AIDS

AIDS

 
Az AIDS a mai napig az egyik leginkább rettegett betegség a világon, amit a HIV vírus idéz elő a szervezeten belül, méghozzá szerzett immunhiányos tünetekkel kiegészülve. Bár nagyon veszélyes, mégis rengeteg tévhit kering róla az emberek között.
 
A betegséget elsőként 1981-ben sikerült megfigyelnie az orvostudománynak azt követően, hogy a rendkívül ritka Pneumocystis carinii kórokozó által kiváltott tüdőgyulladás, valamint a Kaposi-szarkóma váratlanul terjedni kezdett a homoszexuális férfiak körében.
 
Ez korábban csak a nagyon rossz egészségügyi állapotban lévő idősekre, valamint az úgynevezett immunszupresszív kezelésben részesülő páciensekre volt jellemző, ebben az esetben azonban életerős, egészségesnek tűnő férfiak voltak az áldozatok.
 
A fertőzés hosszú évekig kínozza a betegeket
 
Magát a fertőzést a human immunodeficiency vírus okozza, és a betegek többségénél akár 8-10 év is eltelik, amíg a vírus megtelepedésétől számítva kialakul a tényleges AIDS. A legtöbbször ezt követően indul drasztikus romlásnak a szervezet állapota.
 
Konkrétan a HIV-vírus a fertőzéskor az immunrendszert, illetve úgy általánosságban a szervezet létfontosságú elemeit, a természetes védekezésben rendkívül fontos T4-limfocitákat támadja meg és pusztítja el végérvényesen.
 
Emiatt fokozatosan egy nagyon súlyos immunhiányos állapot jön létre, de a folyamat nagyon lassú, mert az immunrendszer akár évekig is képes ellensúlyozni a csökkenő T4-limfociták számát a szervezeten belül.
 
A legtöbb tudós Afrikába vezeti vissza a kórt
 
Miközben az AIDS hivatalosan csak 1981-től tekinthető különálló betegségnek, a legtöbb tudós egyetért abban, hogy a vírus már a 20. század első felében megjelent, története pedig egészen Afrikáig vezethető vissza.
 
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján 2007-ben már több mint 33 millió ember szenvedett világszerte az AIDS-től – jelentős részük Afrikában él –, és ebből több mint 2 millió meg is halt, köztük több százezer gyermek.
 
Hogy a fejlődő és a fejlett régiók között mekkora különbségek vannak, azt jól mutatja, hogy az Európai Unió területén a WHO szerint 2012-ben kevesebb mint 30 ezer HIV fertőzött személy élt – többségében férfiak.
 
Érdekesség, hogy bár Magyarországon az EU-s átlaghoz viszonyítva valamiért nagyon magas a fertőzöttek száma, ugyanakkor a statisztikákat jelentős mértékben lerontja, hogy beleszámolják azokat a külföldieket is, akiket itt diagnosztizáltak, de nem itt fertőződtek meg.
 

Óriási áttörések születtek az AIDS gyógyításában


 
Noha lényegesen kevesebb embert érint az AIDS, mint bizonyos rákos megbetegedések, a nyolcvanas évek óta – különösen bizonyos közszereplők hatására – óriási figyelem irányult rá.
 
Részben ennek köszönhető, hogy rövid időn belül óriási áttörések születtek az AIDS gyógyításában. Bár továbbra is rettegett betegség, azonban többféle hatékony gyógyszer is elérhető az érintettek számára.
 
Ezekkel ma már ráadásul nemcsak a fertőzés terjedése lassítható le, hanem sok esetben maga a vírus is elpusztítható a szervezetből. Általánosságban inkább még az előbbi alternatíva jellemző, aminek jóvoltából a betegek állapotromlása jelentősen lecsökkenthető.
 
Így kijelenthető, hogy az AIDS ma már többnyire kezelhető betegség, hiszen gyógyszerekkel annyira lelassítható az immunrendszer pusztulása, hogy a páciens képes lesz közel ugyanolyan teljes életet élni, mint mások.
 
