A rekedtség okai kapcsán ugyanis teljesen általános például, hogy csak a hangszalagok kerülnek megerőltetésre, netán allergia vagy megfázás áll a háttérben, de akár súlyos elváltozások, egy gégedaganat is előidézhet ilyen problémát.
Mivel egy rendkívül sokoldalú tünetről van szó, ezért nagyon fontos, hogy hosszan tartó rekedtség esetén mielőbb felkeressünk egy fül orr gégészeti szakrendelést, hogy fény derüljön a problémára és szakszerű keretek között elkezdődhessen a rekedtség kezelése.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk minden fontos információt, amit a rekedtségről, annak okairól, kezeléséről, hátteréről és egyéb sajátosságairól csak tudni lehet.
A rekedtség hátterében rengeteg betegség állhat
Amit a legfontosabb kijelentenünk a rekedtség kapcsán, hogy önmagában nem egy betegségről van szó, hanem minden esetben egy tünetről, aminek a hátterében különböző – enyhébb és súlyosabb – elváltozások állhatnak.
Mértéke is ilyen széles skálán mozog, ezáltal beszélhetünk nagyon enyhe, mondhatni fátyolos rekedtségről, valamint akár teljes hangtalanságról is, de a háttérben minden esetben a gége elváltozása áll.
Enyhébb rekedtség
Az enyhébb rekedtségnél például minden esetben megfigyelhető a kérdéses szerv enyhe gyulladásos megbetegedése, amihez fokozott nyál- és váladékképződés tartozhat.
Tipikus kísérője a kisebb megfázásoknak, a felsőlégúti fertőzéseknek, az enyhébb lefolyású hurutos állapotoknak vagy éppen a túlerőltetésnek a sok hangos beszéd, kiabálás, esetleg éneklés következtében.
Súlyosabb rekedtség
A súlyosabb rekedtség – különösen tartós esetben – mindig valamilyen jelentős elváltozást feltételez, ami gyakorlatilag a kérdéses szerv bénulását jelenti.
Okozhatja a hangszálak teljes elváltozása vagy sérülése, de akár egy fekély, egy polip, egy súlyosabb gyulladásos állapot, valamilyen duzzanat, de akár daganatos elváltozás is.
A rekedtség okai
Konkrétan rekedtségről akkor beszélünk, amikor a hangszalagok valamilyen okból kifolyólag megduzzadnak, és nem tudnak rendeltetésszerűen mozogni, nem tudják megfelelően áramoltatni a levegőt.
A legtöbbször egyszerű, általában valamilyen vírus által okozott akut gégegyulladás áll a háttérben, de a hangszálak fokozott igénybevétele is gyakran előidézheti, sőt a gyulladás alatti megerőltetés válthatja ki a legsúlyosabb állapotokat, ami akár átmeneti némasággal is járhat.
Természetesen ennél sokkal enyhébb és sokkal súlyosabb problémák egyaránt állhatnak a háttérben, így az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen esetek vezethetnek átmeneti vagy tartós rekedtséghez.
Rekedtség allergia miatt
Az enyhébb elváltozások kapcsán kifejezetten gyakori, hogy az allergia vált ki rekedtséget, aminek a hátterében leginkább az egyik legkellemetlenebb tünet, az orrdugulás húzódik meg, mely garatfali csorgást eredményez.
A torok felé csorgó orrváladék aztán több kellemetlenséget idéz elő, ezáltal irritálja a hangszálakat, gyulladást okozhat, miközben az egészhez gyakori köhögés, ebből fakadóan pedig rekedtség társulhat.
Kevesen tudják, de az allergia kezelésére használt antihisztamin szintén hozzájárulhat közvetett módon a rekedtség megjelenéséhez vagy fokozódásához azáltal, hogy szárítja a nyálkahártyát, ami negatív befolyást gyakorol a hangszálakra.
Rekedtség reflux miatt
Egy nagyon általános probléma a gyakori, sőt visszatérő vagy állandósuló rekedtség hátterében a reflux. A gyomorsav túltermelődése, illetve a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszafolyása kimagasló mértékben irritálja a torkot.
