Amikor azonban igen, akkor előfordulhatnak nagyon súlyos állapotok, melyek kezelést igényelnek, ellenkező esetben – bár a páciens gyakran talán nem érzi –, még tovább romolhat a helyzet, és előfordulhat, hogy jelentősebb beavatkozásokra lesz szükség.
Mindez azonban könnyedén megelőzhető azzal, ha évente legalább egyszer részt veszünk egy nőgyógyászati szakvizsgálaton, ahol könnyedén feltárható a méhszájseb, illetve időben elkezdhető a kezelés, amivel garantáltan megakadályozható egy súlyosabb állapot elérése.
Hogy mégis mit kell tudni a méhszájsebről és milyen kezelési lehetőségei vannak? Aktuális cikkünkben ezt a kevesek által ismert, mégis nagyon gyakori nőgyógyászati betegséget vesszük sorra.
Mi az a méhszájseb?
A méhszájseb neve már önmagában nagyon megtévesztő lehet, hiszen sokan hajlamosak ez alapján egy varasodott sebre asszociálni, holott valójában szó sincs ilyesmiről.Tulajdonképpen a méhszájnál és a méhnyaknál feltárható jellegzetes hámelváltozást illeti a szakma ezzel a névvel, ami a nők jelentős többségénél megtalálható, és tudni kell, hogy gyakran egyáltalán nem okoz panaszokat. Vannak azonban kivételek!
A gyakorlott nőgyógyászok által könnyedén felismerhető elváltozás – mely nagyon élénk színű a méhszáj és a méhnyak többi hámrétegéhez viszonyítva – úgy alakul ki, hogy a méhnyak csatornáját beborító hengerhám gyakorlatilag átterjed a méhszájra.
Mivel a két hámréteg színe és jellege között jelentős különbség található, ezért a hámelváltozás már nagyon enyhe esetben is gyorsan és könnyedén felismerhető.
A nők közel 90 százalékánál megfigyelhető
Noha rengetegen nem tudnak róla, azonban a méhszájseb a szexuálisan és hormonálisan aktív nők közel 90 százalékánál megfigyelhető. Az elváltozás ugyan nem állandó, lehet rendszeresen visszatérő is, azonban ott van, és bizonyos esetekben oda kell rá figyelni.Érdekesség, hogy a méhszájseb kialakulásának a valószínűségét, illetve láthatóságát a hormonális fogamzásgátlók rendszeres szedése is elősegíti, de ovuláció során szintén jobban előtérbe kerül a problémát kiváltó hámréteg, így diagnosztizálása szintén egyszerűbb ilyenkor.
A legtöbbször a hüvelyflóra egyensúlyának felborulása okozza a betegséget
A méhszájseb megjelenését jelentős mértékben elősegítheti, ha a hüvelyflóra egyensúlya, illetve pH-értéke megváltozik. Ennek a hátterében a legkülönfélébb betegségek és elváltozások lapulhatnak meg.
Előidézheti például hüvelyfertőzés és gombás fertőzés is, de számos más betegség, akár egy egyszerű felfázás szövődménye miatt egyaránt felborulhat a hüvelyflóra, ami az úgynevezett tejsav-termelő lactobacillusok mennyiségének csökkenését idézi elő.
Ez a teljes flóra egyensúlyának megváltozását eredményezi, aminek hatására a mikróbák elszaporodnak, így kellemetlen tünetek, például erősödő hüvelyi folyás és pecsételő vérzés jelentkezik, melyek kivétel nélkül nőgyógyász szakorvos bevonását igénylő panaszok.
