Tudástár
  1. Tudástár
  2. Székletinkontinencia

Székletinkontinencia

Székletinkontinencia

A székletinkontinenciáról röviden

A székletinkontinencia az az állapot, amikor nem tudjuk kontrollálni a székletürítést. A széklettartási képességre a végbél záróizmai, a medencefenék izmai, a gátizomzat, a végbél helyzete, illetve a nyálkahártya alatti visszér párnácskák vannak hatással, különösen igaz ez a külső- és belső záróizmokra.

A székletürítési inger a székletnek a végbél alsó harmadába való érkezésekor keletkezik. Ezt a fázist tudjuk kontrollálni egy tanulási folyamatot követően. A székelési inger keletkezéséhez vezető és az ürítés visszatartását segítő mechanizmusban bekövetkezett zavarok vezetnek végül a széklet visszatartásának problémáihoz.

A székletinkotinencia lőfordulása

A székletinkontinencia számszerűsített előfordulásának meghatározása nehéz a látencia miatt. Sokan ugyanis nem mernek orvoshoz fordulni a problémával.

A betegség legtöbbször idősebb korban jelentkezik. Ennek az oka elsősorban az, hogy a tüneteket gyakran a beidegzés és az izomtónus korral járó csökkenése eredményezi. Az aranyeresség szintén inkább a középkorú felnőtteknél jelenik meg legtöbbször, ami ugyancsak problémás a betegség szempontjából.

A nőknél a betegségeken kívül más okokból is jellemző az előfordulása. Tipikus példa a szülést követő székletinkontinencia, amelyet a szülés során a gátizomzatban létrejövő sérülések váltanak ki. A menopauzát is meg kell említeni, mivel az ilyenkor fellépő hormonális változások a gyengítően hatnak a medencefenék izmaira, ez szintén székletinkontinenciát idézhet elő.

A székletinkontinencia okai

A kiváltó ok többféle lehet, a leggyakoribbak azonban a medencefenék gátizomzatának elégtelen működésére vagy valamilyen sérülésére vezethetők vissza. Ezen belül felmerülhet izomsérülés, beidegzési zavar, a medencefenék sérülése is.

A sérüléseket műtéti beavatkozások (pl. aranyérműtét), anális szex közben elszenvedett izomsérülések, valamint daganat miatti sugárterápiás kezelés is állhat a betegség hátterében. Itt kell megjegyezni, hogy végbéldaganatnál szinte mindig megjelenik a székletvisszatartási probléma, különösen ha a daganat eléri az izomgyűrűt.

A betegséget előidézheti valamilyen idegrendszeri betegség is, például bizonyos immunbetegségek vagy szklerózis multiplex. Rosszul beállított cukorbetegség szövődménye is lehet abban az esetben, ha az már az ebből a szempontból fontos idegek sorvadásához vezet. Más, gyulladásos betegségek a végbél tároló kapacitására és tágulékonyságára lehetnek rossz hatással. Ez azt is eredményezheti, hogy nem tudjuk helyesen megítélni a széklet állagát, ami szerepet játszhat a betegség kialakulásában.

Az előrehaladott aranyér is okozhat bizonyos fokú zárási elégtelenséget, ez azonban nem jelent valódi inkontinenciát, mivel ilyenkor csak a megnagyobbodott, olykor a záróizmon kívülre kerülő aranyeres párnák váladéka jelenik meg a fehérneműn. Ezt érzékelik – tévesen – az érintettek inkontinenciaként. Ennek elkülönítését a valódi betegségtől csak kivizsgálást követően lehet megtenni.

Végül a krónikus erőlködést is meg kell említeni, amely szintén negatív hatással lehet a beidegzés és az izomműködés egységére.

A székletinkontinencia tünetei

A tünetek különböző súlyossági szintűek lehetnek. Enyhébb esetben csak kisebb folt vagy foltok jelennek meg a fehérneműn, míg súlyosabb esetben a híg, végül a kemény széklet visszatartására sem képes a beteg. A súlyosság foka abban is mérhető, hogy valaki még csak a mellékhelyiséget nem éri el időben, míg rosszabb esetben már nem is érzékeli a székletürítés bekövetkeztét.

A betegség jellemzően magától nem múlik el, sőt sokszor csak rosszabbodik a helyzet, ezért már a legelső, jelentéktelennek tűnő tüneteket is komolyan kell venni és azonnal szakorvoshoz kell fordulni.

