Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a társadalom jelentős része rendelkezik valamilyen hajlamosító tényezővel a kapcsolódó betegségek kapcsán. Ilyen például az elhízás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás vagy éppen a dohányzás.
Miután a halálozások több mint a fele már kardiológiai eredetű problémákhoz vezethető vissza, ezért egyre fontosabb ismerni azokat a tüneteket, amelyek súlyosabb betegségekre utalhatnak, hiszen az időben elindított orvosi kezelés életmentő lehet.
Amennyiben tehát az alábbiakban kiemelt jeleket és tüneteket tapasztalnánk magunkon, haladéktalanul keressünk fel egy kardiológiai szakrendelést, hiszen előfordulhat, hogy mielőbbi életmódváltásra és célzott kezelésre van szükségünk a megelőzés érdekében.
A kardiológiai betegségek legnagyobb kockázati tényezői
A modern ember életmódja alapvetően minden aspektusból kockázati tényezőnek tekinthető a kardiológiai eredetű betegségek és problémák kapcsán. Leginkább ennek köszönhető, hogy a statisztikák évek óta növekvő tendenciát mutatnak.
Lássuk azonban egy kicsit közelebbről, hogy miért, hiszen sokan nem is tudják: az az életmód, amit mindennap folytatnak, egyfajta időzített bombának tekinthető a kardiológiai betegségek kapcsán.
Ennek megértéséhez nézzük meg egy kicsit közelebbről a rizikófaktorokat:
Állandó stressz
A stressz a mai kor egyik arctalan kísértete, amivel mindenki ijesztget, amitől mindenki fél, de valójában még senki sem látta, mert nem kézzelfogható probléma. Mint rizikófaktor azonban óriási, hiszen az állandó rohanás, idegeskedés és stressz rossz hatást gyakorol a szervezetre.
Konkrétan teljesen felborítja a belső egyensúlyokat, kimutatható változásokat eredményez a testen belül, és bár a leghamarabb a gyomrot támadja meg, azonban a nagy nyomás a szívet is apránként tönkreteszi.
Helytelen táplálkozás
A stressz mellett a táplálkozás a másik olyan problémaforrás a szív- és érrendszeri problémák kapcsán, ami évekig nem produkál tüneteket, majd egyik napról a másikra kialakul miatta egy szívinfarktus vagy egy stroke.
Az ok, hogy nagyon sok cukrot, zsírt és sót fogyasztunk a hétköznapok során, de a legnagyobb baj, hogy minderről vagy nem tudunk, vagy nem veszünk róla tudomást, így gyakorlatilag hedonista módon, mosolyogva pusztítjuk szervezetünket.
Elhízás
A helytelen táplálkozásból fakad, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben, de elhízott. A két tényező nem jár mindig kéz a kézben, de általában az egyik következik a másikból, így külön rizikófaktorként kell említenünk.
Az elhízás ugyanis a szervezet belső folyamatainak átalakítása miatt rendkívül rossz hatást gyakorol a test egészségére, különös tekintettel a kardiológiai problémákra. Mivel a háttérben stressz és helytelen táplálkozás állhat, ezért erre nagyon oda kell figyelni!
Mozgásszegény életmód
Ha valaki elhízott, az rendszerint keveset mozog, de nemcsak a zsírréteg lerakódása miatt kell kiemelnünk ezt a faktort, hanem azért is, mert a mozgás nagyon fontos mind a szív, mind az érrendszer egészsége miatt.
Ezeket a szerveket ugyanis pontosan úgy kell edzeni, mint az izmokat, és minél inkább karban vannak tartva, annál ellenállóbbá válnak a betegségekkel, a kapcsolódó problémákkal szemben.
Dohányzás
Bár az alkohol- és az energiaital túlzott fogyasztása sem tesz jót a szívnek és az érrendszernek, ugyanakkor a legtöbb helyen a dohányzást emelik ki a sorból, mint a legkárosabb szenvedélyt.
Valóban jelentős rizikófaktor, hiszen a magyar lakosságnak majdnem a 30 százaléka rendszeresen dohányzik, és mivel az így belélegzett méreganyagok lerakódnak a szervezetben, hozzájárulnak a kardiológiai betegségek kialakulásához.
Öröklődés
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban fontos kiemelni az öröklődés kérdését is, ha a rizikófaktorokról beszélünk. Amennyiben a családban halmozott problémaként jelentkeztek a szív- és érrendszeri problémák, akkor az utódoknak erre különösen oda kell figyelniük.
Ilyenkor kapja a legnagyobb szerepet a prevenció, hiszen a dohányzás vagy az elhízás ebben az esetben hatványozott formában jelenhet meg hajlamosító tényezőként.