A piros szalag
 
Hogy a betegségre milyen óriási figyelem irányult a közszereplők részéről, azt jól mutatja a piros szalag megjelenése, ami Patric O’Conell nevéhez köthető, aki elsőként tömörítette egy szervezetbe az AIDS ellen nyíltan kiálló hírességeket.
 
Közös kiállásuk szimbóluma a piros szalag lett, ami 1991-ben vált hivatalossá, amikor a Tony-díj átadóján több ezer ilyen kitűzőt osztottak szét a résztvevők között, Jeremy Irons pedig ezzel a ruháján jelent meg a kamerák előtt.
 

Az AIDS tünetei


 
Mivel az AIDS az immunrendszer leépítésével gyakorlatilag az egész szervezetet megtámadja, ezért rendkívül változatos tüneteket produkál. Kezdetben egészen enyhe, már-már felismerhetetlen, a fertőzés előrehaladásával azonban egyre súlyosabb jelei mutatkoznak.
 
Hogy mennyire sokoldalúak a tünetek, azt jól mutatja, hogy kezdetben az általános gyengeség, hasmenés, fogyás, kisebb láz, esetleg szájpenész jelentkezhetnek, amiket később egyre súlyosabb kísérőbetegségek válthatnak fel.
 
Ilyen például a bőrkiütés, az értelmi leépülés, a tüdőgyulladás, az övsömör, a nyirokcsomók megnagyobbodása, nőknél a hüvelygyulladás, az agyhártyagyulladás, a különféle opportunista fertőzések, de az AIDS még rosszindulatú daganatot is képes gerjeszteni a szervezeten belül.
 
Amennyiben alaposabban meg akarunk ismerkedni az AIDS tüneteivel, leginkább a kórlefolyást kell ismernünk, hiszen az egyes fázisok alapvetően meghatározzák a kapcsolódó sajátosságokat.
 

Az AIDS kórlefolyása


 
Általánosságban négy nagyobb stádiumra osztjuk a HIV-fertőzéstől számítva a betegség konkrét kialakulásáig bezárólag az AIDS kórlefolyását. Az egyes állapotokban más és más tünetek jelentkeznek, az alábbiakban pedig ezekről lesz szó.
 
Heveny fertőzés
 
Amennyiben valaki HIV vírussal fertőződött meg, a folyamat első fázisa a heveny fertőzés. Néhány hétig csendes lappangással indul a folyamat, amit a legtöbbször egy általános vírusfertőzésre vagy influenzára hajazó betegség követ.
 
Ilyenkor a torokfájástól kezdve, a lázon át, a rossz közérzetig bármi jelentkezhet, még kiütések és nyirokcsomó duzzanatok is. Jellemzően azonban a tünetek néhány nap alatt képesek maguktól elmúlni.
 
Érdekesség, hogy ebben a szakaszban gyakran jelentkezik nem fertőzéses agyhártya-gyulladás is. Az állapot nagyon sokáig fennáll, mivel az első antitestek is nagyon későn, gyakran csak három-négy hónappal a fertőzés után jelennek meg a szervezetben.
 
Ez a heveny fertőzéses szakasz az egyik leginkább veszélyes abból a szempontból, hogy a vírus nagyon gyorsan szaporodik a szervezetben, a kórokozók száma ebből kifolyólag rendkívül magas, ezáltal a fertőzőképesség is jelentős.
 
Tünetmentes fertőzés
 
Rendkívül változó intervallumban, de átlagosan öt éven át a HIV vírussal történő fertőződést követően a beteg többnyire tünetmentes. Előfordulhat, hogy ez az időszak hosszabb vagy rövidebb, de többnyire öt éven belül megjelennek az első jelek.
 
Közben ráadásul még klinikai tünetek sem jelentkeznek, a betegeknek teljesen normális a közérzetük, a szervezetükben azonban halmozódik a kártevő, romlik az immunrendszer állapota, aminek lehetnek előjelei, mint például a túl gyakori megfázás.
 