A székletinkotinencia diagnózisa

A betegség megállapításához alapos kivizsgálásra van szükség. Ennek első lépése a beteg minden részletre kiterjedő kikérdezése. A tünetek megismerése segít abban, hogy a zavar mely típusáról van szó.

A kivizsgáláshoz vastagbéltükrözés is hozzátartozik, melynek segítségével megállapítható, hogy fennáll-e daganatos megbetegedés vagy valamilyen gyulladásos folyamat. Ha ilyen elváltozások nem mutathatók ki, akkor következik a végbélben székletürítéskor fennálló nyomásviszonyok vizsgálata úgynevezett funkcionális manometriás vizsgálattal.

A diagnózis felállításához indokolt lehet ultrahangos képalkotó diagnosztika is, amellyel a gátizomzatban esetlegesen meglévő sérülések, hegesedések mutathatók ki.

A székletinkontinencia kezelése

A legfontosabb azt leszögezni, hogy a kezelést minél előbb el kell kezdeni ahhoz, hogy a gyógyulásra minél nagyobb legyen az esély. A betegség megszüntetésének az is a függvénye még, hogy áll-e szervi ok a háttérben. Ha nem, akkor a probléma szinte teljesen felszámolható.

A kezelésnek a kiváltó ok megszüntetésére kell fókuszálnia, amennyiben valamilyen szervi eltérésről van szó. A műtéti helyreállítás is szóba jöhet abban az esetben, ha valamilyen korábbi műtét vagy sérülés folyománya a betegség. Ilyenkor akár a combizom egy részének végbélbe történő „felvezetése” és abból záróizom kialakítása történhet meg. Ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, akkor a széklet állagának beállításával lehet kezelni a problémát. Ez amiatt fontos, mert a híg széklet visszatartása a legnehezebb, de megfelelő állag esetén javulás érhető el a beteg életkörülményeiben. A beállításhoz gyógyszerek és megfelelő étrend kombinációja szükséges. Az étrendnek elő kell segítenie a rendszeres székletürítést, mindezek mellett pedig nem szabad hashajtó hatású, hasmenést okozó ételeket tartalmaznia.

A kezelés további része, hogy ismét meg kell tanulnia a betegnek szabályoznia a székletürítést. Ez egy olyan újratanulási mechanizmus, ami az intim tornára épül. Súlyosabb probléma esetén ez nem mindig elegendő, ezért kondicionáló kezelés alkalmazására is szükség lehet. Ennek során egy ballont helyeznek a végbélbe, ami segíti a végbél záróizmának tónusbeállítását. Ugyanerre a technikára épülő másik módszer az elektrostimuláció is, ez ma már szintén elérhető eljárás.

A székletinkontinencia megelőzése

A megelőzésnél több dolgot is érdemes figyelembe venni.

Egyrészt el kell érni, hogy normál székelési ritmusunk legyen, ami amiatt fontos, hogy sokkal jobban fel lehet készülni a székelésre, ha az egy napi rutin szerint, jellemzően közel azonos időben történik napról napra. Másrészt az étkezés minőségén, az étrenden is nagy hangsúly van. A lényeg ebben a tekintetben az, hogy a táplálkozás során fogyasszunk megfelelő mennyiségű rostot és folyadékot, az egészséges ételeket helyezzük előtérbe és kerüljük a nehéz, zsíros, túlfűszerezett, sok szénhidrátot tartalmazó ételeket. A rendszeres testmozgás is legalább ennyire fontos, anélkül ugyanis a bélműködés nem lesz megfelelő.

Külön ki kell térni a szülésre is, ami előtt a gátizomzat védelmére kell nagy figyelmet fordítani. Ilyenkor indokolt lehet gátmetszés elvégzése is. Ennek az a jelentősége, hogy az izom ebben az esetben szabályozott módon szakad el, ezért az összevarrás is könnyebb, valamint a behegedést követően újra el tudja látni funkcióját. Gátmetszés hiányában fennáll annak a veszélye, hogy a gátizom többfelé, szabálytalan módon reped, aminek későbbi korrigálása már jóval bonyolultabb és általában nem is kivitelezhető tökéletes módon.

Sajnos a székletinkotinenciába sokan beletörődnek és nem mernek vele orvoshoz fordulni, pedig egy jól kezelhető állapotról van szó. Ezért javasoljuk, hogy észlelésekor mielőbb keresse fel gasztroenterológiai szakrendelésünket, hogy képzett szakorvosaink maximális diszkréció mellett, személyre szabottan tudjanak Önnek segíteni.

Hívás