Vesekő

Vesekő

A vesekőről röviden

A vesekövesség vagy a húgyúti kövesség a lakosság 4-5%-át érintő, népbetegségnek számító betegség. A vizeletben kicsapódó kristályos vegyület, leggyakrabban, az esetek négyötödében kalcium-oxalát formájában van jelen a vesékben.

Vesekő

A probléma sokszor rejtve marad, mivel a kövek, azok közül is inkább a nagyobbak alig mozdulnak meg. Gyakran előfordul, hogy csak véletlenül, egy másik betegség miatt elvégzett hasi ultrahang miatt derül fény a jelenlétükre.

Ha érezhető tüneteket produkál, akkor az általában heves, görcsös fájdalomban nyilvánul meg, ezen kívül azonban egyéb problémát nem szoktak okozni. Nagyon ritkán, de előfordulhat azonban súlyos fertőzés vagy vesebetegség is a vesekő hatására.

A vesekő előfordulása

Gyakori betegségnek számít. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak, ezért a családi halmozódásra jó esély van. A férfiaknál kétszer gyakrabban alakul ki. Az életkort illetően nem ritka a csecsemők, gyermekek érintettsége, de a legjellemzőbb a 20 és 40 év közötti korosztályban.

Összefüggés mutatható ki a kialakulás gyakorisága és a földrajzi élőhely között is. A fejlett, ipari társadalmaknál a betegek száma emelkedést mutat, ezzel szemben a fejletlenebb országokban – ahol az alultápláltság is sokaknál jellemző – ritkábban fordul elő. Szintén gyakoribb a forró éghajlatú, illetve a hegyvidéki területeken, ami az itt élők kisebb folyadékfogyasztásával van összefüggésben.

Akinek már volt veseköve, azoknál közel 50%-os eséllyel néhány éven belül újabb kialakulására lehet számítani.

A vesekő okai

A kialakulás három legfontosabb tényezője egyértelműen a nem megfelelő étrend, a nem elegendő folyadékfogyasztás és a mozgásszegény életmód.

Ha valamely anyagból a vese olyan sokat választ ki, amelynek vizeletbeli mennyisége meghaladja az oldhatósági koncentrációt, akkor az az oldatból kiválik. Ezt el tudjuk érni valamilyen étel vagy ital túlzott fogyasztásával, de a vese nem megfelelő működési is eredményezheti.

Vesekő

A nem elegendő folyadékfogyasztás sűrűbbé, koncentráltabbá teszi a vizeletet, ami szintén kedvez a vesekő kialakulásának.

A vizelet pangása ugyancsak elősegíti a kőképződés folyamatát. A pangás leginkább mozgásszegény életmód miatt jöhet létre, de valamilyen elfolyási akadály is kiválthatja. Csekélyebb mértékben ugyan, de genetikus és különböző anyagcserezavarok is megtalálhatók az okok között.

A vesekő diagnózisa

Ha a vesekő panaszokkal jár, akkor azok jellegzetessége miatt nem okoz gondot a diagnózis felállítása. Kórházi körülmények között érdemes hasi ultrahangvizsgálattal is megerősíteni a diagnózist.

Hogy a későbbi, újbóli kialakulás megelőzősét elő lehessen segíteni, meg kell határozni a vizeletben lévő oldott ionok mennyiségét, amiből a vesekő főbb összetevőire lehet következtetni. A vizelet pH-értéke is beszédes adat, mivel ebből az értékből is lehet következtetni a kő típusára.

A vérvizsgálat során mérni kell a húgysav és a kalcium szintjét, illetve a veseműködésre jellemző kreatinin és karbamid értékét.

A vizeletvizsgálatnál megjelenhet a vesekő egyik lehetséges tünete, a véres vizelet, illetve a vizelet üledékében olykor megfigyelhetők a kőre jellemző kristályok is. A vizeletben található baktériumok, gennysejtek a húgyúti kövesség bakteriális jellegére utalnak.

A vesekő tünetei

Elég gyakori, hogy a vesekő nem jár panaszokkal, hanem csak szimplán a vesemedencében foglal helyet, anélkül, hogy elfolyási akadályt képezne.