Tünetek, amelyekkel kardiológushoz kell fordulni
Általánosságban kijelenthető, hogy bár életmód függvényében sokkal fiatalabb korban is kialakulhatnak, de a szív- és érrendszeri betegségek zöme általában a változókor körüli időszakban jelentkezik.
Érdekesség, hogy a férfiaknál inkább előtte – a legtöbbször már 50 éves kor alatt –, míg a nőknél inkább utána, a menopauzát követően tapasztalható hormonális problémák, illetve változások miatt növekszik meg a gyakorisága.
A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a kockázati tényezők a férfiak és a nők körében közel ugyanolyan mértékűek, a tünetek időben történő felismerése pedig mindig hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben és hatékonyabban lehessen kezelni a kialakuló betegséget.
Ezért lényeges egyrészt tisztában lenni a kardiológiai eredetű betegségek korai tüneteivel, hogy gond esetén mielőbb szakorvosi segítséget tudjunk kérni, ami hosszabb távon életmentő lehet.
Mellkasi fájdalom
A mellkasi fájdalomról elmondható, hogy általános tünet, aminek a hátterében megannyi betegség meghúzódhat, így például az asztma, a reflux vagy valamilyen mozgásszervi elváltozás is okozhatja, ugyanakkor a szív- és érrendszeri gondokat egyaránt előjelezheti.
Ezért rendkívül lényeges, hogy szűnni nem akaró mellkasi fájdalom esetén forduljunk mielőbb kardiológus szakorvoshoz annak érdekében, hogy mielőbb kivizsgálja a jelenséget, hiszen nagyobb baj is meghúzódhat a háttérben.
Példának okáért, ha a mellkasi fájdalom terhelés mellett jelentkezik, a hátterében előfordulhat szívkoszorúér-betegség is, amennyiben pedig nagyon fájdalmas, erősen szorító, fullasztó érzésről van szó, ami pihenésre sem enyhül, azonnal kérjünk orvosi segítséget.
Nehézlégzés, légszomj
Amikor valaki nehezebben lélegzik vagy légszomjat tapasztal, nagyon sok esetben tüdőbetegségre gyanakodik, holott valójában akár egy súlyos refluxos állapot, asztma, allergia, sőt egy sokkhatás is előidézhet ilyen kellemetlenségeket.
Azon túl, hogy ezek a betegségek is minden esetben alapos kivizsgálást és kezelést igényelnek, azért nem szabad elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a nehézlégzés és a légszomj mögött kardiológiai eredetű betegségek is meghúzódhatnak.
Ez különösen akkor jelent problémát, ha több rizikófaktor is érvényes ránk, így például túlsúlyosak vagyunk, dohányzunk vagy gyakran stresszelünk.
Amennyiben a légszomj terhelésre alakul ki, és a fulladásérzet pihenéskor sem javul, vagy csak rendkívül lassú ütemben, akkor feltétlenül szükséges egy alapos kardiológiai kivizsgálás, mert a háttérben súlyos szívprobléma húzódhat meg.
Magas pulzusszám, szívdobogás-érzés
A legtöbb esetben nagy problémát jelent, ha különösebb fizikai megerőltetés nélkül, nyugalmi állapotban felgyorsul a szívverésünk és ilyen közegben percenként 90-es pulzusszámot mérnek az orvosi műszerek.
Különösen idősebb korban, de még rizikófaktorok esetén sem kell azonnal megijedni, ha a magas pulzusszám mellett jól érezzük magunkat, amennyiben azonban ez az állapot két napig változatlan, érdemes mielőbb részt venni egy kardiológiai vizsgálaton.
Előfordulhat, hogy valamilyen kialakuló betegségről van csak szó, ami még kezdeti állapotban könnyedén megállítható, azonban a túl szapora vagy szabálytalan pulzusszám komoly elváltozások forrása is lehet.
Különösen fontos odafigyelni a jelenségre abban az esetben, ha a magas pulzusszám mellett gyakran tapasztalunk fülben zakatoló, vagy mellkason érzékelhető erőteljes szívdobogás-érzést, ami jelentősebb kardiológiai panaszokra is utalhat.
Túl gyakori fejfájás
A fejfájás egy teljesen általános tünet, ami gyakran még az egészséges embereket is érinti például időjárás-változás vagy éppen dehidratáltság esetén, azonban tartós vagy túl gyakori megjelenésekor mindig kivizsgálást igényel.
Sajnálatos módon azonban az általános jellege miatt egyáltalán nem könnyű felderíteni a háttérben meghúzódó okokat, gyakran több szakágnak is össze kell dolgoznia azért, hogy a valódi problémára fény derüljön.
Nem ritkán neurológusok, fül-orr-gégészek, fogorvosok, endokrinológusok és fájdalomterapeuták is részt vesznek a diagnózis felállításában, de egy megfelelő kardiológus egyaránt rengeteget segíthet a folyamatban.