A betegség ilyenkor is nagyon veszélyes másokra nézve, mert a páciens rendkívül fertőzőképes, maga a probléma pedig még mindig csak szerológiai vizsgálattal mutatható ki, vagyis annak az ellenőrzésével, hogy vannak-e a vérben antitestek.
 
Tünetekkel járó fertőzés
 
A páciens szervezetétől és egészségi állapotától is függ, hogy mikor, de a vírus előbb vagy utóbb rendkívüli módon legyengíti a fertőzött testét, aminek hatására először enyhébb, majd egyre súlyosabb tüneteket produkál a kórokozó.
 
A legjellemzőbb tünet kezdetben a nyirokcsomó duzzanata, ami sok esetben nemcsak elhúzódó formában jelenik meg, hanem gyakran vándorol is egyik testrészről a másikra. Mindez úgy történik, hogy közben más betegségek vagy tünetek nem állnak fenn.
 
Gyakori tünetek ebben a fázisban a bőrgyógyászati elváltozások, amelyek jellegzetessége, hogy nem passzolnak a beteg életkorához, szokatlan helyeken jelennek meg, mindemellett pedig egyáltalán nem reagálnak a kezelésekre.
 
Utóbbi kategóriát erősíti például az övsömör, ami egészen szokatlan egy egészségesnek látszó fiatalon, akárcsak a vírusos szemölcsök megjelenése, vagy a kezelésre egyáltalán nem reagáló gombás fertőzések, amelyek a szájban és a hüvelyben egyaránt megjelenhetnek.
 
Ezen felül előfordulhat túlzott faggyútermelődés, ebből fakadóan az arcbőr gyulladása, de tartós hasmenés, fogyás, kellemetlen éjszakai izzadás és alvásproblémák is.
 
A modern gyógyszerek segítségével a megfelelő kezelés során a HIV-fertőzés még ebben a stádiumban is megállítható, a legtöbb funkciózavar pedig meglepően jól visszafordítható, bár mindez időbe telik.
 
Kifejlett AIDS
 
Amennyiben a HIV fertőzöttek súlyos tünetek mellett sem kapnak megfelelő kezelést, megjelenik a betegség utolsó stádiuma, amikor teljesen kialakul maga az AIDS. Ez egy hosszú, a fentiek alapján akár tíz évig is elhúzódható folyamat.
 
Sajnos ebben a szakaszban a betegek állapota már annyira rossz, és az immunrendszer akkora kárt szenvedett, hogy az állapot nem visszafordítható. Jellemző, hogy ilyenkor különféle indikátorbetegségek jelennek meg, amelyek végül a beteg halálát okozzák.
 
Ezek a legtöbbször daganatos elváltozások vagy különféle fertőzések. Nagyon gyakori a TBC, a Kaposi-szarkóma, a herpesz, az arc- és homloküreggyulladás, valamint az extrém gombás fertőzés.
 
Jelentkezhetnek továbbá olyan vírusfertőzések, amelyek rendkívül ritkák és szokatlanok – mint amilyen például a CMV –, de az AIDS-től szenvedő betegeket nagyon sokszor érinti a Pneumocystis által előidézett tüdőgyulladás is.
 
Ebből következik, hogy konkrétan a fertőzöttek halálát nem a vírus, mint inkább az immunkárosodás, illetve az abból fakadó következmények, a tumorok, fertőzések és egyéb betegségek idézik elő.
 
Egyéb tünetek idült stádiumban
 
Fontos kiemelni a sorból a kialakult AIDS egyéb tüneteit, hiszen idült stádiumban nagyon sokféle módon képes megtámadni az emberi szervezetet.
 
Rendkívül gyakori például, hogy a betegség közvetlenül az idegrendszerre támad. Ez az úgynevezett neuro-AIDS, aminek többféle altípusát is leírta már az orvostudomány, de a legrosszabb az ADC, ami értelmi leépüléssel jár együtt.
 
Az úgynevezett retovirális kezelés segítségével (HAART) a mentális leépülés ma már meglepően hatékonyan kezelhető, holott a többi tünethez mérten nagyon későn jelennek meg a betegeknél.
 
