebb kiváltó oka a menopauza, illetve az ezzel járó hormonális változások, melyek jelentős módosításokat indítanak el a szervezeten belül.
Ezen felül az ösztrogéndominancia, a kapcsolódó hormonterápiák szintén ronthatják a helyzetet, de a genetika mellett az elhízás, a mozgásszegény életmód szintén a hajlamosító tényezők közé sorolható.