Azon belül is a gégét, de még inkább a hangszálakat tudja folyamatosan megmarni, gyulladásba hozni, vagy kisebb nyálkahártya-sérüléseket előidézni, aminek hatására az emberi hang rekedtté válhat.
Jellemző a refluxbetegekre, hogy a hang rekedtsége általában a reggeli órákban a legjellemzőbb – hiszen alváskor a gyomorsav könnyebben eljut a hangszálakhoz –, majd a nap folyamán később ez az állapot fokozatosan javul.
Rekedtség hangszalag csomók miatt
Mint azt már a fentiekben is kiemeltük, a rekedtség hátterében a legtöbbször a hangszalagok közvetlen érintettsége áll. A rekedtség okai közül nagyon gyakori az úgynevezett hangszalag csomó megjelenése, amit akár a túl sok beszéd vagy a hang megerőltetése is előidézhet.
Előfordulhat a nem megfelelő beszédtechnika miatt, de különösen jellemző az énekesekre és a színészekre, akik nem pihentetik a hangjukat, vagy folyamatosan túlerőltetik azt.
Utóbbi esetekben a hangszalagokon olyan csomószerű elváltozások jelentkeznek, melyek a leginkább a bőrkeményedéshez hasonlítanak, és megakadályozzák a tiszta beszédhang képződését.
Rekedtség hangszalag polip miatt
Egy sokkal súlyosabb elváltozás a rekedtség okai kapcsán a hangszalagon megjelenő polip, ami folyamatosan képes módosítani a hangot, kellemetlen, fokozatos rekedtséget előidézve ezzel az érintett számára.
A polip az esetek többségében csak az egyik hangszalagon jelenik meg – de vannak extrém esetek is –, aminek az oka általában a hang folyamatos túlerőltetése, bizonyos esetekben azonban a dohányzás egyaránt előidézheti.
Rekedtség hangszalag ciszta miatt
A polipnál is nagyobb odafigyelést, illetve jelentősebb beavatkozást igényel, ha a rekedtség hátterében egy vagy több hangszalag ciszta áll, ami kialakulhat közvetlenül a hangszalagon, de akár annak közelében, a torokban is.
A nagyobb ciszták rendkívül zavarók lehetnek, akár teljes egészében leronthatják a beszéd minőségét, emiatt pedig a kezelőorvos a legtöbbször műtétet javasol majd a kérdéses elváltozás kezelésére.
Rekedtség pajzsmirigybetegség miatt
Szintén nagyon általános a rekedtség okai kapcsán, hogy a háttérben pajzsmirigybetegség húzódik meg, amihez sok esetben tartoznak olyan kellemetlenségek is, mint például a gyakori gombócérzés a torokban.
A betegség az esetek többségében inkább a nőket érinti, de férfiaknál egyaránt jelentkezhet, méghozzá rendkívül kellemetlen és szerteágazó elváltozásokat előidézve, melyek között a rekedtség is nagyon gyakori.
Emiatt a beszédprobléma hátterében sokszor pajzsmirigy alulműködés is állhat, de gyakori, hogy a méretileg megnagyobbodott szerv idéz elő rekedt állapotot.
Rekedtség daganatos elváltozás miatt
Az egyik legijesztőbb és talán legveszélyesebb probléma a rekedtség kapcsán, ha a háttérben daganatos elváltozás idézi elő a problémát. Ezt sok esetben a tartós dohányzás okozza, aminek hatására a hang fokozatosan mélyül és rekedtessé válik - gyakori köhögés mellett.
A rendszeresen dohányzók körében legalább háromszor olyan magas kockázata van a hangszalagok deformációjának, mint azok körében, akik nem cigarettáznak, és bár soha nem szabad félvállról venni az ilyen tüneteket, gyakran jóindulatú elváltozás is állhat a háttérben.
Példának okáért a hangszalag polip is egyfajta daganatos elváltozás, de annak jóindulatú típusa, azonban lényeges a kivizsgálás, hiszen a rosszindulatú tumor szintén nagyobb beavatkozást és kezelést igényel.
Rekedtség sokízületi gyulladás miatt
Kevésbé ismert és jellemző, de a rekedtség okai között megtalálható a sokízületi gyulladás is, ami azon túl, hogy egy rendkívül kellemetlen autoimmun betegség, ráadásként nagyon sok fájdalmas tünettel jár együtt.
