A gyakori fáradtság hátterében természetesen meghúzódhat az öregedés, sőt a túlzott elhízásnak is természetes velejárója, viszont vannak olyan állapotok, amikor az emberek azt tapasztalják, hogy teljesítőképességük minden ok nélkül lecsökkent.
Ez különösen 40-50 éves kor felett adhat okot leginkább az aggodalomra, hiszen ilyenkor már felmerül a gyanú, hogy nem az öregedés áll a háttérben, hanem valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, ami sürgős kardiológiai vizsgálatot tesz indokolttá.
Természetesen nem kell rögtön megijedni, ha gyakran érezzük magunkat fáradtnak és erőtlennek, hiszen közel sem biztos, hogy súlyos betegségről vagy kardiológiai problémáról van szó, de az esetek többségében innen eredeztethető ez a jelenség.
40 éves kor felett sokaknál természetes a gyakori fáradékonyság
Általánosságban elmondható, hogy nagyjából 40 éves kor felett az emberi szervezetben olyan biológiai változások indulnak útnak, melyek az egész testre hatással vannak, ennek megfelelően pedig a gyakori fáradékonyság, a teljesítmény csökkenése általánossá válik.
A korosodás ugyanis a teljesítőképességet is befolyásolja, apránként csökkenni kezd az állóképesség, a csontsűrűség, de a hajlékonyság is. Ez azonban nem törvényszerű, hiszen a megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással a folyamat sokáig késleltethető.
Mindez ráadásul nemcsak a fizikai-, hanem a szellemi teljesítőképességnél is megfigyelhető, ami a megfelelő tréningek alkalmazásával szintén megfékezhető. Kardiológiai szempontból azonban fontosabbak a fizikai problémák, hiszen egy teljesen általános jelenség mögött is meghúzódhat jelentős elváltozás.
Ez pedig rendkívül veszélyes, mindemellett pedig hozzájárul azokhoz a negatív statisztikákhoz, melyek szerint Magyarországon a szívproblémák még mindig a vezető halálokok közé sorolhatók, és meglepő módon egyre több embert érintenek a 40-es korosztályból is.
Nyilvánvalóan nem kell megijedni, ha 40-50 évesen már képtelenek vagyunk arra, hogy a munkahelyünkön több éjszakai műszakot is ledolgozzunk ugyanolyan teljesítmény mellett, vagy ugyanazt a fizikai munkát elvégezzük, mint egy 20 éves, azonban vannak olyan jelek, amelyek azonnali kardiológiai kivizsgálást tesznek szükségessé.
Mikor forduljunk kardiológushoz?
Mivel sokan hajlamosak arra, hogy enyhébb tünetek esetén halogassák a kardiológiai kivizsgálást, az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a jelenségeket, melyek nagyobb odafigyelést igényelnek, és nem írhatók az öregedés számlájára.
Fontos kiemelni, hogy ezek a tünetek közvetett- vagy közvetlen módon, de kapcsolatban állnak a gyakori fáradékonysággal, a teljesítmény csökkenésével, így azok egyfajta kísérőinek tekinthetők.
Szokatlanul erőteljes fáradtság
Mivel cikkünk egyik központi témája, érdemes első helyen kiemelni, hogy súlyos kardiológiai elváltozásokat jelezhet előre, ha a szokásosnál erőteljesebb fáradtságot tapasztalunk, ami a statisztikák alapján akár a szívinfarktus egyik korai tünete is lehet.
Soha nem szabad tehát félvállról venni sem az erős-, sem a tartós kimerültséget, hiszen szívelégtelenség és különféle szívbetegségek húzódhatnak meg a hátterében, melyek a legtöbbször visszafordíthatók, ha a páciens időben orvosi segítséget kér.
A terheléstől független légszomj
Az még fiatalabb korban is normális, ha intenzív testmozgás, így például futás vagy egy kardió edzés után felgyorsul a légzés, kisebb légszomj jelentkezik, ami gyorsan rendeződik, egy-két percen belül tehát visszaállhat a normális életritmus.
Az viszont minden esetben aggodalomra ad okot, ha a gyakori fáradtság mellett terheléstől függetlenül is gyakran tapasztalunk légszomjat, lihegést vagy egyszerűen olyan érzést, mintha túl kevés lenne a levegőnk és nem tudunk elég mélyet lélegezni.
Már a hétköznapi feladatokban is elfáradunk
Haladéktalan kardiológiai kivizsgálást tesz szükségessé, ha teljesen hétköznapi feladatok is képesek kimeríteni minket. Az ugyanis normális, ha egy edzést vagy egy hosszabb futást követően kimerültnek érezzük magunkat, de egy lépcsőzés után már abnormális ilyesmit észlelni.
Akár rendszeresen mozogtunk korábban, akár nem, ha a hétköznapi feladatok fáradtságot, heves szívdobogást és légszomjat okoznak – legyen szó rendszeresen visszatérő vagy eseti problémáról –, a kardiológiai szakvizsgálat életmentő lehet.
Lassabban regenerálódik a pulzusunk
Szintén aggodalomra ad okot, ha a rendszeres fáradékonyság mellett a pulzusunk sokkal lassabban regenerálódik egy nagyobb megterhelés után, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy a szívünkkel történt valami, hiszen nehezebben alkalmazkodik az új helyzetekhez.
A pulzus lassabb regenerálódása soha nem írható az öregedés számlájára, az állandó fáradtsággal és a teljesítmény csökkenésével együtt inkább valamilyen szívbetegségre utaló tünetről lehet szó.