Jellemzően akkor kerülnek elő, ha a CD4 limfociták mértéke 200/mm3 alá csökken, amikor a nagyobb memória-kiesések vagy az érzőidegek és a mozgatóidegek zavarai már hónapok óta kínozzák a pácienst.
 

Hogyan terjed az AIDS?


 
A tünetek ismerete mellett nagyon fontos tisztában lenni azzal a kérdéssel az AIDS kapcsán, hogy a fertőzés miként és milyen formában kapható el. Sajnos nagyon sok a tévhit a témában, így az alábbiakban igyekeztünk mindent tisztába tenni.
 
A leggyakrabban nemi úton terjed
 
Az AIDS-et előidéző HIV vírus terjedése a legtöbb esetben nemi úton terjed a legkönnyebben. A közösülés során általában cseppfertőzéssel vagy váladékok útján a kórokozó nagyon könnyedén képes átjutni a másik szervezetbe.
 
Mint köztudott, az AIDS leginkább a homoszexuális férfiak betegsége, leginkább anális közösülés útján tud terjedni, de ondóval és nyállal egyaránt könnyen átadható, ezért a heteroszexuálisok sincsenek tőle teljesen biztonságban.
 
Érdekesség, hogy a statisztikák szerint az esetek jelentős többségében a férfiak fertőzik meg a nőket, és nem fordítva, sőt a hölgyek jellemzően fogékonyabbak is a fertőzésre.
 
Ennek az oka részben az lehet, hogy a spermával több úgynevezett víruspartikulum kerül a szervezetükbe, ami jelentős mértékben növelheti a fertőzés valószínűségét.
 
Vér útján is képes terjedni a vírus
 
A nemi aktus mellett az AIDS terjedésének második leggyakoribb módja a véren keresztül történő fertőzés. Különösen azokat a kábítószerfogyasztókat veszélyezteti ez a problémakör, akik intravénás úton adagolják maguknak az ajzószert.
 
Az ilyen csoportokban nagyon gyakori a közös fecskendő, még inkább a közös tű használata, ami a vírus terjedésének egyik melegágya, de nyílt sebbel vagy nyálkahártyával való érintkezéstől szintén el lehet kapni – akár közvetlen érintkezés útján is.
 
Ezért vannak kitéve a fertőzésveszélynek az orvosok és az egyéb egészségügyi dolgozók, akiknek szigorú intézkedéseket kell betartaniuk, illetve védőruházatot viselniük, ha AIDS-betegekkel érintkeznek.
 
A betegség tetoválással vagy akupunktúrával is fertőzhet, de vérátömlesztésnél vagy vérkészítményekkel történő kezelésnél egyaránt, ha nem adottak a megfelelő higiéniai körülmények. Utóbbi ma már a fejlett országokban gyakorlatilag elképzelhetetlen.
 
Anyatej útján is tud terjedni az AIDS
 
A mai napig rengeteg olyan kisbaba jön világra különösen Afrikában, akik már az anyatejjel magukba szívták a HIV vírust. Mindezt szó szerint, hiszen amennyiben egy fertőzött édesanya szülte a gyermeket, akkor a fertőzés az esetek többségében az a gyermeknél is kialakul.
 
Ennek az oka, hogy a kórokozók megtalálhatók az anyatejben, de ma már vizsgálatok igazolják, hogy a méhen belül, a szülés közbeni fertőzéskor egyaránt megfertőződhet a kisbaba – gyakorlatilag magzati korban.
 
Az AIDS betegekkel együtt lehet élni fertőzés nélkül
 
Itt kell kiemelnünk a sorból, hogy sokan tartanai az AIDS betegekkel való érintkezéstől, holott több epidemiológiai tanulmány és kutatás is bebizonyította már: a fertőzés normál esetben csak rendkívül nehezen terjed.
 
Példának okáért kézfogással, öleléssel, puszival egyáltalán nem, de még közös fürdőszoba, konyha vagy WC használatával, sőt köhögéssel vagy tüsszentéssel sem. Az AIDS-betegekkel tehát együtt lehet élni, azonban fontos betartani bizonyos óvintézkedéseket.
 