Példának okáért gyakori, hogy megduzzadnak és fájdalmassá válnak az ízületek, hogy kiszárad a szem és a nyálkahártya, de minden harmadik betegnél a hangszalagot érintő problémák is jelentkeznek.
Olyannyira, hogy a sokízületi gyulladásból kifolyólag sokaknál általánossá válik a torokfájás, valamint a hangszalagokhoz kapcsolódó működési zavar, amihez a hang rekedtsége és elvesztése társulhat.
Rekedtség a rossz beszédtechnika miatt
Nagyon sok embernél előfordul, hogy helytelenül használja a hangját, a hangszálait, azaz rossz beszédtechnikát alkalmaz a mindennapok során, amire gyakran csak tinédzserkorban vagy felnőttkorban derül fény.
Különös ismertetőjegyei a problémának, hogy a beteg hangja annál rekedtebbé válik, minél többet beszél, vagy a munkájából, esetleg a jelleméből fakadóan folyamatosan kommunikál, ami igencsak nehezen kezelhető probléma.
Ilyen esetekben ugyanis meg kell tanulni a helyes hangképzést, gyakorlatilag újra kell tanulnia beszélni a páciensnek, illetve elsajátítania azokat a technikákat, melyek segítenek pihentetni a hangszálakat.
Rekedtség ideggyógyászati betegségek miatt
Fontos kiemelni a sorból még az ideggyógyászati betegségeket is, melyek ritkán, de mégis jelentős esetben idézhetnek elő rekedtséget.
Ilyen például a Parkinson-kór, de teljesen általános, hogy valakinél egy stroke után jelentkezik állandó vagy visszatérő rekedtség a hangszalagok bénulása, esetleges gyengülése miatt, ami a betegségekből fakadó légzésszerű hangadással függhet össze.
Rekedtség krónikus tüdőbetegség miatt
Különösen a dohányosok körében rettegett elváltozás az úgynevezett krónikus tüdőbetegség, ami kifejezetten kellemetlen tüneteket produkálhat – különösen gyulladásos állapotok esetén.
Ilyenkor általánosságban jellemző, hogy a betegség átterjed a felsőbb légutak irányába, ott pedig irritálja vagy gyulladásba hozza a hangszálakat, aminek többek között kellemetlen rekedtség lesz az egyenes következménye.
Hosszan tartó rekedtség? Fontos a fül orr gégészeti vizsgálat!
Mindenképpen lényeges kiemelni a rekedtség kapcsán, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen időtartamot ölel fel az elváltozás, illetve mennyire súlyosak a tünetek.
Rendkívül fontos felkeresni egy fül orr gégészt, ha hosszan tartó rekedtség áll fenn. Különösen abban az esetben, ha a probléma legalább három hétnél tovább tart, esetleg összefüggésben van például a dohányzással, netán más egyéb kísérőtünetek tartoznak hozzá.
A hosszan tartó rekedtség a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül takar súlyos elváltozást, ellenben valamennyi esetben olyan problémáról van szó, ami kezelést, orvosi segítséget igényel.
Mikor van még szükség egy fül orr gégész felkeresésére rekedtség esetén?
Természetesen közel sem csak a hosszan tartó rekedtség tekinthető olyan problémának, ami fül orr gégész szakorvos felkeresését indokolja. Az alábbi kísérőtünetek esetén soha ne halogassuk az orvosi vizsgálatot:
- A rekedtséghez nyelési nehézség társul.
- Rendszeres köhögés és véres köpet is megfigyelhető.
- Tapintható csomók jelennek meg a nyakon.
- A hangképzés egyre komolyabb nehézségeket okoz.
- Fájdalmassá válik a nyelés és a beszéd is.
- A hangszín érezhetően megváltozik, erőteljesen elmélyül.
A rekedtség vizsgálata, a diagnózishoz szükséges eszközök
Bár a rekedtség önmagában csak egy tünet, azonban már önmagában is nagyon fontos kivizsgálni. Különösen abban az esetben, ha hosszan tartó rekedtségről beszélünk.
