Alzheimer-kór

Alzheimer-kór

Előfordulása, okai

Viszonylag gyakori problémáról van szó, a 65 évnél idősebbek esetén meghaladja az 1 százalékot az előfordulása. Talán ennek is betudható az a tévhit, hogy sokak szemében az öregedés természetes velejárójaként tekintenek a szellemi, mentális képességek romlására. Az Alzheimer-kór a nők körében gyakoribb. Meg kell említeni bizonyos rizikófaktorokat is, amelyek növelik a kialakulás kockázatát. Ilyenek például a keringési megbetegedések, a depresszió, a korábban szerzett komolyabb fejsérülések, valamint a pajzsmirigybetegségek. Szintén kockázatnövelő tényező a közvetlen felmenők között már megjelent Alzheimer-kór, azaz a genetikai hajlam.

A pontos kiváltó okot még nem tudta azonosítani az orvostudomány, egyelőre csak a betegek bizonyos adataiban figyelhető meg kapcsolat a betegséggel. Ilyen például a szerotonin és az acetilkolin szignifikánsan alacsonyabb szintje az egészséges emberekéhez képest. Előbbi az alvást és a kedélyállapotot, utóbbi az emlékezés, intellektuális tevékenységek színvonalát befolyásolja.

Tünetek

Legtöbbször, az Alzheimer-kór kezdeti fázisában a feledékenység a jellemző tünet. Ez akár már 40 éves kor körül kialakulhat. A lehetséges panaszok között kell megemlíteni a rövidtávú, majd a hosszútávú memória zavarát. Előbbi kapcsán olyan szituációkra kell gondolni, mint amikor a páciens elfelejti, hogy pár perccel korábban hová rakott valamit, utóbbiakra pedig jó példa lehet a születési hely elfelejtése vagy egy már jól ismert helyen való eltévedés. Az alapvető mozdulatok végrehajtása nehézkessé válik, romlik az ítélőképesség, a beszéd zavarttá válik, bizonyos korábban ismert szavakat nem tud értelmezni a beteg. A kedélyállapot ingadozik, felléphet ingerlékenység, nyugtalanság, agresszivitás. Romló étvágy és alváshiány is jelentkezik. A végső stádium jellemzője a széklet- és vizelettartás hiánya, a gondolkodásra, beszédre való képtelenség.

Diagnózisa

A diagnózis felállításához többféle vizsgálat szükséges, mivel az Alzheimer-kór olyan panaszokat okoz, amelyek más betegségeknél is megfigyelhetők. A tünetek értékelése mellett különböző írásbeli és szóbeli tesztek eredményei jó eséllyel utalhatnak a betegség jelenlétére. Mivel a kezdeti problémákra a beteg sokszor fel sem figyel vagy nem tulajdonít nekik nagy jelentőséget, ezért nagy szerepe van a közeli hozzátartozóknak abban, hogy a beteg felkeresse a megfelelő szakrendelést.

Szintén támogatja a pontosabb diagnózis megszületését az agyi képalkotó vizsgálatok (MRI, CT) elvégzése, melyekkel az agyi daganat lehetősége is kideríthető.

Más betegségek kizárására is szükség van, ezért el kell végezni keringési és vérvizsgálatokat, EKG-t, mellkasröntgent. Ki kell szűrni továbbá, hogy fennáll-e cukorbetegség, vitaminhiányos állapot, pajzsmirigybetegség, különböző fertőzések, veseelégtelenség.

A szakorvos által megjelölt idő elteltével meg kell ismételni a vizsgálatokat, ha az Alzheimer- kór nem állapítható meg egyértelműen.

Kezelése

A betegséget kiváltó okot ma még nem lehet kezelni, ezért a gyógyulás nem lehetséges, de a folyamat már jelentősen lassítható. Az orvosi receptre felírható gyógyszerek elősegítik a korábban már említett acetilkolin mennyiségének növekedését, ami a tünetek enyhüléséhez vezet. Az agyi vérellátást és keringést segítő készítmények szintén jótékony hatással vannak a panaszok mérséklésére. Az állapot súlyosságától függően szükség lehet a depressziót, agressziót, szorongást enyhítő gyógyszerek alkalmazására is.

A kezelésben kiemelkedő szerep jut a hozzátartozóknak is, akik hatékonyan közreműködhetnek abban, hogy a beteg aktív legyen szellemileg, tornáztassa az agyát, különböző olyan feladatokat végezzen el, ami gondolkodást igényel. Ehhez sok beszélgetésre, közös szellemi tevékenységre van szükség.

A betegség százszázalékos megelőzésére még nincs lehetőség, de a fentebb már említett szellemi aktivitás, az élénk szociális élet biztosítása sokat segíthet abban, hogy az Alzheimer- kór ne alakulhasson ki.

Hívás