Az alapos takarítás, tisztítás és higiénia például pontosan ilyen, mint ahogyan a különféle tisztasági szabályok betartása – például a fürdőkád alapos kimosása, a közös evőeszközök megfelelő tisztítása és így tovább.
 

Hogyan diagnosztizálható az AIDS?


 
Az orvostudomány egyik legnagyobb bravúrja az elmúlt néhány évtizedből, hogy míg a felbukkanásakor az AIDS egyszerre volt stigma és halálos kór, addig manapság már jó eredményekkel lehet gyógyítani az érintetteket.
 
A modern orvostudomány többféle gyógyszeres kezelést ismer, ami hatékony a betegeknél, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a mielőbbi felismerés ezen a téren is rendkívül fontos, tehát ma már nem csak azért van szükség rá, hogy a páciens környezete biztonságban legyen.
 
Az AIDS teszt elvégzése az egyik legfontosabb
 
Amennyiben a legkisebb gyanúja is felmerül annak, hogy HIV vírussal fertőződtünk, a legfontosabb lépés az azonnali önmegtartóztatás mellett az, hogy elvégeztessünk egy AIDS tesztet, amire ma már számos ingyenes alternatíva is létezik.
 
A legtöbb nagy kórházban elérhető a bőr- és nemibeteg gondozókban megfelelő minősítésű teszt, ami a kutatások alapján 96 százalékos pontossággal dolgozik, tehát az esetek jelentős többségében kellő bizonyossággal képes kimutatni a pozitív vagy negatív eredményt.
 
Ha a páciens tesztje pozitív lett egy újabb vizsgálat következik, ami lényegesen drágább technikán alapul, de pontosabb is, ennek megfelelően teljesen bizonyosak lehetnek a betegek abban, hogy fertőzöttek-e vagy sem.
 
Fontos feltárni a vérben lévő antitestek számát is, ami a fertőzés alátámasztásán túl arra is kiváló, hogy meghatározza a víruskoncentrációt.
 
Lényeges, mert az úgynevezett T-helper sejtek kimutatása, illetve számuk meghatározása sokkal pontosabb képet ad a fertőzésről, ami alapvetően meghatározza a kezelést.
 

Az AIDS kezelése


 
Noha manapság már kiválóan kezelhető, szinten tartható, esetenként gyógyítható is az AIDS, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy rendkívül nagy odafigyelést, összehangolt, több szakágat érintő vizsgálatokat igényel.
 
Rendkívül lényeges szerepet játszik ebben a hölgyek részéről a nőgyógyászati szakrendelés, férfiaknál pedig az urológiai szakrendelés, de ezen felül még rengeteg ágazatot kell érintenie a páciensnek a gyógyulás reményében.
 
A tünetek függvényében például fontos lehet a bőrgyógyászati szakrendelés, a nemibeteg gondozás, de még az infektológia is. Ebből látszik, hogy az AIDS nem egy olyan probléma, amit egyetlen orvos vagy egyetlen ágazat le tudna fedni.
 
A legfontosabb a HIV vírus elpusztítása a szervezetben
 
Az AIDS kezelésének egyik legfontosabb célja – a kísérőbetegségek tüneteinek enyhítése vagy visszaszorítása mellett – az, hogy a HIV vírus teljes egészében eltűnjön a szervezetből. Mindezt úgy, hogy a súlyosabb szövődmények megelőzésre kerülhessenek.
 
Jelenleg az orvostudomány húsznál is több olyan készítményt ismer, ami magas hatásfokkal alkalmazható a HIV vírus ellen, azonban kísérletezésre a legkisebb lehetőség sincs, mindig nagyon fontos megismerni a vírus tulajdonságait, szaporodásának mikéntjét.
 
Értelemszerűen minél kevesebb mennyiségben van jelen a vírus a szervezetben – tehát minél előbb sor került a diagnózisra –, annál kevesebb a fertőzött immunsejtek száma, így hatékonyabb terápiák indíthatók, és csökkenthető a szövődmények kockázata.
 