Alvászavarok jelentkeznek
Azon túl, hogy az alvászavarok rengeteg kellemetlenséget okozhatnak a hétköznapok során, hátterükben gyakran húzódhatnak meg kardiológiai problémák. Az alvászavarok miatt fokozódhat a betegek fáradtságérzete, miközben az egész jelenség hátterében gyakran kardiológiai elváltozások állnak.
Ezen felül az alvászavarok elősegítik újabb szív- és érrendszeri panaszok kialakulását, így példának okáért növekszik mellette a szívinfarktus-, a stroke- és a pitvarfibrilláció kockázata, miközben hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához is.
Szorongás és nyugtalanság
Rengeteg ember szenved tartós szorongástól és gyakori nyugtalanságtól. Sokan ezt egyfajta mentális problémának tekintik, holott krónikus előfordulás esetén és állandó fáradékonysággal kiegészülve nem kizárt, hogy kardiológiai elváltozás is állhat a háttérben.
A szívinfarktuson átesett betegek utólag ugyanis nagyon gyakran számolnak be arról, hogy konkrétan az infarktus előtt órákon át erőteljes nyugtalanságot és szorongást tapasztaltak, így ha rizikócsoportba tartozunk, ezeket a tüneteket is mindig vegyük kellően komolyan.
Szorító mellkasi fájdalom
Mivel sokan a súlyosabb, mondhatni nyilvánvaló tünetek esetén is hajlamosak halogatni a kardiológiai kivizsgálást, ezért fontos kiemelni, hogy amennyiben napok óta tartó fáradékonyság után szorító mellkasi fájdalmat tapasztalunk, az jellemzően már sürgősségi ellátást igénylő elváltozás lehet.
A közhiedelemmel ellentétben a kardiológiai betegségekhez kapcsolódó mellkasi fájdalmak nem hirtelen, hanem lassan, fokozatosan alakulnak ki, így erősödnek és sugároznak ki újabb testrészekbe.
Gyakori szívdobogás-érzés
Hogy valakinek magas a pulzusszáma és gyakran tapasztal szívdobogás-érzést, az kifejezetten gyakori állapot – különösen az alacsony vérnyomástól szenvedők körében, hiszen ilyenkor a szív azzal próbál több oxigént és tápanyagot juttatni a szervezet minden pontjára, hogy erőteljesebben és többet ver.Csakhogy ezen a ponton több ok-okozati összefüggésre is oda kell figyelnünk, hiszen egy szívritmuszavar is előidézhet például alacsony vérnyomást, ami szintén magas pulzusszámot eredményez. Ha ezek a tünetek gyakoriak, naponta jelentkeznek, akkor azonnali kardiológiai vizsgálat javasolt.
Hogyan diagnosztizálható a gyakori fáradékonyságból fakadó szívbetegség?
Amennyiben a rendszeres fáradékonyság és az egyéb kapcsolódó tünetek mögött szívbetegség lapulhat, azt ma már többféle kardiológiai módszerrel lehet feltárni.
Konkrétan a vizsgálatok minden esetben pácienstől függenek, hiszen közel sem mindegy, hogy a beteg milyen állapotban van és milyen panaszoktól szenved. A stresszes életmódot folytatók számára például elengedhetetlen a terheléses EKG és a szívultrahang mellett egy nagyobb laborvizsgálat is.
Ezen felül lényeges lehet egy arteriográfos ellenőrzés, de egy alapos szívstressz vizsgálat szintén sokat segíthet ilyenkor a pontos diagnózis felállításában, miközben az életmódbeli tanácsokkal gyakran már a diagnózis során megtámogatható a beteg.
Ha a páciens sportoló vagy hobbiszinten űz valamilyen testmozgást, akkor esetében célzott kardiológiai kivizsgálásra van szükség. A fentiekben kiemelt általános beavatkozásokon ilyenkor elengedhetetlen a szívultrahang annak érdekében, hogy az anatómiai eltérések teljes egészében kiderüljenek.
Akár veleszületett-, akár szerzett szívbetegség gyanúja merül fel a nyugalmi- és a terheléses EKG a legtöbb esetben javasolt diagnosztikai módszer. Ez és a szívultrahang különösen fontos a sportolóknak és az aktív életmódot folytatóknak, hiszen még a rutin sportorvosi vizsgálatok során sem jellemző ezeknek az alkalmazása.
Az említett módszerek kivétel nélkül lehetőséget adnak arra, hogy a kezdődő szívproblémák is feltárásra kerüljenek, ezáltal minden óvintézkedést időben meg lehet tenni annak érdekében, hogy a beteg elkerülhesse a súlyos- akár életveszélyes állapotokat.
Nem csak kardiológiai betegség okozhat gyakori fáradtságot
Végül, de nem utolsó sorban néhány szó erejéig fontos kiemelni, hogy a gyakori fáradtság hátterében nem csak kardiológiai betegségek állhatnak, noha tény és való, hogy a leggyakrabban ezek okoznak ilyen tüneteket.
Állandó levertséget, fáradtságot és általános gyengeséget azonban könnyedén előidézhet cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, de még az alvási apnoe, a vérszegénység, illetve olyan súlyosabb elváltozások is, mint egy daganatos megbetegedés.
Ezen felül a fáradtság minden esetben a vírusos- és bakteriális eredetű fertőzések velejárója, illetve olyankor is jelentkezik, ha a szervezet immunrendszerét valamilyen más betegség támadta meg, hiszen természetes védővonalunk működése rengeteg energiát emészt fel.
Ritkán kerül szóba, de a pszichés eredetű problémák, így például a depresszió vagy a szorongás egyaránt társul gyakori fáradtságérzettel, tehát amennyiben napokon át kipihentnek vagy álmosnak érezzük magunkat, forduljunk mielőbb orvoshoz, és ha a kardiológiai vizsgálat negatív, folytassuk más szakterületekkel a feltárást.
