A labordiagnosztika több funkcióval is bír, melyek a következők lehetnek:
- diagnózis felállítása,
- a korábban felállított diagnózis megerősítése, pontosítása,
- a betegség lefolyásának monitorozása,
- a betegség súlyosságának megállapítása,
- a kezelés hatékonyságának kontrollja,
- esetleges mellékhatások ellenőrzése,
- betegségmegelőzés.
A laboratóriumi vizsgálatok legtöbbször egy számértéket tartalmaznak a hozzá tartozó mértékegységgel és azzal a referenciatartománnyal, amely a normál, egészséges értéket jelenti a vizsgált elem tekintetében. Laikusok számára ugyan ezek értékelése egyszerűnek tűnhet, a valóságban azonban komoly szaktudást igényel, mellyel csak az adott szakorvos rendelkezik.
A különböző vizsgálatok hatékonysága megfelelő előkészületet (pl. vérvételre éhgyomorral kell érkezni) igényel. Erről a szakorvos mindig részletesen tájékoztatja a pácienst.
Tudnivalók a vérvételről, vizeletminta-vételről, székletminta-vételről
A vérvétel általában a könyökhajlati vénából, ritkán a kézhátról történik.
Első lépésként kitapintásra kerül a véna, amit a tervezett tűszúrás helyének fertőtlenítése követ. A páciens felső végtagját elszorítva vénás pangást hoznak létre, ezután történik a véna megszúrása az erre a célra sorozatgyártott steril vérvételi tűvel.
A sikeres vérvételhez több szúrás is szükséges lehet azoknál, akik vékonyabb, nehezebben kitapintható vénával rendelkeznek vagy korábbi vénájuk miatt vénájuk megkeményedett, hegesedett.
A szúrás helyén olykor enyhe fájdalom, duzzanat, vérömleny alakulhat ki, melyek hűtéssel csillapíthatók.
Vizeletvizsgálatra egy rutin vérvizsgálat lezajlása mellett is sor kerülhet, de rendkívül sokféle, ezen belül a gasztroenterológiát érintő kórkép diagnosztizálásánál is szükség lehet rá.
Vizeletminta-vételnél általában a reggeli első, középsugaras vizelet szolgál legjobb mintaként a vizsgálatokhoz. Középsugaras minta alatt azt kell érteni, amikor a vizelet első részének ürítése után, az ürítést nem abbahagyva felfogjuk annak középső adagját (kb. 4-5 ml) egy erre használatos steril csőbe, vagy edénybe. Vannak olyan betegségek is, melyek diagnosztizálásához 24 órán át gyűjtött minta szükséges.
Az egészséges vizelet steril, kórokozómentes. A kórokozók hatékony kimutatásához tehát nagy jelentőséggel bír a vizeletadás módja. Ehhez a mintaadást megelőzően nagyon fontos a nemi szervek, azok környékének alapos megtisztítása.
A székletvizsgálat is számos megbetegedés gyanúja esetén indokolt lehet. Egy speciális tartály segíti a minta levételét és annak tárolását. Ez a tartály egy szorosan, jól záródó, felpattintható fedéllel van ellátva, melyhez egy kanál is tartozik, megkönnyítve ezzel a minta összegyűjtését.
Fontos kiemelni, hogy a levett mintának vizelettel, fertőtlenítőszerrel, egyéb anyagokkal nem szabad keverednie.
Szakorvos döntése alapján a minél pontosabb diagnózis felállításához többszöri mintaadás is szükséges lehet.
Labordiagnosztika a gasztroenterológiában
A labordiagnosztikának már a bevezetőben is említett funkciói a gasztroenterológia esetében is érvényesülnek.
Ezen a területen való alkalmazása komoly segítséget jelent többek között:
- emésztőszervi gyulladásos betegségek (pl. máj, epehólyag, hasnyálmirigy, bélrendszer gyulladásai),
- vérszegénység, vashiányos kórképek,
- az emésztő szervrendszer fertőzéses megbetegedései,
- anyagcsere betegségek emésztőszervi megnyilvánulásai,
- funkcionális kórképek,
- daganatos betegségek,
- a máj működési zavaraival összefüggő betegségek,
- a tápanyagok felszívódásának zavarai.