Hogyan működik a HIV vírus?


 
Hogy a kezelés körülményeit megérthessük, nagyon lényeges előbb ismerni a HIV vírus működési sajátosságait. Ez a kórokozó ugyanis úgy kebelezi be a szervezetet, hogy gyakorlatilag egyesül a fehérvérsejtekkel, konkrétan azok határoló membránjaival.
 
Ezt követően a vírus képessé válik arra, hogy az RNS molekulában megtalálható, szaporodásához elengedhetetlen genetikai kódot a DNS-hálózatban átírja, így gyakorlatilag módosítja az emberi örökítőanyagot.
 
Ennek köszönhetően a kórokozó a gazdasejteket egyfajta parazitaként használva elkezdi sokszorozni önmagát, addig szipolyozva azok alkotóelemeit, amíg az el nem pusztul, hátterében pedig újabb, fehérvérsejtek támadására alkalmas vírusok maradnak.
 
A betegség előrehaladottságának függvényében már itt fontos beavatkozni a folyamatba, de nem a fehérjeszintézisbe, mert az negatív hatással lenne az egészséges sejtekre is. Emiatt a fertőzött sejtekben lezajló folyamatok lassítására, akadályozására van szükség.
 
Ma már több olyan gyógyszer is elérhető a betegek számára – mint amilyen például a fosamprenavir, az indinavir, a nelfinavir vagy a ritonavir –, melyek azt a célt szolgálják, hogy ezeknek az enzimeknek a működését megakadályozzák.
 
A mutáns vírusok okozzák a legtöbb problémát
 
Ami különösen nagy fejtörést okoz az AIDS kezelésében, hogy a HIV vírusban nincs hibajavító mechanizmus, így hiába történik a genetikai anyag módosítása, a hibák nem kerülnek korrigálásra, vagyis konyhanyelven a kórokozó mutálódik a szervezetben.
 
Olyannyira, hogy a vírus fehérjéi akár minden szaporodási fázisban képesek megváltozni, így közel sem biztos, hogy a kezdetben hatásos szerek később is ugyanolyan jó hatást tudnak kifejteni, mert a kórokozó alkotórészei megváltoztak.
 
A vírus képes addig mutálódni, amíg egy adott ellenanyaggal szemben teljesen rezisztenssé nem válik, ezért a kezelés során nagyon fontos a gyorsaság, hogy a vírusnak minél kevesebb ideje legyen újabb variánsokat létrehozni.
 
Ebből az okból kifolyólag alkalmaznak gyakran többféle gyógyszerkombinációt a HIV vírussal fertőzött betegeknél, ami óriási odafigyelést igényel nemcsak az orvosok, hanem természetesen a betegek részéről is.
 
Sajnos a gyógyszerek jelentős része mellékhatásokkal jár, sok esetben egymással is kölcsönhatásba lépnek, ezek azonban elhanyagolható kellemetlenségek a vírus elhatalmasodásához mérten.
 
Amit a kezelésről még tudni kell
 
Konkrétan a HIV vírust célzó készítmények mellett az AIDS kezelésekor rendkívül fontos az esetleges opportunista fertőzések és az egyéb társproblémák kezelése is. Ezek nagy körültekintést és óriási tapasztalatot igényelnek a kezelőorvosok részéről.
 
Lényeges továbbá, hogy a páciens állapotára is odafigyeljenek a kezelés során, ezáltal lényeges a betegek megfelelő mennyiségű és minőségű táplálása, a kellő vitaminbevitel biztosítása, valamint az életminőség javítása vagy szinten tartása.
 
Konkrét orvosi és kórházi kezelésre az AIDS-betegeknél a diagnózis után csak akkor van szükség, ha a kötelező kontroll mellett ezt az állapotuk indokolja. Ezzel elkerülhetik a felesleges kellemetlenségeket, így többek között a megbélyegzés tényét is.
 

Hogyan előzhető meg az AIDS?