A pecsételő vérzés már gyulladást jelez
Fontos tudni, hogy a legtöbb nőgyógyászati betegséghez hasonlóan a méhszájsebnek is vannak fokozatai. Tünetmentesen még jellemzően csak kezdeti stádiumú problémáról van szó, de amennyiben fájdalmak és vérzés társulnaj hozzá, az már jellemzően a hengerhám gyulladását jelzi.Ez egy különösen súlyos állapot, hiszen gyulladás esetén a szövetek sokkal sérülékenyebbek lesznek, így már egy közösülés is járhat vérzéssel vagy fájdalommal, de ennek az esetek döntő többségében semmi köze sincs a menstruációhoz.
A méhszájseb kezelése
Önmagában a méhszájsebről elmondható, hogy a legtöbbször nem veszélyes és nem is válik kórossá, sőt bizonyos esetekben még hasznosnak is nevezhető, hiszen megtámogatja a nőgyógyászati rákszűrés hatékonyságát.A méhszáj erőteljes élénkvörös árnyalata ugyanis a szakorvos számára egyfajta markerként jelzi, hogy hol találhatók a szövetek határvonalai, így az érintett területek akár még szabad szemmel is jól feltárhatók, megvizsgálhatók, az eltérések pedig egyszerűbben észrevehetők.
A nőgyógyászati daganatok ugyanis nagyon gyakran ezen a ponton, a két hámtípus találkozási pontján alakulnak ki, és ha jól látható ezek érintkezése, akkor a szakorvosnak is egyszerűbb felkutatnia az esetleges problémákat.
A méhszájsebet sokszor nem szükséges kezelni
Noha a méhszájsebre sokan tekintenek súlyos nőgyógyászati betegségként, valójában azonban az esetek jelentős többségében semmiféle kezelést sem igényel abban az esetben, ha nem okoz panaszokat, tehát gyakorlatilag csak a szakorvos látja a rutinellenőrzések során.
Mindig beavatkozásra van szükség azonban olyan esetekben, amikor a méhszájseb már tüneteket produkál, illetve krónikussá váló fertőzéseket, gyulladásokat idéz elő.
Ilyenkor az elsődleges cél a hüvelyflóra természetes állapotának visszaállítása – a legtöbbször elegendő hozzá a hüvelykúp használata –, de előfordulhat, hogy a méhszájsebet előidéző hámsejtek eltávolítására is szükség van, amihez ma már többféle módszer elérhető az orvosok számára.
Alkalmazott módszerek
Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy a méhszájsebet előidéző hámsejtek fizikailag eltávolításra kerüljenek. Ehhez ma már többféle lehetőség adott a szakorvosok számára.
Ecsetelés
Az egyik legklasszikusabb alternatíva az úgynevezett ecsetelés. Ma már nagyon ritkán alkalmazzák, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy nem túl hatékony, mindemellett pedig többszöri ismétlésre van szükség a megfelelő eredmény eléréséhez.Az ecsetelés lényege, hogy az érintett felületet hámroncsoló szerrel fedik be, azonban nagyon kiszámíthatatlan, hogy a beteg szervezete milyen mértékben reagál rá – már amennyiben reagál.
Lézeres párologtatás, fagyasztás
Ennél sokkal hatékonyabb megoldások közé sorolhatjuk a lézeres párologtatást, valamint a fagyasztáson alapuló technikát, hiszen általuk gyorsan, egyszerűen, biztonságosan és teljes egészében el lehet távolítani a problémás hámelváltozást.
Egyetlen hátrányuk, hogy nem lehet szövettani vizsgálatot végezni, hiszen az ilyen formában eltávolított hámsejteket teljesen szétroncsolják a kezelés során, így fontos, hogy előtte kerüljön sor citológiára, és ha negatív eredmény születik, akkor lehet elvégezni a beavatkozást.
Fontos kiemelni, hogy mind a lézer-, mind a fagyasztás technikája abban az esetben is ideális, ha enyhe citológiai eltérések mutatkoznak a leleten. Egy képzett szakember ezekkel a módszerekkel könnyedén elejét tudja venni egy komolyabb elváltozás kialakulásának.
