A gasztroenterológiai szakrendelések keretein belül végzett ilyen típusú eljárásoknak az elsődleges célja a tápcsatorna betegségeinek diagnosztizálása.
Az endoszkóp egy olyan hajlékony, csőszerű eszköz, amelynek a végébe egy speciális, erős hidegfényű fényforrással ellátott kamera van beépítve. A kamera által felvett képet egy erre alkalmas továbbító rendszer juttatja el egy monitorra, ahol valós, az adott pillanatot tükröző állapotában jelenik meg a tápcsatorna belső része.
A gyomortükrözésről részletesen
Az endoszkóp levezetése ilyenkor szájon át történik, így lehetővé válik a nyelőcső, a gyomor, valamint a patkóbél nyálkahártyájának megtekintése, vizsgálata.
Az eljárás egyik nagy előnye, hogy olyan minimális rendellenességek is felismerhetők az alkalmazása során, amelyek más vizsgálati módszerekkel (pl. hasi ultrahang, CT) nem lennének kimutathatóak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy még akár a tünetmentes szakaszban is diagnosztizálhatók a betegségek, jelentősen megnövelve ezzel a gyógyítás hatékonyságát, eredményességét.
Ilyen kórállapotok lehetnek például:
- fekélyek,
- jó- és rosszindulatú daganatok,
- érelváltozások, vérzések,
- eróziók (felmaródások),
- a nyálkahártya sérvei,
- különböző eredetű szűkületek
- sipolyok, stb.
A gyógyulási esélyeket legfőképp azért növeli kiemelkedő módon ez az eljárás, mert a problémás területek az éppen aktuális állapotukban, közvetlen közelről vizsgálhatók, többször, többféle szögből megtekinthetők. A felvételek tárolhatók, így tetszés szerint bármikor visszanézhetők, az így készült fotók pedig különféle technikákkal nagyíthatók, a kritikus részek kontrasztosabbá tehetők.
Másrészt az endoszkópos eljárás nagy előnye más módszerekkel szemben, hogy lehetőséget biztosít mintavételre is, amelyet követően szövettani vizsgálat teszi megbízhatóvá a diagnózist.
A diagnosztizáláson túl bizonyos esetekben különféle beavatkozások is végrehajthatók. Ilyenek többek között a polipok eltávolítása, a szűkületek megszüntetése, vérzéscsillapítás, az ebbe a szakaszba került idegen tárgyak eltávolítása, tápszondák vagy fogyást elősegítő ballon gyomorba történő behelyezése.
Milyen előkészületek szükségesek a gyomortükrözéshez?
A gyomortükrözést legalább 6 órán át tartó étel-, és folyadékmegvonásnak kell megelőznie. Még a rágógumi fogyasztása, cigarettázás is ellenjavallt, mert az általa előidézett fokozott gyomornedv-termelés zavarólag hat a vizsgálat elvégzése során. A szomjúságérzetet próbáljuk a száj vízzel való öblögetésével, gargalizálással mérsékelni.
Az előkészítési teendőkről, valamint a páciens már meglévő gyógyszerszedésének esetleg szükségessé váló változtatásairól egy előzetes konzultáció során az orvos részletes tájékoztatást ad. Itt elsősorban a véralvadásgátló, vagy vérhígító készítmények kapcsán lehet szükség ideiglenesen azok mellőzésére, vagy helyettesítésre.
Ha a vizsgálat időpontjában felső légúti hurutos megbetegedés lépne fel, célszerűvé válhat az eljárás egy későbbi időpontra történő kitűzése.
Közvetlenül a gyomortükrözés előtt a páciens elolvassa a betegtájékoztató nyilatkozatot, annak aláírásával pedig beleegyezik az endoszkópos vizsgálat elvégzésébe. A nyilatkozatot az orvos is ellátja kézjegyével.
Milyen kellemetlenségekkel jár a gyomortükrözés?
A folyamat járhat bizonyos kellemetlenségekkel. Ezek között említhetjük a hányingert, öklendezést, émelygést, hasi fájdalmat, feszülést.
A tünetek megjelenése, mértéke több tényezőtől is függ. Ilyenek a beteg fájdalomtűrő képessége, részben anatómiai tényezők, korábban szedett gyógyszerek hatásai.
Fulladástól nem kell tartani, mivel az endoszkóp ilyenkor a nyelőcsővön át kerül levezetésre, a légcsövünkön keresztül gond nélkül levegőhöz jutunk.