A fül orr gégészeten ilyenkor a legtöbbször egy laryngoszkópos vizsgálattal kezdődik a folyamat, aminek részeként egy vékony endoszkópot vezetnek el a gégéhez, illetve a hangszálakhoz, hogy megvizsgálják állapotukat és működésüket.
Sok esetben ennél finomabb módszerekre lehet szükség. Ilyenkor jöhet szóba az úgynevezett fiberoszkópia. Hasonló megoldás az imént ismertetett vizsgálathoz, azonban egy sokkal vékonyabb eszközről van szó, ami főként a hangszalagok állapotának felmérésére ideális.
Bármelyik vizsgálati formáról is legyen szó, a szakorvos valamelyik segítségével a legtöbbször biztosan meg tudja állapítani, hogy pontosan mi okozza a gége túlzott érzékenységét, ami a rekedtséget előidézi.
Természetesen a vizsgálat része az alapos kikérdezés is, aminek részeként a páciens pontosan beszámol a rekedtség melletti egyéb problémákról, elváltozásokról és egyéb jellegzetességekről.
Lényeges a pontos diagnózis érdekében, különösen annak fényében, hogy a rekedtség hátterében foglalkozási és életmódbeli körülmények is meghúzódhatnak, melyekre kizárólag akkor derülhet fény, ha a páciens mindent megoszt a kezelőorvosával.
A rekedtség kezelése
A rekedtség kezelése minden esetben attól függ, hogy milyen okok állnak a kialakulás hátterében, hiszen más az eljárás szervi elváltozásnál, valamint természetesen egy hangképzési zavarnál is.
Sok esetben elegendő csak kímélni a hangszálakat
Amennyiben a hosszan tartó rekedtség hátterében a hangszálak megerőltetése, a folyamatos túlterhelés áll, akkor a legtöbb esetben teljesen elegendő pusztán odafigyelni arra, hogy megfelelő módon kíméljük hangszálainkat.
A nagyobb mennyiségű folyadékbevitel is fontos lehet ilyenkor, de ügyeljünk arra, hogy kerüljük el a túl forró vagy túl hideg italokat, sőt a sok szénsavat tartalmazó üdítőktől szintén fontos távol tartani magunkat, akárcsak a fűszeres ételektől.
Amennyiben a problémát csak a hangszálak túlerőltetése okozza, a beszédhang pihentetésén felül a szakorvos felírhat gyógyszereket, így különösen a nyákoldó készítmények hozhatnak enyhülést.
Gyakran újra kell tanulni a beszédet
A gyakori rekedtség sok esetben foglalkozási ártalom. Vannak ugyanis, akiknek muszáj sokat beszélniük vagy erőltetni a hangjukat, így például a színészek, az énekesek vagy a tanárok sokszor találkozhatnak hosszan tartó rekedtséggel.
Érdekesség azonban, hogy a háttérben ilyenkor nem is annyira a hangszálak gyengesége áll, a rekedtség okai ugyanis hangképzési problémákhoz vezethetők vissza, ami azért baj, mert gyógyszerrel vagy pihentetéssel csak átmeneti javulás érhető el.
Ilyenkor foniáter szakorvosra van szükség, valamint arra, hogy gyakorlatilag újra megtanuljunk beszélni, elsajátítsunk egy olyan hangképzési rutint, egy olyan beszédtechnikát, amivel kíméletesebbé tehetjük a gége használatát, ezzel mérsékelve a rekedtség esélyét.
A kezeléshez fontos feltárni a kiváltó problémát
Fentebb már többször is elmondtuk, hogy a rekedtség hátterében megannyi betegség állhat, emiatt pedig nagyon lényeges, hogy előbb a háttérben meghúzódó probléma feltárásra kerüljön, hiszen csak így lehet megkezdeni a célzott kezelést.
Annak függvényében ugyanis, hogy mi okozza, a fül orr gégészet mellé újabb szakágak csatlakoznak a kezelés tekintetében, így például belgyógyászat, onkológia vagy éppen reumatológia.
Amíg a rekedtség háttere, a kiváltó alapbetegség nem szűnik meg, addig a kapcsolódó tünet – a legtöbbször inkább tünetegyüttesek – sem múlnak el, ami rengeteg türelmet és együttműködést igényel majd a páciens részéről.