Ennek az oka, hogy a túl gyakori fejfájás hátterében nagyon sokszor húzódnak vérnyomásproblémák, amelyek már a szív- és érrendszeri betegségek közé sorolhatók, tehát hátterük felderítése kardiológus szakorvos vizsgálatát igényli.
Végtagzsibbadás
A végtagok zsibbadása sem az a tipikus kardiológiai tünet, amivel az ember azonnal egy kapcsolódó specialistához fordul. Különösen annak tükrében, hogy például egy kézzsibbadás esetén a legtöbben inkább gerincbetegségekre, esetleges sérvre gyanakodnak.
Csakhogy a mozgásszervi panaszok által előidézett zsibbadás jellemzően másabb, mint amit valamilyen keringési- és vérellátási zavar okoz, miközben a háttérben vérrög, sőt agyér szűkület is állhat.
Ha kardiológiai panaszokról beszélünk, akkor a zsibbadás jellemzően minden előjel nélkül jelentkezik, ritkán jár fájdalommal – mint például egy sérvnél –, és ami még fontosabb, hogy nem egyetlen pontba sugároz, hanem az egész végtagra kiterjed.
Gyakran súlyosabb betegségek – például egy agyvérzés vagy egy stroke – legfontosabb és legjellemzőbb előzménytünete lehet, ezért fontos mindig komolyan venni a megjelenését.
Gyengeség, szédülés vagy ájulás
Szintén egy olyan tünetcsoport, ami elsőre nem feltétlenül utal valamilyen kardiológiai betegségre, hiszen a gyengeség, a szédülés vagy az ájulás mögött rengeteg dolog állhat az egyszerű dehidratáltságtól kezdve, a cukorbetegségig bezárólag.
Itt fontos kiemelni azonban, hogy a vérnyomásproblémák szintén előidézhetik ezeket a tüneteket, a közhiedelemmel ellentétben pedig nemcsak az alacsony-, hanem a magas vérnyomás is okozhat gyengeséget.
Sőt, a betegségre szedett gyógyszerek, például bizonyos vérnyomáscsökkentők vagy értágítók mellékhatásaként is találkozhatunk ilyesmivel, de ha még nem volt részünk kardiológiai kivizsgálásban, akkor ilyen tüneteknél érdemes itt kezdeni a sort.
Különösen olyan esetekben, ha a gyengeség, a szédülés vagy az ájulás minden különösebb előzmény nélkül következett be, mindemellett pedig több kockázati tényező is jellemző a páciensre, de különösen az elhízás.
A fentiek hátterében ugyanis gyakran állhat szívritmuszavar, de a pumpafunkció rendetlenkedése, sőt a túl lassú szívműködés egyaránt előidézhet ilyen jelenségeket.
Lábdagadás
Azon túl, hogy rendkívül kellemetlen, a lábdagadás sajnálatos módon nagyon sok kardiológiai problémát jelezhet előre. Az oka a szövetközi folyadék felhalmozódása, amit más néven ödémának nevezünk, és különösen a bokákon, valamint a térdeken jelenik meg.
A háttérben meghúzódó ok, hogy a szív pumpafunkciója már nem kielégítő, vagyis a vénákban nem tud elég gyorsan mozogni a vér, ezáltal a nyomás fokozódik és emiatt folyadék kerül a közeli szövetekbe, ami kellemetlen dagadásban nyilvánul meg.
Jelentős kardiológia betegségekre, kezelést igénylő elváltozásokra utal, ha a láb gyakran bedagad, emiatt érdemes mielőbb orvoshoz fordulni vele – különösen olyan esetekben, amikor a dagadás pihentetés hatására, a reggeli órákban is jelentkezik, nem csak a nap végén.
A tünetek halmozódása azonnali kardiológiai vizsgálatot indokol
Amennyiben a fenti tünetek közül egyszerre többet is tapasztalunk magunkon, esetleg valamelyik tartósan fennáll, haladéktalanul keressünk fel egy kardiológiai szakrendelést, hogy a súlyosabb szövődmények vagy következmények megelőzhetők legyenek.
A tárgyalt tünetek ugyanis bár önmagukban is előre vetíthetnek jelentős problémákat, de halmozottan már általában valamilyen jelentősebb betegség meglétét feltételezik.
Megijedni azonban ilyenkor sem kell, a legtöbbször még gyógyszeres kezeléssel és egy alapos életmódváltással megakadályozható, hogy az állapotunk súlyosabbá váljon.
Ehhez mindenképpen szükségünk lesz rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra való áttérésre, mindemellett pedig a dohányzás mellőzésére annak érdekében, hogy állapotunk ne csak ideiglenesen, hanem tartósan is javulásnak induljon.