 
Mint a fentiekből kiderült, az AIDS ma már nem feltétlenül halálos kór, de kezelése rendkívül sok kellemetlenséggel és megannyi nehézséggel jár együtt – a folyamatos bizonytalanságot nem is említve. Ezért rendkívül fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre!
 
A biztonságos szexuális együttlétek a legfontosabbak
 
Kortól, nemtől és szexuális beállítottságtól függetlenül az AIDS leginkább a biztonságos szexuális együttlétekkel érhető el a legkönnyebben.
 
Ennek megfelelően lényeges bizonyos helyzetekben az önmegtartóztatás, valamint a monogámia elérése egy olyan párkapcsolatban, ahol mindkét fél mentes a HIV vírustól. Ennél biztonságosabb módja a fertőzés elkerülésének jelenleg nincs.
 
Lényeges továbbá, hogy tartózkodjunk minden olyan együttléttől, ahol testnedvek érintkeznek vaginális, anális vagy orális közösülés útján, de a szájüregi és a nemi szervi vérzések esetén is inkább önmegtartóztatásra van szükség.
 
A gumióvszer használata a legtöbb esetben jó alternatíva lehet, ugyanakkor kutatások igazolják, hogy ennek a használata sem nyújt száz százalékos védelmet egy nemi együttlét során, ugyanakkor legalább kétharmadával csökkenti a fertőzés esélyét.
 
Már léteznek prevenciós készítmények is
 
Miután az önmegtartóztatás és a gumióvszer sok esetben és sok helyzetben nem alkalmasak arra, hogy megakadályozzák a HIV fertőzést, ezért az orvostudomány egyik nagy áttörésének nevezhető a PrEP készítmény feltalálása.
 
Ez nem más, mint egy prevenciós gyógyszer, aminek a szedésével gyakorlatilag átmeneti immunitást szerezhetünk a HIV vírus ellen, így megvéd minket abban az esetben, ha egy olyan partnerrel létesítettünk szexuális kapcsolatot védekezés nélkül, aki fertőzött.
 
A gyógyszer kizárólag receptre kapható, és fontos betartani vele az orvos által előírt utasításokat, kellő rendszerességű szedésével ugyanis valóban véd a fertőzéstől.
 
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ez a készítmény más szexuális úton terjedő fertőzések ellen nem ad védettséget, így teljes protekciót csak akkor várhatunk tőle, ha a gumióvszer használata is társul mellé.
 

Természetes védettség az AIDS ellen?


 
Egyre több tudományos kutatás foglalkozik az AIDS és a természetes védettség témakörével. Arra még nem sikerült rájönniük az orvosoknak, hogy mennyire általános az emberek körében ez a tulajdonság, de bizonyos népcsoportoknál már kimutatták.
 
Ennek megfelelően például egyes kaukázusi népek egyelőre ismeretlen okokból kifolyólag, de veleszületett védettséggel rendelkeznek a HIV vírussal szemben, így ők sem megfertőződni nem tudnak a kórokozóval, sem továbbadni nem tudják azt.
 

Gyakori tévhitek az AIDS kapcsán


 
Sajnos az AIDS egyike azoknak a betegségeknek, amelyek stigmaként kísérik az érintetteket. Mindezt úgy, hogy az emberek többsége egyáltalán nem tehet a fertőzésről, miközben életüket alaposan megnehezíti, hogy folyamatos megkülönböztetést kell elszenvedniük.
 
A társadalomban ugyanis megannyi tévhit kering az AIDS-ről, így például az, hogy már úgy is el lehet kapni a betegséget, ha a betegek közelében vagyunk, ami szerencsére nem ennyire egyszerű: egy baráti kézfogás, egy ölelés, de még egy puszi sem rizikós.
 
Ennek az oka, hogy a HIV vírus a szabad levegőn percek alatt elpusztul, így némi elővigyázatosságot leszámítva egy háztartásban is bátran élhetünk úgy AIDS beteggel, hogy semmi esélyünk sincs megfertőződni.
 