Hogyan enyhíthetők vagy küszöbölhetők ki a felmerülő kellemetlenségek?
Ebben az esetben a legtöbbször fellépő kellemetlen garatreflex mérséklésére, vagy megelőzésére helyi érzéstelenítő (Lidocain) alkalmazására van lehetőség aerosol formájában.
Lehetőség van intravénás bódításban végezni a vizsgálatot – csökkentve ezzel a fájdalomérzetet – azoknál a pácienseiknél, akik az átlagosnál jobban tartanak az ilyen beavatkozásoktól. Ilyenkor elsősorban az ellazítás a cél – bár olykor az elalvás is előfordulhat – , hogy fennmaradjon bizonyos fokú együttműködési képesség a vizsgálatot végző orvossal. Ez mindkét fél számára könnyebbé és gyorsabbá teszi az eljárás lefolytatását.
Természetesen a páciens kérésére lehetőséget biztosítunk a teljes altatásban történő gyomortükrözésre is. Az altatásról egy aneszteziológus szakorvos és egy aneszteziológiai szakasszisztens gondoskodik. Ekkor a beteg nem fog emlékezni semmire, teljes mértékben fájdalommentesen hajtható végre a vizsgálat.
Az altatást megelőzően az altatóorvos is megvizsgálja a pácienst. Az altatás előtt bizonyos esetekben (egyes társbetegségek fennállása) szükségessé válhatnak előzetes vizsgálatok (pl. EKG, kardiológiai, vagy pulmonológiai, laborvizsgálat). Egyes krónikus betegségek (pl. szívbetegségek) jelenléte az altatás nagyobb fokú kockázatát eredményezheti. Mindezek miatt az endoszkópiát végző orvos konzultál az altatóorvossal az altathatóság elbírálását illetően.
A vizsgálat menete
Első lépésként megtörténik a felszíni garatérzéstelenítés aerosol formájában adagolt Lidocain segítségével. A vizsgálatkor a beteg a bal oldalán fekszik. A szorosabb, vagy övvel ellátott alsó ruházatot célszerű meglazítani, a több rétegű felső ruházat felsőbb darabjait is érdemes levenni.
Ha a páciens kivehető fogprotézissel rendelkezik, azt ki kell venni, ezt követően egy harapásvédő „csutorát” kell használni a vizsgálat befejezéséig.
Az eljárás során az orvos és az asszisztens utasításait kell követni.
Amennyire lehet, bent kell tartani a gyomorba befújt levegőt, de ha nem tudjuk és kiengedjük, akkor a vizsgálatot végző orvos tudja ezt pótolni. A befújásra azért van szükség, mert üres állapotában a tápcsatorna falai egymáshoz simulnak, de a befújt levegő lehetővé teszi a vizsgálat hatékony elvégzését.
A szájüregben képződött zavaró mennyiségű nyálat nyugodtan ki lehet csorgatni az előre odakészített papírra.
Az orvos munkáját nagyban megkönnyíti, továbbá a vizsgálati időt – mely általában 5-10 perc – lerövidíti, ha közben kellően ellazulunk, lassan, nyugodtan lélegzünk az orrunkon keresztül, arcunkat pedig lefelé fordítjuk, elősegítve ezzel a felgyülemlő nyál mielőbbi távozását.
A Lidocainos érzéstelenítés miatt a következő, hozzávetőlegesen fél órában könnyen előfordulhat étkezés, vagy folyadékbevitel esetén félrenyelés, ezért ezeket a tevékenységeket ebben az időszakban mindenképp kerülni kell.
Bódításban vagy altatásban végzett gyomortükrözés után egy fektető szobában van lehetőség az ébredezésre, pihenésre, ahol velünk lehet a minket elkísérő személy, hozzátartozó is.
A vizsgálat napján (bódítást, vagy altatást követően) nem lehet magas, vagy veszélyes helyen munkát végezni, továbbá járművet sem vezetni, emiatt szükséges sofőrről, kísérőről is gondoskodnunk.
Ha a gyomortükrözés után erős hasi fájdalom, nem múló puffadás, vérzés lép fel, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
A vizsgálat alatt, vagy azt követően – bár rendkívül ritka, 10000 vizsgálatból egyszer fordul elő – előfordulhatnak szövődmények. Ez lehet az érzéstelenítő, vagy az altatószer által okozott allergia, az endoszkóp által okozott sérülés, vérzés.