Házi praktikák a rekedtség kezelésére
Természetesen a rekedtségre is létezik néhány olyan házi praktika, ami hatékony segítséget nyújthat a betegek számára, ehhez pedig a legtöbbször elegendő csak körbenézni egy kicsit a természet gyógyszertárában.
A gyömbér
Az egyik legjobb és leghatásosabb természetes ellenszer a rekedtségre a gyömbér. Már kis mennyiségben is rendkívül hatékony, erősen csípős íze ellenére pedig segítséget nyújt abban, hogy a hangszálak vagy a torok esetlegesen felülfertőződjön.
Ezen felül a gyömbér képes megnyugtatni a nyálkahártyát, sőt már kialakult gyulladások esetén is hatékony segítség. Többféle módon beszerezhető és alkalmazható, a legmagasabb hatásfokot azonban friss gyümölcs esetén lehet elérni.
Ehhez nem kell mást tennünk, mint lereszelni egy kis darab gyömbért, majd azt leforrázni két-három deciliter vízzel, és az egészet állni hagyni legalább 10 percen át. Az így készült forrázatot citrommal és mézzel ízesítve fogyasszuk naponta háromszor.
Garantált, hogy a rekedtség már az első bögre útán is javulásnak indul, de néhány nap alatt – ha megfázás okozta a problémát – teljesen elmulasztja.
A fokhagyma
A fokhagyma az ősi magyar természetgyógyászat egyik alapvető gyógynövénye. Bár manapság ízesítésre alkalmazzuk, azonban rekedtség, torokgyulladás vagy megfázás esetén egy kiváló természetes orvosságnak minősül.
Alkalmazásához nem kell mást tennünk, minthogy három-négy gerezdet átpréselünk a fokhagymanyomón, majd az egészet mézzel, esetleg citromlével elkeverjük.
Az íze először furcsa lesz, de ha ebből a masszából 2-3 óránként elfogyasztunk egy kiskanállal, nemcsak gyorsabban gyógyulunk a betegségből, hanem a rekedtség is garantáltan elmúlik.
Az almaecet
Szintén nagyszerű lehet rekedtség esetén az almaecet, mely leginkább fájdalomcsillapító hatásáról ismert, azonban kitűnően alkalmazható külsőleg és mérsékelten belsőleg is a gyulladások, valamint a fertőzések ellen.
Ehhez nincs más teendőnk, csak összekeverni egy deciliter almaecetet egy deciliter langyos vízzel, majd azzal gargalizálni naponta legalább négy-öt alkalommal. Az íze kellemetlen lesz, a hatása azonban kiváló!
A sós víz
A rekedtség ellen az egyik legolcsóbb és talán legismertebb alternatíva a sós víz használata, hiszen nemcsak a torok fájdalmát tudja mérsékelni, hanem a kapcsolódó irritációt is – különösen a nyálkahártya tekintetében.
Speciális antimikrobális tulajdonságai vannak, aminek köszönhetően könnyedén megelőzhetők vele a felülfertőződések, sőt a torok nyálkahártyájára egyaránt jótékony hatást gyakorol.
Elkészítése egyáltalán nem nehéz, csak oldjunk fel egy teáskanálnyi konyhasót két deci langyos vízben, és ezzel gargalizáljunk naponta több alkalommal. Bár lenyelése nem okoz komolyabb problémákat a szervezetben, azonban nem ajánlott!
A kardamom
Végül, de nem utolsó sorban következzen egy kevésbé ismert fűszernövény, a kardamon, ami szintén nagyszerű segítséget nyújt abban, hogy a torok nyálkahártyája regenerálódjon és visszanyerje eredeti tulajdonságait, sőt gyulladáscsökkentőként is funkcionál.
Csak keverjünk el egy pohár vízben egy teáskanál őrölt kardamomt, valamint ugyanannyi fahéjat, majd hagyjuk állni egy kicsit, és egy újabb keverés után szűrjük le az egészet egy kendőn. Az így kapott keverékkel naponta legalább kétszer öblögessünk.
Az alacsony páratartalom és az inhalálás is segít
A gyakori vagy elhúzódó rekedtséget sok esetben okozhatja az alacsony páratartalom, emiatt gondoskodnunk kell róla, hogy otthonunkban valamilyen hideg párásító berendezést használjunk, ami csökkentheti a panaszokat.