Ha a kő vándorolni kezd, úgynevezett veseköves rohamot idéz elő, ami könnyen felismerhető. A fájdalom rendkívül éles, görcsös, ami mellé nem ritkán hányinger és hányás is társul. A görcs deréktájon, a vesék környékén jelentkezik először, és férfiaknál a comb és a herék irányába, míg nőknél a nagyajkak és a hólyag felé sugárzik. A vándorló kövek véres vizeletet is gyakran eredményeznek. Ha a kő bekerül a húgyhólyagba, akkor a fájdalom hirtelen és jelentősen mérséklődik. Előfordulhat, hogy a kő beékelődik a vizeletelvezető szerveknél, melynek révén pangás alakul ki. A húgyúti pangásból fertőzés, súlyosabb esetben pedig akut veseelégtelenség jöhet létre.

A vesekő kezelése

A betegek döntő többségénél, közel 80%-ánál nincs szükség műtéti beavatkozásra, elegendőek a konzervatív megoldások. Ez leginkább bőséges folyadékbevitelt jelent, ami gyorsítja a kő távozását és a húgyutakat is tágítja. Ha hányás is jellemzi a vesekő okozta panaszokat, akkor a folyadékot – ami gyógyszert is tartalmaz – infúzió segítségével kell bejuttatni. A tüneti kezeléseknél a fájdalomcsillapítás a legfontosabb annak mértéke miatt. Ehhez sokszor erős, olykor kábító hatású szerekre van szükség. Segíthet még a fájdalom enyhítésében a deréktájra helyezett valamilyen meleg tárgy.

Vesekő

Bizonyos kőtípusoknál megfelelő módszernek bizonyul a lökéshullám-terápia, melynek révén olyan méretűre lehet zúzni a követ, ami egyrészt oldja a fájdalmat, másrészt lehetővé teszi a zúzalék könnyebb távozását a szervezetből. Az eljárás sikerességét ultrahanggal vagy röntgenvizsgálattal követik nyomon. Az eljárás eredményeként létrejött törmelék néhány hónapon belül távozik a vizelettel.

Ha a kő – méretéből adódóan – nem képes távozni a húgyvezetéken át, illetve jelentős pangás alakult ki a jelenléte miatt, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Ez az eljárás lehetőség szerint endoszkópos eszközzel történik. A lökéshullámos kezelések egyik típusa, az úgynevezett PNL-módszer segítségével a testen belül, a kőhöz közel képződnek a lökéshullámok, hatékonyabban, koncentráltabban előidézve ezzel a vesekő szétzúzását.

A vesekő megelőzése

A vesekő képződésének megelőzésében, valamint ha már kialakult, növekedésének lassításában kiemelt szerep jut a bőséges, a nap folyamán egyenletesen elosztott folyadékfogyasztásnak. A rendszeres testmozgás szintén jótékony hatással bír, mivel mozgásban tartja a testben lévő folyadékot, kedvezőtlenül hat a kőképződésre.

A vizelet kémhatását is befolyásolhatjuk bizonyos gyógyszerek szedésével, ami szintén megelőzheti a betegség kialakulását.

Fentebb említésre került, hogy az első vesekő megjelenését követően a betegek közel 50%-ánál újabb alakul ki. Ennek kivédéséhez fontos tudni a kő összetételét, mert ebből le lehet vonni következtetéseket arra vonatkozóan, hogy milyen étrendbeli változtatásokra lehet szükség a későbbiekben.

A leggyakoribbak a kalciumtartalmú, ezeken belül a kalcium-oxalátból felépülő kövek. Akinél ilyen követ diagnosztizáltak, annak egyrészt a sófogyasztást kell visszafognia, másrészt azokat az ételeket kell mértékkel fogyasztania, amelyek sok oxalátot tartalmaznak. Ilyenek különösen a cékla, a tea, a kakaó, a csokoládé, a rebarbara vagy a spenót.

A húgysavkövek körülbelül a vesekövek 10-15%-át teszik ki. Ezek kialakulásában a magas húgysavtartalmú ételek játszanak szerepet. Ezért kerülni kell az állati belsőségek, a vörös húsból készült termékek, illetve a hüvelyesek túlzott fogyasztását.

Végül meg kell említeni az étrenddel összefüggésben a kalciumfoszfátos veseköveket is, amelyek megelőzésére a kalciumban gazdag tejtermékek mérséklésére van szükség.

Klinikánkon nemcsak a vesekővel kapcsolatos panaszok kivizsgálására nyílik lehetősége, hanem a megelőzésben is segítséget tudunk Önnek nyújtani étrendhez kapcsolódó tanácsadással, ha felkeresi dietetikai magánrendelésünket.

Hívás