A két módszer közül a fagyasztás során az elváltozott hámréteget gyakorlatilag lefagyasztják – általában folyékony nitrogén segítségével –, aminek hatására a hámsejtek sérülnek, roncsolódnak, a gyógyulás során pedig egészséges hámsejtek termelődnek a helyükön.
A lézeres beavatkozásnál ugyanez a folyamat zajlik le annyi különbséggel, hogy a hámsejteket nem megfagyasztják, hanem gyakorlatilag megégetik.
Loop konizáció és hideg késes konizáció
Két további lehetséges eljárásmód a méhszájseb eltávolítására a loop- és a hideg késes konizáció. Mindkét technikában közös pont, hogy az érintett szöveteket gyakorlatilag kimetszik a helyükről, ami azért szerencsésebb alternatíva, mert ilyenkor az elküldhető szövettani vizsgálatra az esetleges elváltozások kiszűrésének érdekében.
A loop konizáció vagy más néven hurokkimetszés lényege, hogy a folyamat egy speciális elektromos hurokkal történik. Műtéti beavatkozás, mely egynapos sebészet keretein belül végezhető el.
Kivételes esetekben alkalmazzák, hiszen nagy általánosságban pontatlan, nem lehet olyan precízen alkalmazni, mint a többit, a vérzéscsillapítás pedig ilyen esetekben mindig égetéses módszerrel történik.
A hideg késes kimetszés ennél sokkal pontosabb, ilyenkor szikével távolítják el a problémás szövetet, majd utána varrják a sebet. Minden esetben kórházi kezelést igényel, cserébe azonban az egyik legpontosabb módszer, ami a szövettani vizsgálatot is lehetővé teszi.
A beteg állapota dönt, hogy melyik kezelésre lesz szükség
Mint a fentiekből kiderült, méhszájseb esetén többféle kezelési módszer közül lehet választani, és nem véletlen, hogy ilyen sok alternatíva létezik, hiszen minden esetben a beteg állapota dönt arról, hogy milyen eljárást kell, illetve lehet alkalmazni.
A döntést mindig nőgyógyász szakorvos hozza meg, aki leginkább a beteg állapotára, a panaszok jellegére, azok gyakoriságára és hevességére, valamint természetesen a citológiai eredményekre mondja ki a végső szót.
Miért fontos ellenőrizni és kezeltetni a méhszájsebet?
Miután a fentiekben mi is kimondtuk, hogy a méhszájseb gyakran nem igényel kezelést, ezért rengeteg olyan beteg van, aki vizsgálat után – még a figyelmeztetések ellenére is – csak legyint a diagnózisra, különösen abban az esetben, ha csak kisebb mértékű az eltérés.
A betegséget azonban nem szabad félvállról venni. Ennek az oka leginkább az, hogy a méhszájseb egy lúgos kémhatású váladékot termel, ami folyamatosan lecsorog a hüvelybe, ezzel befolyásolva annak természetes flóráját.
Azon túl, hogy ez rengeteg kellemetlenséget okoz, mindemellett megnöveli a fertőzések kialakulásának a kockázatát, ami ismételt gyulladásokat eredményezve hosszabb távon akár rosszindulatú elváltozásokat válthat ki, sőt terhesség esetén a vetélés kockázatát is megnövelheti.
Ezért hangsúlyozandó, hogy amennyiben a fentiekben leírt kellemetlen tüneteket tapasztaljuk, feltétlenül forduljunk orvoshoz, hiszen számos más nőgyógyászati betegségnek is lehetnek hasonló jelei, így például könnyedén összekeverhető a méhnyakrákkal.
Rendszeres kontrollvizsgálattal és rákszűréssel azonban könnyedén kideríthető, hogy a méhszájseb milyen állapotban van, szükséges-e bármilyen beavatkozás, netán már egy rákmegelőző állapot van kibontakozóban, ami kellően gyors reagálás esetén könnyedén gyógyítható, visszafordítható lehet.