Nem okoz gondot megfelelő higiénia esetén a közös fürdőszoba, a közös toalett, de példának okáért még az uszodában sem jelent kockázatot egy HIV fertőzött, sőt a vírust a rovarok vagy más élősködők szintén nem tudják terjeszteni.
 
Nyilván közös fogkefét vagy közös borotvát nem szabad használni egy AIDS beteggel – leginkább a környező területeken jelentkező vérzések miatt –, hiszen azt tudni kell, hogy a vírus csak akkor tud fertőzni, ha a nyálkahártyára, vagy a véráramba kerül.
 
Lehet az a fertőzött vére, ondója, könnye vagy anyateje, a fertőzés csak ilyenkor jelent veszélyt. Érdekesség ugyanakkor, hogy a HIV vírus nagyon nehezen terjed csókolózással, mert a nyálban rendkívül elenyésző mennyiségben találkozhatunk a kórokozóval.
 
Nyilván más a helyzet, ha a csókolózás során a szájba valamilyen úton-módon vér, könny vagy éppen ondó kerül.
 

Gyógyítható-e az AIDS?


 
Erre a kérdésre az AIDS kapcsán nagyon nehéz, szinte lehetetlen válaszolni, hiszen még mindig egy viszonylag új betegségről beszélünk, amivel kapcsolatban óriási áttörések születtek a múltban, de a gyógyulási ráták még elenyészőnek nevezhetők.
 
Voltak olyan betegek, akiknek a szervezetéből sikeresen ki tudták pusztítani az orvosok a HIV vírust, vagyis a tudomány jó irányban halad ahhoz, hogy egy napon kimagasló rátával lehessen gyógyítani a betegséget, de manapság inkább csak kezelhető a probléma.
 
Ahhoz mérten, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években mekkora halálozási rátát produkált a betegség, ma már az is nagy szónak tekinthető, hogy a páciensek állapota szinten tartható, kezelhető, mondhatni élhetővé tehető.
 
A fertőzés ma már hatékonyan megállítható
 
Noha már a nyolcvanas években is voltak olyan gyógyszeres terápiák, amelyek pozitív hatást fejtettek ki a HIV fertőzésre, azonban az AZT hatóanyag alkalmazása csak lassítani tudta a folyamatot, megállítani azonban nem.
 
Ezt elsőként az 1995-ben megjelent HAART terápiával tudták elérni az orvosok, ami akkoriban óriási áttörésnek bizonyult, majd később, már a kétezres években egyszerűsíteni is tudták, ezáltal egyszerű tablettás kiszerelést kapott.
 
Ez a gyógyszer Magyarországon is elérhető – sok más egyébbel egyetemben –, és bár a betegeket nem tudja gyógyítani, a fertőzés megállítására azonban kiválóan alkalmazható.
 
Manapság már olyan hatékony készítmények és terápiák vannak a piacon, amelyek alig járnak mellékhatással, és megfelelő diagnózis esetén akár 40-50 évre is képesek kitolni a fertőzöttek túlélési esélyeit.
 
A kísérőbetegségek gyakran nagyobb problémát okoznak
 
Amit kevesen tudnak az AIDS kapcsán, hogy nagyon sok esetben nem is a HIV vírus terjedésének megfékezése okoz problémát az orvosoknak, sokkal inkábba kísérőbetegségek.
 
A kórokozó ugyanis jelentős mértékben tudja növelni a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát, miközben gondot okozhat a központi idegrendszerben, máj- és veseelégtelenséget idézhet elő, illetve megnövelheti a daganatok kialakulásának az esélyét.
 
Hogy ezek a betegségek ne alakuljanak ki a fertőzés hatására, ahhoz az kell, hogy a HIV vírust mielőbb felismerjék, pontosan diagnosztizálják és megkezdődhessen a páciens megfelelő kezelése.
 
A fejlett országokban ez ma már nem okoz problémát, de világszerte az elmaradott országokban még mindig több tízmillió aktív AIDS-beteg él, és éves szinten százezrek halnak meg azért, mert nem jutnak el időben orvoshoz, vagy nem kapnak megfelelő gyógyszereket.
Hívás