Szintén kiváló házi praktika rekedtség ellen az inhalálás. Nincs más dolgunk, csak forralni néhány deci vizet, egy tálba önteni, majd illóolajat tenni bele (a mentol, a kamilla és a kakukkfű kiváló), és forró gőzét belélegezni úgy, hogy az egész légzőrendszert érintse.
A rekedtség kialakulása gyermekkorban
A fentiekben még nem került szóba, de mindenképpen beszélnünk kell arról is, hogy a rekedtség kialakulása a gyerekeknél sok esetben valamilyen szervi elváltozást, vagy egyszerűen rosszul elsajátított, helytelenül kifejlődött hangképzési zavart takarhat.
Az elváltozás kivizsgálása minden esetben foniáter feladata. Diszfónia, avagy gyermekkori rekedtség esetén a hangképzési zavarok könnyebben korrigálhatók, mint a szervi elváltozások, hiszen utóbbi esetén megvastagodott, csomós szalagok jelentkeznek.
Szerencsére az esetek többségében a gyermekkori rekedtség inkább valamilyen helytelen berögződés, rosszul elsajátított beszédminta miatt alakul ki. Nagyon ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy lelki trauma áll a háttérben.
A rekedtség oka ezekben az esetekben az, hogy leginkább a rossz hangképzés miatt a hangszalagok nem zárnak össze kellőképpen, amitől kellemetlen rekedtség jön létre.
A gyermekkori rekedtség gyógyítása
Mivel fejlődő szervezetről van szó, a gyermekkori rekedtség esetén csak nagyon ritkán javasolják a szakorvosok a műtéti beavatkozást. Különösen annak fényében, hogy léteznek időigényesebb, de sokkal kíméletesebb gyógymódok.
Az ilyen gyerekeknek mindig szükségük van logopédiai kezelésre, azon belül is speciális hang- és beszédterápiára, hogy ezzel javítsák és rögzítsék a megfelelő hangképzési szokásokat.
A rendszeres gyakorlás és a megfelelő logopédus mellett a gyermekkori rekedtség nagyon jó eséllyel megszüntethető, azonban a folyamatos orvosi konzultáció a későbbiekben is elengedhetetlen lesz.
Az ellenőrzés lényeges annak érdekében, hogy a hangképzés megfelelően rögzüljön, méghozzá a légzési móddal egyetemben, aminek jóvoltából teljesen eltüntethetők a tünetek.
A rekedtség megelőzése
Mivel a rekedtség valójában csak egy tünet, egy betegség kísérőjelensége, ezért megszüntetése rendkívül nehézkes és összetett feladat annak függvényében, ha nem ismerjük a hátterét vagy az okozóját.
Ennek ellenére természetesen vannak olyan hasznos tanácsok és útravalók, amelyek segítenek a rekedtség elkerülésében. Lássunk ezek közül néhányat:
- Figyeljünk oda az elégséges folyadékbevitelre, mert a hangszalagok hidratálása rendkívül lényeges. Ha a szalagok hidratáltak, akkor kevésbé sérülnek, tehát még a nagyobb igénybevételt is jobban bírják.
- Szokjunk le a dohányzásról és kerüljük a dohányfüstös helyeket, mert a füst rendkívüli módon képes irritálni a hangszálakat, hosszabb távon pedig elősegíti a daganatos elváltozások kialakulását.
- A túl száraz levegő a hangszalagok nagy ellensége. Télen főként a fűtés, nyáron pedig a légkondicionáló használat, a kevés szellőztetés idézhet elő ilyen közeget a lakásban, ezért gondoskodni kell párásító eszköz beszerzéséről.
- Sokan vannak, akik hajlamosak megszokásból köszörülni az torkukat, netán köhécselnek vagy krákognak, ami komoly probléma, mert ezek nagyon megterhelik a hangszálakat, ezért érdemes leszokni róluk.
- Lényeges kerülni a túlzottan fűszeres, főként túl csípős és sós ételeket, melyek közvetlenül is rossz hatást gyakorolnak a hangszálakra, de közvetetten a gyomorsav visszaáramlása egyaránt okozhat gondot miattuk.
